Sporthirlap, 1943. január-június (34. évfolyam, 1-49. szám)

1943-02-20 / 13. szám

.4_ Az én csapatom tavaszi csapat!: Melyik csapat mondhatja ezt némi alappal magáról? — No, elég gyengén álltok a' bfrfiialayágbam­. —­ Nem baj, majd mos! tavasz* szál jövünk mi! Vágy. —* kitéző úr, mit szól a csapat gyenge őszi szerepléséhez? —! Egyáltalában nem félek, mert a m­i csapatunk „tavaszi csapat". Ilyen és ehhez hajzavnló beszélgeté­­sstkat mostanában gyak­ran lehet hallgani a labdarúgóberse­kben. Meg­­süsedott „la­va­rai" istenség ez, néhány héttel a bajnokaság rajtja előtt. Azok a szurkolók én vesztők, akiknek csapata az ősszel rosszul szerepelt , esetleg a veszélyes zóná­ban van, vagy — Isten ments! — éppen a klezek között található. Ilyenkor azzal vigasztalóik magu­kat, hogy nincs semmi baj, a csapat ő?.Szel soha­sem ezízben el túlságosan jól, ők majd most fogják kivágni a rezet, hiszen a csapatuk „tavaszi" csapat. Va­n-e az ilyen állításnak valami éta­pja? Nem egyszer előfordult már a bajnokság során, hogy ez. Vagy az a csapat tavasszal valóban nagyszerűen szerepelt. k®­három hellyel előbbre került, vagy esetleg megmenekült a kieséstől. Vannak-e hát igazán „tavaszi" csapataink? Érdeme® ecset a kérdéssel foglalkozni, éppen tu­tnt, minden időit fegérdi a­ ki­sebb bajorok&Sgtvaik tavaszai fordulója előtt. A kérdésre a múlt adhat homokiép választ. Éppen ezért vissza­­parántotttunk egészem 1938-ig. Meg­­néztük, hogyan is szerepeltek a múltban csapataink a tavaszi idény­ben. Lássuk tehát, hogy a múlt alapján melyik csapatunk viselheti jog­gal a ,„tavaszi“ jelzőt és me­lyiknek szurkolói bizakodhatnak legjobban. A NAC, A CSEPEL ÉS A SZOLNOK INKÁBB „TAVASZI" ■ Kezdjük a sort az éllovas­okkal. A három egyformán 20 ponttal vezető egyesület közül 11 legrövidebb NB-mülttel kétség­tlenül a NAC rendelkezik, hiszen a nagyváradi fiúi­ csak tavaly játszották először a magyar bajnokságban, őssz­al egy kis csalódást keltettek, mert szép győzelmek mellett meglepő veresége­ket is szenvedtek, és a 7. helyen kötö­ttek ki. Tavasszal azonban, már megbízhatós­bb volt a csapat és végül iS az 5. helyett végzett. A NAC tehát inkább „tavasai" csapat. í­dybaksuk a sort a bajnokcsapat­­tal, a CSEPELLEL. 1940—41-ben játszott először a Csepel az KB I-ben, ősszel is, tavasszal is egyformán az ötödik helyen végeztek. Az 1941—42-es év még frissen él a szurkolók emléke­zetében, hiszen akkor is it bajnok a Csepel. Ősszel is első utat és tavasz­­szál is megőrizte elsőségét. Ezek szer­int a Csepel inkább „k­étféli­dős csapat", egyformán jól szerepel mindkét idényban. A három éllovas közül leghosszabb ideje szerepel az NB I-ben a SZOLNOK csapata. 1938 őszén kezdték el NB- pályafutásukat a tiszaparti vasuta­sok. Az első évben őssze­ voltak jobbak, tavasszal a 7.-ről a 16. helybe esteke vissz. A következő évben meg éppen fordítva, tavasszal ugrottak két hellyel előbbre és végül a 8. helyen kötötték ki. 1940—41-ben kezdett nagyodaipa­t letett a Szolnok. Már az első „félév­ben" az NB mumusa volt s a B. helyre került, tavasszal pedig 4. lstt. Az tómott évben már senki nem céodálkozott, am­ikor ősszel ott találta a szolnokiakat a vezetőit között a 3. helyen. Tavasszal azon­ban kissé visszaesett a gárda a ,,c®ak“ negyedik lett. A múlt alap­ján most megint tavasszal esedéke­­ik csak a szolnnokiaik ... Követ­kező a sortban régi bajnok­­csapatunk, a FERENCVÁROS. A Fradi híres arról, hogy KE­mény­­közée­ben nagy hátrányokat is be­hozott, de más dolog ám a bajnok­ságban 4—5 ponttal Vezetőket utólénál. Ide erre te mutatott már példát. A Ferencváros általában elég e­gyenl­etesen szerepel mindkét idényben, 1939—40-ben hajtotta Végre Legnagyobb bravúrját, ősszel még az ötödik helyen kullogott, a Vezető Kispesttől 4 ponttal le­maradva. De ekkor jött a tavasz: Pataki Mihály vezetésével három­­hátvédes felállásban újjáéledt a zöld-fehér gárda, sorra verte ellen­feleit és ha csak gólaránnyal te, de megnyerte a bajnokságot. Az elmúlt évben azonban hiába várták a szur­kolók a tavaszi f­at­ámadást a gyen­gén szereplő csapattól, a Fradi végig a hatodik helyen maradt. Körülbelül ez a helyzet a VASASSAL is. 1940—41-ben az NB II Duna­­csoportjában nagyon jól kezdett a Vasas. 2. Volt, de tavasszal vissza­esett s végül csak negyedik lett. Tavaly már a Rákócze-cssopor­tban ősszel is, tavasszal te első volt. A középcsapatok közül a leg­­jogosabban a GAMMÁT, illetve elődjét, a Budafok csapatát illeti a „tavaszi" jelző. Eddig még minden avassal kivágták a rezet a budaiak. Legjobban 1940 tavaszán szerepeltek (ebben az évben először Gamma néven), végeredményben a 11. helyről a 3.-ba kerültek. A múlt tavasszal volt csak egy kis meg­torpanás, kicsit kifulladt a csapat s nem tudta megtartani az előkelő őszi 4. helyét és 7. lett. A NAGY KÉRDŐJEL: AZ ÚJPEST! Már itt te Vagyunk az őszi for­­duló egyik legnagyobb meglepetését szolgáltató nagycsapatunknál, az Újpestnél. A szegény Újpesti szur­kolók igazán csak a tavaszi hajrá­ban reménykedh­etnek. Először te meg kell állapítanunk, hogy az el­múlt 5 év alatt még sohasem áll­tak ilyen rosszul a lila-fehérek. Nézzük csak: 1937—38-ban t­avasz­­szal nagyon jól szerepelt az Újpest, 2. lett a Fradi mögött (Ortegát csak a 3. helyen végeztek). 1938—39-ben te tavasszal vágták ki a rezet, ősszel 2. volt a csapat, tavasszal bajnok let­t. 1940 tavaszán gyengébben ment, csak harmadikak lettek a lila- fehérek. Ősszel ugyanis a 2. helyen végeztek. 1940—41-ben tavasszal ie megőrizték az őszi 2. helyüket, igaz, hogy 11 ponttal maradtak le a baj­nok Ferencvárostól. Végül az elmúlt esztendőben egyenletesen szerepeltek a lilák és végig másodikak voltak. Az újpesti szurkolók tehát rervény­­kedhettek, mert ha kell­ert, az Új­pest Jmibdlág inkább tavasszal vágta ki a rezet. A SEREGHAJTÓK Folytassuk a sort a sereghajtók­kal, hiszem az éllovasok után nekik a legfontosabb, hogy tavasszal jól szerepeljenek. Közülük leginkább tavaszi csapat a SZEGED. A tiszapartiak te régen álltak ilyen rosszul- 1939 tavaszán szerepeltek különösen jól a piros-fehérek, a 9. helyről az 5.-re ugrottak fel. Tavaly pedig az 5. helyről emelkedtek tavasszal a 4.-re. Eszerint tehát a szegedi szurkolók is remélhetnek. A Szeged után a TÖREKVÉSNEK van a legtöbb reménye, hogy el­kerül a veszélyes mezőnyből. A „Töri" tavasszal szokta meg­menteni a veszett fejsze nyelét. Rosszabbul áll az ELEKTROMOS ÉS A HALADÁS szénája, ők inkább „őszi” csapatok. Végül nézzük meg, hogy hogyan áll a helyzet a KOLOZSVÁRRAL. Mátyás király városa tavaly szere­pelt először a bajnokságban és bizony tavasszal lejjebb csúszott Szántó Jóska, a Szolnok vá­logatott jobbszélsője így meséli el az „ő mérkőzését": *— 1989 tavaszán Párisban ját­szottunk a franciák ellen. Nem va­lami nagy bizalommal indították útnak a budapesti csapatot, hiszen többen voltunk újoncok a társaság­ban. A mérkőzés előtti napon moziba vittek el bennünket s ott megnéztük a Franciaország—Svájc mérkőzésről készített filmet is. Tud­tam, hogy a néger Diagne lesz az ellenfelem, igyekeztem tehát meg­figyelni a mozgását. Már a fűmen láttam, hogy a franciák milyen gyorsak és milyen jól kezelik a labdát. Gondoltam, hogy nehéz dol­gom lesz, de elhatároztam magam­ban , nem fogok félni a négertől és mindent beleadok ellene. — 40.000 néző előtt így álltunk fel: Szabó — Korányi, Bíró — Lá­zár, Sárosi III, Balogh I­­— Szántó, Zsengellér, Kolláth, Kiszely, Gyet­­vai. A kis magyar kolónia hangja bizony elveszett a francia közönség fergeteges hangorkánjában. Már a tizedik perc táján vezettek is, Ben Bárok révén. Ekkor feltámadt a magyar csapat s hat perc múlva mintaszerű góllal egyenlítettünk. Ez a gól­­— sohasem felejtem el — így esett: Szabó Tóni kidobta a labdát Lázárnak, ez továbbította Zsengel­­lérnek. Ábel komám egyből adta nekem, én meg rohantam vele a francia kapu felé. Diagne ott loholt a nyomomban, de nem tudta meg­akadályozni a beadást. Kolláth kap­ta a labdát, de rajta volt a közép­­fedezet, ezért gyorsan átemelte Ki­­szely elé s ő kapásból, hallábbal irtózatos lövéssel küldte a labdát a bal felső sarokba. Francia játékos nem is ért hozzá a labdához! To­vább támadtunk , a 34. percben Zsengellér remek labdával szöktetett engem. Megint csak faképnél hagy­tam Dragnet, a beadásomat meglát Kolláth Feri kapta, átemelte Kiszely elé, Kiszely ezúttal is jókor érkezett és ballábbal pontosan az előbbi he­lyen lőtte a hálóba a labdát. Ellen­fél megint nem bírt a labdához nyúlni s még a francia közönség is tapsviharral jutalmazta a gyönyörű akciót és a gólt. •­ A második félidőben nagy bal­­szerencsével játszottunk. Kapusuk a védhetetlennek látszó lövések egész sorozatát védte hihetetlen tudással és nagy szerencsével. Az Utolsó, percekben egy szerencsés góllal egyenlíteni is tudtak. Igaz, hog­y nem győztünk, de a franciák —a közönség és sajtó egyaránt — elis­merték nagyszerű játékunkat. Való­ban, mindenki kitett magáért. Sze­rénytelenség nélkül mondhatom, hogy a csapat jó játékában nekem is volt némi szerepem s többek kö­zött ezért is örökké emlékezeté® marad számomra ez a mérkőzés... Szántó József: Húsz esztendő, az idő hogy eljár... Lapozgatjuk a magyar sport krónikáját. Felütjük az 1923-as évfolyamot. Vájjon mi is történt 20 évvel ezelőtt?­­ A magyar labdarúgásban 1923-ban forradalmi volt a hangulat. Eljáté­ I­osaink nagy része mint amatőr, csak bizonyos ellenszolgáltatás fejé­ben volt hajlandó rúgni a labdát. A csábítás nagy volt. Külföldről hó­fehér kaláccsal csalogatták a világ­hírű magyar játékosokat. A hazai vezetők hamar „kapcsoltak" és ki­alakult az álamatörizm­us. Orzsi Györgyre, a legkiválóbb magyar labdarúgóra, például a VI. kerületi adóhivatal 1313.SOO korona jövedelem után vetett ki adót. Az akkori idökboil ez igen tekinté­­lyes jövedelemnek számított. A szép jövedelemnek két forr­ása volt az adóhivatal megállapítása szerint: Orth György banktisztviselő az Ar­­­gel-Oszhák Bankban 36.900 koronát keresett egy év alatt, Ort­h György, mint az MTK válogatott középcsatára pedig évi 100.000 koronát keresett a­­ labdarúgásból... Érdekes, hogy a magyar prófétat­ezionizmus kérdéséről hogyan véle­kedtek külföldön. ,M­i való a hír, akkor a professzionizmus bevezeté­­sében Magyarország nem marad hit egyedül/­ valóságban, az egész káró esetk ágy névváltoztatás körül forog/1 A két tápszemelvényt a Mirnehen­ban megjelenő „Bussbaul" című né­met sportlapból idézzük. Az akkori szövetségi kapitánynak az élete sem volt fenékig tejfel. A tanács nem tartotta a tavaszi nagy feladatok elvégzésére alkalmasnak. Végül is válogatóbizottságot válasz­tottak. A szögletek értékesítése terén 1923-bail sem áll­tunk valami jól. A „Nemzeti Sport" az egyak tavaszi vasárnapon statisz­tikát készített a forduló szögletei­ ről. Negyven szögletből csak Ková­csi a 33 FC-ből fejett gólt. Igaz, hogy ez nagyon szép gól Volt- ismét­­ Orth. Minden idők legjobb magyar közép­­csatára 1923 július 9-én bejelentette egyesületének, hogy külföldre távo­zik. „A m­agyar labrar­úgás legvál­ságosabb óráit éli", ,Megdöbbentő mér­eteket ölt a kivándorló­i jár­­vány", ilyen és ehhez hasonló meg­állapításoktól hangos a szaksajtó. Ami mit sem változott húsz esz­tendő óta: az olaszok még akkor is nehe­zenn találtak időpontot a magya­rok elleni válogatott labdarúgó­­mérkőzésekre. A „Nemzeti Sport" olaszországi tu­dósítója közli, hogy Olaszországitól­ megtörtént az 1924. évi válogatott mérkőzések műsorának megállapí­tása. Az olaszok csak a spanyolok­kal, a németekkel é® csehekkel mér­kőznek. A kerékpáros szövetség végétől is jajkiáltással adnak életjelt ran­gokról Az utolsó három verseny nagy ráfizetéssel zárult. Ismeretlen tettesek elsikkasztott jegyekkel üzér­kednek már hetek óta, végül ami a legfájóbb: nagyszerű formában lévő kerékpárosaink zürichi útja a Da­­vizaközpont állásfoglalása miatt kútbaesett. ,pVem lehet svájci fran­kot adni, mert ez az út a szabályok szerint luxuskirándításnak számít", —­ volt a hivatalos válasz. Birkózóink és ökölvívóink bírókérdése is gyenge lábon állt. Magyarország egyéni ökölvívóbaj­­­­okságában például a fiatal, tehetsé­ges Szobolovszky-gyerek­ úgy esett el a bajnoki címtől, hogy jól megérde­melt győzelme helyett a bírák egy döntő negyedik­­ menet megküzdé­sére utasították Schuldinerrel, a Spárta öreg, rutinos versenyzőjével szemben. Természetesen a hosszab­bítást Schuldiner bírta jobban. A csapatbajnokságon bírói tévedések miatt a Lapterjesztők levonultak. Botrány: egy kis „bunyó" a szorítón kívül. Befejezés: néhány Lapter­jesztő-, Spárta- és TTC-versenyző ho­sszabb-rövidebb eltiltást kapott. AZ OTT társadalmi szakosztályá­­nak­ januári ülésén szóba kerül a versenyuszoda is. Megállapítást nyer, hogy „A ver­­senyuszoda eladó­zhatatlannu­l szüksé­ges már a fővárosban". Az OTT fel­­e hívta a MÜSZ-t, hogy ehhez a kezdő lépéseket mielőbb tegye meg. Az augusztusban lezajlott utazóbaj­­nokságokon majdnem kitört a botrány. A 3x1 c6 méteres vegyesváltóban az NSC sezín­hben induló Bartha (le­gendás hírű vizilabdakapusunk) vál­tót­. Remek hajrát vágott ki és be­fogta­, sőt el is hagyta a nagy előny­­nyel­­ induló Virányit.­ Ezzel a remek teljesítménnyel az NSC nyerte a váltót. Ám verseny végén a MAFC Bartha állítólagos előbbindulása miatt óvott és a versenybíróság helyt adott az óvásnak. Atlétáink körében a KAOK—MIK háború beszólgatta a kedélyeket. A két at­létaegyesület az egész esztendőben kutya-macska barátságban volt és igyekeztek egymás orra alá rainég több borsot törni. Teniszezőink­ re Válságos helyzetbe jutottak 1923- ban egy minisztériumi állásfoglalás miatt, amely kimondotta, hogy a teniszhez szükséges felszerelések luxuscikknek számítanak és így a­ kormány megtagadhatja azoknak be­hozatali engedélyét. A szövetség át­iratot intézett az ÖTT-hoz, a ebben bejelenti, hogy Németországban igen olcsón beszerezhetők a teniszfelszere­­lések és így nem kell á­­nehézvalu­­tájú más államoktól drága áron be­szerezni a teniszhez szükséges fel­­szerelési­ tárgyakat. Vívóink aránylag nyugodt évet értek még. Decemberben azonban majdnem vég­zetes baleset zavarta meg a­ nyugal­mas csendet, Glykaig Gyula Santelli mester termében edzett a mesterré­. A heves vérmérsékletű Glykais nagy többillettte rohant Santelli kitartott tőrébe, amelyről a védőgomb előző­leg letörött. A tőr a Mé.FC-Verseny­ző mellébe fúródott és alszttegy ti­zenkét centiméteres sebet eejtett rajta., A Vérző mellű versenyzőt a Rókué-kórházba vitték. Imét ezek történtek a magyar sportban húsz esztendővel ezelőtt. .. kmört hírrel. egy hellyel, a 12.-ről a 13.-ra s csak széret Bosável szerülte el a kiesését. Végére rá értünk a sornak. Most már nincs más hátra, minthogy a mait tapasztala­tai alapján levonjuk a végső következte­tés a tét. Az öt el­múlt tavaszi forduló alapján meg­ál­lapíthatjuk, hogy „tava az Á'’ csapat­­nail a GaBiria, a SalRTC, az Újvi­dék és az Újpest tend­íthető, de tavasszal jól szereptet már a NAC, a Szolnok és a SHMAVAG is. „Kétféládós" csapat a Fermcvárca és a CsepaL. A többi Inkább öcssel asereptót jóL A „tev.rssl" Csapa/Sok szurkolói, teh­et remén­yk­edh­etnek, de bizhat­­nak azok is, atkáiknak feedvehc csapata ősszel szokott jobban játszani,­­ hiszen megtörténhetik, hogy csapatuk az idén nem törődik, fi. hagyománnyal és kivételesen csak azért te­rncet éppen tavasszal vágja ki a rezét. A mostani bajnokságban m­inden lehetséges... Még az is, hogy „asai" Csapatból „tavasai" csapat lesz...­ ­ ................................... II SZOMBAT, 1645 FEBRUÁR 20. A Budapesti kerület kölyökbajnoksága­­nak sorsolása V­ogu­tó M­i számunkban közöltük a fővárosi kölykök első három csoport­­jának­ sorsolását. Most ismertetjük a IV. és V. csoport sorsolását.­ IV. csoport: Március 28: BSzKK­T—FTC. Postás— DSE, KTC-ETG, Lampart-KTE. Ser® naa—*Qan«. ” Április 4: ETC—IArp.pa­rt, t­SB—KTO, PTC—I'oBlá*, Cartí—KTK, BÚ?—Kerámia. Április 11: Postás—BSr.KUT, HTCrt-FFC, IArr.part—I­S­K, Kerámia—­ETC, KTK—BTE. ApRHs 18: ETO-KTS, DSE—K­erá­m­i­a, FTC—Lampart, BSzKRT—KTC, ETE —Ganz. Május 2: BTC-RTE, DSE—Ganz, FTC - KtK, BSzKRT—Kerámia, Postás-Lam­­pa­rt. Május 4: tifimpart—KTC. Kerámia— Postás, KTK—B.Sz.KUT, Gaula-FTC, KTE —Déli. Május 1C: ITC--DSE, B8sKRT-ETC. Postás—KTE, K’TO—Gaői, Lampart— K'T'K Május SS: BTC—Postis, D&E—BSzKRT, K­TC—Kefáreifi, Gaua—Lam­part, KTE— FTC. Május SS: KTG—Postás, Lámpárt— BSzKRT, Kerámia—FTC, KTK-DGE, Ganz—KTC. Június #: DSE—KTC, FTC—KTE, BSzKRT—Ganz, Postás— KTK, KTC—Ke­rámia. Június M: ETC—FTC, Ktarántia-Lam­­part, KTK—KTC, Ganz—Postás, BTB— Bfez KRT. V. csoport: Március 28: MÁVAG-KSSE, K­TK-tö­­rekvte, EDKE-FTc, KTK-PBC, Apt­illa 1: KB­E-EYK, FTC—KJK, &A9C-ZDSE, PSC—KAC. Április US MÁVAG—KAC, ZDSE-Tö­­rekvé­s, KTK—BASC, FTC—P&C. Április 18: Törek­vés—ETK, K8&S— ZDSE, UAC-ETK, SASC—ETC, PSC­­MÁVAG. Május 2: Törekvés—SABC, KfeSS-ITC, KAC-2UBE, ÉTK-PSC. ... Május 9: ZD&B-MÁVaG, ETK-BAC, SASC—KSfSE, PSC -Tör­ekvés. Május lát KAC—Törekvés, MAVAG— SASC, HTK-FTC, ZDS3-P&C. Május 23: Törekvés-MAVAC, KBSE— 8A0. ktk-zése: KASC-DTK. Május 28: KTK-MAVaG, EIS-K&feE, FiU—­Törek­­vés, SASC - PSC. Június 9: KBSE—Törekvés, KAC-FIC, MAVAG—KTK, ETK-ZDSE. Június KTK-N­­K, FTC-MÁVAG, BASC-HAO, PSC-Ki&BE. A Szentiőrlaci AC visároRp a Latorca­­nk­ának­, így áll ki a Gáázgyár ellen: C&éríius — KovácS ti. Irohyt II — Ha­raszti, Kovává I, Slatou - Köváca IV, Kovács ÍIT, Göbölyös, Deák, Kormoo, Tártálok, Vizkereti és Luth­ár. lighát kém akar Kerületi üdzö LENNI! Kobíií VPI. '1'.1, a Fofclízof.v. máészár vá­­logatou csatárt is ffiszélh­eti a ti ljhdu­­rágósiővátoög, h«És vállaljá­k t valame­lyik Vidéki ksiiliít edzöséget, amiként eit Cseh László tetté. A nfipekban beszélgetnák Kobát Víl­­tnt.ssijl s ő ezt mbndottd­—• Ssibós, k­om tofiMek tUigtt a ízftvdt­­sc­ít mftgttMtélt fel irásátuk. jelenleg­­á'l­eoni minden időmét töktött s így nem tudok vidékre menni.

Next