Sporthorgász, 2002 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
Halak és hol Aki valaha próbált akár csak egyszer is megállani a partján, az visszajár a nagy folyóhoz. Legyen az bár csalfa, kiszámíthatatlan, nincs mese, ha a vízállás megfelelő - irány a Duna! Hol áll a víz? Régebben csak a napi vízállásjelentés adott eligazítást a folyó medrének teltségéről (a Petőfi Rádió sugározza), mely információ létkérdés arra vonatkozón, hova menjünk és mit vigyünk magunkkal a dunai horgászatra. Az m1 textjén négynapos előrejelzés áll a rendelkezésünkre (181. és 182. oldal), s az interneten is hozzáférhetők a horgászokat érdeklő információk, akárcsak a mobilról (WAP). Legáltalánosabban megfogalmazva: a Duna akkor jó, ha 2 és 3 méter közötti a vízállás a fővárosi mércén. Legjobbak azok a napok, amikor a vízszint csak centiket, 5-10 centimétert emelkedik vagy apad. Erre mondja a Duna horgásza, hogy áll a víz. A kérdésre tehát, hogy hol áll a víz, a szabatos válasz, hogy sehol sem áll, mert folyton folyvást áramlik, továbbá emelkediksüllyed is, ám a szakszerű horgászválasz például imigyen hangzik: „Áll, tegnaptól jött tízet, de fönt (az Dunaremetét jelenti) megint jön - holnap lesz a pezsdülés!” A pezsdülés nemcsak legenda, az áradást megelőző napon tényleg megélénkülnek a halak. Amellett, hogy a vízállás meghatározó, fontos lehet a szélirány, s persze annak ereje, valamint a vízhőfok, de az csupán télen. Nyáron szinte mindegy, hogy hány fokos a Nagy-Duna. A hidak közt éjféltől A fővárosi horgász-szlengben a „hidak közt” kifejezés csak a Lánchíd és a Petőfi híd közötti szakaszt és a budai oldalt jelenti. A meder- és az áramlási viszonyok s feltehetően az Ördög-árok sodorta kommunális hulladék is hozzájárulhat ennek a folyószakasznak a jelentős mértékű halbőségéhez. Bár középkori feljegyzések is említést tesznek erről. S hol volt még akkoriban a „szennyvízterhelés”! Egyébként ha megvalósul a budai rakpart átépítése, mindnyájunknak újra kell „tanulni” a Dunát. A horgászat oldaláról nézve sajnos mostanában napközben úgyszólván hasznavehetetlen a hidak köze. A turizmus és a dunai sétahajók, valamint a tranzit-uszályforgalom szinte lehetetlenné teszi a horgászatot, reggel nyolc órától éjfélig. Nem csupán arról van szó, hogy a partra csapódó hullámok „kiverik” a halat, hanem az „úszó falak” a teljes mederszelvényben szeszélyessé teszik az áramlást, aminek következményeként előttünk van ugyan a hal, az ugrások elárulják, csak éppen nem lehet megfogni. Egy mondatban: a főváros szűken vett belterületére eső Dunán éjféltől nagyjából reggel nyolcig érdemes horgászni! Darabos kaja sok csontival Buda és Pest között ősidők óta tagolt, zátonyos és változékony mélységű a Duna medre. E körülményen a mederszabályozás módosított ugyan, de lényegében ma is így van. A horgász szempontjából fontos dolog ez, mert a zátonyok ráfolyásán és esésén mindig sok Nagy szemcsés, mámára való kaja (Vincenzo Natale olasz nagyágyú kísérletezte ki) Folyón a friss báb és a mádén (bábosodásnak indult csonti) is felhasználható A nagy víz partján megállani... Megspékeltük csontival és bábbal Vincenzo maestro kreációját, és a jászok kedvéért bojlizáshoz is alkalmas Bionomic’s aromával kezeltük a „vízbarát” hálóba gyömöszölt gombócokat A hűtőben tárolt régebbi pinki benedvesedik, amitől nyűveink megvadulnak, megfékezésükhöz mi száraz újságpapírt használunk, mely a nedvességet felszívja róluk