Z. Vincze György (szerk.): Sportkalendárium, 1987 (Budapest, 1987)
Lóvilág itthon és máshol
Évszázados érdekességek Csokonai Vitéz Mihály és „Micsoda anakronizmus! — gondolhatja magában a tisztelt olvasó. — Kiváló költőnk 1805-ben halt meg, az MLSZ-t viszont majdnem egy évszázaddal később, 1901-ben alapították!” Valóban így van. Csokonai Vitéz Mihály debreceni labdarúgó azonban mégis kapcsolatba került az MLSZ-szel, mégpedig azért, mert vétett a szabályok ellen és ezért fegyelmi eljárást indítottak ellene. Természetesen nem a halhatatlan költőről, hanem egy késői rokonáról van szó. Az eset 1914 nyarán történt. A cívis városban lejátszott DTE — DKASE mérkőzés után az utóbbi csapat óvást nyújtott be, amely szerint a DTE Molnár Ferenc írót (1878 — 1952), A Pál utcai fiúk című remek ifjúsági regény, a Liliom és számos más színmű világhírűvé vált szerzőjét aligha kell bemutatni, neve ma is közismert. Az első világháború előtti években a Pesti Hírlap népes olvasótáborának egyik kedvelt rovata volt a lap hasábjain hetenként jelentkező Vasárnapi krónika. Molnár Ferenc ebben a rovatban tűzte tollhegyre korának közérdekű eseményeit, visszásságait, nem rejtve véka alá gyakran csípős véleményét sem. 1913 júliusának egyik krónikájában a magyar labdarúgó-játékvezetők kerültek terítékre. Legalábbis erre utalt az az MLSZ bizonyos Csokonai Vitéz Mihály nevű játékost jogosulatlanul szerepeltette. Az MLSZ vidéki bizottsága lelkiismeretesen kivizsgálta az ügyet és helyt adott az óvásnak. A mérkőzés eredményét megsemmisítette, a DTE-től büntetőpontokat vont le, a labdarúgót pedig — a halhatatlan irodalmi név nem hatotta meg a fegyelmi bizottság tagjait — hosszabb időre eltiltotta a játéktól. Minderről a korabeli Sporthírlap számolt be részletesen. Hősünk azonban talán már nem is értesült ezekről az eseményekről. Közben ugyanis kitört az első világháború, és őt nyomban behívták katonának, majd századával a frontra vezényelték . . . írás, amely A független magyar bíró címmel látott napvilágot. A félreértések eloszlatása céljából a cikk ezzel a mondattal kezdődött: „Nem kell megijedni, nem a törvényszéki bíróról van szó, csak a futballbíróról. Pályája nem oly magasztos, mint a törvényszék bírájáé, de az igazság és pártatlanság keresésében nem állhat mögötte. ” Hogyan jutott az írónak eszébe, hogy éppen a labdarúgó-játékvezetőkkel foglalkozzék? 1913 tavaszán egy élvonalbeli angol futballcsapat, a napjainkban is ismert Sunderland európai körutat bonyolított le, s ennek során hazánkba is Molnár Ferenc és a futballbírók