Muha József: Bajnokokkal szemtől szemben. Híres sportolók a múltról a jelenben (Budapest, 1987)
Mátrai Sándor: Futball az étteremben
len vágyakat, az átlagos állampolgár valamivel magasabb életszínvonala megfelel és ezt a számításom megtalálom. — Kitanult egy új szakmát. Véleménye szerint mi a kultúrált vendéglátás alapja? — Az igazi vendéglátás a tisztességen alapszik. Megrögződött bennem, amit egyszer, mint mottót olvastam: „A mosoly ingyen van, de pénzt hoz.” Meg kell küzdeni a vendégekért, mint a futballistáknak a pályán a nézők kegyeiért. Még a gyengébb minőségű étel is másként hat, ha udvariasan szolgálják fel. Azt is megcsináltam, hogy amikor egy vendég valami különlegességet kért, ami nálunk nem volt, átküldtem a pincért a szomszéd üzletbe a konkurenciához, megvetettem és úgy szolgáltam fel, mintha a konyháról hoznám. Igaz, hogy sok nehézségen átsegített a sport, az hogy ismert ember voltam. Emlékszem, egyszer Pakson gyorshajtásért a rendőr meg akart bírságolni. Miután megmondta az összeget, önkéntelenül kicsúszott a számon: „No, ezért vasárnap elkenjük a Dózsát”. Mire a rend őre megkérdezte: „Kicsoda maga?” „Hát Mátrai Sándor vagyok.” — Az más — hangzott a válasz. — Miért nem így kezdte?” — s bírság nélkül továbbengedett. — Nem a labdarúgással kezdte. Hogyan jutott el mégis a Ferencvárosig? — Orosházán atletizáltam és 1952-ben tagja voltam az atléták olimpiai keretének. A villámikrek, Zarándi—Varasdi— Csányi—Goldoványi 4x100-as gyorsváltó mellett amolyan tartalékként. Nem sikerült kijutnom. Közben az iskola labdarúgó csapatában is játszottam. Még ma is rejtély, ki vetett szemet rám, csak azt tudom, hogy aláírtam a szerződést a Fradihoz. Kaptam ezért vételárként a klubtól egy csomagot, benne egy rúd szalámit, csokoládét és italt. — Az, hogy a labdarúgásban meddig jutott el, igazolja a nyolcvanszoros válogatottság, de emellett híressé vált arról is, hogy a becsúszó szerelés magyar specialistája volt. „ A kényszer vitt rá. Tizenhét évesen is vékony srác voltam, ráadásul még darabos is, és ha jött velem szemben a csa