Boros Zoltán (szerk.): Kecskeméti kötődésű sportolók az olimpiákon (Kecskemét, 2019)
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT A Magyar Olimpiai Akadémia a Magyar Olimpia Bizottság 1985. október 10-én tartott közgyűlésén alakult meg. Az olimpiai eszme őrzését - ápolását - népszerűsítését, a sport értékeinek megőrzését tűzte ki céljául. A kecskeméti sportot kedvelők már a kezdeti időszakban bekapcsolódtak a szervezet munkájába. Kecskemét volt a házigazdája 1989-ben és 2001-ben az Akadémia vándorgyűlésének, és Kecskeméten tartották a hatvanadik vándorgyűlést is 2012-ben. A város sporttörténetének kutatása az olimpiákhoz kötődő emlékek, relikviák bemutatása már akkor megkezdődött. A város közvéleménye a városi vezetők, a sportszerető kecskemétiek megtisztelő figyelemmel fogadták ezeket az eseményeket a bemutatókat, kiállításokat. A 2008-ban megalakult Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre a Magyar Olimpiai Akadémia tagszervezeteként tovább erősítette az elődök törekvéseit. Az olimpikonok emléktáblái, a megemlékezések, sportcsarnokok és tornatermek őrzik már a nagyszerű kecskeméti sportemberek emlékét. A sporttörténeti füzetek első példánya Heltai Nándor munkája Bóbis Gyulára, a Londoni Olimpia nehézsúlyú birkózó bajnokára emlékezik, ezt követte Grosán Pál testnevelő tanár és sporttörténész által írt Törös Olga tornász olimpikonról, Messzi István súlyemelőről (Vasakarattal a gravitáció ellen), Király Józsefről (Király és a sportok aranykora Kecskeméten), valamint az Aranyos kecskemétiek az Olimpiákon füzetek. A most elkészült kronológia a Kecskeméten született, itt dolgozó és itt sportoló olimpiai érmesek, helyezettek, pontszerző olimpikonok eredményeit, rövid életútját mutatja be. Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre