Szűcs László (szerk.): Vörös meteor 1950-1970 (Budapest, 1970)
Húsz esztendő
z MTE-ben kapott elsők között szocialista tartalmat a sport, a játék. Az illegalitás nehéz éveiben edződtek acélossá a sport segítségét is igénybe véve azok az áldozatkész harcosok, akik, ha kellett, életüket áldozták az eszméért. Ezekben a harcokban születtek Kilián Györgyök, Kreutz Róbertek, Humbál Lászlók, Kemény Magdák és még sok neves és névtelen hős. Mai életünk alakulása szorosan összefügg az ő életük példájával. Bátor kiállásuk a Kommunista Párt erejét sugározta akkor, amikor az még önfeláldozással, rendkívüli kockázattal, a megsemmisítéssel járt. II. világháborúban már számtalan, az MTE-ben nevelkedett fiatal harcolt a partizánok soraiban. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagy eredményei között szerepel az a tevékenység, amelyet sportklubunk elődeinek tagjai a fasizmus elleni harcban kifejtettek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Vörös Meteor tagjai között több mint 100 olyan elvtárs van, aki a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Szovjetunió Vörös Hadseregének diadala 1945 áprilisában valóra váltotta dicső elődeink álmát, kiűzte hazánkból az idegen elnyomókat, hazai csatlósaikat pedig az őket megillető helyre tette. Felszabadult országunkban a proletariátus vezetésével virágzásnak indult a szabad építőmunka az élet minden területén. A magyar sportot is romjaiból kellett újjáépíteni. Számtalan olyan terület, amely eddig csak a dzsentrik kiváltsága volt, közkinccsé vált. Hogy csak egy példát említsek, a felszabadulás előtt a balatoni vitorlás versenyek legpatinásabb díját, a „Kék szalag”-ot Reményi—Schneller háborús főbűnös pénzügyminiszter és hasonszőrű társai nyerték. 1969-ben pedig Berta Lajos balatonfüredi szegényparaszt gyermeke, a Vörös Meteor hajóépítő asztalosa nyerte. Az öttusa sport a katonatisztek kiváltsága volt. Balczó András jelenleg a világ legjobbja, többszörös világbajnok, foglalkozása műszerész. Sorolhatnám a vívást, a teniszt, az evezést, mint a kiváltságosak akkori sportját, ezek mind a széles tömegek sportjává lettek e felszabadulás után. Sportklubunk töretlenül haladt elődeink megkezdett útján. Ezt az utat olyan eredmények szegélyezik, amelyekre méltán lehet büszke minden tagunk. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy a ránk hagyott örökséggel nem sáfárkodtunk rosszul. Ez a kis könyv ékes dokumentuma annak, hogy sportolóink méltó helyet biztosítottak klubunknak, mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Jubileumi évkönyvünket szeretettel ajánljuk mindazoknak, akik a sok évtizedes, eredményes szereplés közvetlen, vagy közvetett részesei voltak. 2