Németh Antal (szerk.): A Budapesti Honvéd Sport Egyesület képes Híradója (Budapest, 1974)
Azt élsport laboratóriumában
4 i EGYMÁS KÖZT el, amikor elsőként Magyarországon főfoglalkozású pszichológust szerződtetett. A Budapesti Honvéd sportpszichológusa Endrődi Katalin. Válogatott tornászként szerzett magának hírnevet és jól kamatozó tapasztalatokat hivatásához, ő tehát az első, aki ezen járatlan úton elindult... Korócz Gyula módszertani főelőadó szíves invitálására gyűltek egybe az edzők, a sport szerteágazó területéről, hogy kifejtsék nézeteiket, tanácsot adjanak és segítséget igényeljenek munkájukhoz. Vívás, torna, atlétika, s labdajátékok képviseletében a kézilabda szakemberei jelentek meg a megbeszélésen, amelyen a téma a sportpszichológia és a sport kapcsolata volt. MIT VÁRNAK AZ EDZŐK? Igények és lehetőségek Az értekezlet „korelnöke” Söjtör József atlétaedző, képviselte a nagy tapasztalatot, a kézilabdás Dékány Rezsővel. A csupa friss élményt, benyomást pedig Horváth Kornél vívóedző és Kovács Gyula tornaedző. A megbeszélés nem követte az értekezletek szigorú rendjét, s ebben a fő érdem a házigazda Kovócz Gyuláé. Szabadon folyt a beszélgetés. Hogyan? Ha nem is jegyzőkönyvszerű hűséggel, de néhány idézet erejéig érdemes felidézni a hallottakat. SÖJTÖR JÓZSEF Azok közé tartozom, aki roppant örült, hogy pszichológus van az egyesületnél. Van ebben egyesületi büszkeség is, valamiben megint elöl járunk, a többiek előtt tettünk egy lépést... ! Hosszú edzői pályafutásom alatt megtanultam, hogy az edző több mint szakember, egy kicsit pszichológus, egy kicsit pedagógus, egy kicsit barát, egy kicsit testvér és egy kicsit szülő is. És mint ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma eset a sportolóval való kapcsolatiban sem. Mindezek után felmerülhet, hogy mi szükségem lehet nekem akkor pszichológusra? Pedig lehet és a segítséget igénylem is, pontosabban szólva arra gondolok, hogy adott esetet egy pszichológus, történetesen Endrődi Kati, objektívebben, tudományosabban tud megítélni, mint én, akit a dolgok természeténél fogva elborítanak a részletek. Most is van olyan kérdés, amelyben segítséget várok, nevezetesen az egyesületen belüli rivalizálás kérdése, ennek kihatása, úgy érzem a szakmai munkában kell, hogy serkentő legyen! KINÉL TÉRÜL AZ ENERGIA? A kiválasztáshoz kell a segítség! KOVÁCS GYULA konkrét tapasztalatról számolt be. Éppen a pszichológus tanácsa kapcsán változtatott munkamódszerén : túl gyakran értékelte a teljesítményeket edzés közben, vagy edzés után, így azok nem érhették el a kívánt haitást, nem ösztönöztek. Másfél évtizeden át a Honvéd férfitornában egyeduralkodó volt idehaza, s a generációváltás elmaradt, gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeni a csapatépítést. Úgy vélem, hogy egy edző életében csak háromszor, jobb esetben négyszer van mód arra, hogy tízéves ciklusokban kineveljen egy gárdát. Nagyon fontos tehát, hogy kikbe fekteti bele azt a tízéves munkát. Vajon jól választott-e, amikor kiválogatta a gyerekeket? Most például már jelentkezik az első nagy gond: egy év után kiderült (most érkeztek a mérés szakaszához), hogy tíz gyerekből öt nem fizikailag, biológiailag, tornaszakmailag, hanem versenyzőnek alkalmatlan. Kérdés, kibe fektesse az edző az energiát, az öt jobb versenyzői adottságokkal rendelkező gyerekbe, vagy azokba, akik szakmailag ugyan jobbak társaiknál, de versenyzői képességekben nem. Szóval én azt szeretném, ha a sportpszichológus a kiválasztásban nyújtana segítséget. HOGYAN FEJLŐDIK A SPORTOLÓ SZEMÉLYISÉGE? A pszichológus és a prognózis HORVÁTH KORNÉL Kubában szerzett tapasztalatokra is felhívta a figyelmet. S ez a tapasztalat valóban figyelmet érdemel. — Kubában a sportolóknak úgynevezett személyi lapja van, amelyen nemcsak eredményei, hanem személyiségének fejlődési grafikonja is leolvasható. Dolgozhat a versenyző akár húsz edzővel pályafutása során, valamennyi tudja edzőtársának véleményét, már tapasztalatok ismeretében veszi át a versenyzőt. S mivel bizonyos jelekből általánosítani lehet, ezek a személyi lapok tapasztalatok közkincsévé válhatnak. Mivel a pszichológia emberismereti tudomány, erről az oldalról érdemes a sportolót is megközelíteni. Melyek azok a főbb jellemvonások, amelyekre figyelemmel kell lenni a kiválasztásnál? S ez is mondanivalóm célja: segítség — a kiválasztásnál. Nem várunk mi csodarecepteket, különben sincs még ennek itthon sem kidolgozott módszere, sem kitaposott útja. Tehát nem azt várom karba tett kézzel. A sportpszichológusnak a kiválasztásban jut döntő szerep