Pluhár István (szerk.): Magyarországi sportegyesületek története (Budapest, 1942)
I. rész
3 angol mérföldes síkfutás: Vörösmarty Mihály 18:26 mp 4 angol mérföldes síkfutás: Balogh Dezső 26,56 m félórás futás: Balogh Dezső 8152 m 120 yardos gátfutás (6 drb 90 cm sövényen): Zeller Béla 17 mp 200 m gátfutás (8 drb 90 cm sövényen): Sándor Ákos 30 mp negyed angol mérföldes gátfutás (12 drb 90 cm sövényen): Koller Károly 60 mp fél angol mérföldes akadályfutás (8 drb akadályon): Vermes Lajos 2:55.2 mp 1 angol mérföldes akadályfutás (12 drb akadályon): Dáni Vilmos 5:05 mp 1 angol mérföldes gyaloglás: Bendik István 9.30 mp 1 órás gyaloglás: Asbóth Jenő 11.997 m magasugrás: Bogdány Ferenc 184 cm (15 cm magas deszkáról) távolugrás: Bogdány Ferenc 630 cm (15 cm magas deszkáról) rúdugrás: Zsingor Árpád 302 cm (15 cm deszkáról) súlydobás 12 kg vasgolyóval: Székely Ádám 695 cm Ezek az atléták valamennyien a MAC tagjai voltak. Az első ifjúsági tornaversenyt 1891 tavaszán rendezte a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A MAC egy nappal előtte bonyolította le hagyományossá vált tavaszi viadalát, hogy az ország legtávolabbi részéből összesereglett középiskolások előtt bemutassa az atlétika szépségeit. A tornászversenyre a MAC és Kolozsvári AC is meghívást kapott a BBTE javaslatára, holott egyik sem volt tagja a Magyar Országos Tornász Szövetségnek. A középiskolás diákok nagy figyelemmel szemlélték az atlétikai viadalt, mellyel a MAC valóban hírverő versenyt rendezett. Óriási sikere volt Szokolyi Alajosnak, aki a 100 yardos síkfutásban 11.4 mp-cel győzte le Lajtos Samut. A távolugrást Réthy Pál nyerte 590 cm akkor már gyenge-közepes teljesítménnyel Travicza Momcsiló NTE 518 cm-jével szemben. Ebben az évben rendezett versenyt először az MTK és NTE, melyeken a MAC tagjai természetesen részt vettek és majdnem minden számban learatták a győzelmeket. Akkor ugyanaz az atléta egyidőben több egyesületnek is tagja lehetett, mert az erre vonatkozó szabályzatot még nem dolgozták ki. Soká emlegették a hódmezővásárhelyi hírverő versenyt, melyre a budapesti egyesületek atlétái közül többen lerándultak. Lajtos érte el 618 cm távolugrásával a legjobb eredményt. Az 1892-es esztendő arról nevezetes, hogy ekkor már akkora volt az érdeklődés az atlétika iránt, hogy az Orczy-kert nézőtere nem egyszer szűknek bizonyult és az előkelőségek meghívóikkal nem tudtak megfelelő helyet elfoglalni. Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy belépőjegyet nem kellett pénzen váltani, hanem a rendező egyesület meghívókat küldött szét, ezekkel azután egész családok nézhették végig a viadalokat, de azzal sem törődtek, ha mások bementek. Egyébként a tavaszi versenyen tűnt fel a MAC színeiben Császár Géza, aki katonáskodó Lajtossal szemben 25 mp rekorddal nyerte meg a 200 m síkfutást, de a távolugrásban a MAC elvesztette a versenyt, mert Réthy Menotti BTC 617 cm-rel győzött. Sok nagy versenyt nyert a szintén ekkor kitűnt Záborszky István, aki a 200 m junior síkfutás és a negyed angol mérföldes síkfutás (58 mp) győztese lett. Ekkor szerepelt először az új szabályok szerint a puszta földről való súlydobás, melyet 7.25 kg súlyzóval Ensel Kálmán nyert meg 940 cm remek teljesítménnyel. A vidék megint új tehetséggel mutatkozott be: Koszkovits Iván (Újvidéki SE) a magasba való súlydobásban 470 cm-rel bizonyult a legjobbnak. Az atléták és tornászok összebarátkozása örvendetesen erősbödött, amit a MAC őszi Nemzeti Lovarda-beli versenye bizonyít, ekkor ugyanis a MAC tornászcsapata együtt szerepelt a BBTE és MTK, valamint az NTE legjobbjaival. A budapestiek egyre jobban érezték, hogy a vidéket kell megnyerniük, mert enélkül meddő lesz erőlködésük. Szabadkán és Szegeden rendeztek ebben az évben nagyobbszabású küzdelmeket. Mindkét helyen óriási volt a siker. A vetélytársak számának szaporodása egyre nagyobb teljesítményekre sarkalta az atlétákat. 1893-ban a májusi versenyen Lajtos 10.6 mp-re javította a rekordot. Réthy Pál is rekordot javított az egy angol mérföldes síkfutásban, mert 4:56.2 mp alatt futott be a célba. Nyáron megint Szabadkán (Palicson), már Békéscsabán volt atlétikai verseny, melyeken már a helybeli diákok is megpróbálkoztak a díjak elnyerésében. A decemberi versenyen a Nemzeti Lovardában a MAC, BBTE, BTC, NTE és MTK atlétái jeleskedtek. Angol edzőt hozat a MAC. Az 1894-ik esztendő ismét korszakot jelentő atlétikánk történelmében, mert ekkor már akkora volt az érdeklődés, hogy a MAC angol edzőt hozatott, aki azután gyökeresen megváltoztatta a leginkább szabálynemtudáson alapult fogyatékosságokat. John Cash nagyon értette a mesterségét, amit az ebben az évben elhunyt Zsingor Mihály, bár (mint említettük) néhány hónapot töltött a Szigetországban, nem bírt úgy elsajátítani, hogy tekinté