Hegyi Tamás: A Ferencváros legjobb 50 futballistája. A kezdetektől napjainkig - A legnépszerűbb klubok, leghíresebb játékosai (Budapest, 2009)

5. Lázár Gyula

5. 1930-43 FONTOS ADALÉK 1911. január 24-én szüle­tett a Békés megyei Füzesgyar­maton. A KAOE csapatában kezd­te pályafutását. 1943 végén a SZAC-hoz szerződött, és ta­vasszal NB II-es bajnok lett. Az év labdarúgójának vá­lasztották meg 1932-33-ban. A válogatottban (1931-41) 49 mérkőzésen 1 gólt szerzett, 1938-ban vb-ezüstérmes. Aktív korszaka utolsó, edzői karrierje első állomása a Herminamezei AC volt, később Egyiptomban és a Panathinaikosznál trénerkedett. 1983. február 27-én halt meg Budapesten. 1­2 Lázár balfedezet „Nem tudnék élni az Üllői úti pálya nélkül” - indokolta meg egyszer Lázár Gyula, hogy számos kecsegtető ajánlata ellenére miért nem en­ged a csábításnak, miért nem szerződik külföldre. Pedig olasz és más nyugat-európai klubok próbálták magukhoz édesgetni, hiába. Neki és a Ferencvárosnak is így volt jó. De milyen jó! Utóbb megannyi cikkben és könyvben megénekelték: Lázár Tanár úr (mert a szurkolók kulturált, stílusos játéka okán Tanár úrnak keresz­telték el) minden idők legnagyobb magyar balfedezetének tekinthető. Le is írták, miért. „Bármilyen talajon ura a labdának”, „Labdaátvétele, fejjátéka, labdaleadása, rúgókészsége mintaszerű”; „Roppant könnyedséggel tudta megcsinálni azt, ami másoknak soha­sem sikerült”; „Orth után ő volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről „Roppant könnyedséggel tudta megcsinálni azt, ami másoknak sohasem sikerült”

Next