Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012)

Függelék

Török Ottó Őr­­ ző Intézetnél szerez edzői oklevelet. 1956-ban elhagyja az országot, de 1957 tavaszán hazatér az angliai menekülttá­borból. A Budapesti Honvéd, 1976-tól a Csepel SC, 1978-tól a Budapesti Építők, 1981-től 1985-ig az Óbuda Termelőszö­vetkezet SE mellékfoglalkozású edzője. Főállásban 1955-től a kispesti Gránit Vállalat anyagbeszerzője. 1993-ban nyugdíjazzák. 1993-tól segédedző a válo­gatottnál. Kispesten él. 2011-től a kerü­let díszpolgára. 1971-ben Béka a szorító­­ban címmel Szugyeczky József tollából jelent meg életrajza. Török Ottó dr. (1937—) öttusázó. 1937. november 1-jén született Csillaghegyen (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye). Édesapja főkönyvelő, édes­anyja tanító. 1950-ben a Lukács uszodá­ban fedezi föl dr. Técsey (Tichy) Henrik, és igazolja a Budapesti Dózsa úszószak­osztályába. 1952-ben­­­ Benedek Gábor egy középiskolai tehetségkutatóról viszi a Budapesti Honvéd háromtusázóihoz. 1953-tól 1966-ig a Honvéd háromtusá­­zója, majd öttusázó. 1962 és 1965 között tagja az egyesület megszakítás nélkül négyszer országos bajnokságot nyert csa­patának. 1962-től 1966-ig tagja a válo­gatott keretnek. Az 1964-es tokiói olim­pián bronzérmes csapat tagja, egyéniben huszonhatodik. 1965-ben a párbajtőrví­vás országos csapatbajnoka. 1966-tól 1969-ig a Budapesti Vörös Meteor válo­gatott párbajtőrözője, mestere Szőcs Bertalan. Csillaghegyen nő fel. 1952-ben végez a Lehel Utcai Általános Iskolában (volt Miasszonyunkról Nevezett Római Kato­likus Általános Iskola, ma Budapesti Hare Krisna Templom és Kulturális Központ). 1956-ban tesz érettségit az Árpád Gimnáziumban. 1963-ban diplo­mázik az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság munkatársa. A Termelőszövetkezeti Közös Vállalat (a TESZÖV) jogásza, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga igazgatási csoportvezetője, majd a Gépipari Szerelő Vállalat (a GÉPSZEV) igazgatója. 1972-ben hivatalos útján egy szovjet tehergépkocsival ütközve életve­szélyes sérüléseket szenved. 1990-től a Magyar Olimpiai Bizottság jogi tanács­adója, majd 1993-tól 2001-ig igazgatója. 2002-től az Óbuda-Békásmegyer Sport­közalapítvány kuratóriumának elnöke. Testvére­­­ Török Ferenc. Fia ifjabb Tö­rök Ottó, az UTE válogatott kardozója, a Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sport­szolgáltatási Intézet főigazgatója, 2008- ban az Önkormányzati Minisztérium sportért felelős szakállamtitkára. Zsófia unokája a Budapesti Honvéd utánpótlás párbajtőrözője. Veje Szetey András, az Újpesti Dózsa kardvívója. Törös Olga Szemerey Andorné ( 1914-) Tornász. 1914. augusztus 4-én született Debrecenben (Hajdú vármegye). Édes­apja Törös Károly tanító, iskolaigazgató. Későn, húszévesen kezdi pályafutását a DTE-ben. Nevelőedzője Schmidt (Ara­di) Gyula. Budapestre kerülése után a Testnevelési Főiskola SC versenyzője. Az 1936-os berlini olimpián bronzérmes női tornászcsapat tagja. 1934-ben népiskolai tanító képesítés­sel végez a Debreceni Református Taní­tóképzőben, majd 1939-ben szerez dip­lomát a Testnevelési Főiskolán. A főis­kola elvégzése után visszatér Debrecen­be, és átveszi a DTE tornaszakosztályá­nak irányítását. 35 évig a Kecskeméti Református Leánygimnázium testnevelő tanára. Kecskemét-Katonatelepen él. Unokaöccse, Törös Károly úszóedző. Túll Géza Titusz (1888-1966) Tornász. 1888. január 4-én született Bu­dapesten. Az MTK, majd a BTC ver­senyzője. 1908. április 26-án az MTK színeiben a PSE tornaünnepélyén lovon

Next