Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012)
Magyar olimpiai érmesek A-tól Z-ig
Hernek István helyezett, az 1932-es Los Angeles-i olimpián ezüstérmes csapat tagja. Az 1936-os berlini olimpián összetett egyéniben hetvenötödik, lólengésben huszonnegyedik, tagja a hetedik helyen végzett csapatnak. Tisztviselő: 1981. augusztus 7-én hunyt el Budapesten. Hellmich Ottó (1874-1937) Tornász, atléta. 1874. április 6-án született Berlinben. Édesapja kékfestő és háztulajdonos. 1886 őszétől a budapesti II. Kerületi Állami Reáliskola (ma Toldy Ferenc Gimnázium) tanulója. Tornaszaktanítója Szidanits Ferenc, a BBTE alapító tagja és művezetője. 1894-ben tesz érettségit, tornatanítói pályára készül. Az OTE versenyzője, 1909-ben az egyesület atlétikai felügyelője. Az 1912- es stockholmi olimpián ezüstérmes magyar tornászcsapat tagja. Aktív versenyzői pályafutása befejeztével az OTE művezetője (edzője) és elnökségi tagja. Tagja a Magyar Tornaegyletek Országos Szövetsége elnökségének. Az óbudai Pacsirtamező utcában él. Fővárosi tisztviselő. A székesfővárosi központi pénztár aligazgatója. 1937. július 4-én hunyt el Budapesten. Miksa fivére az OTE magyar és osztrák bajnok sprintere, vésnök. Henszelmann Kálmán Hazai Kálmán (1913-1996) Vízilabdázó, úszó. 1913. július 17-én született Marosvásárhelyen (Maros-Torda vármegye). Dédapja Erkel Ferenc zeneköltő, a Pesti Sakk-kör elnöke, édesanyja Erkel Sarolta, a marosvásárhelyi konzervatórium tanára. A harmincas évek elején települ az anyaországba. 1932-ben tűnik föl az országos középiskolai (KISOK) vízipóló-bajnokságon második helyet szerzett Eötvös József Főreáliskola csapatában. Előbb az MTK, majd a BSE sportolója. 1934-ben tagja az MTK országos bajnokságot nyert vegyes váltójának. 1940-ben a BSE vízipólócsapatával lesz magyar bajnok. Úszásban 1934-ben háromszor, míg vízilabdázásban 1934 és 1940 között negyvenszer válogatott. Az 1936-os berlini olimpián, valamint az 1935-ös budapesti és az 1937-es párizsi főiskolai világbajnokságon aranyérmet szerzett csapat tagja. A Székesfővárosi Központi Számvevőség tisztje. Pénzügyi főtanácsos. 1945- ben B-listázzák. Külföldre távozik. Malmőben úszóedző és testnevelő, 1960-ban költözik Koppenhágába. Itt hunyt el 1996. december 21-én. Herczeg István (1887-1949) Tornász. 1887. december 7-én született Apátfalván (Csanád vármegye). Édesapja földbirtokos. A Szegedi Atlétikai Klubban kezdi pályafutását. 1908-tól az egyesület elnökségi tagja, 1920-tól főtitkára. A Szegedi Torna Egylet színeiben az 1912-es stockholmi olimpián ezüstérmes magyar csapat tagja. A versenyről szóló beszámolója 1912-ben jelenik meg Budapesten, Impresszióim a stockholmi olympiádról címmel. Az első világháborúban az északi (orosz) fronton harcol. A háború után a Szegedi Napló szerkesztőségének újságírója. Szegeden él, a Szilléri dombon (ma Új-Petőfi telep) lévő kertjében gazdálkodik. A harmincas években Szatymazra költözik, helyi szőlőskertjét műveli. A második világháború előtt leventeoktató és szakfelügyelő. 1949. július 3-án hunyt el Szatymazon. Hernek István (1935-) Kenus, Balkezes. 1935. április 23-án született Törökszentmiklóson (Jász- Nagykun-Szolnok vármegye). A budai Vízivárosban nő fel. Édesapja házfelügyelő a Kapás utcában. Kezdetben több küzdősporttal is megpróbálkozik. 1951-től a Budapesti Honvéd kenusa. Egyes hajóban 1954-ben kétszeres, Hegedűs Ferenc 135 Henszelmann Kálmán