Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012)
Függelék
Rusorán Péter vármegye). 1941-től a zalaegerszegi Deák Ferenc Főgimnázium diákja. 1947-től a ZTE kosarasa. 1949-ben a gimnáziumi csapattal labdarúgásban és kosárlabdázásban is résztvevője az országos középiskolai döntőnek. Érettségi után a Testnevelési Főiskolán folytatja tanulmányait. 1949-től 1953-ig a TF DISZ (a TF Haladás, a Budapesti Haladás) sportolója, tagja a főiskola első osztályú kosár- és másodosztályú röplabdacsapatának. Időközben Bácsalmási (Skribanek) Péter tanszékvezető (a berlini olimpia hatodik helyezett rúdugrója) felismeri kiemelkedő adottságait, ezért Simek Ferenc mesteredzőhöz küldi atletizálni. 1953-ban testnevelő tanári oklevelet szerez. A Tavaszmező utcai Kandó Kálmán Villamosipari Technikumban (ma a Budapesti Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Kara) kezd tanítani. 1954- től a Petőfi Városi Tanács SE kosarasa. Tagja a „B” válogatottnak. Egyre intenzívebben atletizál. Először 800 méteren fut, majd átállítják akadályra. 1954-ben és 1955-ben a 3000 méteres akadályfutás országos bajnoka. 1954-től tagja a válogatott keretnek. A versenyszám első világcsúcsával, 8:49,6 perccel nyeri 1954 augusztusában a berni Európa-bajnokságot. 1956. szeptember 16-án Budapesten szerzi vissza a rekordot. 1956-ban a melbourne-i olimpián ezüstérmes. Az olimpia után nem tér haza. 1957- től Bécsben él. A Bundesanstalt der Leibeserziehung munkatársa. 1957-ben és 1958-ban osztrák bajnok és válogatott. 1960-tól az osztrák atléta-, 1964-től a síválogatott edzője. 1962-ben és 1963-ban a bécsi egyetem földrajz szakos hallgatója. 1965-ben áttelepül Ausztráliába. Egy évig segédmunkás, majd angol nyelven leteszi tanári vizsgáit. Testnevelő tanár és teniszedző Sydney-ben. 1995-ben alapítványt hoz létre a Zrínyi Miklós Gimnázium legsikeresebb sportolójának támogatására. 2006-ban megkapja a Nemzetközi Fair Play Bizottság életműdíját. Felesége Sági Erzsébet, a Csepel SC röplabdázója. Rusorán Péter (1940-2012) Vízilabdázó, Balkezes. 1940. április 11- én született Budapesten. Szülei tisztviselők. 1948-ban iskolai foglalkozás keretében kerül a kis Császár uszodába. Az ott játszó Fáklya Opera játékosai hívják az egyesületbe. Nevelőedzője Gál István. 1952-től a Budapesti Vörös Meteor, 1961-től a Csepel Autó játékosa. 1962 őszén az ő 75 góljával feljutnak az első osztályba. 1969-től 1972-ig a Vasas játékosa, 1971-ben tagja a kupagyőztes csapatnak. 1959 és 1968 között 81 válogatott mérkőzésen szerepel. Az 1960-as római olimpián bronzérmes. Az 1964-es tokiói olimpia bajnoka. 1965-ben Budapesten főiskolai világbajnok. Az 1966-os utrechti Európa-bajnokságon ötödik, Rákospalotán nevelkedik. 1954-ben végez a Bocskai Úti Általános Iskolában. Testnevelő tanára Békési Sándor, idősb Szlatényi Béla és Henni Géza. Harmath József testnevelő viszi a belvárosi Eötvös József Gimnáziumba. 1958-ban érettségizik. 1972-ben a Testnevelési Főiskolán szerez szakedzői diplomát. 1973-tól a Vasas edzője, 1978-tól iráni szövetségi kapitány. 1979-től ismét a Vasasnál dolgozik. 1981-től a görög Ethnikosz vezetőedzője. 1983-tól a magyar válogatott szövetségi kapitánya, egyben a Vasas edzője. 1987- ben visszatér az Ethnikoszhoz. 1991-től 1997-ig a nyugat-berlini Spandau 04 szakmai vezetője, majd 1998-ban a svájci Horgenben dolgozik. Legnagyobb edzői sikerét a Vasasnál éri el, hétszeres magyar bajnok, magyar kupagyőztes, 1979-ben és 1984-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupájának, valamint 1985-ben a Kupagyőztesek Európa Kupájának győztese. 1964-től a Gellérthegyen él. 2012. február 14-én hunyt el Budapesten. Testvére, Rusorán Tibor szintén a Csepel Autó vízilabdázója. Tibor Gabriella lánya népi táncos, balettmester.