Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012)

Magyar olimpiai érmesek A-tól Z-ig

Hargitay András dr. Hargitay András Hajmáskérre helyezik, majd december 6- án Gross Bomba (Reichsgau Danzig- Westpreussen, ma Borne Sulinowo, Lengyelország) települnek. 1945. április 12-én amerikai hadifogságba esik. Deg­­gendorfban (Bajorország) és Khurgban ökölvívóedzőként foglalkoztatják. 1946. január 7-én szabadul. Hazatérése után létszám feletti állományba helyezik. 1948. január 1-jével kérelmére, egészsé­gi állapotára való tekintettel nyugállo­mányba kerül. A Münnich Ferenc (ma Nádor) utcában trafikos. Hosszú ideig oktatja a Ganz-MÁVAG öklözőit. 1979. febmár 4-én hunyt el Budapesten. 2003- tól Nyíradony posztumusz díszpolgára. Hargitay András dr. (1956-) Úszó. 1956. március 7-én született Bu­dapesten. Korán elhunyt édesapja könyvszakértő, édesanyja könyvelő. 1965-ben az iskolában választja ki vízi­labdázónak Klement Sándor. A KSI úszóihoz kerül. Nevelőedzője Széchy Ta­más. 1969-ben Bécsben két, míg 1971- ben Rotterdamban hat győzelmet arat az ifjúsági Európa-bajnokságon. Egyéniben harmincötszörös felnőtt magyar bajnok. Az 1972-es müncheni olimpián a 400 méteres vegyes úszásban bronzérmes, 200 pillangón és 200 vegyesen ötödik. 1973-ban Belgrádban a 400 vegyes vi­lágbajnoka, 200 vegyesen negyedik, 200 pillangón hatodik. 1974-ben Bécsben a 200 pillangó és a 400 vegyes Európa-baj­­noka, 200 vegyesen bronzérmes. Az 1975-ös cali világbajnokságon 200 és 400 vegyesen első. Az 1976-os montreali olimpián 400 vegyesen negyedik. Az év során átigazol a Budapesti Honvédhoz. 1977-ben Jönköpingben 200 vegyesen Európa-bajnok, négyszázon negyedik. A szófiai Universiade győztese a 400 mé­teres vegyes úszásban. Az 1978-as nyu­gat-berlini világbajnokságon 400 vegye­sen bronzérmes, az 1980-as moszkvai olimpián negyedik. 1982-ben befejezi versenyzői pályafutását. A család a budai Országúton, a Szász Károly utca 1. szám alatt lakik. A Bem Utcai Általános Iskola (ma Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) tanuló­ja. 1976-ban érettségizik a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. 1982-ben az Ál­latorvostudományi Egyetemen doktorál, és a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerez. A Budapesti Állatkór­házban praktizál. 1985-től 1988-ig a Magyar Úszó Szövetség szövetségi kapi­tánya. 1990-ben és 1991-ben megbízott elnök. Budakeszin él. 1996-ban Négyes pályán címmel a Pallas Stúdiónál jelen­nek meg visszaemlékezései. Hasznos István (1924-1998) Vízilabdázó, úszó. Balkezes. 1924. de­cember 8-án született Szolnokon (Jász- Nagykun-Szolnok vármegye). Édesapja mozdonyvezető, amatőr sportoló, kugli­zik. Hasznos István 1932-től bérletes az uszodában. 1934-től 1943-ig a Szolnoki MÁV igazolt sportolója. 1943-ban egy vidéki úszóbajnokságon fedezi föl —» Csík Ferenc, és viszi Ferenc bátyjával együtt a BEAC pólózóihoz, ahol még az év során megnyeri a másodosztályú baj­nokságot. 1945-től ismét a Szolnok, 1947-től a Budapesti Előre, végül 1948- tól 1963-ig a Szolnoki MTE (a Szolnoki Dózsa) versenyzője. 1950 és 1963 között a Szolnoki Dózsa 212 első osztályú vízi­labda-mérkőzésén szerepel, és 339 gólt szerez. Tagja az 1954-ben, 1957-ben, 1958-ban, 1959-ben és 1961-ben or­szágos bajnokságot nyert csapatnak. Az aktív játék mellett 1952-től a csapat edzője. 1946-ban a 100 méteres mell­úszás országos bajnoka. Hosszútáv­úszásban (Balaton-átúszásban és fo­lyambajnokságban) négyszeres egyéni és négyszeres csapatbajnok. 1952-ben két alkalommal játszik a válogatottban. Az 1952-es helsinki olimpián győztes csapat tagja. 1943-ban érettségizik. Kezdetben al­kalmi munkából él, majd 1950-től edző­132

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék