Simon V. László: Úton a legendákkal - Puskás „Pancho” Öcsivel és Papp Lacival (Budaörs, 2018)
Elkészülni! Vigyázz! Rajt!
mögé az alvilág nagy halai. Ahol feltűnt az „R" csoport, fejvesztetten menekültek a nehézfiúk. Egy csillagtalan éjszaka szokás járőrútját végezte a bátor csapat. Az egyik zegzugos hetedik kerületi utcában gyanús hangokra figyelt fel a parancsnok. Leoltott lámpákkal, alapjáraton duruzsoló motorral lopakodtak a sűrű sötétségben. Egy felfegyverzett rablóbanda épp egy üzlet kifosztására készült. Gépkocsijuk vonóhorgára erősített drótkötéllel próbálták kitépni a vasredőnyt. Villant a fényszóró. A rablók fejvesztett menekülésbe kezdtek. Géppisztolyok dobhártyarepesztő feleselését verték vissza a golyómarta házfalak. A parancsnok derékig kihajolva próbálta kilőni a bandavezért. Bumm! Talált! De nem csak ő! Egy durva ütést érzett a mellén. A gengszterüldöző rodeó már a Rákóczi úton zajlott, amikor a parancsnok egyre jobban gyengülni kezdett. - Lassítsatok fiúk! Én bemegyek a Rókus kórházba, de ti folytassátok az üldözést - szólt a meglőtt. Mit tehettek? A parancs az parancs. A menekülő gengszterek nem jutottak messzire. Kattantak a bilincsek. A vezér, szívében golyóval feküdt az ülésen. A parancsnok utolsó erejével vonszolta magát a kórház felé. Sebéből ömlött a vér. Aztán egy puhacsendű szobában ébredt. Mosolygós arcú orvos hajolt fölé. - Itt a golyó! Magában találtam! A legjobb, ha elteszi emlékbe. A parancsnok még megvárta, hogy bekötözzék és a tiltakozás ellenére a sok vérveszteségtől imbolyogva kapaszkodott a segítségére siető bajtársaiba. Na, ilyen ember volt a bokszolóból lett rendőrlegenda. Ha régi bűnözőkkel találkozott, mindig volt egy jó szava hozzájuk. Tímár Pista a magyar kasszafúró király, amikor hosszú rabság után szabadlábra került, segítséget kért az „R" csoport vajszívű főnökétől. - Dolgozni szeretnék, de mindenhol ajtót mutatnak, amikor kiderül, most szabadultam a sittről - esdekelt őz szelíd, bűnbánó tekintettel a mérnökből lett öreg rabló. A sokat látott ezredes is alaposan meghatódott. - Ha dolgozni akarsz, rajtam ne múljon - mondta és láss csodát a kasszafúrás koronázott királya munkához jutott. Nem telt el két hét, amikor egy tavaszillatú reggelen zárva, nyitva találták a Nemzeti Bank szuperbiztonságos páncélszekrényét. Az ezredes első útja a „mackókirály" angyalföldi lakására vezetett. Amikor megnyomta a csöngőt, már talpig felöltözve nyitott ajtót az újból megtévedt bárányka. Amúgy a „B" csoport vigyázta a legnagyobb sporteseményeket is, ahol ők megjelentek, ott mindenki biztonságban érezhette magát. Puskás Öcsi is nagyon szerette az ezredest. Ha az éjszakai razzia őrjáratokon összeakadtak - nem kis riadalmára drága kis feleségének - rendőrautó fékezett a Puskás otthon előtt, amiből Öcsi szállt ki vidáman tisztelegve, köszönve meg a rendhagyó fuvart. Mit tagadtam, engem is sok, sok éjszakai kalamajkából mentettek ki az „R" csoportos rendőrlegények. Hamar eljárt a kezem, és ilyenkor ment a telefon a