Zádor Tibor: Az 50 éves DVTK. Diósgyőrvasgyár sportéletének története (Miskolc, 1962)

II. A szakosztályok története

ezt a trófeát a Dr. MÁVAG-nak nem sikerült megnyernie, azonban mint a legtovább állva maradt amatőr csapat, a Corinthian-díj védője lett. A diósgyőriek 1942 tavaszán a megbecsülés jelének tartották azt, hogy a németek ellen készülő magyar válogatott keret, amelynek Füzér is tagja lett, a felkészülésre Diósgyőrbe jött, így mind a játékosok, mind a szurko­lók több alkalommal láthatták a magyar labdarúgósport kiválóságait. A háborús évek Az, 1942—43-as bajnokságban a csapat jól rajtolt, a negyedik forduló után a 4. helyen feküdt. Az ötödik forduló „fekete vasárnap”-ot jelentett a csapatnak, mert a Csepeltől 9:1-re kikapott és a bajnoki táblázat 11. he­lyére zuhant le. A csapatot az ősz folyamán még több vereség érte, és a baj­nokságban a 8—9. helyen szerepelt. A baj az volt, hogy a vereségek súlyo­sak voltak, amikor pedig 1942. november 6-án a Sál. BTC-től is 6:1 arány­ban kaptak ki, akkor a vezetőség erős kézzel kezdett hozzá a rendcsiná­láshoz. A csapatnál már régebb idő óta bajok voltak. A fegyelem nem volt pél­dás, a csapat ingadozó formát mutatott,a jó erőkkel rendelkező csapatban primadonna magatartás mutatkozott, féltékenykedés gyengítette a csapat já­tékerejét éppen azokon a mérkőzéseken, amelyeken a legnagyobb erőkifej­tésre lett volna szükség. A vezetőség azzal akart rendet teremteni, hogy Csapkay Károly edzőt, a vasgyáriak kedvencét leváltotta. Csapkaynak a csapat szervezése, kikép­zése és edzése terén páratlan érdemei voltak, ezért leváltása a küzdelmek csúcspontján nem volt a legszerencsésebb megoldás. A bajoknak mélyebb gyökerei voltak. A Dr. MÁVAG amatőr játékosait a proficsapatok csábítgat­ták, magas kereseti lehetőséget ígérgettek nekik. A Dr.­MÁVAG gyár kato­nai parancsnokai pedig katonai behívás kilátásba helyezésével tartogatták itt a játékosokat. Ezt a lehetőséget viszont arra használták fel, hogy beleszól­janak a csapatösszeállítás kérdésébe, amit annak idején Csapkay edző a maga számára kötött ki, így Csapkay és a katonai vezetők közt ellentétek támadtak, aminek következtében menesztették Csapkayt, helyére Wetzer ke­rült. Viszont a csapat helyezésén nem tudtak változtatni, 1943 áprilisában a nemrég félelmetes Dr. MÁVAG már a kiesési zónába került. Ekkor újból megmutatta oroszlánkörmeit. A Dr. MÁVAG-ot a nagycsapatok rémének becézték. Ebben az idényben ismét kétvállra fektette a Ferencvárost, döntetlenül végzett a tavalyi baj­nokkal, a jelenlegi listavezető WMFC-vel, elvett egy pontot a régi nagyság­tól, az Újpesttől, majd pedig a bajnokság aspiránsától, a Nagyváradtól vett el egy pontot. A csapat azonban ragyogó teljesítményei ellenére, féllábbal még mindig a kiesési zónában állt és csak a három utolsó mérkőzésének megnyerésével tudta bebiztosítani helyét az NB I-ben. Az 1943—44. bajnoki évre Tomecskó Józsefet szerződtették edzőnek. Rákóczi Ferenc, Kovács Imre (volt MTK) és Suhai István személyében új játékost hoztak. A háborús idők nyomott hangulata a játékosokra is ránehezedett. A csa­pat egyre-másra vesztette el mérkőzéseit. Október közepén a Szolnok ellen 113

Next