Syposs Zoltán: Ez a szép játék. Arcok a magyar sport történetéből (Budapest, 1976)
A "magyar delfin" - Hajós Alfréd
lönösen a ma már nagy ritkaságszámba menő két művészi érem, a plakettművészet remeke, Glyzis szobrászművész pályadíjnyertes alkotása ragad meg a felelevenített kultusz hagyományt idéző ábráival. Egyik oldalát az olimpiai Zeusz képe díszíti, tenyerén a „sebes szárnyakon járó állhatatlan Győzelem” isteni megszemélyesítőjének, Nikének szobrával, így ábrázolta valaha Pheidiasz „az emberek és istenek atyját” Zeuszt, így láthatók együtt az elisi pénzeken is. Az érem másik oldalán az Akropolisz finom plasztikája látható. Az athéni olimpiai játékok műsora mellett ott van útlevele: „I.s. Ferencz József Ausztriai Császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya Ő felsége nevében” kiállítva, száma 14886. A görög csodálat díszítő jelzője: „magyar delfin”, valóban találó. Hajós Alfréd igazi műfaja az úszás volt. Birkózni a hullámokkal. De ez a század végi fiatalember is „kétéltű” sportoló volt, megállta a helyét a szárazföldön is, kedves sporteszköze volt diszkosz, gerely, bokszkesztyű, 100 yardos síkfutásban hazai pályán gyakran és jelesül szerepelt. Ott bábáskodott a magyar labdarúgás bölcsőjénél, ennél a kicsit későn született, nagyra hivatott, olykor rakoncátlan gyermek születésénél. A Budapesti Torna Club színeiben versenyzett, amelynek - a terem egyik falrészén látható tabló szövegezése szerint - „főképpen tisztviselők, diákok, kisiparosok voltak a tagjai.” 1897-ben „A Magyarországon játszott első footballmatch résztvevői” fényképén ott áll fiatalon, 19 évesen. A BTC I. magyar „football csapatja” mellett a vendégül látott Vienna Criquet and Football Club „csapatja”, ugyancsak szép szál legényekkel. Mint műegyetemi hallgató,nemsokára már a MAFC színeiben versenyez. Az egyik vitrin mélyén püspöklila, barettszerű sapka, aranyhímzésű MLSZ 1902 felírással. 1904-ben abbahagyta az aktív sporto-146