Lévai György (szerk.): Magyar Sport Enciklopédia A-K (Budapest, 2002)

Dzsúdó

1952-ben a Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult az Or­szágos Cselgáncs Társa­dalmi Szövetség, mely­nek elnöke dr. Dániel Ernő lett. Az első — nem hivatalos - baj­nokságot 1952 novem­berében rendezték, amelyen már a Dózsa Tashiro Daigo bemutatója és a TF versenyzőin kí­vül a Bástya és a Hon­véd SE versenyzői is részt vettek. A magyarországi dzsúdó történetében igen je­lentős az 1953-as esztendő. Az Országos Társadal­mi Nehézatlétikai Sportszövetségen belül működő Cselgáncs Társadalmi Szövetség 1953. március 1- jén megrendezte az első hivatalos magyar bajnok­ságot. 1953-at követően gomba módra jöttek létre újabb és újabb szakosztályok. A szövetség 1957- ben Magyar Cselgáncs Szövetség néven alakult újjá és vált önállóvá. Ebben az évben összeállt a váloga­tott keret is. A sportág nemzetközi kapcsolatait kezdetben nehezítette, hogy Magyarországon más szabályok szerint dzsúdóztak (ezek inkább a szabadfogású birkózás és a szambó szabályaira hasonlítottak). Miután áttértünk a nemzetközi szabályokra, a szö­vetséget 1958-ban felvették az Európai Judo Unió­ba, egyúttal sor került az első hivatalos nemzetek közötti találkozóra. 1959-től Magyarország is részt vett a világ- és Európa-bajnokságokon. A magyar válogatott 1959-ben, Bécsben mutat­kozott be Európa-bajnokságon. A szakosztályok száma egyre nőtt, de a sikerek csak lassan születtek. Az első igazán szép eredményt 1961-ben értük el, amikor a későbbi tragikus sorsú Kovács János a mi­lánói Európa-bajnokságon kiválóan szerepelt. A magyar dzsúdósport számára mégis az 1962-es Európa-bajnokság jelentette a legkomolyabb si­kert, ahol Dávid Tamás az 1. dán kategóriában bronzérmes lett. Ezt követően azonban csaknem tíz esztendőnek kellett eltelni, hogy Dávidéhoz ha­sonló eredmény szülessen. 1971-ben Szabó Ferenc szerzett Európa-bajnoki bronzérmet. A szakmai munkában nagy segítséget jelentett, hogy 1966-ban két japán szakember - Daigo és Murai mester - segítette a magyar válogatott felké­szülését. A sportág fejlődésében súlyos törést okozott, hogy 1966 őszén a magyar dzsúdó válogatott - Bo­dor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és a válogatott edzője, Kovács Ákos is - re­pülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Az 1968-as londoni junior Európa-bajnoksá­gon Szabó Ferenc ezüstérmes lett. Ez idő tájt is Válogatott edzés: 1972 Hetényi Antal DZSÚDÓ 232 I

Next