Pluhár István (szerk.): Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (Budapest, 1942)

II. rész. A sportegyesületek története

László; edző: Pongrácz Vidor. Az egyesület szakosztá­lyai az újjászervezés óta szép eredményre tekinthet­nek vissza. Az egyesület neveltjei közül megemlítjük Bácsi Péter gerelyvetőbajnokot és Póka Gábor dr.-t, a KLASZ és a DEAC bajnokát, aki az országos magas­ugró bajnokságon III. helyezést ért el. Hajmáskéri Sport Egyesület, Hajmáskér. Alakí­tási év 1937. Sportpályájának helye: Hajmáskér, Lord­­liget. Befogadóképessége: 1200 fő. Működő szakosztá­lyai: labdarúgó, ökölvívó, asztali­tenisz, teke. Szak­osztályonként igazolt játékosainak száma az előbbi sor­rendben: 30, 12, 15, 32. Elnök: Szathmáry Árpád; ügy­vezető elnök: Tolnay László; szakosztály-vezetők: Gőcze László, Kása Ferenc, Báli Ferenc és Illés Antal; in­téző: Gőcze László. A labdarúgó szakosztálya 1940/41. évben II. osztályú bajnokságot nyert, ugyanezen év­ben a II. osztályú bajnokok bajnoka címét is elnyerte. Az ökölvívó, asztali­tenisz és teke szakosztályai a kör­nyékbeli egyesületekkel vívott mérkőzéseiben szép ered­ményeket értek el. Hangya Tisztviselők Sportegyesülete („Hangya“ Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szöv. A Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja), Budapest. Alakult 1923-ban. Működése eleinte a vívásra, később a labdarúgásra szorítkozott. Most már asztali­tenisz, atlé­tika, céllövő, tenisz, torna, teke és vívó szakosztályaiban is háromszáznál többen működnek. Teniszcsapata a Magánvállalati Sportegyesületek Ligája I. osztályá­ban helyezkedett el. Tagjai között több olyan sportoló van, akik országos viszonylatban is értékei az egyete­mes magyar sportnak. Wünscher Frigyes dr. alelnök­­vezérigazgató a jelenlegi elnök, patrónusa az egyesü­letnek Ferenczy Gyula; társelnökök: Parakovics Fe­renc, Sipőcz László; alelnökök: Daróczy Dezső, Mayer Sándor, Orth Gyula, vitéz Rosta József, Steingaszner Pál; főtitkár: Messel Gáspár; titkárok: Demeter Ká­roly dr., Venkei Béla, Wittinger István. Hargita Tekéző Egyesület, Marosvásárhely. Ala­kult 1941-ben. A teke-sportággal foglalkozik, 16 igazolt­­versenyzője van. Alapítók: Biró VenCell, Soós Árpád, Bedő Ferenc; alelnök: Erdős Gergely; csapatkapitány­ ,Soós Árpád. Az egyesület eddig csupán háziversenye­ket rendezett. Hargita Tekéző Társaság, Kolozsvár. Alakult 1932-ben a Székely Kolozsvári Társaságnak tagjai sorá­ból. Elnök illetve az egyesület vezetője: Incze Kálmán. Mint Székely-Magyar Egyesület, állandó üldözésnek volt kitéve a megszállás alatt, úgyhogy mint irredenta egyesület nyilván volt tartva. Működése során a ma­rosvásárhelyi, tordai, nagyenyedi, egresi és sok más vidéki egyesületet keresett fel. A „Hargita“ tekéző egyesület sportbeli működésén kívül igazi magyar szel­lemet vitt mindenüvé magával. A megszállás alatt 500 ifjút tanított, lelkesített és nevelt a szebb magyar jövő­ért. 1932-től 1933-ig Incze Zoltán volt az elnöke, alelnöke Péter János. Hargita Testedző Egylet, Székelyudvarhely. Ala­kult 1921-ben. Sportpályája a városi sporttelepen van. Befogadóképessége: 1200 személy. Működő szakosztá­lyai: labdarugó, atlétika, torna, sí, tenisz, korcsolya. Elnök: Rátz Zoltán dr. orvos; ügyvezető elnök: Biró Gyula; főtitkár: Zárug Endre; szakosztály­vezető: lab­darugó: Tömöry Ödön dr.; sí: Zárug Endre; tenisz: Hadnagy Károly dr.; korcsolya: Balázs Lajos; torna, atlétika: ifj. Kovács István. Labdarúgói az NB. III. Hargita-csoportjában játszanak. Sízői igen szép ered­ménnyel működnek. Ugrócsapata harmadik éve első a Székelyföldön, összetett versenyben második helye­zett. Megszállás alatt a brassói kerületben állandóan második és harmadik helyen állt. A segesvári alkerü­­let állandó bajnoka. Az egyesület életében értékes mun­kásságot fejtenek még ki: Orosz Lajos, Haáz Sándor, Bartók Lajos, Lánczky Sándor, Csiky Andor dr., Váró György dr., ifj. Jakab Gyula, Máthé Sándor, Tibald Miklós dr., ifj. Dobos Ferenc dr. „VI. Kerületi Sport Club“, Budapest, Szív-utca 61. Alakult 1920-ban. Sportpályája: XIII., Béke-utca 24. Befogadóképessége: 8000 személy. Labdarúgó-szakosz­tálya működik 82 igazolt játékossal. Elnök: Lőrinc István; ügyvezető elnök: Reiterics Gyula; szakosztályi vezető: cs. Kalmár János; intéző: Fazekas Béla és La­katos Béla. Az egyesület 1935—36-ban a III. o. bajnok­ságát nyerte. 1936—37-ben körmérkőzésen (B. vasutas és egy osztrák csapat) megnyerték az ezüstérmet. Az egyesület elnökei, Lőrinc István és Reiterics Gyula, fáradságot nem ismerő munkájukkal megszerezték az egyesület részére a Béke­ utcai sporttelepet. A női kézi­labda, tenisz és az atlétikai szakosztályuk legutóbb alakult meg. Az egyesület célja az ifjúság nevelése mellett a VI. kerületi sportközönség bekapcsolása és az MTK hatáskörének átvétele teljesen keresztény alapon. Hatvani Cukorgyár Sport Egyesület, Hatvan. Alakult 1938-ban. Sportpályájának helye: Hatvan, Jó­­zsef-park. Befogadóképessége: 1000 néző. Labdarúgó­szakosztálya működik 35 igazolt játékossal. Elnök: Öllé László ügyvezető elnök: Hanty Ferenc; szakosztály­­vezető és intéző: Badik Dezső. Az egyesületnek kb. 250 tagja van. E­mlítésreméltó sporteredményt még nem ért el. Hatvani Klebelsberg Kunó gróf gimnázium Sport­köre, Hatvan, Állami gimnázium. Alakult 1933. évben. Működő szakosztályai: atlétika, torna, ökölvívó, sí,­kor­csolya és labdarúgó. Elnök: Faludi Ferenc; tanárelnök és szakosztály-vezető: Faragó Rezső. A Sportkörnek je­lentősebb eredménye még nincs. Hatvani Levente Egyesület, Hatvan. Alakult 1922- ben. Sportpályájának helye: Hatvan (Cukorgyárral szemben). Befogadóképessége: 5000 személy. Működő szakosztályai: ökölvívó, labdarúgó, asztali­tenisz, cél­lövő és atlétika. Elnök: dr. Élthes János; körzetparancs­nok: Prónay Géza; járási­ parancsnok: Holczer László. Az egyesület életében fontosabb szerepkört tölt még be: Faragó Rezső, Porpáczi István és Radnóti László. Az egyesület összes szakosztályai szép eredményeket ér­tek el. Hatvani Vasutas Sportegyesület, Hatvan. Alakult 1920-ban. Sportpályájának helye: a hatvani állomás mögötti terület. Befogadóképessége: 2000. Működő szak­osztályai: labdarugó, céllövő, tenisz és atlétika. Igazolt játékosainak száma: 53 labdarugó, 234 lövész és 35 te­niszező. unok: Selymesi Sándor; ügyv.-elnök: Kovács Lajos; szakosztály-vezetők és intézők: labdarugó: Szabó László; lövész Mészáros Pál dr. Labdarugócsa­­patuk 1940/41. évben került be az XB. III. osztályába és a bajnoktól csupán 1 ponttal maradt le. 1935-ben a labdarúgócsapatuk a Mátravidék II. osztályú bajnok­ságát nyerte. Lövész-szakosztálya kétszer is megnyerte a honv. min. megyei vándordíját. Ugyancsak kétszer nyerték meg a járási vándordíját. 1941-ben a Déli nI. v. versenyen III. helyezett, egyéniben több I., II. helyezé­seket értek el. Teniszezői Hatvan és környéke legjobb­jaival küzdöttek és 4 I. és 2 II. díjat nyertek. Tornász­­csapatuk 1933-ban a Budapesten megtartott vidéki II. oszt. bajnokságban az V. helyen végzett.

Next