Csapó Zoltán - Laszip Gábor: Újpesti sportkrónika II. - Az európai elitben, 1965-1976 (Budapest, 2022)
1969 – INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI TERVEK
11. A rendkívüli szabadságot és munkaidő kedvezményt a Dózsa sportklubok elnökei a versenynaptárukban szereplő sportversenyekre és az engedélyezett edzőtáborokra – egyéb sporteseményekre pedig az MTI országos vagy megyei (budapesti) szervei írásbeli javaslatára – kérhetik a sportoló szolgálati helye, illetve alakulata parancsnokától. 12. Rendkívüli szabadságban, illetve munkaidő kedvezményben kell részesíteni: a BM hivatásos állományában szolgálatot teljesítő azon főfoglalkozású és társadalmi szakvezetőket (edzőket, versenybírókat, játékvezetőket és egyéb szakembereket), akiknél az MTS által jóváhagyott hazai és nemzetközi eseménynaptárban szereplő sporteseményeken (versenyeken, mérkőzéseken, edzőtáborokban, edzéseken, stb.) az MTS országos, illetve megyei tanácskozásain való részvétele, valamint az MTS országos, vagy megyei szervei által történő hivatalos sportkiküldetése az MTS kikérésre jogosult vezető szerveinek, vagy a Dózsa sportegyesület elnökének megállapítása szerint szükséges. Engedélyezésre a szolgálati hely szerint illetékes parancsnok jogosult, hatáskörét meghaladó mértékű rendkívüli szabadság engedélyezésére elöljáró parancsnoka felé javaslattal élhet. 13. A sportoló sporttevékenységének ideje alatt is a parancsok, utasítások, szabályzatok rendelkezéseinek hatálya alatt áll és magatartásáért fegyelmi felelősséggel tartozik. 14. A BM hivatásos és polgári állományába tartozó sportolók a részükre megállapított kedvezményt meghaladó munkaidőt kötelesek munkahelyeiken eltölteni. 15. A BM hivatásos és polgári állományában, valamint a BM alakulatoknál szolgálatot teljesítő sorállományú sportolók külföldi versenyeken való részvétele a külföldi utazásokra vonatkozó érvényben lévő rendelkezések alapján engedélyezhető. Az utasításban foglaltakról az érdekelt személyi állományt tájékoztatni kell. BENKEI ANDRÁS s. k., belügyminiszter” 1969. november végén került sor az éves közgyűlésre. A beszámolón elhangzott, hogy a már csak 18 szakosztályból álló klub 16 sportágban szerzett aranyérmet az év során. Az 1800 – közte 843 minősített – igazolt versenyzőt, 19 főállású és 73 mellékállású edzőt, valamint 722 sportiskolást foglalkoztató Újpesti Dózsa sportolói a különböző sportágakban – az előző évi termést jelentősen felülmúlva – 152 egyéni és csapatbajnoki első helyezést értek el. A legfényesebben azonban a 9 év után újra aranyérmet szerző labdarúgócsapat aranyérme csillogott. A diadalmak mellett azt is sikerként könyvelték el, hogy hosszú évek után először sikerült rendbe tenni a klub gazdálkodását, és végre nem zárt veszteséggel az összesen 18 millió forintos költségvetéssel dolgozó Újpest. A klub időközben új súlyponti szakosztályokat jelölt ki: a korábbiak mellé csatlakozott a kajak-kenu, az öttusa és a sportlövészet is. Sőt, a „B-kategóriás” szakosztályokban, így például a jégkorongban vagy az ökölvívásban is a mérsékelt fejlődés volt a cél, és csak a „C-kategóriába” sorolt kerékpárnál vagy síelésnél elégedtek meg a klubvezetők a szinten tartással. Január Vedres Mátyás a kritikus pillanatokban hatalmas védésekkel segítette a csapatot, ezáltal nyertek a jégkorongozóink a BVSC elleni rangadón (5:3). Szanyi János Csávás István előtt szerezte meg az elsőséget az év első síugró versenyén (nagysáncon) a Szabadság-hegyen. A Bp. Honvéd sífutó versenyén (15 km) Holéczy ért elsőként a célba Egervári előtt. Sportszerű megállapodás született az FTC és az Újpesti Dózsa vezetői kör 215 1965 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976