Csapó Zoltán - Laszip Gábor: Újpesti sportkrónika II. - Az európai elitben, 1965-1976 (Budapest, 2022)
1969 – INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI TERVEK
1965 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 „Drámai küzdelem Baranyi a férfi teniszbajnok – Gulyás második A kellemes napsütésben közel 3000 néző élvezte, izgulta végig ezt a nagyszerű teniszdöntőt. Gulyás fantasztikus összpontosítással kezdett. Minden labdára figyelt, úgyszólván nem is hibázott. A második játszmában ennek ellenére fordult a kocka. Az első 0-ra nyert játszma, mintha nem a 13-szoros bajnok Gulyást, hanem vetélytársát, Baranyit nyugtatta volna meg. A nyurga Baranyi remek labdákkal vette át az irányítást. Keresztütésekkel készítette elő támadásait, bátran ment a hálóhoz, irányította a játékot. Gulyás közben elérhetetlennek látszó labdákat ért el. A nagy idegességben elkövetett hibák ellenére nagyszerű volt a játék. Csak a közönség bosszankodott joggal, hiszen a döntőn sem volt labdaszedő és ez lassította a játékot. Úgy tűnt, hogy a második játszma megnyerése és a harmadikban az 5:2-es vezetés után Baranyi javára billen a mérleg. Nem így történt. Gulyás előbb egyenlített, és kezében volt a játék, de Baranyi újítani tudott és megnyerte a játszmát. [...] A folytatásban Baranyi gyors indításait Gulyás rendre keresztbe verte. Baranyi sietett, Gulyás idegességében két kettős hibát is ütött. Rendkívüli küzdelem szemtanúi lehettünk. Gulyás küzdeni akarása, lábmunkája, néhány remekbe szabott elütése, Baranyi röptéinek többsége a tenisz magasiskoláját jelentette. Fej fej melletti küzdelem folyt. Gulyás az első játszma óta újra vezetéshez jutott. (2:1 és 4:3). A bajnok mintha a szorongatott helyzetben nyugodtabb, vezetése esetén viszont idegesebb lett volna. A rendkívüli tét súlyát mindketten érezték. Az egyiknek a 14., a másiknak az első bajnokságáról volt szó... Két és fél óra elteltével, az ötödik játszmában minden elölről kezdődött. Minden labdáért irdatlan küzdelem folyt. Érdekes volt megfigyelni a közönség hangulatának hullámzását. A döntő többség mindkét versenyzőt bajnokká nyilvánította volna. A játékot lélegzet visszafojtva figyelték és a remek megoldások nyomán hol Gulyás, hol Baranyi dicséreteként rendre zúgott a taps. Eleinte mindketten nyerték saját adogatásaikat, majd Gulyás elvesztette, Baranyi megugrott (4:2), már úgy látszott, hogy ő a bajnok, de Gulyás még újítani tudott: 4:4-re egyenlített, utána 6:6-ig fej fej mellett haladtak. A végjátékban diadalmaskodott a fiatalság, s Baranyi 8:6-ra megnyerte a játszmát, s ezzel három és félórás küzdelemben megnyerte első magyar bajnokságát. [...] Baranyi: Mikor a döntő játszmában Pista 4:2, 40:0-ról kiegyenlített, azt hittem elvesztem a mérkőzést. De valahogy mégis tudtam újítani. A bajnokságnak nagyon örülök, de idegességemben olykor könnyű labdákat is hibáztam. Gulyás: Sajnos nem sikerült... A döntő pillanatokat nem tudtam kihasználni. Sok játékot vesztettem előnyről, adogatásaim sem sikerültek. Baranyi helyenként nagyon jól játszott.” (Népsport, 1969. 09. 29.) A női páros döntőben a Botka–Polgár-kettős alulmaradt. A labdarúgó NB I diósgyőri vendégjátékán a hazaiak korai gólja felpaprikázta az újpesti csatársort (4:1). Az atlétikai váltóbajnokság második napján, a férfiak 4x800-as versenyén újabb aranyérem került lila-fehér kézbe, a 4x200 méteres futamon egy tizedmásodperc hátránnyal ért az együttes a második helyen a célba, az 5000 méteres viadalon bronzérmet szerzett a csapat. Az ökölvívó Budapest Bajnokságon a pehelysúlyú Kovács F. és a kisváltósúlyú Szirony nyakába akasztottak aranyérmet. Finálét vesztett, ezüstérmesként zárt Zubik (pa- 242