Sportvezető, 1974 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

A társadalmi aktivisták, a sportvezetők, a testneve­lők, a szakvezetők, s a sportolók lelkes és lelkiismere­tes tevékenysége, társadalmunk és államunk növekvő figyelme és támogatása következtében az 1973-as év munkában és eredményekben gazdag esztendő volt. A testkultúra fejlesztésében — beleértve az egészséges életmódot szolgáló testnevelést és sportot, s a nemzet­közi versengésben számottevő szerepet betöltő élspor­tot — a célkitűzések jelentős része megvalósult. To­vább fejlődött a helyes irányban — a testnevelés és sport szerepéről kialakult társadalmi és egyéni szem­lélet, s az igények növekedése mellett fejlődtek a fog­lalkoztatási lehetőségek, feltételek is. A legjelentősebb nemzetközi versenyeken — a sportágak java részé­ben — eddig kivívott rangos helyünknek megfelelően sportolóink az élmezőnyben foglaltak ezúttal is helyet. Az eredmények elismerése nem homály­osí­that­ja el és nem cáfolja, hogy a testnevelés és sport több terü­letén komoly problémák is fellelhetők. Még mindig távolról sem lehetünk elégedettek többek között a testedzés, a sportolás elterjedtségével, jónéhány sport­ág eredményességével, a nevelési tevékenységgel , a létesítményhelyzettel. Az elmúlt esztendőt nem jellemezték látványos fel­adatok. A tömegesítés fejlesztése, az utánpótlás kiala­kítása, általában a nevelés nagy idő és energia ráfor­dítást igénylő tevékenység. Az élsportban pedig — hi­szen 1973 olimpia utáni év volt — inkább a későbbi sikereket megalapozó előkészületek folytak. Sajátos és ezzel párhuzamosan nagyon sok feladatot jelentett, hogy az év folyamán került átszervezésre a testneve­lés és a sport irányítása. Az átszervezés eddigi tapasz­talatai összességében kedvezőek. Az átállás lényegében zökkenőmentesen, nagyobb problémák nélkül ment végbe, egészében tervszerűen, s növekvő aktivitással folyt a munka. Most mindez jó kiindulást, megfelelő alapokat, ked­vező légkört ad az új esztendő feladatai, a meglevő problémák megoldásához. Folyamatosság és növekvő követelmények Az új esztendőben elvégzendő munka folytatása az eddigi tevékenységnek, része a közép- és hosszútávú tervekben meghatározott célkitűzések realizálásának. A sportpolitikai koncepciók változatlanok, de nyilván­való, hogy szakadatlanul növekednek a követelmények, s egyértelműen érvényesül az állami irányítás új rend­szere is. A szocialista rendszer alapvető törekvése, hogy ál­lampolgárai, sokoldalúan és harmonikusan fejlettek le­gyenek. Ebben nagyon jelentős és a társadalmi viszo­nyok, a gazdaság, az életszínvonal fejlődésével növekvő a szerepe a testnevelésnek és a sportnak. Ez azonban nem spontán folyamat és nem is lehet annak tekin­teni. Szükség van a szemlélet helyes irányú formálá­sára, a gondolkodásmód változására, a feltételek, a szervezőmunka tudatos, tervszerű fejlesztésére. 1974- ben tehát ily módon tovább kell folytatni e téren a tömegfelvilágosítást. Ez nem csupán országos szintű feladat. Területi szinten, s az egyesületekben egyaránt szükséges az egészséges életmód széles körű folyamatos népszerűsítése, a lehetőségek, a célkitűzések ismerte­tése, a nehézségek és a gondok nyílt feltárása. Egyik legfontosabb feladat, hogy állandóan növeked­jék azok száma, akik esetenként majd rendszeresen — egyénileg vagy csoportosan — védik, s erősítik, fej­lesztik fizikai adottságaikat, egészségüket, a testedzést, a sportot szabad idejük természetes és a közérzetüket kedvezően alakító részévé teszik. 1974-ben kedvező al­kalom ehhez az Országos Sportnapok rendezvénysoro­zata, amely lényegében az egész évet átfogja és min­den eddiginél gazdagabb programot ad. A frisseséget, egészséget, játékot, ügyességet, erőt segítő , a külön­ ered böző korosztályok életkori sajátosságait figyelembe vevő akciók, bemutatók, versenyek, spartakiádok és bajnokságok sikere a sportegyesületeken, s a községi, a városi, a járási tanácsi szerveken, s azoknak a szak­­szervezetekkel, a KISZ-szel és a szövetkezeti szervek­kel való együttműködésén múlik. Az eredményesség hatásfokát jelentősen javíthatja, ha a rendezvények során a legegyszerűbb, s a helyi lehetőségeket maxi­málisan kihasználó formákat érvényesítjük. S minél szélesebb körben valósuljon meg a testnevelésről és sportról szóló azon jogszabály, hogy „a költségvetési szervek, vállalatok és szövetkezetek tevékenyen vegye­nek részt a dolgozók testneveléséről és sportolásáról való gondoskodásban”. Jó példa erre a Zala megyei állásfoglalás: „ne legyen községi tanács, amely nem tervez testnevelési és sportcélú támogatást”. Az 1974. évi célkitűzések nyomatékosan aláhúzzák az iskoláskorú fiatalok testedzésének a fontosságát. A tanórai testnevelés óraszámának az emelése természe­tesen új, az eddiginél bonyolultabb feladatot jelent. Hasonlóan ehhez a tanórán kívüli sportnak az egy­séges­­ iskolai irányítás keretébe történt helyezése a szakigazgatási szervek még szorosabb együttműködé­sét és új módszerek alkalmazását is igényli. E terüle­ten döntő tényező az iskolai vezetés, a szülők és az állami irányító szervek szemlélete, az adott lehető­ségek jobb felhasználása. Követendő kezdeményezés a Somogy megyei, ahol a kultúrházak helyet adnak a sportnak is. A fennálló létesítménygondok enyhítésének gyorsítására pl. Heves megyében jelentős akció indult iskolai sportudvarok építésére, Budapesten több isko­lában úszómedence létesül. Fontos az is, hogy bővül­jön a tagozatos általános és középiskolák, osztályok száma, a sportban is tehetséges fiatalok pedig kerülje­nek sportiskolába, sportegyesületbe. Kívánatos, hogy a sportegyesületek a jelenleginél jobb együttműködést alakítsanak ki a működési területükön levő iskolákkal, segítsék sportélete fejlődését. A versenysport terén 1974-ben fontos mennyiségi és minőségi célkitűzéseket kell megvalósítani. Ma már aligha kérdéses, hogy számos sportág alkalmas a tö­­megesítési program végrehajtására. E ténynek inkább cselekvésre kell késztetnie a sportszerveket, mivel a végzett elemzések szerint a versenysport egésze men­­­nyiségileg stagnáló, ezen belül pedig jelentős egyéni sportágak versenyzői létszáma csökkenő tendenciát mutat. A problémák okai e területen is összetettek, a tapasztalatok szerint a legkevésbé megoldott a sport­ágak népszerűsítése és a káderkérdés. Ami a verseny­­sport élvonalát illeti, a fő célkitűzés továbbra is a színvonal olyan méretű emelése, amely szilárd alapot biztosít az eredményes nemzetközi versengéshez. En­nek legfontosabb feltétele az edzésmunka mennyiségé­nek, minőségének a növelése. Ez természetesen számos egyéb követelményt is igényel: az egyesületekben és a válogatott keretekben a magasabb szakmai és morális követelményeket, átgondolt, tudatos és következetes irá­nyítást, a szellemi és anyagi feltételek koncentráltabb felhasználását. Javítani kell — az elmúlt évihez képest — az 1974-ben sorra kerülő VB-ken, EB-­ken és nemzet­közi kupatalálkozókon a magyar válogatottak, a klub­csapatok szereplését, mert ez a távlati célokért folyó munkához is kedvezőbb légkört teremt. Az olimpiai sportágak nagy világversenyeit azonban — az előbbi cél fenntartása mellett — következetesen az olimpiára történő készülésnek kell alárendelni. Az 1976-os olim­pia ugyanis — nemcsak a számunkra távoli és szo­katlan körülmények, hanem várhatóan nagyon magas követelményei miatt — a versenyzők gondos kiválasz­tását, tervszerű felkészítését, tudásszintjük állandó nö­velését, erkölcsi, akarati tulajdonságai fejlesztését igényli. Ebben az egyesületi, a területi és az országos szerveknek a legnagyobb együttműködésben kell tevé­kenykedniük a nemzeti érdekek szem előtt tartásával. A siker útját egyengetve sokoldalúan kell foglalkozni a sportoló személyiségével és biztosítani számára a lehetőségekhez képest a lehető legjobb körülményeket. 2

Next