Sport-Világ, 1893-1894. december-július (1. évfolyam, 1-31. szám)
1893-12-17 / 1. szám
2. oldal. Szükséges-e trainirozni ? A »L’industrie velocipedique« után futóknak és bicyklistáknak. Bregand nemrégen igen érdekes megfigyelésekről értekezett a »Figaro«-ban, melyeket Jules Marey a kísérleti phisiologia tanára a »College de France «-on az emberi erők legelőnyösebb kihasználását a most műveltetni szokott sportágakat illetőleg eszközölt. Marey tanár sok éve fáradozik azon, hogy használható eszközöket találjon fel, amelyekkel az életműködés, a lélekzetvétel és az izomerőnek külső jeleit tanulmányozhassa. Különösen a fényképezés volt az, melynek segélyével az élettani működések ismeretét bővíthette és most már az állati mechanismus számos problémái könnyen megfejthetők. A phisiologiai megfigyelőhely Auteuilben a czélból alapíttatott, hogy az emberek és állatok élettana e sportműködések szempontjából tanulmányoztassék. Egy fákkal beültetett kertben két egymást érintő körpálya van, az egyik az emberek, a másik a lovak számára. Minden 50 ik méternél egy oszlop van, s valahányszor a gyalogló vagy futó a mellett elhalad, egy villanyos csengő ezt a központban levő házban jelezi. E készülék segítségével a gyalogló minden pillanatban megfigyelés alatt áll; látjuk, mikor fárad, látjuk, mikor siet. A pálya külső részén vezet egy sínpár, amelyen egy kis kocsi gurul; valahányszor a gyalogló egy sötét háttér mellett halad el, a kocsiban elhelyezett fényképező készülék lefotografálja a menőt vagy lovat, ha annak »stylusát«, menési módját közelebbről óhajtjuk részletezni. Végül még különös apparátusokkal erőpróbák léteznek, amelyek a különböző izomműködéseknél felhasználandó munkát mérik. Egy készülék az »Octograph« mutatja a befutott tér nagyságát s az időt, mely ahhoz szükséges volt. Ez a készülék mindenkori alkalmazása vezetett arra a tapasztalatra, hogy a rendesnél hosszabb talpú és alacsony sarkú czipők a gyaloglást gyorsítják. Érdekesek Mareynek a katonai gyaloglásokra vonatkozó azon tapasztalati, hogy mily előnyös a ritmus,az ütem, melyet a trombitás vagy dobos előír, s azon észlelete, hogy a lépések mindaddig hosszúak, míg perczenkint 75 lépést tesz a gyalogló ; azon túl rövidülnek, de gyorsak egész addig, míg 85 lépést teszünk perczenkint; de ha az ütem percenkint 85-nél is gyorsabb, ez már a menés gyorsaságának rovására történik. Kiválóan érdekesek és minket is közelről érintenek a tüdőt illetőleg tett megfigyelései. Csupán csak szaladni, sőt a jól szaladni tudás egyedül nem elégséges, ha egyszersmind a lélekzetvételt meg nem tanultuk. Tényleg a kimerülést a futó nem a lábizmainak, hanem annak kell, hogy tulajdonítsa, hogy nem tud eleget belélekzeni, és ebből következik, hogy a trainingben épp oly fontos a tüdőnek fejlesztése, mint az izmok megerősítése. Marey rendkívül érdekes kísérleteket tett e czélból Vincennesben az» École de gymnastique «ben, amelyek — mint e phisiologus minden vizsgálódása — kiváló pontosságokkal tűnnek ki. Öt fiatal embert szemelt ki, kik éppen akkor jöttek az intézetbe és még gyakorlatokon részt nem vettek. Ezek egy 600 méter hosszú pályát első ízben 4 percz alatt tettek meg szabályos gyaloglással. Az ugyancsak ekkor működésbe tett pneumograph a lélekzés tetemes meggyorsulását mutatta. Egy hónap elteltével embereink újra megvizsgáltattak s az intézetbeli gyakorlások eredményeként a lélegzés tetemes változása állott be, noha még mindig gyorsabb volt a rendesnél. Öt havi training után azután megállapítá Marey, hogy míg az első időben a légzés a gyaloglás alatt nagyon meggyorsult, ez idő eltelte után alig vehető észre abban a gyorsulás. És mégis a pályát sokkal rövidebb idő alatt 3^2 percz alatt tették meg. Semmi nyoma nincs a nehéz lélekzésnek és percenkint ezek száma mintegy 20—22-re apadt le. Ebből következtethetjük azt, — mondja Marey — hogy a fiatal csapat gyakorlatai után körülbelül kétszer annyi levegőt lehel be egyszerre mint azelőtt. Marey azután a kerékpározásról tett néhány észrevételt. »Még nem volt érkezésem ezen mozgás eredményeit tanulmányozni, de legközelebb azzal is foglalkozni fogok, annál inkább, mert a kérdés megoldása az élettani megfigyelő hely programmjaként szerepel már.« »Egy háromkerekű gépre fogok oly készülékeket alkalmazni, mikkel megállapítom, mily nagy a lábakkal kifejtett erő mennyisége, mely tartás a legelőnyösebb, és főkérdést az fog képezni, hova tegyék a gyárosok a nyerget, előre-e vagy hátra: ez lesz első kutatásaim tárgya. Ha hátul alkalmazzuk a nyerget, ez csúnya tartásra késztet bennünket s e tartás egyszersmint a mellkast fárasztja, de a kerékpáros kevésbé van a levegő ellentállásának kitéve. Az elől alkalmazott nyereg — eltekintve attól, hogy sokkal szebb — úgy látszik oly helyzetet teremt, mely a lábizmok teljesebb kihasználását, a pedálok erősebb hajthatását teszi lehetővé; azon kívül nagyon ajánlatos lenne egy könnyű készüléket alkalmazni, amely a levegőt hasítani és a kerékpárost a szél ellen oltalmazni volna hivatva. Ezek azon kérdések, melyekkel a tudománynak foglalkoznia kell és amelyek megoldása haladást fog jelenteni e téren.« Továbbá mit kell tennünk, hogy bárminő sportra is magunkat előkészítsük? Trafniroznunk kell. Csak fokozatos gyakorlás által lehetünk ügyesek vagy szívósak, csakis komoly, rendszeres gyakorlás vezet a gyorsaság vagy kitartás azon fokához, amely a bajnokot jellemzi. A legjobb táplálkozás: sok tápanyagot kevés étel által venni magunkhoz; marha-, ürű- vagy borjúhús, de minden fűszer és zsír nélkül; nyers vagy lágy tojás, kevés zöld főzelék, igen kevés kenyér, végül és főleg az italok minimális menynyisége; ezek a legfőbb mozzanatai a training táplálkozásnak. A gyakorlatok maguk kétfélék. Az egyik vonatkozik a testsúly kisebbítésére Ezt elérjük az izzasztás által, mi esetleg azzal is fokozható, hogy az illetőt gyakorlás után meleg flanell és gyapjúszövetekbe burkoljuk. Az izzasztást hideg zuhany esetleg massage követi. A gyakorlatok másik része az izmok fejlesztését czélozza és ezek annál erősebbek, minél inkább közeledik a verseny. A haladást a trainingben a súlyveszteség mutatja. Ezen soványodást a fölösleges zsír- és vízmennyiség eltávolodása okozza ; egy bizonyos súlynagyobbodást azonban az izmok keményedése s így nehezebbé válása idéz elő. Egy fiatalember egy havi training után 70—80 kilójából 15 kilót vesztett el. Ezek az eredmények, melyeket Marey felmutatott és remélhető, hogy tapasztalatai gyümölcseként legközelebb theoretice meg fogjuk állapíthatni, hogy aránylag legkisebb erőkifejtés mellett mikor és mily körülmények közt érhető el maximális eredmény. SPORT-VILÁG Tricot-sport-öltözékek Fraenkel Henriknél, Budapest, Galvin-tér 5. szám, 1893. 1. sz. Sportegyleteink szereplése idegen versenyeken. Egy sportegylet életképességét minden esetre az bizonyítja legjobban, hogy minő szerepet játszanak egyes tagjai idegen egyletek versenyein, meg birnak-e más erőkkel, nem megszokott körülmények közt, kellő eredménynyel küzdeni. E tekintetben az idei szereplés nem a legkielégítőbb régi sportegyleteink részéről, és különösen az év első felében azt tapasztalhattuk, hogy egyleteink versenyzői nem nagy buzgalommal keresték fel az idegen egyletek versenyeit. A tavaly elért eredménynyel szemben határozott, habár kis visszaesést mutat a M. A. C. és erős emelkedést mutat a M. T. K. Örvendetes esemény azonban két új egylet szereplése, egyik a Nemzeti Kerékpár-Egylet, másik a Pécsi Kerékpár - Egylet, mindegyik kitett meglehetősen magáért, különösen az utóbbi, mely vidéki egyleteinktől teljesen elütő módon lépett a nyilvánosság elé és mindenütt, ahol megjelent, csak elismerést és tiszteletet vívott ki magának. Eredmény gyanánt oda condudálhatunk, hogy nincs még versenyzőinkben kellő sportszellem, ha csak kissé kétesebb versenynyel állanak szemben, már visszariadnak a küzdelem-től, különösen ha távolabb eső helyre kell ezért menniök. Pedig sportunk csak úgy fog fejlődni, ha közös érdekükkérti felkárőrt, versenyekret támogatjuk tömeges részvételünkkel és különösen az ország jelesebb erőinek minél gyakoribb találkozása kívánatos. Nézzük csak a külföldet, alig van verseny az ország bármely részében, hogy a legkiválóbb versenyzők ne kerülnének össze. Igaz ugyan, hogy náluk ez könynyebben lehetséges, mert az egyletek külön erre szánt alapból anyagi tekintetben minden gond alól felmentik a versenyzőket. E tekintetben azonban már nálunk is történtek lépések és pl. a »Hunnia« Magyar Bicycle Club az elmúlt esztendőben a versenyzők úti költségeit már teljesen megtérítette, a példa megvan, csak jó akarat kell hozzá és minden egylet ezt megteheti. Különben is nálunk oly csekély a vidéki versenyek száma és a versenyzőket oly vendégszeretet fogadja, hogy az anyagi kiadás egy versenyzőt sem riaszthat vissza a részvételtől. Az idegen versenyeken való részvétel elhanyagolása azonban kevésbbé illeti meg fővárosi egyleteinket, melyek közt egészen kiválik e tekintetben a H. M. B. C., mely minden vidéki versenyen, sőt még több külföldin is hivatalosan képviseltette magát. Ezzel szemben azonban állíthatjuk, hogy a Pécsi Kerékpár-Egyletet kivéve, egyetlen más vidéki sportegylet sem jött a fővárosi sportünnepélyekre, kiktől mindenesetre több kölcsönös jó akaratot várhatnánk. A következő oldalon közöljük az idegen versenyeken legtöbb eredményt elért hat hazai egylet eredményeit.