Sport-Világ, 1904. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-03 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM. Budapest, vasárnap, 1904. január 3-án SPORT-VI A »Nemzetközi Korcsolyázó-Szövetség«, a »Magyar Kerékpáros-Szövetség«, a »Budapesti Sport-Club«, a »Budapesti Versenypálya-Szövetség«, az »Adj Isten« Kerékpáros-Kör, a »Beszterczebányai Sport-Club«, a »Budai Kerékpár-Egyesület«, a »Budapesti (Budai) Torna-Egylet«, a »Bpesti Kerékpár-Egyesület 1882.«, a »Budapesti Korcsolyázó-Egylet«, a »Budapesti Torna-Club«, a »Csillag« Kerékpáros-Kör, a »Budapesti III kerületi Torna- és Vívó-Egylet«, a »Condor« Kerékpár-Egylet, az »Edison« Kerékpár-Egyesület, »Eperjesi Torna- és Vívó-Egyesület«, a »Fővárosi Kerékpár-Egylet«, a »Grafika« Kerékpáros-Kör, a »Hunnia« Magy. Bicycle-Club, a »Mercur« Kerékpáros-Kör, az »Óbudai Torna-Egylet«, a »Budapesti Ramblerek«, a »Sólyom« Kerékpár-Egylet, a »Soproni Football-Club«, a »Szegedi Vívó-Egylet«, a »Vándorkedv Kerékpár-Kör« és a »Magyar Vívómesterek Egyesülete« hivatalos lapja. Előfizetési Árak : Negyed évre 2 kor., fél évre 4 kor., egész évre 8 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Dr. Czölder János országos tornaszövetségi alelnök megemlékezése dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr Ő nagyméltósága, volt orsz. tornaszövetségi elnöknek a hazai egyleti testnevelés és az Országos Torna-Szövetség körül szerzett érdemeiről, tartatott az Országos Torna-Szövetség igazgató bizottságának 1903. deczember hó 21-iki ülésén. Tisztelt Igazgató bizottság! Talán nem méltóztatik kívánni, hogy már most méltassam érdemük szerint azokat a hervadhatlan szolgálatokat, melyeket Berzeviczy, mint a M. O. T. E. Szövetségének sok éven át volt elnöke, egyrészt az egyleti tornázás, másrészt pedig a hazai testnevelés fejlesztése és emelése körül teljesített. Talán korai is erre még az idő, de mindenesetre mi, az igazgató bizottság tagjai, mint Berzeviczy, bár igen szerény, de mégis munkatársai, sokkal inkább érdekelve és elfogultak vagyunk, semhogy jogunk lenne Berzeviczy elnöki működését már most tárgyilagosan méltatni. Én legalább ebben a pillanatban sokkal inkább érzem a Szövetséget ért veszteség súlyát, semhogy képesnek tarthatnám magam arra, hogy kutassam és vizsgáljam azt, hogy milyen alkotások fűződnek Berzeviczy nevéhez. De ezek a subjektív momentumok nem menthetnek fel bennünket azon kötelesség alól, hogy Berzeviczy elnöki működéséből magunk számára levonjuk a tanulságokat. Tudjuk, hogy a 60-as, sőt még a 70-es években, vagyis az egyleti tornázás megalapítása idején, az egyleti tornázás néhány lelkes férfiú apostoli működéséből táplálkozott. Buzdítottak, lelkesítettek, fáradtak, áldoztak, de buzdító szavuk, lelkesítő szózatuk csak egyeseknél talált meghallgatásra, a társadalom és az állam néma maradt. Igenis voltak néhányan, kik az apostolok tanítványaivá szegődtek, kik azoknak igéit hirdették, kik megértették, hogy a testi nevelésre irányuló egyleti tornázás nemzeti eszmét ápol, nemzeti ügyet szolgál és talán a nemzetnek, meg az országnak is a támogatására számot tarthatna. Hát számot tarthatna, ezt kegyes volt megengedni az állam meg a társadalom is, ha t. i. méltatták az egyleti tornázást annyira, hogy létezéséről tudomást vegyen. Számot tarthatna, ezt elismerték, de ennek elismerésével úgy vélték, eleget is tettek mindazon kötelességeiknek, melyeket ez a bizonyos egyleti tornázás az állam és a társadalom irányában támaszthat. De daczára ennek a részvétlenségnek, az egyleti tornázás plántája, ha lassan is, de mégis gyökeret vert. Gyökeret vert, mert ez a plánta életre való és szükséges volt és mert az apostolok és első tanítványaik az eszmében hittek és a plántát ápolták és gondozták. Ez volt a helyzet, midőn az egyleti tornázás megállapítói és eszméjének első hordozói felismerték, hogy az általános részvétlenség sivatagjában magára hagyott egyleti tornázás jövőjét csak úgy biztosíthatják, ha az egyleteket egy magasabb egységbe foglalják. Sok fáradság, sok előítélet, sőt talán féltékenységnek legyőzése után 1885-ben sikerült a Magyarországi T. E. Szövetséget megalakítani. Nagy lépés volt az akkor a Szövetség megalakításával az egyleti tornázás élete biztosítottnak látszott. És tényleg a Szövetség megalapítása után szép számban keletkeztek újabb és újabb egyesületek, melyek azegyesületi testgyakorlást tőlük telhetően szolgálták. Szaksajtónk és szakférfiaink is becsülettel vették ki részüket a munkából. A legteljesebb odaadással és önzetlenséggel buzdítottak, irányítottak és szolgáltak az egyesületi érdekek mellett, az egyesületek közötti egyetértés az összetartás eszméjét. Szerkesztőség és Kiadóhivatal , VI. kerület, Szív-utcza 6. szám alatt. Azonban az úttörő apostolok és első tanítványaik közül is sokan kidőltek. És daczára egyes nagyon is buzgó és lelkes férfiainknak, nem volt kire, mint az egyetemes egyesületi testgyakorlás eszméjének hordozójára, mindnyájan bizalommal tekinthettünk volna. Az egyesületek csupán saját egyesületeiket látták, csupán annak érdekeit szolgálták, teljesen megfeledkezni látszottak arról, hogy saját egyesületük érdekeit is leghathatósabban szolgálják akkor, ha az egyesületek közötti egyetértést és összetartást ápolva, a központot alkotó szövetséget teszik erőssé és tekintélyessé. És ha ezt a jelenséget menteni nem is, de meg lehet magyarázni, hiszen a vezető kéz nyomát senki sem érezte. Nekem mondta akkoriban egy, a hazai testgyakorlásra rövidre rá nagy befolyást gyakorló férfiú, hogy: »minduntalan hallom a Szövetséget emlegetni, de sehol sem látom«. Ilyen körülménynek között nem csoda, ha ismétlem, daczára néhány lelkes férfiú fáradhatlan kitartásának, daczára a szaksajtó buzdításának, daczára tornatanáraink önfeláldozó működésének, az egyetemes egyesületi tornázás szekere megakadt és helyből kimozdítható nem volt. Ebben a milienben választotta meg előbb a Nemzeti Torna Egylet, aztán a M. O. T. E. Szövetsége is dr. Berzeviczy Albert országgyűlési képviselő, volt kultuszminiszteri államtitkár urat 1896-ban elnökévé. Azonban nagy tévedés volna, ha azt gondolnék, hogy Berzeviczy megválasztásával egy csapással megváltozott a helyzet, hogy immár az egész ország a mi táborunkba sereglett, szóval, hogy az ígéret földére már bevonultunk volna. Ellenkezőleg, tudjuk, hogy az egyesületi tornázásra még sok küzdelem vár, míg odáig jut, hogy hazánknak minden részét a testgyakorló egyesületek sűrű hálózata fonja körül és ezeket az egyesületeket lelkes és buzgó tagok serege töltse be. És mégis, mintha most erre a küzdelemre erősebbeknek és edzettebbeknek éreznők magunkat. Mi tette ezt? Szerény nézetem szerint az, hogy Berzeviczy elnökségének első percétől kezdve tapasztaltuk, hogy van vezérünk, tapasztaltuk, hogy nem csupán névleges elnöke, hanem valóságos vezére lesz az egyesületi tornázásnak, éreztük, hogy vezérünk, hisz a mi ügyünkben, hisz az egyesületi testgyakorlás országos és nemzeti missziójában, hisz abban, hogy a testgyakorlás egyike azon tényezőknek, melyek a mi szegény, százfelé tépett és tagolt nemzetünket egyesíthetik, éreztük, hogy Berzeviczy szereti is ezt az ügyet, melynek vezérévé lett, hogy lelkének egész melegével gondozza, ápolja annak minden érdekét, hogy nincs oly zsenge kezdés, melyet gondos keze ne istápolna és nincs oly nehézség, melyet utunkból elhárítani ne igyekezett volna ; érezzük, hogy bízik a mi ügyünkben, bízik abban, hogy szorgalommal, kitartással sikerül az országot Megjelenik minden vasárnap. A M. U. Tornaegyletek Szövetségének football-vándordíja, A »Budapesti Torna-Club« serleg.