Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1861-01-19 / 16. szám

Első évi folyam. Szerkesztő-hivatal •• Barátok-tere 7. az. 1-ső emelet kiadó hivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint Előűzethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. szám, földszint. 16. szám. —1861. Szombat, januárius 19. Vidéken bérmentes levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben Budapesten, házhoz hordva. ft kr . ft kr Részévre 16 — Évnegyedre 4 50 Felévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr . ft kr Részévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 —* HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi jan. 8-tól kelt legfelsőbb határozatával a gyakorlati orvosi tan s orvosi kórtan rendes tanszékére a pesti egyetemnél a diaetetica s makrobiotica ottani rendkivüli tanárát Wagner János tudott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest városának a törvénykezésrőli határozata. Regékben olvastunk nemtőjük védelme alatt állt családokról, ki, midőn veszély fenyegette őket, az ősapa vagy dédanya szelleme képében meg szokott jelenni, hogy óvja őket a veszély elöl. Talán a magyar nemzet is ily választott család, s őrszellem vilaszt fölötte. Nem vagyunk barátai a képzelődésnek politikai téren, de nem tagadjuk, ilynemű gondolatokat kelt bennünk Deák Ferencz tegnapi föllépése Pest városa bizottmányi ülésében, mely átalakulási korszakunk nevezetes pillanatát jelöli meg. Deák Ferencz oly kivételes férfi, hogy politikai szerepe is kivételes. Nehéz az, mert általános hatályú tekintély létére érzi szavai súlyát s felelősségét. Könnyű, mert szavait tisztelet s bizalom üdvözli , hódolat kiséri. „Deák mondta!“ ez hathatós érv a haza széltében. Nem azon hiú elégtétel, hogy magunk, csak kevesekkel, de bátran védtük azon szempontokat , miket Deák Ferencz tegnap Pest városa gyűlésében érvényre emelt, hanem tiszta hazafias öröm az, melylyel e tényt üdvözöljük; mert azt oly kiindulási pontnak tartjuk, melyből békés átalakulásunk reménye kel ki, s melyből haladva, az anarchiát, a haza összes magánjogi viszonyait s velük az ország, alkotmányos szabadságának megállapíthatását fenyegette anarchiát — ki fogjuk kerülhetni. Üdvözöljük e tényt, mert az kedvező visszahatást fog gyakorolhatni a már más irányban indult megyékre is, mert sapientis est mutare consilium in melius. Üdvözöljük, mert Pest városa általa azon független s tekintélyes állásra emeltetett a hazai törvényhatóságok élén, mely a haza fővárosát mindenkép megilleti. Üdvözöljük végre, s mindenek fölött azért, mert magunknak legbensőbb megnyugvására egész Európa előtt ismét be van bizonyítva, hogy a magyar nemzet vezérletében erkölcsi befolyások eldöntő erővel bírnak; pedig erős és szabad csak azon nemzet lehet, mely erkölcsi erőknek ,az észnek s érdemnek hódolni tud. Kecskeméthy Aurél. A járási orvosok, kik a köznéppel legközelebbi érintkezésben lévén, ez ügybeni panaszukat, véleményüket a megyei physikusok — kivált olyanok, kik előbb maguk járási orvosok nem voltak, — sem méltatták figyelemre; annyival kevésbé a megye rendei, — mi okból például a himlőoltás kezelési tárgyban, a volt szegény adózó nép részére rendelendő gyógyszerek kezelésére vonatkozó ügyben sál, felsőbb helyről kiadott rendeletek többnyire a célnak meg nem felelhető modorban végrehajtatni rendeltettek. Pedig az orvosi ügyre vonatkozva is, az ország egyes vidékeinek helyi, egyéb viszonyi állapotoknak alapos ismerete, valamint a gyakorlati téren szerzett tapasztalások nélkülözhetlenek, és szükséges, hogy a hiányok valamint felülről lefelé, úgy alulról fölfelé megismertettessenek, és kijelöltessenek, hogy a kellő javaslatok és módosítások megtétethessenek. Ez ügyben formaszerinti rendszabályokról jelenleg tüzetesebben szólani talán idő előtti volna , és csak az orvosi ügy lényeges én csaknem napirenden lévő tárgyairól szólandnnk. Véleményünk szerint az orvosok kinevezése ezen túl is a megyék közbenjárásával a főispáni jogokhoz tartozzék.— Mindenek előtt „qui servit altari, vivat ab altari“ , javíttatnék meg járási orvosaink fizetése, azonban minden, az orvos-sebészi hivatallal külön járó mellékes díjazások szüntetnének meg. — A vérengzések alkalmával szükségelt „látlelet“ dija szabatnék meg általánosan, mely dij aztán az illető biró által elitélt féltől lenne fizetendő, — de nem mint a birokratikus rendszer alatt, hogy nagyobb sérelemért két annyit, kisebbért félannyit liquidálhatott az orvos, és megfoghatlan, hogy egy valamivel erősebb félrekollintás leírásának az orvosi jövedelemre nézve befolyása lehessen, mert hiszen a nagyobb sérelmet csak úgy tekinti meg az orvos mint a könnyebbet, a kisebbet csak azzal a fáradsággal írja le mint a nagyobbat, a további, vagy utógyógyításról szó sem lévén a birokratikus rendszer alatt; ily esetekben a szükséges további orvoslás végett külön orvost kellett fogadni az illetőnek, s külön fizetni. De mik következhetnek az afféle visszás rendeletekből, vagy mik következtek : könynyű kitalálni, azaz hogy majdnem minden felületes karmolás — „Schwere Verletzung“-nak bélyegeztetett. — És több okokból, mert a könnyű sérelemnél csak az orvosnak volt egy kis haszna, — nagyobb sérelmeknél szolgabiró-adjunctus, adnar, két orvos, szóval egész karaván dijaztatott. Különben majd minden birokratikus systema jobbadán a visszaélések s absurditások alapján szokott építtetni. Nem visszás-e még amolyan rendszabály is, hogy például az orvosdoktor egy marha vizsgálásért báromorvos helyett, két annyi dijt kapjon, mint egy ez ügyben lehet, avatottabb állatorvos — vagy hogy az orvosdoktor halotti bonczolásért két annyi dijt kapjon mint a seborvos. Csak legyünk szerények s méltányosak, m ily ügyek kezelésénél a rangfokozatnak józanon ítélve befolyása sehogy sem lehet. Továbbá lennének minden megyében első és másodrangú vagy rendű járási orvosi állomások, vagy fizetések, a kezdők és idősebbek vagy érdemet szerzett orvosok megjutalmazása tekintetéből, s annyival inkább, miután az orvos hivatalába lépte után már elérte a hivatali non plus ultrát, azaz feljebb juthatni reménysége alig lehet. A megyei orvosok, nevezetesen a járási orvosok költségei iránt is elágaznak a vélemények. A régi rendszer alatt többen azt hitték, valamint ma is sokan azt hiszik, hogy a hivatalbeli orvosoknak a magángyógyításokat is ingyen végezni kötelességük; — azt kevesen akarják elismerni, mikép a megyei orvosok úgy, mint jelenleg elhelyezve vannak, az ingyeni gyógyítást, ha köteleztetnének is, teljesen nem végezhetnék. Vegyük akármely megyei járást, de például Liptó megyét, hol egy járási orvos 80, sőt néhol 95 helység fölött orvosi tekintetben fölügyel, hogyan és mi midőn teljesíthetné, ha nem is minden, de csak több helységekben is egyszerre a szükséges gyógyításokat? E tekintetben a járási orvosokat szaporítani kellene, mi eszközölhető volna némileg a másodfőorvosok mellőzésével, melyek kivált a kisebb megyékben csakugyan nem oly szükségesek, mint a járásbeli orvosok. Véleményünk szerint a járási orvos kötelességei a járványnyavalyákra fölügyelni, azokról valamint nevezetesebb kóreseményekről jelentéseket tenni; a veszélyesen megsértetteknek, pokolvártól megtámadtaknak, veszett állatoktól megsértetteknek hirtelenül szükséges orvosi segítséget nyújtani; a himlőoltást a törvényesen kiszabott díj mellett eszközölni és kijelölt járásában lakni, azon okból, hogy az őt kereső betegesen szenvedők szolgálatjára lehessen, s azokat ismét nem magasabb, hanem a felsőbb helyről kiszabott orvosi dij szerint gyógyítsa. Bizonyítja ezt még az 1886-ban a m. k. helytartótanács által kiadott orvos-sebészi árszabály is, melynek 4 pont alatti határozata így hangzik : „Medici et chirurgi, qui salario publico fruuntur,apud pauperiores contribuentes exagtiones faceré baut possant, apud opntentiores autem, taxa adnexa, pro ratione in duplo et in triplo imputari poterit, habito etiam respectu felici aut infelici enaessat. Amiből világos, hogy a tehetősebb adófizető, még a karok és rendek korában is, ingyeni orvosi ápolásra nem számíthatott. Nem értünk egyet azokkal sem, kik a birokratikus rendszer alatt (némely megyében) behozott „törvényszéki orvosok“ megmaradását vagy fölállítását pártolják. Azon esetben, ha föntebbi okadatainkat orvosaink kötelességeire vonatkozólag, t. i. valaki kétségbevonni akarná, a jelenre nézve mégis állíthatjuk, hogy a megyei orvosok, bár hogyan veszszük is, az adófizetők irányában ma nem azon viszonyban állanak, mint 1848 előtt. — A misera plebs contribuens megszűnt (régibb értelemben); mi teendőjük volna e szerint az orvosoknak a mondottakon kívül, ha a törvényszéki orvosi kötelezettségeket sem teljesítenék ? A birokratikus kormány alatt igaz, hogy orvosaink sem igen voltak egyebek, mint szinte fleiseparticularien- és Diaeten-számolók, azaz demoralizáltattak némileg ők is, s legfőbb teendőjük volt havi költeményeket (Aerztlicher Rapport) írni, s kötve hiszem, hogy találkoznék még oly lelkiismeretlen honfia e hazának, ki az annyi bűnökkel terhelt Reiseparticulariens diurnum-féle korszakot újra akarná előidézni. De különben is minek volna felesleges kiadásokkal terhelni az úgy is elárvult közpénztárt, mintha a törvényszéki orvosi tisztet a megyei főorvos az illető járási orvossal együtt el nem végezhetné ma is úgy, mint 1848 előtt teljesítették. Az ez ügybeni pro et contra argumentatiók, melyeket dr. Zsugovics után Grosz dr. urnák az „Orv. hetilap“ban fölhozni tetszett, vitatkozásra sem méltók. Végre, miután az elvfogati nyugtatványozások megszüntettek, a járási orvosokra nézve méltó figyelembe venni még a most indítványozott utazási általányt is, a mennyiben a járási orvosok a himlőoltást nem is számítván, minden tisztviselőnél többet utazni köteleztetnek. E tekintetben Ungmegye igen is nagy generositást tanúsított, midőn az orvosok részére az utazási költségek fejében egyenkint 400 forintot határozott, rendes évi fizetésül pedig 250 o.o. ft. Bár az ez ügybeni határozatot megfordítva inkább szerettük volna tudni, amennyiben az utazási általány történhető megváltoztatása esetében a 250 ft. évi fizetés, az orvosi hivatás teendőivel, mind állásával össze nem férhetnék. De különben is Honora Medicum. — A státus tudományé- nak egyik fő föladata mindig, de kivált újabb időkben, az államban a nélkülözhetlen s nehezen megszerezhető szaktudományok iránti becsülést tanusítani, valamint azokbani tökéletesítésre, mint alapos kimivelhetésére biztos eszközöket nyújtani, a tudományok iránti ingert a szaktudományokat kedvelőkben mindinkább fölébreszteni. Dr. Turner Ferencz, Bécs, jan. 17. 5 Szilárd elveken alapuló igazságszolgáltatás az első, mit az állampolgár az államnak hozott sok áldozatért méltán igényelhet; kívánja ezt az egyes s az államnak közérdeke egyaránt. Hazánkban már-már bomlásnak indult a törvénykezés, de bizton reményjük, hogy az országbíró erélyének sikerülene a minden oldalról keletkező nehézségeket legyőzni, s a számtalan bonyodalmakat idejekorán megoldani. Mint jól érte Orvosi ügy. Dogból, jan. 15. i* A legközelebb múlt tized alatt a csaknem egészen háttérbe szorított orvosi ügy is melegebb fölkarolásért kiált föl. .. Különben a régi kormány alatt sem fordittatott kellő figyelem, melegebb részvét az orvosi ügy iránt. Orvosaink rosszul fizettettek, az orvosi intézkedésekre nézve sokszor figyelmetlenül inpraktikus rendeletek, czéliránytalan rendszabályok alkalmazása határoztatott. TARCZA: Napi újdonságok. * A bankigazgatóság 1861. jan 18-tól a bécsi részvény-pénztárnál 1860. másodfelére minden bankrészvény után 28 forintot anstr. értékben fizet ki. Azon esetre, ha a pénzügyministérium a bankbizottmány külön megkeresésére magas osztalék kiadásához beleegyezését adná, ez haladéktalanul köztudomásra fog juttatni. A f. é. január 2. tartott régibb államadósság 329-ik sorshúzása alkalmával a 144. sz. sorzat (series) hozatott ki. E sorszám kizárólag eredeti 4% kamatú bankkötelezvényeket tartalmaz és pedig az 54,571. sz. */s'*d, és az 55,054. sz./--ad tőkeösszeggel, továbbá az 54,505. számtól bezárólag az 54,570 számig v úgy az 54 577. számtól bezárólag az 55,014. számig — végre az 55,087. számtól bezárólag az 55,184. számig az egész tőkeösszeggel, melynek öszszes értéke 1,212,340 ft 43 kr, s melynek alábbszállított kamatösszege 24,246 ft 49 krt tesz. Az ezen sorozatba foglalt egyes kötelezvényi számok külön jegyzékben utólagosan tétetnek közzé. Ezen kisorsolt kötvényekért 4% pengőpénzbeli kisorsolási kötvények, vagy a felek kívánsága szerint a cs. k. pénzügyministeriumnak 1858. oct. 26. 5286. sz. a. (R. G. B. Nro 190.) közzétett átváltási mérve szerint 5°/0 austriai értékre szóló kötvények adatnak ki. A magyar akadémia elnöke gr. Dessewffy a bécsi magyar technikus ifjúság egy tagjához köszönő levelet intézett gr. Széchenyinek Izsó Miklós által carrarai márványból közköltségen készített becses mellszobráért, melyet a nevezett ifjúság az akadémiának ajándékozott. E levélben az akadémiai elnök úr-— írja ,MD.U - szerencsét kiván az ifjúságnak és a hazának e nemes irányhoz és honfiul hűséghez, melynek a köszönet tárgyául szolgáló tények újabb bizonyítéka, és támogatja azon meggyőződést, mely szerint a szakértelem csak az átalános és nemzeti műveltséggel párosulva érvényesítheti magát kellőleg a hazára és társadalomra nézve. * A nemzeti képcsarnokot alakító egyesület jövő vasárnapon (f. évi jan. 20-án) esti 4 órakor közgyűlést tart a m. n. muzeum t. sz. igazgatója szállásán, mely alkalommal az egyesület állásáról s teendőiről adandó értesítésen kívül, elnökök, igazgató választmányi tagok s tisztviselők választatnak. A szabályok szerint részt vehetnek mindazok, kik az egyesület fennállása óta valamely összeget szenteltek az intézet kitűzött czéljaira; szavazatjoggal azonban csak oly tagok birnak, kik uj pénzben legalább 5 ft 25 krt adományoztak. Mátray Gábor egyesületi titoknok. * A magyar-kanizsaiak örömünnepéről a „Sz. H.“ban e részleteket olvassuk : F. hó 3 kán nagy örömünnepre viradtunk. A házak nemzeti zászlókkal voltak diszitve. A nép ünnepélyes hangulatban hullámzott az utczákon föl s alá. Különösen kivált a tömegekből egy oláh csoportozat, mely magát magyar színekkel feldiszitve, magyar zászlót lobogtatott és a hazát éltette. 9 óra tájban a községház előtt Szalkay Pál községi esküdt tartott beszédet, üdvözölvén a temesi bánságnak Magyarországhoz visszacsatoltatását, végül a lakosságot rendtartásra intette, hirdetését e szavakkal zárván be : Éljen a haza, éljen a törvényes király, éljen az egyetértés. D. n. mozsarak durrogása hirdeté a nagy örömet. Magyar és szerb zászlók díszelegtek a házakon. A piacz terén az artézi kút és több középület fénytengerben úszott. A lelkes ifjúság nemzeti zászló elővitele mellett a Kölcsey hymnust és a szózatot énekelte. Este az olvasó egylet helyiségeiben mintegy 100 terítékü örömlakoma tartatott. Éjfél tájban Szerelemhegyi Antal megpendítvén a Dugonics szoborának Szegeden leendő fölállítását, alig egy félóra alatt 111 ft 40 kr gyűlt össze. Vasárnap f. hó 6-kán a zsúfolásig megtelt r. kath. egyházban hálaadó isteni tisztelet tartatott a visszacsatolás örömére. * A vidéki magyar színészeket illetőleg alulírt igaz-gató úr által következő felhívás közlésére szólíttattunk föl: „Pályatársaim ezért értem. A több évig száműzött hazai vidéki színészet Budán ismét hangoztathatja nemzeti nyelvünkön nemzeti dicsőségünkre nemzeti mivelődésünket. A magyar kir. helytartó tanács elnöksége 8280. sz. a. a mait idő hatóságai által annyiszor visszautasitott kérvényemre — Budán magyar színi előadásokat rendezhetni, az engedélyt megadta. — Midőn ezt a hazai lapok szives közlése folytán a magyar vidéki színészekkel sietve tudatom, egyszersmind fölhívom mindazon lelkes pályatársaimat, kik ezen esemény horderejét egy magasabb irányban fölfogni képesek, hogy ha szándékuk volna színtársulatomat kiegészítve, velem a hazai színészet erkölcsi érdekében egész odaadással pályázni — nemkülönben a népszínművekben már betanult kardalnok és kardalnoknők énekhang képességük megnevezésével — ezen szándékukat Szegeden ez év február végéig bérmentes levelekben velem tudatni szíveskedjenek. Kelt Budapest, jan. 15. 1861. Molnár színigazgató.“ * Reszler, magyar színigazgató, ki társulatával jelenleg a pécsi színházban játszik, sz. k. Debreczen városától m. hó 2- én engedélyt nyert egy színkör építésére, hol opera-, dráma és népszínműre berendezett előadásait f. é. ápril 2-án nyitandja meg. A színkör a Péterfia utcza közelében a pesti városi színház mintájára lesz értve akkép, hogy az állandó színház fölépítéséig télen is használható legyen. Nevezett igazgató társulata kiegészítésére egy népszínműénekest, egy első és második hegedűst, egy cellistát, s egy bracistát keres; a szerződni óhajtók Pécsre intézzék leveleiket. * Petőfi országosan tervezett emlékére egy múlt hó 29 én II.-Váradon tartott Petőfi lakoma alkalmával 127 ft. 76 kr. és egy arany gyűlt be. * Sosuly György (a drégelyi hős) emlékszobra pénzalapjának növelésére a hontmegyei kaszinó e folyó hóban 27 és 28 án tánczvigalmat fog tartani a megyeház teremében. * Az alsó-szabolcsi tiszaszabályozási társulat a társulati alelnök Lévay Sándor egri nagyprépost jelentése szerint, többféle ügyeinek elintézése végett f. hó 21-kén Debreczenben közgyűlést tartani , melyre az.cz. érdekeltek meghivatnak. * Sellner ur Pest és Baja közti közlekedésre egy magángözöst építtet, melynek neve az „U.“ szerint „Petőfi“ lesz. * 1848 előtt Pestmegye táblabirája, az elhunyt id. Rése Ensel, táblai ügyvéd, tartatott a törvénytudásban élő corpus-jurisnak, most pedig egy hiteles tanú Mármaros- Szigetről egy kovácsnét nevez meg, ki az 1848 ki törvényczikkeket szóról szóra tudja. * F. hó 13-án a pest-kőbányai vasut-átjárásnál a személyvonat egy bérkocsist gázolt el, mi a szerencsétlennek rögtönhalálát idézte elő. * Kilünldés. Libay Lajos ujfestő hazánkfia, kinek cairói tollrajzai a most már „nemzeti“ műegylet tárlatain huzamosb ideig voltak kiállítva, a dán királyi harmadik osztályú Danebrog-rendet nyerte. * A „Bnk. magyar közlöny“ — mint a „M 0.“-nak Bukarestből írják, múlt hó közepe óta felsőbb rendelet (az oláh kormány rendelete) folytán megszűnt, vagyis fölfüggesztetett, míg a kiszabott 5000 de cautiót le nem teszi. A Hunnia magyar olvasó egylet elnöke Koós Ferencz s a nevezett lap szerkesztője dr. Oroszhegyi Józsa abban fáradoznak, hogy a mondott, nem épen jelentéktelen összeget megszereztessék. Ugyancsak onnan írják a nevezett lapnak, hogy a megszigorított határőrset daczára számosan érkeznek ide Erdélyből, kik az eddigi tapasztalás szerint Brailában s Galaczon állapodnak meg. Mi tervük, szándékuk van, azt nem tudja senki. Meg kell azonban vallani — mondja a bukaresti tudósító — hogy a hangulat irányunkban (magyarok iránt) itt általában korántsem azon kedvező már, mint milyen még csak a lefolyt ősz alatt volt, midőn itt még azt hitték, hogy Erdély Magyarországgal nem akar egyesülni. solt körökben hírlik, az országbírói értekezletek jövő héten már meg fognak kezdődni s azokban az újonnan alakítandó kúria tagjain kívül, hazánk lelkes ügyvédi karának legtekintélyesb képviselői is részt fognak venni. Nagy figyelmet gerjesztett egy a napokban megjelent és több ezer példányban elterjedt röpirat, állítólag Swhnselka tollából. A kicsi, de annál élesebb irat mohón elkapkodtatott, bár a százszor hallott csengő phrasisok között hasztalan keresünk valamely kézzel fogható, conkrét alakú indítványt Az egész arra megy ki, hogy az összes nem magyar tartományok számára egy közös alkotmány adassék. Minél szabadelvűebb tartalom és nevezetre minél fényesebb, annál jobb. Ez által hiszi a külföld bizalmát megnyerni s a tornyosuló fellegeket szétoszlatni. — A nélkül, hogy ezen eszközök hatásának latolgatásába bocsátkoznánk, nem lehet kételyünket ki nem fejezni azok iránt, miket az olasz tartományokra nézve mond, s alig hisszük, hogy csak akkor volna jogunk a lagúnák bájos királynéjáért síkra szállani, ha előbb a piemontival egyenlő alkotmányt nyert. A politikai világtól eltekintve folyó farsang s az idén a szokásos szláv bálon kívül lesz — ha lesz — magyar daridó is, melyet magyar jogászok, orvosok és műtanulók február 6 -án a Diána fürdő helyiségeiben Strauss és Farkas Miska zenekarainak segélyével szándékoznak rendezni. Az 1848-iki farsangban a közkedvességü ifjú nádor tiszteletére tartott fényes tánczvigalom óta ez volna ismét az első magyar nemzeti vigalom, mely a birodalmi fővárosban tartatik. — Ha létre jő, fényéről, a sokoldalú készülődések folytán ítélve, lesz mit beszélni. — Mint máskép nem is várható, a frank polgárisulás képviselője a fekete frakk, melyre az istenben boldogult védegylet korában magyar szót is csináltak, nincs kizárva. — Qun vivra verra! Bécs, jan. 17. L. A „Presse“ és „C. D. Post“ ma megerősítik állításomat, hogy az új államkölcsön legjobb kilátásnak örvend. A „Presse“ azt mondja : „A kölcsön nagyobb része már a bankárházak által fedezve van.“ az „O. D. Post“ így nyilatkozik : „A kölcsön minden jelek után ítélve, gyorsan el fog kelni.“ Ez épen oly fontos mint örvendetes jelenség még akkor is, ha a szerencsés terv érdemét tekintjük.*) A mi bankházaink, melyeknek minden országban vannak diplomatikus missiói, és pedig oly missiói, melyek a kenyeres diplomatákétól abban különböznek, hogy nem engedik magukat rászedni, és hogy nem is kisértetik meg rászedetésök — a mi bankházaink valószínűleg a béke fönntartását, úgy a külnehézségek békés kiegyenlítését a legjobb okokból reményük, ha ily késznek mutatkoznak új pénzügyi művelethez fogni. Mit a külföldről hallunk, az mindenesetre alkalmas e reményünket megerősíteni. A legkitűnőbb három franczia demokrata nyilatkozata Velencze fönntartását illetőleg, Ttrr devientije, mely ellentmond azon híreknek, mintha e magyar légió alakításáról gondolkoznék, — ugyanott a diplomatikus nehézségekre való utalás, — Kossuth levele, — az Oláhországbani események, — a nápolyi komoly legitimistikus mozgalom, mi föltétezi velünk azt, hogy Piemontnak még sok dolga lesz, hogy Olaszországot constituálja. — Türinek missiója Garibaldihoz, mit még a „Journa des Debats“ igen jól értesült turini levelezője is megerősít, — mindez félreismerhetlenül azt mutatja, hogy a zivatarok elvonulni kezdenek, és hogy belviszonyaink rendezésére időt nyerünk, anélkül, hogy újra a külpolitika terére kellene mennünk. Ha időt nyertünk, sokat nyertünk, sőt ama komoly szándék mellett, mely a korona minden tanácsosait, úgy a németeket mint magyarokat a birodalomnak szabad és alkotmányos rendezését illetőleg vezérli, Austria minden népeinek jogos kívánalmait egyenlő mértékben kielégíthetni, és ezáltal a monarchiának új erőket és tárnokat teremteni. — ezen hazafias szándék mellett bizonyára elmondhatjuk : ha időt nyerünk, mindent nyertünk. *) Távsürgönyömet nem jól olvasták a kibocsátási árkeretet illetőleg, mert ez nem 88 ft. 90 kr., hanem 88—90 ft.