Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-24 / 70. szám

A­mint régebben irtam­ önnek, az udvari kanczellária csakugyan tett lépéseket Asboth ügyében. A­mint hallom, a rendőrség nem emelt ellene semmi vádat a az „Ost-Peutsche Post“ azon hírével, hogy Asboth holmi parancsnokságot fo­gadott volna el a forradalmi párttól, csakugyan felült, — kinek? azt a lap csak maga tudhatja, máskor azonban okosabban teendi, ha ilyen ko­holmányokkal nem gyanúsít egy szerencsétlent, ki vizsgálat alatt van. A magyar kanczellária hivatalosan tudósit­­tatván a tényállásról, ezen értesítés és a megyék feliratai nyománi fölterjesztésében O Felsége ke­gyelméért és elnézéséért folyamodott s Asboth urnak azonnali szabadon-bocsáttatását indítvá­nyozó. O Felsége mint hallom, azóta Asbo­t fiát is könyörgésével maga elé bocsátani, és azon magasztos kegyelemmel méltóztatott fogadni, melylvel már annyi sziveket meghódított. Mind­­ennélfogva Asboth ügyében csakugyan a leg­kegyelmesebb elhatározást remélik. Lapszemle. A zágrábi német újság (Agr. Ztg.) czikkének vége: „De még azon esetben is, hs később, — még pedig magán az általános országgyűlésén, as es utóbbit illető korlátlan kezdeménysési jognál fogva, vagy váratlan tör­vényjavaslatok léteznének, vagy valamely törvényjavas­lat tárgyalásánál lényeges módosítványok terjesztetnének elő, annak sí által mindenesetre beállandó szüksége, hogy a „n­u n e i u­s“ -ok a sámára újabb utasítások adas­sanak ,­­ épen nem hatna megháboritólag az országgyű­lési tárgyalások folyamáta. Mivel kétségkívül ama tör­vényjavaslatok a módosítványok előbb előleges tárgyalás végett egy bizottmányhoz utaauttatnának, ekközben pedig az atasizisok azükségét érn­ nuncius­ok időt nyerjenek arra, hogy táviratilag, vagy más gyors úton megkezdhes­sék a három egyesült királyság országgyűlését a megkí­vántató utasítások iránt, a­mivel előreláthatólag az es iránti törvényjavaslatok vagy módosítványok bizottmányi első tárgyalása tapasztalás szerint néhány hétig fogna tartani, — a szükségelt utasítások, a dalmát-horvát-tót országgyűlés részéről, annak „nincinau­ai számára előbb megérkezhetnének, mintsem a bizottmányokhoz utasított ez iránti törvényjavaslatok a módosítványok­­ teljes országgyűlésem tárgyalásra megérettekké len­nének. Az utasítási rendszer nem csak szükséges kisegítő­­eszköz,a három­ egyesült királyságnak az általános ország­­gyűlésein megfelelő képviseltetése lehetővé tételére, fae­lem alkalmas eszk­özül szolgál arra nézve is, hogy a há­­om­ egyesült királyság országgyűlése számára a fensőbb­­­­arlamenti életbeni bizonyos résztvevős biztosí­tásnék­i­­nnyiban, a­mennyiben az ennélfogva fel lenne híva, meg­ölelő utasítások adása végett, az általános országgyűlés­­i is- utasított minden fontosabb törvényhozási kérdés föl­­­ött saját szavazatát formuláim, a e szerint ezen kérdést t­árgyalni.­­ Egyébiránt magától értetik, hogy a három­ egyesült k­­irályság „orator“-ai fölsorosítják, az általános ország- i­gyűlésen a tárgyalás­ a szavazásban csupán ama törvény- f lostai tárgyakat illetőleg venni részt, melyek fölebb anb . lit a) b) c) d) e) f) g) — világosan mindkét ország kö­­ös ügyeiül vannak kijelölve. — Minden más esetben tar­­tzkodniok kell ezen résztvevéstől. I E) A végrehajtó illetőleges közigaz- t­at­ás. Elvül állittatik fel, hogy a három­ egyesült király­ig számára nem csak az antonom országos­ törvényhozás­­­i­­­nak, az általános országgyű­lés számára világosan fönn , nem tartott Onarea ügyekben, hanem az önigazgatás jogá­­­­nak is megőrizve kell maradnia. Már hogy ezen önigazgatási jogot közelebbről meg­­ lehessen határolni,­­ két esetet kell a somügyre venni. a) Vagy fönnmarad a magyar kormány jelenlegi­­ szervezete, annak legmagaab fokain l. i. a magyar udv. kanczellária Bécsben a a helytartóság Budán, a annak jogi fönnállása az orazág által elismertetik, a vagy b) esen legfelsőbb közigazgatási hatóságok eltöröl­tetnek a esők helyébe az 1848. III. ea. alapján a felelős­­ miniaterium lép. — Már­a szerint,­­ mint ez egyik vagy­­ másik eset áll elő, — a három egyesült királyság önigaz­gatási szervezetének legmagasb fokain, más formát kell­­ fölvennie. ad a) Aa első esetben a jelenleg ideiglenesen fönn­álló horvát tótor­sz­ági udvari dienaterium a magyar udv. kancaelláriával, mint külön osztály egyesittetik, ezen név alatt: a magyar kir. udv. kanczellária „dilmát-hor­váttót­­osz­álya“, a melynek élén egy a három­ egyesült király­áig bennszülöttjeiből­­ bevetendő második vagy har­madik ndv. kanczellár áll. Ezen osztály a három­ egyesült királyságot illető minden ügyekben, melyek a közös tör­vényhozás hatáskörébe is tartoznak (D. J. lit. a) b) e) d) e) f) a g) mint pusztán a magyar ndv. kanczellária osz­tálya működik, • ennélfogva ezen ügyek oly módon tár­gyaltatnak a vntézteinek el, ,mint a magyar királyságot illetők. Minden egyéb ügyben, valamint a három­ egyesült I királyságot illető minden személyi ügyben különbség nél- I kül, — amaz osztály önállólag működik, a csen ügyek I­­ ben annak fönöke közvetlenül közlekedik az országfeje- s­é­delemmel, — csakhogy az ezen ügyekre vonatkozólag is­­ folytonos egyetértésben tartja magát a magyar ndv. kan­­csellárral. Maga az országban pedig, mint legfőbb közigazga­­­tási hatóság, a kir. dalmát-horvát-tót helytartóság Zágráb­ban ugyanazon azervezettel a hivatalos hatáskörrel áll­­ fönn, mint a kir. magyar helytartóság Budán. a d b) A második esetben, még pedig a független felelős magyar miniaterium újra fölállítása esetében, azon ügyek számára, melyek nem tartoznak a kül-, had-,­pénz-­­ ügy a kereskedelmi miniaterium hatáskörébe. — Zágráb­­­ban egy saját báni tanács állittatik föl, mint legfőbb végrehajtó­ orgánum a há­rom egyesült királyság számára. Ezen közigazgatási tanács élén áll a bán, ki egyszersmind a magyar ministeri tanácsnak is tagja. Ezen közigazgatási tanács 3, n. m. 1 belügyi, 2 cultus éa oktatásügyi, a 3 igazságügyi osztályból áll; mindegyik osztály élén egy báni tanácsos áll. A külügyi osztály és országos néphad, az országos nemzetőrség, általában az állandó kir. sereg­hez nem tartozó összes országos haderő, ezenkívül az or­szágos vagyon, az országos pénzalapok, az országos erő-, lokási mega­dóztatás, az országos középítmények, az or­szágos földmivelés ügyeit is magában foglalja, az igazság-­­ ügyi osztály csupán az ezen országbeli törvénykezés ügyeit foglalja magában a báni tábláig bezárólag. A bán a bán­i egyesült királyság országgyűlésének mindazon ügyekben felelős, melyek ezen országgyűlés­­ törvényhozási hatáskörébe tartoznak. [­­ Ezenkívül a három egyesült királyság számára a­­ magyar ministériumnál egy külön tárczanélküli minister­­ áll fönn, ki a három egyesült királyságot illető a a közös­­ törvényhozás számára fönntartott ügyeket, — a mennyi­ben ezek nincsenek a dalmát-horvát tót báni tanácshoz­­ utasítva, a ministertanácsban képviselendő a a báni tan­­­nácshoz utasított tárgyakat, a mennyiben ezek az ország- 1 fejedelem, vagy törvényes helytartójának határozatát ki­­t vonják meg, kezelendő a miért ia ezen ügyeket a báni ta­nácstól­­ hozzá kell terjeszteni. Ezen esetben természetesen a báni tanács mellett a három egyesült királ­yág számára nem áll fönn hely­­artóság, annak hatásköre a báni tanácsból megy át. F) Törvénykezéi.­­ A három­ egyesült királyság számára a báni tábla áll fönn Zágrábban, mint az ország főtörvényszéke. Álta­­l­­ában a törvénykezők akkép rendeltetik, hogy annak súly­pontja maga az ország törvényszékeiben nyugodjék. A közös törvényhozás által a polgári, magán-,­­ büntetőjog ügyeiben helyreállított jogegység megőrzése végett, mindkét ország azámára Pesten egy közön semmi­sítő törvényszék állittatik föl, melynek csupán semmis­ségi esetek iránt kellane határoznia. Ennélfogva a tör­vénykezési jogi folyamat két folyamodásra szok­ttatik. A kősön semmisítő törvényszéknél a három egyesült királyság azámára egy külön senatis állittatik föl A kö­zös semmisítő­ törvény­szék­re vonatkozó ügyek kizár­lag a magyar igazságügy-minister hatáskörébe tartoznak. Oror­sággyűlési-, törvényi-, s hivatalos nyelv. Elvileg megállapíttatik, hogy a három egyesült ki­rályság képviselőinek szabadságukban áll, a kélön ország­gyűlésen saját országos nyelvükön tanácskozni; e szerint a horvát nyelv szintén egyik tanácskozási nyelve az álta­lános országgyűlésnek Azonban a három egyesült király­ság országgyűlése azámára fönntartsuk azon jog, misze­rint az általános országgyűlésre általa küldendő képvise­lőket fölhatalmasbasan arra, hogy az általános országgyűlé­sen a körülményekhez képest vagy a horvát, vagy a ma­gyar ny­elvet hasanilbassák előadásaiknál. A tanácskozási nyelvet a dalmát-horvát-tót­ornaig­­gyillca számára, valamint as es által alkotandó törvények nyelvét maga esen országgyűlés autonóm módon hatá­rosa* meg. As ezen ügyekben­ törvények, melyek a három egyesült királyságra vonatkozólag is az átalános őrsi­g* gyülés asámára vannak fönntartva, mind magyar, mind horvát nyelven fognak gserke­stetni a kiadatai, a a hor­­vát nyelven a törvényszöveg szintén eredeti szöveg érvé­nyével birand. A hivatalon a ügyleti nyelv a közigazgatás minden ágában a három egyesült királyság határain belül, még pedig mind a belszolgálatban, mind an­gastra hatóságok a ministeriumokkall közlekedésben — a kül , had-, pénz­­- igazságügy- • kereskedelmi ministeriumokat is ide értve — a mennyiben az utóbbiak hatásköre a három egyesült királyságra is kiterjed —a horvát Ezenkívül a hor­vát nyelv a hivatalos nyelv a magyar kir. ndv. kancsellá­­ria dalmát horvát-tót osztályánál, vagy a magyar minis­­terium helyreállítása esetében, a három egyesült király­ság számára fölállítandó báni tanácsnál is; mily ezen királyságot illetőleg a bel-, online- , oktatás-, igazság- egyi a földművelési ministeriumnak tulajdonait a hatáskö­rét egyesíti magában, a a Pesten lévő közös semmisítő törvényszék horvát-fót-dalmát senátusánál. Különben a horvát nyelvet a közös ministeriumok a törvényhatóságokkal, községekkel és municipiumokkal az egyesült hármas királyságban hivatalos és Ügyletnyel­­vül használandják. Azon elv is kimondatik, mikép az egyes közös mi-­­ nisteriumok külön osztályai azon ügyekre nézve, me­­l­­yek a hármas királyságot illetik, fölállitandók, és az ügyeket horvát nyelven viendik, különösen az országban levő hatóságok és közlegekkeli közlekedésben. Úgy ezen­­ miniateriális osztályok, valamint a hármas királyságban fönálló, a a kölön miniaterium körébe­ tartozó hivatalok és közlegek kizárólag a hármat királyság benszülötteival töltendők­ be. Általános határozatok. Azon határozatok, melyek által a hármat király­ságnak Magyarországgal­ államjogi öszreköttetései vég­legesen elrend­ atettek és megállapittattak, a hármas király­ság országgyűlésének beleegyezése nélkül noha meg nem változtathatnak vagy törültethetnek el. Ha a magyar országgyűlésen határozatok hozatná­nak, vagy törvények alkottatnának, melyek esen két­oldalú kötéssel ellentétben állanak, úgy ezen határoza­tok és törvények a hármas királyságra nézve kötelező erővel nem birnak. Minden idők és nemzetségek maradandó emlékére ezen mindkét ré­szeli uraséggyülések által egyértelmüleg nagy, azt más városokéval összehasonlítva. Holt 0—5 éves gyermek 2559, vagyis 48.»V«-kal az összes holtak szántát tekintve. A meghalt gyermekek polgári álla­­pota főtekintetet érdemel, miután az aránytalanság ezek közt felette nagy, mert mig a házasságból szüle­tett gyermekek az élet első havában 9.7.7. kal haltak, a házasságon kívüliek 14..7.-kal voltak, s ugyanezen aránytalanság volt az élet első éveiben. A vallásfelekezeteket s p. itt a holta­kat a szülöttekhez arányszámban véve, az élet már első hava bevégezte előtt, a szülöttekből hűlt . vallás tét. általában házas. szül. gyér. rom. kat­h. . . . 1 1...7, 10„7. evarg. hitv. . . . 9... „ 8... „ zsidó ... . 5... „ 3­0. „ az első év bevégeztéig a szülöttek után 27«.7» s p. a római ka­tolikus v. f..........................30.„7. az evangélikus v. f...............................24.. „ a zsidóknál csak....................................12.. „ haltakti, és e csekély gyermek-halandóság az utób­biaknál azok felette nagy szaporodásuk főtényezője. Hónapok szerint aránylag legtöbb 11...7. gyermek halt augustus, legkevesebb 5...7. novemberben. A magasabb korosztály halandósá­ga 5 évtől felfelé 2688 esetben az összes halandóság­nak csak 51.nao-át képezi, miután a 0—5 éves gyer­mekek annál 48.777, kar részesü­tek. A korosztályok — 5 évtől felfelé — szerint hol­tak következő százaléki arányviszonyban állottak : 5—10 évesek 4,.% 60— 70 évesek 9.»V« 10-20n 10.71 „ 70- 80 „n 20—30 fí 18... , 80- 90 „ 2.7# „ 30-40 rt 19.. n 90 -100 „ 0,i „ 40-50n 16.1, „ 100 év felül (1)6.,„„ 60—60n 12.. „ ismeretlen kor 0..., Az élőket véve, aránylag halt legkevesebb 5 —10, legtöbb 30—40 évesekből, 40 töl fölfelé a halandóság természetesen csekélyebb arány­számot mutatott. Az általános halandóságot négy korszak szerint osztályozva, a meghaltak következő 7, kar viszonyul­tak 8. p. 0-5 évesek 47..,%­­ 20-50 évesek 27..,7, 5 “ 20 . I b0 éven felül 15.,,% A magasabb korosztály­beliek halandóságát év­szak — hónapok — szerint tekintve, aránylag leg­több tanászkor— s. p. martosban 10.,,%, — legke­vesebb őszkor — s. p. novemberben 7.­,7.-ka­ halt el. A halál nemét illetőleg halt: 6154 eryén természetesen vagy­is 98.,,7., 93 , erőszakos vagy­is 1.7,7, halál következtében; ez utóbbiak közt volt 25 ön­gyilkos s. p. 19 fi, 6 nő, tehát ezek a meghaltak öszvegéhez 0...7., a népesedésünkhöz pedig 0.,17%-kal viszonyultak. Nehéz szülés alatt halt 16 nő, tehát a szü­lőnők öszves számát véve 0..%-kal, vagy­is 400 szü­­lönő után egy. A halál indokára nézve gyermekeink na­gyobb része ráng­görcsökben halnak s. p. a hol­tak összes számához 18. ,7.-kal ; a megnőttek pedig tüdögümösödésben s majdnem ugyanoly szá­zaléki arányban állanak mint amazok, és ha városunk­ban tüdögümösödásben elholtakat az élő lakosok ösz­ves számához italában aránylagos számításba hozzak, tehát minden 10,000 lakos közül 65 egyén halt e nya­valya következtében; tüdőlokban pedig lehagy­ni a­z b a n 10, s. i. t. A mi az idősb kora megholtaknak még életben volt hivatásokat, foglalkozásaikat illeti, haltak: papok....................1..7, 1 gyáros s iparűtzó . 2.,,7, hivatalnokok . . . 2.,„­­ kereskedő . . . 3.,, „ tudósok s művészek 3,,„­­ hajósok s halászok 3.,, „ ügyvédek. . . . 1.,, „ keresk. seg. m­unk. 1,, „ egészségügyi szem. 3... „ szolgák ....­­.„ „ földb­itokos . . . 1.7, „ napszámos . . . 1.,, „ ház és járadék-birt. l.» , I s. i. t. A születésnéli középéletvárandó­­ság nálunk közép számmal véve, 1859 ben ez a 19 ik élet­évet alig érte el. Népességünk szaporodássá születések által ezek 0..,7.-ra rágott. Napi újdonságok. d e. Széchenyi Alburs. Élénk politikai mozgalmaink közepett bizonyosan már sokan elfelejtkeztek a Széche­­nyi-Albumról melynek egyik feladata, minden honfinak al­kalmat nyújtani, hogy egy a nagy férfira vonatkozó mondattal beirt lappal azon nagy emlékkönyv részesévé lehessen, mely a magyar hölgyek adományaiból a mú­zeumi könyvtárban fényesen felszerelendő „Széchenyi­­teremnek,” egyik disze lesz; másik feladata pedig az, hogy az e lapok mellett beküldendő egy- egy forintból, a­mi az album diszbekötése után fennmarad, a múzeum­nak halomra gyűlt kötetlen könyvei beköttessenek. S mi­után nem csak beírt lapokat, hanem rajzokat, vizfestmé­­nyeket, sőt himzeményeket is lehet beküldeni, tts ismer­tebb fővárosi úrhölgy épen most dolgozik ugyanannyi, Széchenyi életére vonatkozó tárgy himzésén, melyekhez Fiedler úr, a váczi utezai „a kék szőllősttrt“-höz czimzett bolt egyik tulajdonosa szolgáltatja a szükséges előrajzo­­kat, himzőse­imet á­ltalában minden, ily munkához kí­vánt kellékeket; miért is mindazon hölgyeket, kik ezen szép kegyeletü emlékkönyvhez himzőmunkával járulni kivinnék, a nevezett úthoz utasítjuk, hol nagy válasz­tékban találják mindazt, a mi ezen szép eszme kivitelére kívántatik, sőt ha vala­mely hölgy vagy igen fáradságos­nak találni e munkát, vagy szemeinek gyöngesége miatt ebben gitoltatnék, kész himzeményeket se talál, melyek­kel ez emlénykönyv kiállításában részt vehet. M Íg) új szerb lap. B Belgrádból írják , hogy ott a Jövő hó 15 én egy szerb, új politikai lap induland meg, „Vidor dan“ czím alatt a „Srbske Novice“ egy­kori derék szerkesztőjének szerkeszt­se mellett. E lap czélzott irányáról is csak dicséretest mondattunk: egy új bajnoka lesz az a szerb és magyar nemzet közti ba­rátság a testvériség megszilárdításának a közös érdekeink előmozdításának. — Magyar vidéki színészet Budán. Molnár György a szegedi szintáraulat igazgatója következő hirdetményt adott ki: Itt hangzott föl hetven évvel ezelőtt először egy kezdő színtársulat által a magyar színművészet ajkán nemzeti nyelvünk, úgy jövünk mi ismét hangoztatni nem­zeti nyelvünket a tzttk­én szerény körre szorított viszon­tagsággal küzdő , magára hagyott vidéki azm­easet aj­kán. Előre kérjük a fővárosi közönséget, a napi sajtót, miszerint előadásainktól ne művészeti — hanem csak szorgalmas, összevágó — kerekded működés szerette él­vezetet, eredményt várjon. Mi ott a vidéken magunkra hagyatva — senki és semmi által nem támogatva, nem vezetve, sem oktatva, — egyedül csak önmagunkból fej­­lődhetünk, és így csak azt, ha annyit ígérhetünk, a­meny­nyit a magyar vidéki színészet elszigeteltsége nyomán jogosan igényelhetnek tőlünk. A fővárosbani megjelené­sünk czélja nemzetiségünk érdekében szent és tiszta, nem fogjuk ezt koc­káztatni; és erős hitünk, hogy hazánk fő­városa elértendi az önzetlen nemes szándékot, mely lép­teinket ide vezette, és nem vonandja el tőlünk gyámolító pártfogását. Előadásaink sorozatát ápril 2-án kezdendjük a budai színkörben. Egy 20 előadásra terjedő bérlet pe­dig april 3 án. Egy nagy páholy bérletára 20 előadásra 90 for., egy földszinti zártszék 12 for. — Egy amerikai levél Xantus Jánosról. Hazánkfia Xantus Jánostól Győrben lakó édes­anyja több hónapon át nem kapván semmi tudósítást, az anyai aggodalmak közt a Smithsonian Institution titkárához fordult, s vála­szul a következ­ő, hazánkfia érdemeit melegen méltányló, s nemzeti muzeumunk irányában nemes és bőkezű igére­tét tartalmazó levelet kapta : „Smithsonian Institution.“ Washington D C. febr. 16. 1861. E pillanatban kaptam meg kegyednek január 8-ról irt levelét sietek reá vála­szolni. Kétségen kívül eddig már megkapta kegyed azt a nagy csomó levelet, melyet öt héttel ezelőtt küldöttem volt; a kegyed fi­tal lévén, bizonyosan aggodalmait is megszüntették. A mi vett tudósításaink 28 ik októberről ásóinak, hihető, a kegyedéi is, a már néhány hónap óta San Franciscoba nem érkezett alkalom St. Lukács foká­tól. Xantus urnák kirándulásairól nekünk semmi határo­zott tudomásunk nincsen, a azt sem tudjuk, meddig fog a St.­Lukács foknál mint tengerparti mérnök az Egyesült­­államok szolgálatában maradni. Én azonban igen valószí­nűnek hiszem, hogy nemsokára el fogja hagyni azon he­lyet — ha még el nem hagyta volna — , felteszem róla, hogy dolgait oly gyorsan mint csak lehet, rendbehozand­­ja, a el fog mindent követni, hogy Magyarországot meglá­togathassa. Mi minden nap várnok tőle egy küldeményt, mely kétségen kívül sok érdekest foglaland magában. Úgy gondolom, azzal kegyed részére is fog néhány cso­mag érkezni. Az ő gyűjteményei tudományos szempont­ból még mindig rendkívül érdekesek, a méltán megér­demli, miszerint ő a jelenkor legnevezetesebb zoológusá­nak tartatik. A Smithsonian féle intézet titkára, az én hi­­vatalbeli főnököm, épen most küldött a magyar nemzeti múzeum számára egy értékes természetrajzi gyűjteményt amerikai fajokból; ezek nem Xántha­nrnik gyűjteményei, de az ő megkeresése következtében adja az emlitett inté­zet ajándékul, némi viszonzásul azon bőkezűségért, melyet Xantus úr irántunk tanúsít. Ezen küldeményeket időről időre izmételni fogjuk, s el vagyunk határozva addig folytatni, mig el nem értük, hogy a Xantus úrnak édes ha­sijában lévő múzeumban az amerikai fajok gyűjteménye oly gazdag legyen, hogy nálánál gazdagabb Európában ne legyen, vagy csak igen kevés. Mély tisztelettel ma­radván Spencer Baird. — Eperjesen. A rokoninak látogatására itt átutazó n­é­m­e­r nagyváradi volt püpököt, a valóban tiszteletre méltó aggastyán hazafit, egy megyei és városi fényes kö­vetség üdvözölte, M­á­c­z­y Imre esperes naivratható szó­noklata mellett. — Jótékony adakozások. Debreczenben a hazafias­­szellemű kereskedő, Csanak József igazgatása alatt álló gőzmalom-társulat a Széchenyi-szoborra 300 irtot, a re­form­­kollégiumnak 300, a helybeli színházi alaptőkére 300 irtot, a debreczeni konzervatóriumra 300 frt., a hon­védegyletnek 200 frt., a debreczeni kertészeti egyletnek 200 frt., a Csokonai-szoborra 200 frt., a polgári kórház­nak 200 frt. összesen 2000 a. frtot adományozott; a deb­­reczeni takarék­pénztár járaulata hasonló közczélokra szintén 200 forintnyi ajándékot tett. — Ritka aggkor. Temesváron — mely város pedig egészségi szempontból nem a legkedvezőbb — e napok­ban hunyt el — 103 éves koriban Pap Mihály, ki Bihar megyében. Kis-Martin született, s háromszor növ­ült. — Ál Petőfi. Kipli Lajos ref. lelkész azon illitása, mintha Petőfi nála 1851-ben, mint menekülő megje­lent volna, tévedésen alapul. Be van bizonyítva, mi­­ként a magit Petőfinek kiadott egyént Sirlaynak hiják, kit rendkivü­l hasonlatosságánál fogva Petőfihez, lehetett csak annak tartani. _Helil Ignácz hazánkfiai, ki mint tanár huzamos ideig tartózkodott Mantiiban, Mantha polgárai tanári fi­zetésétől, mindaddig, mig álláshoz nem jut, biztosították. _ Az austriai urak­ háza. Azon nemesi családok közt, melyeket Ő Felsége a birodalmi tanácsi méltóság­gal mint az urak házának örökös tagjait felruházni szán­dékozik, említik Auersperg, Batthyányi, Strattmann, Clary Eszterhisy, Khevenhüller, Lobkowitz, Metternich, Salm, Schönburg, Schwarzenberg, Windischgratz, Kinsky, Lich­­nowsky, Lubomirsky, Paar, Pilffy hgeket, Kueffstein grófot stb. Az urak házába meghitt nagykorú herczegek száma 20-ra megy ; az érsekek és hgi rangú püspököké 18 ra. Az élethossziglan az arakhiziba meghívottak közt említik még Dobblhoff, Arneth és Kalebberg urakat. megállapítandó határozatok­ államjogi szerződésben hat­­a lefoglaltatnak, és miután a királyi aientenitést megnyer­ték, a két réntrőli törvénygyűjteménybe igtattatnak. Kelt Zágrábban január hóban 1861." Ezen programm megtörtént előrebocsátása után, mely bármily mértékeit és leyalis Magyarország irá­nyéban, de még nem remélhető, hogy az Magyarország álól egyszerűen elfogadtatnék; legyen szabad nekünk a nélkül, hogy ré­sletek taglalgatásába bocsátkoznánk, vagy nemzeti állásponton alapuló véleményünket mér­vet adónak fölállítanánk , annak elvét ét az abból folyó következményeket közelebbről vizsgálni. A programm a Horvát és Szlavón királyság benső autonómiájának nemzetiségének és nyelvének biztosítása mellett, a realunio elvét ajánlja, a mint as a történeti alapból származott. Da nézetünk szerint épen ezen elvben rejlenek a realációra nézve az összeütközések és szétbomlás elemei, vagy Horvátország és Szlavónia bennő autonómiájának és nemzetiségének végromláta, mert további, a gyakor­latból eredő következmények után a hármat királysági* magyar magyék’egyanerű szövetségesévé válnék, vagy egy Magyarországban fenálló felelős miniatérium mellett, te­hát a legfelsőbb hatóságok és kormánynak Budapesten összpontosítása által Magyarországba enyésznek ; vagy pedig az utóbbival folytonos harcába keveredve kényte­len volna a nemzetiség legfőbb javaiért küzdeni; nem te­kintve azt, hogy a magyar felelős miniaterium, az egyei megyék autonomiája, aőt mondhatják nonverainitása mel­lett nem is ál­hat fönn, ha azoknak fentartott jogai, va­lami miniaterialia rendelet félretétele, és nem teljesítését illetőleg, mi minden a megye által törvényesen elismerte­tett és nyilváníttatott, én a régi magyar alkotmány fő­­alapelvét képezi, meghagyatnának. Mi, nehogy olajat öntsünk a tűzre, a magyarok tö­rekvéséről, mely az összes bel- és külföldi sajtó által megvitatva, minden elfogult előtt világot, közelebbről­­ szólani nem akarunk, csak azt vagyunk kénytelenek ki­mondani : mikép­esen törekvés iránya az au­ztriai össz­­monarchia szétbomlását, melynek tagja Magyarország már most sem akar lenni, fogja eszközölni, és ennek kö­vetkeztében vagy a magyar a lent korona alatt élő szlá­­vokat elnyelendi, vagy oly fajharc­ot idézend elő, mely­nek vége csak az egyik vagy másik nemzetiség politikai lételének végromláta volna. Azért azt hivásuk , hogy ha a hármas királyság a Magyarországgali unióra, mely a negyvenes évek ismert eseményei által tettleg szétszakittatott, kezet nyújt, na, nemzeti álláspontból tekintve, csak személyen unióból állhat. Végre még azon megjegyzést kell tennünk : mikép Horvátország és Szlavóniának Magyarországgali ilyforma egyezkedé­sénél az 1848 horvát-szlavon országgyűlés végzései nem ignorálhatók, melyek épen a III. és V. t. ez. ellen voltak irányozva. Ezek voltak okai Horvátor­szág és Szlavóniának Magyarország téli bekövetkezett el­szakadásának. Ezen végzéseket nem lehet tekintetbe nem venni, és ha Magyarország azon törvények változhatatlan fen­­állása mellett marad, e két királyság reáluniójáról szó sem lehet. A „Wanderer“ írja, hogy­ a katonai határőrvi­dék eltörlésének kérdése, mint jól értesült forrásból hallja, a magasb és legmagasb körökben igen élénken vitattatik. Tegnap az itt levő Stroszmayer püs­pök, ki igen hő pártolója a katonai határőrségnek, ő Fel­­ségénél kihallgatáson volt. A hadügyminiszer D­e­g­e­n­­feld táborszernagy Ő Felsége elébe terjesztett pro­­grammjában oda nyilatkozott volna, hogy a határőr­vidék sp­­­ensegi katonái maradjanak katonák, a többi népség azonban tüstént polgári törvény alá helyeztessék, ez a horvát-szlavon országgyűlésen képviselve legyen.

Next