Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-31 / 75. szám

Első évi folyam &*erkeritó-h­ivatal Barátok-tere 7. ... l­.o emelt L kiadóhivatal. Baritoktere 7. izim, földiárm. Előfiz­ethetm Budapesten » kiadó­hivatalban. barátok-tere 7. c­im, földszint. Vidéken be­rmentes levelekben, minden poste-hivatalnél.SÜRGÖNY udepeetea, biahoe hordva. ft kr ft kr Egéesévre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr . ■ kr Egészévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy bére 2 — Előfizetési árak austriai értékben. HIVATALOS KEKSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 25-én kelt leg­felsőbb határozatival hidegkúti Steinbach Fe­rencinek, a legfőbb törvényszék udvari tanácsosának, általa kért állandó nyugalomba helyeztetését, a több mint ötven évi hol s hasznos szolgálataivali legmagasb megelégedés tanúsítása mellett legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Az ideiglenes kir. horvát-tótországi udvari dicaste­­rium Pongracsics Ferenci helyettes tanárt a kir. esséki gymnasiumnál, tanárrá a kir. varasdi gymnasium­­ból kinevelte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, mart. 28. □ Az országbíró már Pesten leend, mikor ön e levelet olvasandja. Pestre jötte már magá­ban azt jelenti, hogy a bécsi ministériumban ví­vott Ügynek oly fordulatát kü­zdte ki, mely őt, s az országot kielégítheti Mint értesültem, az or­szágbíró előterjesztései legfelsőbb helyen elfo­­gadtattak , s a 1. f. határozatok aláírásra készen vannak. E szerint talán vasárnap hozaadja már a bécsi újság a királyi s hétszemélyes tábla, váltó és kerületi főtörvényszékek tagjainak ne­veit.­­ Mi az országbírói értekezlet munkála­tait illeti, fölfogásom szerint azoknak ideiglen törvényerőre emeléséhez az országgyűlés bele­egyezése leend szükséges; ez pedig nem lehet kétséges, minthogy az országgyűlés előrelátható­lag huzamos­ ideig leend országos fő főkérdések megoldásával elfoglalva, semhogy összes magán­jogunk elintézésébe, vagy pláne codificatióba ereszkedhetnék; de a magánjogi viszonyoknak rendezetlen hagyása oly sok ideig szintén lehe­tetlen. Ezt tehát szerintünk az országgyűlésnek prael­erenter kellene elintézni, mi — tekintve azt, hogy az országbírói értekezletben minden színe­zetű legkitűnőbb jogtudósaink vettek részt, s végre is csak provisoriumról van szó — minden vitat­kozás nélkül is megtehető, a javaslatok egyszerű elfogadása által. — Hogy az országbíró kemény h­arczot vívott itt fönn, azt képzelheti ön, tudván, hogy itt most ismét oly férfiak is gyakorolnak közvetett s közvetlen befolyást a kormányra, kik azt hiszik, attól függ az austriai birodalom tétele vagy bukása, hogy egy váltótörvény legyen a Lajth­án innen és túl! Nagyon nehezen emel­kednek némely, a tíz évi routineban csontosult kormányférfiak azon eszméje, hogy Magyaror­szág politikai s jogi közigazgatásának egyeteme tisztán országos belügy, és a bécsi ministerialis büreatikba egyátalán nem tartozó dolog. — De ha jól értesültem, legfurcsábban vagyunk az 1848-ki sajtótörvénynyel, melyet az értekezlet is javaslatába ven föl; de annak szentesitését erélyesen akadályozák Bécsben; nem, mintha az 1848-iki sajtótörvényünk nem eléggé conser­­vativ szelleműnek tartatnék , hanem nem min­denesetre jóval szabadelműbb a dicsőséges tíz éves Pressordnungnál. Már ha Magyarországban az 1848-ki sajtótörvény lép életbe, följajdul a Lajthán inneni sajtó, hogy Magyarországnak is­mét szabadelműbb engedmények adatnak, s ok­vetlenül azt követelné, hogy a magyar sajtótör­vény terjesztessék ki a többi tartományokra! Már­pedig csak nem lehet megengedni ily föl­­fordult világot, hogy a tíz évi rendszerrel ellenke­zőleg ezután máris Magyarországból hozzák a civilisatiót a német-szláv tartományokba, hol amúgy is nagy kedv mutatkozik a magyar vá­lasztási s egyéb törvények utánzására. Ez ellen ugyan igen jó eszköze volna a bécsi kormánynak, a mienknél t. i. szabadelműbb sajtótörvényt adjon a német-szláv tartományoknak, s igy Magyaror­szágot is megszégyenítse; de persze,habár Schmer­­ling úr sokkal liberálisabb is, semhogy szabad sajtótörvénynek elvileg ellene volna, vagy azt még korszerűtlennek tartaná; de annak kidolgozása... időt, sok időt kíván! Ön hosszú tapasztalásból tudja, hogy ha valahol, Bécsben elmondható: gut­ting braucht Weile, lassan érik, a mi jó. TARCZA: Napi újdonságok. — A szerb nemzeti congressusba Csernovi­­cson kívül megválasztottak Damaszkin főispán, M­i­­lutinovics alezredes és Radivojevics főtörvény­­széki tanácsos. * Ij füzetek. Debreczenben Telegdi Lajos „D­e­b­r­e­czeni ellenőr" czím alatt füzetekben egy politikai revue­t indított meg, mely a jelentékenyebb politikai moz­zanatokat tárgyalva többek által iratik, s azon helyesel­hető elvből indul ki, miszerint szükséges , hogy azokra nézve az egyes vidékek nézetei és szavazatai is a nagy­közönség tudomására jussanak. Az egyes füzetek időhöz nem kötve jelennek meg. Az első füzetben következő tárgyakra s kérdésekre terjeszkedik ki : az oct. 20 ki di­ploma ; a jan. 16-ki leirat; municipium vagy felelős mi­­nisterium ? a német-szláv tartományok alkotmányossága ; a febr. 26-ki nyitt parancsok, é­s egyéb tudnivalók a nagy világ politikájából, valamint helyi érdekű dolgok Debreczenből. Miként vannak e tárgyak előadva s fejte­getve, azt megítélni még nem vehettünk magunknak időt; hogy a szempont hazafias, abban ez idők szerint nem két­kedünk. Egy füzet ára 30 kr. a. é. Hat füzet előfizetési ára postán küldve — 2 ft a. é. — Pesten Wodianer FÜ-­löpnél egy német, mind a mellett hazafias szellemű röp­­irat is jelent meg a napokban, czime : „Ungarn und der Denterreichische Reichsrath,“ von Wil­­­lm Neumann. Ha napi czik­jeink folytán kapóra jön, visszatérünk rá. x ... britlap. A L a a k a Gusztáv által szerkesztett ” ,r “^Piója" czimü élet- és­ gunyorosheti­ küzlöny mu a v nglapja tegnapelőtt adatott ki. A szerkesztő azon 1,nmnr4t°^ramm'ran’ melylyel lapját megnyitja, ismert éles kéleteRt fagen*?!C8érete 8 ““korlátokkal vette körül. A tő­ém­- én e“8^ én Pártatlanság mellett, melylyel az i»éri f«rt«n-ny-érj fegyvereit alkalmazandja, tiszteletben nemesebb érzelt T’ Bit a való erkölcsiség földében kelt 'ti-S!­SZTSLi, ellenszenvnek igaztalanul egy sornyi tért sem engedend. Mit a mutatvány-lap hoz, az természetesen még csak kez­det. Oly izgalmas politikai életben mint a mostani, a leg­hatásosabb­ életeket maga az alkalom és a perez szüli. Hogy Lanka humorában, ha magát egyszer tájékozta s úgyszólván a gyúanyag közepébe belehelyezte, elegendő szikra van egy mulattató s brillánt röppentyűjáték elsü­tésére, arról számos humoreszkei s tréfás románczal ke­zeskednek, s megváltjuk, az „Ördög napló"-jában ilyen­­re képeitől várjuk a legtöbb és legtartósabb becset, mi­nélfogva óhajtjuk, hogy e térre, hol legkeve­bbé félhet versenytárstól, legnagyobb gondot fordítson. A mutat­ványlap alakja kellemes, tartalma változatos, s illustra­­tiói elég sikerültek. Előfizetési dij hat hóra 3 ft. a. é. apriltól az év végéig 4 ft 50 kr. Kiadó E­n­g­e­l és M­a­n­­delló. * Wagner Richárd „Tanhanser" czímű operáját Párisban, mint a kölni újság egy levelezője írja, harmadik előadása alkalmával még erősebben kifütyölték mint az első két ízben. Wagner úr egy az operabálhoz közel fekvő kávéházban mindjárt az előadás után levelet írt Roger igazgatónak, melyben tudtára adja, hogy művét visszaveszi. Ez estre a jövedelem 10,500 frankot tett. * A Vörösmarty-emlék kivitelére, mely gr. Zichy Jenő indítványa folytán Székes-Fehérvárt fog fölállittatni, az indítványozó gróf elnöklete alatt választmány alakult. Az összegyűlt adakozások mennyisége eddig már 6000 ftra rúg. * A Szakm­a­' által szerkesztett Törvényhozási és törvényszéki csarnok az országgyűlés folyama alatt napi­lappá alakíttatik át, a estvénként már adni fogja azon napi ülések tanácskozmányait Előfizetés félévre 6 ft. * A „Pesti Napló főbb munkatársai" czimű műlap M­a­s­z­á­k Hugótól megjelent. A sikerült műlap, mely Bécsben Reissenstein s Röschnél nyomatott, hét arczképet tartalmaz : a lapvezér­t. Kemény Zsigmond, Danielik Já­nos, Fálk Miksa, Salamon, Pompéry, Greguss és Királyi Pál arczképeit, a­kik közöl néhányan ugyan azóta már új vállalathoz mentek át. A fiatal művész, mi az arczha­­sonlatot illeti, elég ügyesen forgatja már az ónt, s idővel vésete is, mely most még kissé rideg, mindinkább elérheti a tökély magasb fokéit. A műlap árát nem tudjuk. * A pécsi UC fizeti casino által gróf Széchenyi István emlékének megörökítésére múlt évben alapított, s mindenkoron april 8 kán kiosztandó 4 darab aranyra az idén a pécsi tanuló ifjúságtól 8 pályamű küldetett be. A beadott művek bírálatának eredménye april 8-kán fog ki­­hirdettetni. * Molnár György magyar színtársulatával már meg­érkezett s előadásait a budai nyári színkörben jövő kedden kezdi meg, mint halljuk, Szigligeti „Pünkösdi királyné"­­jával. A vállalkozó színigazgató bérletet is nyitott, s bár casinóinkba sem mulasztá el vállalatának pártolása végett bérleti íveket küldeni, mint tőle magától hallottuk, eddig minden eredmény nélkül,­­ ez azonban ne csüggeszsze el őt, csak jó előadásokról gondoskodjék, s úgy hisszük, hogy a magyar színészet pártolói nem fogják a budai Thá­­lia-templomot üresen hagyni, s kellő részvéttel üdvözlen­­dik a magyar színészeket azon a helyen, honnan két év­tizednél tovább kizárva voltak, s mely a rendes magyar színészet egykori bölcsőjéül tekinthető. * A „Pécsi lapok" érdemes szerkesztője B­á­n­f­f­a­y Simon , a nevezett lap 25-ik számában nyilatkozik, hogy miután Baranya megye pécs-váradi választó kerülete által országgyűlési képviselőül megválasztatott, a szer­kesztéstől egy időre visszalép, s azt B­o­d­ó István vette át * A nemzeti kör ápril­i­kán d. u. 5 órakor rendkí­vüli közgyűlést tartana. * Azon anglican lelkész neve, ki ma d. u. 3 órakor a lipótvárosi vadászatozai ref. iskola teremében isteni­ tisz­teletet tart angol nyelven : van A n d­e­r Adorján. c. Miskolczon élt egy Zinzifa nevű úri­ember, ki birtokában volt egy szép arany szelenczének, melyen kí­vül gyémántokkal kirakott korona és 0 betű látható. E szelenczét János és György fiainak hagyományozta, kik közös megegyezéssel a nemzeti múzeumnak adták, a hova ez már be is küldetett, és a kincstárnak egyik disze lesz. * A honvédsegélyzés­ Győrött és Pápán ismét szép összegekkel gyarapittatott. Az előbbi helyen egy ének- és szavalati akadémia, mely f. hó 24-kén e czélra rendez­­tetett, 661 ft. 92 kr. tiszta jövedelmet adott, — a pápai képzőtársulat szini előadásának szintén e czélra felaján­lott jövedelme pedig 140 ftot a. é. 1 "-1 ' ‘ — Óriás pör. Erdélyországban a székelyudvarhelyi úrbéri törvényszéknél egy pör nyujtatott be, mely ter­jedelmére nézve párját keresi. Ez gróf Lázár Mór pere Szárhegy és Ditro községek és 2913 bepanasztott fél ellen a közös erdő- és legelő-használat rendezését illetőleg. A pörhez mellékelt 2014 egyes rovatok mindegyike három „ Bürü“ “y°mott ivet tartalmaz a pörlekedő felek neveivel A vádlevél 101 csomagban, minden csomag 1 font és 30­1 latot nyomott — jött meg Besztercéről — hol az dr. Heyazler irodájában fogalmaztatott — és pedig postán Sz.-Udvarhelyre. A vitelbér, ha az úrbéri ügyek díjmen­tesek nem lennének, a. é. 534 ft 30 krt tett volna ki. Az első tárgyalásnál, mely Ditró székely falában tarta­tott, a megjelent bepanasztottaknak alig volt helyük a tágas piacion, és egyedül az idézési ívek roppant okmány­­halmazt képeztek ! De a pör terjedelmességének megfelel ám a pör tárgya is, mert az a roppant és erdőkkel fedett hegyterület, mely a gyergyói völgyet Moldvától elvá­­lasztja. * Párisban az utcáik burkolására egy új anyagot fedeztek föl, s a petits Champs új uterája már ezzel van burkolva. Félig Macadam, félig apphaltnak látszik. Elő­nye minden egyébb burkolat fölött az, hogy még a leg­rosszabb időben is csaknem tökéletesen száraz marad, a a legnehezebb kocsik oly zajtalanul robognak keresztül rajta, mintha puha gyepen járnának. ' rl' ‘ A holnapi szent ünnep iprvvV 1 ö?e'oW~i Bertán, parii *¡­ L a p s l t m I e. — Az „Őst u. West“ Mocsonyi A. egy levelét közli, melyet a román közvélemény leghívebb kifeje­zésének Altit lenni, s mely főpontjaiban k­vetkező : „A román nemzet láthatárán nemzetiségünket fenye­gető veszély jelei mutatkoznak. „A múlt századokban ellenségeink minden nemzeti és politikai jogainkat eltagadták tőlünk, még polgári jo­gánkat is; ránk hagyván az adófizetés jogát, és hogy vé­rünket a hazáért is mások közös javáért áldozzak idegen őzés és haszonért;­­ bennünket pedig románokat, fölál­­dozásunkért politikai járommal jutalmaztak. Ma diplomák és törvények egyenlő jogokat hirdetnek mindnyájunknak,­­ a naiv világ azt gondolja, hogy valóban igazságosan bánnak velünk, és szent ügyünket, nemzetiségünket elis­merik. — És valóban figyelembe vették-e a románok igaz­­ságos ki­vallat­ait ?“ Itt Mocsonyi úr még több kérdéseket tévén, úgy folytatja, mikép kénytelen nyilvánítani, hogy mind az meg nem történt, sőt a román nemzetiséget a rab­szolgaság járma fenyegeti. Azután áttérvén az oct. 20. diplomára, igy foly­tatja : „Az 1860. oct. 20. diploma, habár nevünkről, mint egy több mint három millió létekből álló nemzetről nem emlékezik, legalább árnyékát életünknek, fájdalmunk egyedüli enyhítő szeréüt meghagyta; de fájdalom az is elenyészni látszik, mi az idegen ápolás alatt levő beteg­hez hasonlítunk, kinek felüdülése kellemes, és halála nem volna kellemetlen. A belső politikai események ama rész szellemekhez hasonlítanak, melyek a halállal küzködők kebelét szorongatják. És azok e következendők.“ És itt három pontban mondja el sérelmeit; az első pont a temesi bánságnak Magyarországbai be­keblezése, mely iránt megképeztetvén a románok, hogy kívánják-e, és ők nemmel feleltek, s az még is megtörtént. A második pont a ma­i megyének Erdély­­országtóli elszakasztása és Magyarországhozi csatol­­tatása, daczára annak, hogy a románok Erdélyország­­ban országuk függetlenségét kívánták. A harmadik pont a megyék rendezése főképen. E pontban elpana­­szoltatik, hogy Bihar, Arad, Temes és Torontál me­gyék rendezésénél a román népre semmi tekintettel nem voltak. Végezetül pedig igy szól: „Mindezen bevégzett tényekből világos, hogy mi­dőn egyrészről nemzeti életünket biztosítani ígérik, más 75. szám —1861. Vasárnap, mártius 31 részről örvénybe taszítanak. Ezelőtt holtnak tartottak, ma élökül hirdetnek, és olyanokat akarnak megölni. „Mindezt e magyar cselenövények tették. Minden román, ki megát a magyar czélok vak cszkösét il használ­tatja, áruló. És árulókat tekintünk minden románt, ki a jövő magyar országgyűlésen Budapesten, a megyerizmus befolyása alatt oly határozatok hozatalában részt vesz, melyek nemzetiségünk és politikai életünk megölésére czélolnak. „Mi nem haladhatnak előre, míg elemünk Austriá­­ban erkölcsi testté nem lesz alakulva, és velődi alkotmá­nyos életnek nem örvend. Ezen súlyos körülményekkel szemben elkerülhetetlen szükségnek tartjuk a legmagaab trón előtt ez austriai császári államban lakó összes romá­nok nemzeti gyűlésének megtarthatásáért folyamodni, mert csak ez az egyedüli eszköz, mi nemzetiségünket és politikai életünket biztosítja." — Brassóból mart. 21-ről írják a „Kol.Közl.“nek: „Igen csodálkozom, hogy a „Kol. Közl." hasábjain még eddig semmi jelentés nem érkezett a múlt vasár­napok egyikén Gy.-Tapolczán történtek felöl. Onnan érkezett tudósítások szerint vasárnap, e hó­b án (?) a templomból kijövő oláhság megrohanta volna a tuta­jok körül elfoglalt székelyeket, és ezek védelemre ke­rekedve, véres összeütközés történt, mi azonban a közbejövő értelmiség és elöljárók engesztelő szavai által megszüntetett. Másnapra a gyergyó­sz.-miklósi jár­­hivatal nyomozást intézett a helyszínen, és ekkor kiderült, hogy kik bujtogatták volt fel az oláh lakos­ságot a székelyek ellen, azon ürügy alatt, mintha a mostan fejlődendő viszonyok csupán arra lennének szervezve, hogy a román elem és annak képviselői vég­kép­p nyomassanak és Erdélyből eltávolíttassanak. Ezen aljas és rágalmazó hajtogatásnak súlyt adandó, nevezett két egyén­i veder pálinkával vendégelte meg a már úgy is eléggé ingerült népséget. A bisottmány felvilágosító szavai folytán a tévútra vezetett tettesek bű­nbánva nyilatkoztatták ki a fentebbi esemény indító okait s most a két bajtogató ellen tétetett folyamatba a szigorú vizsgálat. Nem mertem volna e szomorú és mostani helyze­tünkben valóban aggasztó eseményt köztudomásul hozni, ha egyenesen a helyszínéről érkező K. I. keres­kedő az előadottak valóságáról nem kezeskedik. Adja az ég, hogy ily gyászos esemény közzé­tétele u­t o 18 . legyen a hazai közlönyök kötelessé­gévé téve !“ Zára, mártius 22. — A nemzeti (szláv) válasz­tási bizottmány e hó 15. a választókhoz Zárában kiált­ványt bocsátott, melyben az illir nyelv lassankénti be- s hozatala és Dalmátországnak Horvát- és Szlavonor­­szágházi benső csatlakozása mellett nyilatkozott. Erre vonatkozólag az Osservatore Triestinonak írják :• „Zá­rában a nemzeti választási bizottmány kedvetlen előz­mények miatt, miután nincs szabad keze a működés­ben, elhatározta, mikép­p Felségéhez beküldi óvását és magát föloszlatja, azon reményben, hogy programm­­ja minden követői a szavazástól tartózkodandanak." Zára, mártius 24. A dalmát országgyűlésre meg­választanak Sebenico és Scordona országos kerüle­tekben : Marossovics J. scordonai podesta, és dr. B­u­­jas Simon ügyvéd; Benkovács, Obbrovazzo és Chri­­stagneben: Radulovics Péter obbrovazzoi podesta: Dernie, Knin és Berliccaban : dr. Difaiio M. Sablics P. és Calissics C. Spalata Tran és Almisában: gróf Tau­­fogna A. és Radmann ügyvéd; Lesina, Lissa és Bran­­zaban: dr. Machiedo J. és Vasio H. Signben: Decovics J. és Bnglian A. Bergoracz, Makraska és Metkovicz­­ben: Paulinovics lelkész; Ragusában és Ragusavecchiá­­ban: Pullics G. Carzola, Stagro és Brebicsben: Jerro­­vics C. Tripcovics L. és Glinbissa István. A „Fortschritt" a „Donau Zeitung“-gal érdekes polémiába keveredett, miután egyik számában előadta, mikép Austria most oly nagy pörösködésben van, melyből más kibontakozása nincs, mint az egyezmény­­eljárás. Mondjuk ki a neemzetiségek egyenjogúságát, illjüsik pártatlanul, de nem fegyveres közbenjárókat egyenjogú törekvéseik között és igy sikerülni fog őket a foederaliamns szalagával körülöveznünk. Bécs még akkoris mindig a birodalom főhelye­ marad, német tudománya és ipara stb. által. Erre a „Donau Zig“ szokott modorában felelvén, tud­usra inti a „Fortschrittu-et. Mire viszonzásai a ne­vezett lap körülbelül ezeket mondja : „Tactus, tactus! mondja nekünk. De mi azt mondjuk nektek, hogy elmúlt az idő, midőn a tactust­­verő bottal csinálták a politikát. Hol van tactus-szi­­lárdságtok próbája ? mi azt sem az európai hangver­senyben, sem az austriai diaharmóniában észre nem vettük. Mi volt a ti tud­usotok? Mesterkélt eltakarás és önámitás! Nem tartásról, nem gyöngéd érintésről van ott szó, hol a beteg haldoklik, hanem az igazság­ról, a nyers, tövises, hangos igazságról.* Saját védelmét tovább folytatván, igy szól czikks vége felé: „Nagyon szerencsétlen okoskodás az Austriában egy hivatalos közsegtől, hogy a „dynadtia, mely Aus­­tria fölött uralkodik, német." Ezt a­ mi viszonyaink közt nem kell oly hangosan a világba belekiáltani. Az austriai császár austriai, és minden népét egyformán szereti. A orosz császár is német eredetű, de ő e kö­rülményt nem állíthatja föl belpolitikájának indo­kául." Különös jelensége az időnek, ha már a bécsi la­­pok is igy polemizálnak egymással! Hegyes tudósítások. — Esztergom­, mart. 21. Esztergom sz. kir. vá­rosnak 1861. évi mart. 11-én tartott közgyűlése jegy­zőkönyvi kivonata. 395. Sz.Nógrádmegyének az 1861.­­ febr. 26-61 kelt császári manifestum tárgyában hozott és másolat­ban e városhoz 252. sz. a. megküldött végzése­­elol­vas­tat­ván, tárgyalás alá vétetett. Midőn városunk alkotmányos ujraszületése haj­nalát följöttnek lenni hitte, és független municipalis jogánál fogva magát az 1848. évi 23. törvényczikk ér­telmében szervezte, a tisztviselői és képviselői testület hivatalos esküjét azon nyilvános kikötés mellett téve le, hogy hivatalos működését csak az 1848. évi törvé­nyek szellemében és vezérfonalán teendvén, bármely alkotmányellenes tettek támogatására, annál kevésbé végrehajtására magát feljogosítottnak soha elismerni nem fogja, tehát alkotmányos szervezete legelső lépé­sénél már az 1860. évi okt. 20-án kibocsájtott diplo­mát sem törvényes, sem törvényszerű erejűnek el nem ismervén, jóindulata császári pátensnél egyébnek el nem fogadta; a folyó évi febr. 26-án kibocsájtott ma­­nifestumot pedig, mely a birodalmi tanács felállítása és Magyarországra is kiterjesztése által az ország ön­álló törvényhozási joga és függetlensége, az 1790. évi 10. törvényczikk ellen­ére egyenest megtámadtatván, mind tartalma, mint alakjára nézve alkotmányellenes, és sarkalatos jogainkon 300 év óta több ízben elköve­tett sérelmek legnagyobbikának, s igy számtalan tör­vényeink erejénél fogva kötelező hatásának történelmi jogalapunk hűtlen megtagadása nélkül el nem ismer­hetjük. De magára a trónra nézve is annak elfogadását káros következményűnek tartanók, mert az az 1183. évi 1. és 2. törvény­czikkeket megtámadván, a sanctio pragmatica név alatt létrejött kétoldalú szerződést megsemmisítéssel fenyegeti , pedig ezen kétoldalú szerződésnek sértetlen fentartása a nemzetnek ép úgy. Első magyar általános biztosító társaság. Az első magyar általános biztosító társaság üzlet­köre napról napra tágul hazánkban és annak határain kívül is, mi nem is lehet máskép,mivel minden honpol­gárnak át kell látni, miként hazafias kötelességeihez tartozik, azon esetben, ha a biztosítást igénybe veszi, a honi intézethez járulni , melynek díjai átalában jutá­nyosak és sok tekintetben kisebbek, mint a külföldi intézeteké, s mely annál inkább jogosítva van az ös­­­szes nemzet pártolására, mivel azon tekintély és hitel által, melyet a külföldön szerzett, hazánk becsületére vált, s fényesen megc­áfolta a valvéleményt, mely ed­dig a magyar iparvállalatokra nézve a külföldön léte­zett. A magyar biztosító­intézet üzletköre jövőben még kedvezőbb eredményt fog felmutatni az­által, hogy az alkotmányos megyei és városi tisztviselők buzgólkodni fognak, hogy a nép közt minél inkáb­b elterjedjen a biztosítás iránti részvét, s hogy kiderüljenek a gonosz gyújtogatások, melyek által igen tetemes s jövedel­mét nagy mértékben csökkentő károkat szenvedet a hazai biztosító­intézet, melye­k mind e melletti üzleti emelkedésére nézve, addig is, míg a május 2-án megje­lenendő bilancé a közönség tudomására jut, a követ­kező adatok örvendeztető tanúságként szolgálnak. A kiállított kötvények száma 1858-ban 82,809, biztosított érték 153,8­8,951 ft 0 kr, összes díjbevé­tel 1,252,125 ft 9 kr, tűz, szállítmányi és jégkárok

Next