Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)
1861-03-31 / 75. szám
Első évi folyam &*erkeritó-hivatal Barátok-tere 7. ... l.o emelt L kiadóhivatal. Baritoktere 7. izim, földiárm. Előfizethetm Budapesten » kiadóhivatalban. barátok-tere 7. cim, földszint. Vidéken bermentes levelekben, minden poste-hivatalnél.SÜRGÖNY udepeetea, biahoe hordva. ft kr ft kr Egéesévre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr . ■ kr Egészévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy bére 2 — Előfizetési árak austriai értékben. HIVATALOS KEKSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 25-én kelt legfelsőbb határozatival hidegkúti Steinbach Ferencinek, a legfőbb törvényszék udvari tanácsosának, általa kért állandó nyugalomba helyeztetését, a több mint ötven évi hol s hasznos szolgálataivali legmagasb megelégedés tanúsítása mellett legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Az ideiglenes kir. horvát-tótországi udvari dicasterium Pongracsics Ferenci helyettes tanárt a kir. esséki gymnasiumnál, tanárrá a kir. varasdi gymnasiumból kinevelte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, mart. 28. □ Az országbíró már Pesten leend, mikor ön e levelet olvasandja. Pestre jötte már magában azt jelenti, hogy a bécsi ministériumban vívott Ügynek oly fordulatát küzdte ki, mely őt, s az országot kielégítheti Mint értesültem, az országbíró előterjesztései legfelsőbb helyen elfogadtattak , s a 1. f. határozatok aláírásra készen vannak. E szerint talán vasárnap hozaadja már a bécsi újság a királyi s hétszemélyes tábla, váltó és kerületi főtörvényszékek tagjainak neveit. Mi az országbírói értekezlet munkálatait illeti, fölfogásom szerint azoknak ideiglen törvényerőre emeléséhez az országgyűlés beleegyezése leend szükséges; ez pedig nem lehet kétséges, minthogy az országgyűlés előreláthatólag huzamos ideig leend országos fő főkérdések megoldásával elfoglalva, semhogy összes magánjogunk elintézésébe, vagy pláne codificatióba ereszkedhetnék; de a magánjogi viszonyoknak rendezetlen hagyása oly sok ideig szintén lehetetlen. Ezt tehát szerintünk az országgyűlésnek praelerenter kellene elintézni, mi — tekintve azt, hogy az országbírói értekezletben minden színezetű legkitűnőbb jogtudósaink vettek részt, s végre is csak provisoriumról van szó — minden vitatkozás nélkül is megtehető, a javaslatok egyszerű elfogadása által. — Hogy az országbíró kemény harczot vívott itt fönn, azt képzelheti ön, tudván, hogy itt most ismét oly férfiak is gyakorolnak közvetett s közvetlen befolyást a kormányra, kik azt hiszik, attól függ az austriai birodalom tétele vagy bukása, hogy egy váltótörvény legyen a Lajthán innen és túl! Nagyon nehezen emelkednek némely, a tíz évi routineban csontosult kormányférfiak azon eszméje, hogy Magyarország politikai s jogi közigazgatásának egyeteme tisztán országos belügy, és a bécsi ministerialis büreatikba egyátalán nem tartozó dolog. — De ha jól értesültem, legfurcsábban vagyunk az 1848-ki sajtótörvénynyel, melyet az értekezlet is javaslatába ven föl; de annak szentesitését erélyesen akadályozák Bécsben; nem, mintha az 1848-iki sajtótörvényünk nem eléggé conservativ szelleműnek tartatnék , hanem nem mindenesetre jóval szabadelműbb a dicsőséges tíz éves Pressordnungnál. Már ha Magyarországban az 1848-ki sajtótörvény lép életbe, följajdul a Lajthán inneni sajtó, hogy Magyarországnak ismét szabadelműbb engedmények adatnak, s okvetlenül azt követelné, hogy a magyar sajtótörvény terjesztessék ki a többi tartományokra! Márpedig csak nem lehet megengedni ily fölfordult világot, hogy a tíz évi rendszerrel ellenkezőleg ezután máris Magyarországból hozzák a civilisatiót a német-szláv tartományokba, hol amúgy is nagy kedv mutatkozik a magyar választási s egyéb törvények utánzására. Ez ellen ugyan igen jó eszköze volna a bécsi kormánynak, a mienknél t. i. szabadelműbb sajtótörvényt adjon a német-szláv tartományoknak, s igy Magyarországot is megszégyenítse; de persze,habár Schmerling úr sokkal liberálisabb is, semhogy szabad sajtótörvénynek elvileg ellene volna, vagy azt még korszerűtlennek tartaná; de annak kidolgozása... időt, sok időt kíván! Ön hosszú tapasztalásból tudja, hogy ha valahol, Bécsben elmondható: gutting braucht Weile, lassan érik, a mi jó. TARCZA: Napi újdonságok. — A szerb nemzeti congressusba Csernovicson kívül megválasztottak Damaszkin főispán, Milutinovics alezredes és Radivojevics főtörvényszéki tanácsos. * Ij füzetek. Debreczenben Telegdi Lajos „Debreczeni ellenőr" czím alatt füzetekben egy politikai revuet indított meg, mely a jelentékenyebb politikai mozzanatokat tárgyalva többek által iratik, s azon helyeselhető elvből indul ki, miszerint szükséges , hogy azokra nézve az egyes vidékek nézetei és szavazatai is a nagyközönség tudomására jussanak. Az egyes füzetek időhöz nem kötve jelennek meg. Az első füzetben következő tárgyakra s kérdésekre terjeszkedik ki : az oct. 20 ki diploma ; a jan. 16-ki leirat; municipium vagy felelős ministerium ? a német-szláv tartományok alkotmányossága ; a febr. 26-ki nyitt parancsok, és egyéb tudnivalók a nagy világ politikájából, valamint helyi érdekű dolgok Debreczenből. Miként vannak e tárgyak előadva s fejtegetve, azt megítélni még nem vehettünk magunknak időt; hogy a szempont hazafias, abban ez idők szerint nem kétkedünk. Egy füzet ára 30 kr. a. é. Hat füzet előfizetési ára postán küldve — 2 ft a. é. — Pesten Wodianer FÜ-löpnél egy német, mind a mellett hazafias szellemű röpirat is jelent meg a napokban, czime : „Ungarn und der Denterreichische Reichsrath,“ von Willm Neumann. Ha napi czikjeink folytán kapóra jön, visszatérünk rá. x ... britlap. A L a a k a Gusztáv által szerkesztett ” ,r “^Piója" czimü élet- és gunyorosheti küzlöny mu a v nglapja tegnapelőtt adatott ki. A szerkesztő azon 1,nmnr4t°^ramm'ran’ melylyel lapját megnyitja, ismert éles kéleteRt fagen*?!C8érete 8 ““korlátokkal vette körül. A tőém- én e“8^ én Pártatlanság mellett, melylyel az i»éri f«rt«n-ny-érj fegyvereit alkalmazandja, tiszteletben nemesebb érzelt T’ Bit a való erkölcsiség földében kelt 'ti-S!SZTSLi, ellenszenvnek igaztalanul egy sornyi tért sem engedend. Mit a mutatvány-lap hoz, az természetesen még csak kezdet. Oly izgalmas politikai életben mint a mostani, a leghatásosabb életeket maga az alkalom és a perez szüli. Hogy Lanka humorában, ha magát egyszer tájékozta s úgyszólván a gyúanyag közepébe belehelyezte, elegendő szikra van egy mulattató s brillánt röppentyűjáték elsütésére, arról számos humoreszkei s tréfás románczal kezeskednek, s megváltjuk, az „Ördög napló"-jában ilyenre képeitől várjuk a legtöbb és legtartósabb becset, minélfogva óhajtjuk, hogy e térre, hol legkevebbé félhet versenytárstól, legnagyobb gondot fordítson. A mutatványlap alakja kellemes, tartalma változatos, s illustratiói elég sikerültek. Előfizetési dij hat hóra 3 ft. a. é. apriltól az év végéig 4 ft 50 kr. Kiadó Engel és Mandelló. * Wagner Richárd „Tanhanser" czímű operáját Párisban, mint a kölni újság egy levelezője írja, harmadik előadása alkalmával még erősebben kifütyölték mint az első két ízben. Wagner úr egy az operabálhoz közel fekvő kávéházban mindjárt az előadás után levelet írt Roger igazgatónak, melyben tudtára adja, hogy művét visszaveszi. Ez estre a jövedelem 10,500 frankot tett. * A Vörösmarty-emlék kivitelére, mely gr. Zichy Jenő indítványa folytán Székes-Fehérvárt fog fölállittatni, az indítványozó gróf elnöklete alatt választmány alakult. Az összegyűlt adakozások mennyisége eddig már 6000 ftra rúg. * A Szakma' által szerkesztett Törvényhozási és törvényszéki csarnok az országgyűlés folyama alatt napilappá alakíttatik át, a estvénként már adni fogja azon napi ülések tanácskozmányait Előfizetés félévre 6 ft. * A „Pesti Napló főbb munkatársai" czimű műlap Maszák Hugótól megjelent. A sikerült műlap, mely Bécsben Reissenstein s Röschnél nyomatott, hét arczképet tartalmaz : a lapvezért. Kemény Zsigmond, Danielik János, Fálk Miksa, Salamon, Pompéry, Greguss és Királyi Pál arczképeit, akik közöl néhányan ugyan azóta már új vállalathoz mentek át. A fiatal művész, mi az arczhasonlatot illeti, elég ügyesen forgatja már az ónt, s idővel vésete is, mely most még kissé rideg, mindinkább elérheti a tökély magasb fokéit. A műlap árát nem tudjuk. * A pécsi UC fizeti casino által gróf Széchenyi István emlékének megörökítésére múlt évben alapított, s mindenkoron april 8 kán kiosztandó 4 darab aranyra az idén a pécsi tanuló ifjúságtól 8 pályamű küldetett be. A beadott művek bírálatának eredménye april 8-kán fog kihirdettetni. * Molnár György magyar színtársulatával már megérkezett s előadásait a budai nyári színkörben jövő kedden kezdi meg, mint halljuk, Szigligeti „Pünkösdi királyné"jával. A vállalkozó színigazgató bérletet is nyitott, s bár casinóinkba sem mulasztá el vállalatának pártolása végett bérleti íveket küldeni, mint tőle magától hallottuk, eddig minden eredmény nélkül, ez azonban ne csüggeszsze el őt, csak jó előadásokról gondoskodjék, s úgy hisszük, hogy a magyar színészet pártolói nem fogják a budai Thália-templomot üresen hagyni, s kellő részvéttel üdvözlendik a magyar színészeket azon a helyen, honnan két évtizednél tovább kizárva voltak, s mely a rendes magyar színészet egykori bölcsőjéül tekinthető. * A „Pécsi lapok" érdemes szerkesztője Bánffay Simon , a nevezett lap 25-ik számában nyilatkozik, hogy miután Baranya megye pécs-váradi választó kerülete által országgyűlési képviselőül megválasztatott, a szerkesztéstől egy időre visszalép, s azt Bodó István vette át * A nemzeti kör áprilikán d. u. 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartana. * Azon anglican lelkész neve, ki ma d. u. 3 órakor a lipótvárosi vadászatozai ref. iskola teremében isteni tiszteletet tart angol nyelven : van A n der Adorján. c. Miskolczon élt egy Zinzifa nevű úriember, ki birtokában volt egy szép arany szelenczének, melyen kívül gyémántokkal kirakott korona és 0 betű látható. E szelenczét János és György fiainak hagyományozta, kik közös megegyezéssel a nemzeti múzeumnak adták, a hova ez már be is küldetett, és a kincstárnak egyik disze lesz. * A honvédsegélyzés Győrött és Pápán ismét szép összegekkel gyarapittatott. Az előbbi helyen egy ének- és szavalati akadémia, mely f. hó 24-kén e czélra rendeztetett, 661 ft. 92 kr. tiszta jövedelmet adott, — a pápai képzőtársulat szini előadásának szintén e czélra felajánlott jövedelme pedig 140 ftot a. é. 1 "-1 ' ‘ — Óriás pör. Erdélyországban a székelyudvarhelyi úrbéri törvényszéknél egy pör nyujtatott be, mely terjedelmére nézve párját keresi. Ez gróf Lázár Mór pere Szárhegy és Ditro községek és 2913 bepanasztott fél ellen a közös erdő- és legelő-használat rendezését illetőleg. A pörhez mellékelt 2014 egyes rovatok mindegyike három „ Bürü“ “y°mott ivet tartalmaz a pörlekedő felek neveivel A vádlevél 101 csomagban, minden csomag 1 font és 301 latot nyomott — jött meg Besztercéről — hol az dr. Heyazler irodájában fogalmaztatott — és pedig postán Sz.-Udvarhelyre. A vitelbér, ha az úrbéri ügyek díjmentesek nem lennének, a. é. 534 ft 30 krt tett volna ki. Az első tárgyalásnál, mely Ditró székely falában tartatott, a megjelent bepanasztottaknak alig volt helyük a tágas piacion, és egyedül az idézési ívek roppant okmányhalmazt képeztek ! De a pör terjedelmességének megfelel ám a pör tárgya is, mert az a roppant és erdőkkel fedett hegyterület, mely a gyergyói völgyet Moldvától elválasztja. * Párisban az utcáik burkolására egy új anyagot fedeztek föl, s a petits Champs új uterája már ezzel van burkolva. Félig Macadam, félig apphaltnak látszik. Előnye minden egyébb burkolat fölött az, hogy még a legrosszabb időben is csaknem tökéletesen száraz marad, a a legnehezebb kocsik oly zajtalanul robognak keresztül rajta, mintha puha gyepen járnának. ' rl' ‘ A holnapi szent ünnep iprvvV 1 ö?e'oW~i Bertán, parii *¡ L a p s l t m I e. — Az „Őst u. West“ Mocsonyi A. egy levelét közli, melyet a román közvélemény leghívebb kifejezésének Altit lenni, s mely főpontjaiban kvetkező : „A román nemzet láthatárán nemzetiségünket fenyegető veszély jelei mutatkoznak. „A múlt századokban ellenségeink minden nemzeti és politikai jogainkat eltagadták tőlünk, még polgári jogánkat is; ránk hagyván az adófizetés jogát, és hogy vérünket a hazáért is mások közös javáért áldozzak idegen őzés és haszonért; bennünket pedig románokat, föláldozásunkért politikai járommal jutalmaztak. Ma diplomák és törvények egyenlő jogokat hirdetnek mindnyájunknak, a naiv világ azt gondolja, hogy valóban igazságosan bánnak velünk, és szent ügyünket, nemzetiségünket elismerik. — És valóban figyelembe vették-e a románok igazságos kivallatait ?“ Itt Mocsonyi úr még több kérdéseket tévén, úgy folytatja, mikép kénytelen nyilvánítani, hogy mind az meg nem történt, sőt a román nemzetiséget a rabszolgaság járma fenyegeti. Azután áttérvén az oct. 20. diplomára, igy folytatja : „Az 1860. oct. 20. diploma, habár nevünkről, mint egy több mint három millió létekből álló nemzetről nem emlékezik, legalább árnyékát életünknek, fájdalmunk egyedüli enyhítő szeréüt meghagyta; de fájdalom az is elenyészni látszik, mi az idegen ápolás alatt levő beteghez hasonlítunk, kinek felüdülése kellemes, és halála nem volna kellemetlen. A belső politikai események ama rész szellemekhez hasonlítanak, melyek a halállal küzködők kebelét szorongatják. És azok e következendők.“ És itt három pontban mondja el sérelmeit; az első pont a temesi bánságnak Magyarországbai bekeblezése, mely iránt megképeztetvén a románok, hogy kívánják-e, és ők nemmel feleltek, s az még is megtörtént. A második pont a mai megyének Erdélyországtóli elszakasztása és Magyarországhozi csatoltatása, daczára annak, hogy a románok Erdélyországban országuk függetlenségét kívánták. A harmadik pont a megyék rendezése főképen. E pontban elpanaszoltatik, hogy Bihar, Arad, Temes és Torontál megyék rendezésénél a román népre semmi tekintettel nem voltak. Végezetül pedig igy szól: „Mindezen bevégzett tényekből világos, hogy midőn egyrészről nemzeti életünket biztosítani ígérik, más 75. szám —1861. Vasárnap, mártius 31 részről örvénybe taszítanak. Ezelőtt holtnak tartottak, ma élökül hirdetnek, és olyanokat akarnak megölni. „Mindezt e magyar cselenövények tették. Minden román, ki megát a magyar czélok vak cszkösét il használtatja, áruló. És árulókat tekintünk minden románt, ki a jövő magyar országgyűlésen Budapesten, a megyerizmus befolyása alatt oly határozatok hozatalában részt vesz, melyek nemzetiségünk és politikai életünk megölésére czélolnak. „Mi nem haladhatnak előre, míg elemünk Austriában erkölcsi testté nem lesz alakulva, és velődi alkotmányos életnek nem örvend. Ezen súlyos körülményekkel szemben elkerülhetetlen szükségnek tartjuk a legmagaab trón előtt ez austriai császári államban lakó összes románok nemzeti gyűlésének megtarthatásáért folyamodni, mert csak ez az egyedüli eszköz, mi nemzetiségünket és politikai életünket biztosítja." — Brassóból mart. 21-ről írják a „Kol.Közl.“nek: „Igen csodálkozom, hogy a „Kol. Közl." hasábjain még eddig semmi jelentés nem érkezett a múlt vasárnapok egyikén Gy.-Tapolczán történtek felöl. Onnan érkezett tudósítások szerint vasárnap, e hób án (?) a templomból kijövő oláhság megrohanta volna a tutajok körül elfoglalt székelyeket, és ezek védelemre kerekedve, véres összeütközés történt, mi azonban a közbejövő értelmiség és elöljárók engesztelő szavai által megszüntetett. Másnapra a gyergyósz.-miklósi járhivatal nyomozást intézett a helyszínen, és ekkor kiderült, hogy kik bujtogatták volt fel az oláh lakosságot a székelyek ellen, azon ürügy alatt, mintha a mostan fejlődendő viszonyok csupán arra lennének szervezve, hogy a román elem és annak képviselői végképp nyomassanak és Erdélyből eltávolíttassanak. Ezen aljas és rágalmazó hajtogatásnak súlyt adandó, nevezett két egyéni veder pálinkával vendégelte meg a már úgy is eléggé ingerült népséget. A bisottmány felvilágosító szavai folytán a tévútra vezetett tettesek bűnbánva nyilatkoztatták ki a fentebbi esemény indító okait s most a két bajtogató ellen tétetett folyamatba a szigorú vizsgálat. Nem mertem volna e szomorú és mostani helyzetünkben valóban aggasztó eseményt köztudomásul hozni, ha egyenesen a helyszínéről érkező K. I. kereskedő az előadottak valóságáról nem kezeskedik. Adja az ég, hogy ily gyászos esemény közzététele ut o 18 . legyen a hazai közlönyök kötelességévé téve !“ Zára, mártius 22. — A nemzeti (szláv) választási bizottmány e hó 15. a választókhoz Zárában kiáltványt bocsátott, melyben az illir nyelv lassankénti be- s hozatala és Dalmátországnak Horvát- és Szlavonországházi benső csatlakozása mellett nyilatkozott. Erre vonatkozólag az Osservatore Triestinonak írják :• „Zárában a nemzeti választási bizottmány kedvetlen előzmények miatt, miután nincs szabad keze a működésben, elhatározta, miképp Felségéhez beküldi óvását és magát föloszlatja, azon reményben, hogy programmja minden követői a szavazástól tartózkodandanak." Zára, mártius 24. A dalmát országgyűlésre megválasztanak Sebenico és Scordona országos kerületekben : Marossovics J. scordonai podesta, és dr. Bujas Simon ügyvéd; Benkovács, Obbrovazzo és Christagneben: Radulovics Péter obbrovazzoi podesta: Dernie, Knin és Berliccaban : dr. Difaiio M. Sablics P. és Calissics C. Spalata Tran és Almisában: gróf Taufogna A. és Radmann ügyvéd; Lesina, Lissa és Branzaban: dr. Machiedo J. és Vasio H. Signben: Decovics J. és Bnglian A. Bergoracz, Makraska és Metkoviczben: Paulinovics lelkész; Ragusában és Ragusavecchiában: Pullics G. Carzola, Stagro és Brebicsben: Jerrovics C. Tripcovics L. és Glinbissa István. A „Fortschritt" a „Donau Zeitung“-gal érdekes polémiába keveredett, miután egyik számában előadta, mikép Austria most oly nagy pörösködésben van, melyből más kibontakozása nincs, mint az egyezményeljárás. Mondjuk ki a neemzetiségek egyenjogúságát, illjüsik pártatlanul, de nem fegyveres közbenjárókat egyenjogú törekvéseik között és igy sikerülni fog őket a foederaliamns szalagával körülöveznünk. Bécs még akkoris mindig a birodalom főhelye marad, német tudománya és ipara stb. által. Erre a „Donau Zig“ szokott modorában felelvén, tudusra inti a „Fortschrittu-et. Mire viszonzásai a nevezett lap körülbelül ezeket mondja : „Tactus, tactus! mondja nekünk. De mi azt mondjuk nektek, hogy elmúlt az idő, midőn a tactustverő bottal csinálták a politikát. Hol van tactus-szilárdságtok próbája ? mi azt sem az európai hangversenyben, sem az austriai diaharmóniában észre nem vettük. Mi volt a ti tudusotok? Mesterkélt eltakarás és önámitás! Nem tartásról, nem gyöngéd érintésről van ott szó, hol a beteg haldoklik, hanem az igazságról, a nyers, tövises, hangos igazságról.* Saját védelmét tovább folytatván, igy szól czikks vége felé: „Nagyon szerencsétlen okoskodás az Austriában egy hivatalos közsegtől, hogy a „dynadtia, mely Austria fölött uralkodik, német." Ezt a mi viszonyaink közt nem kell oly hangosan a világba belekiáltani. Az austriai császár austriai, és minden népét egyformán szereti. A orosz császár is német eredetű, de ő e körülményt nem állíthatja föl belpolitikájának indokául." Különös jelensége az időnek, ha már a bécsi lapok is igy polemizálnak egymással! Hegyes tudósítások. — Esztergom, mart. 21. Esztergom sz. kir. városnak 1861. évi mart. 11-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvi kivonata. 395. Sz.Nógrádmegyének az 1861. febr. 26-61 kelt császári manifestum tárgyában hozott és másolatban e városhoz 252. sz. a. megküldött végzéseelolvastatván, tárgyalás alá vétetett. Midőn városunk alkotmányos ujraszületése hajnalát följöttnek lenni hitte, és független municipalis jogánál fogva magát az 1848. évi 23. törvényczikk értelmében szervezte, a tisztviselői és képviselői testület hivatalos esküjét azon nyilvános kikötés mellett téve le, hogy hivatalos működését csak az 1848. évi törvények szellemében és vezérfonalán teendvén, bármely alkotmányellenes tettek támogatására, annál kevésbé végrehajtására magát feljogosítottnak soha elismerni nem fogja, tehát alkotmányos szervezete legelső lépésénél már az 1860. évi okt. 20-án kibocsájtott diplomát sem törvényes, sem törvényszerű erejűnek el nem ismervén, jóindulata császári pátensnél egyébnek el nem fogadta; a folyó évi febr. 26-án kibocsájtott manifestumot pedig, mely a birodalmi tanács felállítása és Magyarországra is kiterjesztése által az ország önálló törvényhozási joga és függetlensége, az 1790. évi 10. törvényczikk ellenére egyenest megtámadtatván, mind tartalma, mint alakjára nézve alkotmányellenes, és sarkalatos jogainkon 300 év óta több ízben elkövetett sérelmek legnagyobbikának, s igy számtalan törvényeink erejénél fogva kötelező hatásának történelmi jogalapunk hűtlen megtagadása nélkül el nem ismerhetjük. De magára a trónra nézve is annak elfogadását káros következményűnek tartanók, mert az az 1183. évi 1. és 2. törvényczikkeket megtámadván, a sanctio pragmatica név alatt létrejött kétoldalú szerződést megsemmisítéssel fenyegeti , pedig ezen kétoldalú szerződésnek sértetlen fentartása a nemzetnek ép úgy. Első magyar általános biztosító társaság. Az első magyar általános biztosító társaság üzletköre napról napra tágul hazánkban és annak határain kívül is, mi nem is lehet máskép,mivel minden honpolgárnak át kell látni, miként hazafias kötelességeihez tartozik, azon esetben, ha a biztosítást igénybe veszi, a honi intézethez járulni , melynek díjai átalában jutányosak és sok tekintetben kisebbek, mint a külföldi intézeteké, s mely annál inkább jogosítva van az összes nemzet pártolására, mivel azon tekintély és hitel által, melyet a külföldön szerzett, hazánk becsületére vált, s fényesen megcáfolta a valvéleményt, mely eddig a magyar iparvállalatokra nézve a külföldön létezett. A magyar biztosítóintézet üzletköre jövőben még kedvezőbb eredményt fog felmutatni azáltal, hogy az alkotmányos megyei és városi tisztviselők buzgólkodni fognak, hogy a nép közt minél inkább elterjedjen a biztosítás iránti részvét, s hogy kiderüljenek a gonosz gyújtogatások, melyek által igen tetemes s jövedelmét nagy mértékben csökkentő károkat szenvedet a hazai biztosítóintézet, melyek mind e melletti üzleti emelkedésére nézve, addig is, míg a május 2-án megjelenendő bilancé a közönség tudomására jut, a következő adatok örvendeztető tanúságként szolgálnak. A kiállított kötvények száma 1858-ban 82,809, biztosított érték 153,88,951 ft 0 kr, összes díjbevétel 1,252,125 ft 9 kr, tűz, szállítmányi és jégkárok