Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-10 / 58. szám

volt, bátorkodom méltóságod busdité nyilatkozata folytán i­ztán alázatos kéréssel bemutatni, hogy azt az illető he­lyen előterjesztvén, ha legális törekvésem méltánylásra­­ talál, az alapnézetek végén megjelölt tervezeti pontokra nézve egyrészt a császári legfőbb rendőri hatóságnál, más­­­részt az illető magas ministériumnál kegyes határozata­­í­ját eszközölni méltóztassék. Hogy ezen lap szerkesztésére a sajtó­törvényben irt kellékekkel birok, ennek legegyszerű­bb tanúsága az, hogy a Budapesti viszhangot magas engedély folytán a köze­lebbi évek folyama alatt mint szerkesztő-tulajdonos bo­csátottam közre. — Mély tisztelettel lévén méltóságodnak Pesten június 9. 1807. alázatos szolgája Szilágyi Virgil a. k. h. Ügyvéd. Kívül : Nrv. jún. 16. 1867. pr. Méltóságos Magnrai báró Angusz Antal ur ő nagy­ságához, a budai cs. k. faelytartósági osztály alelnökéhez, a sz. István rend közép keresztese, a pápai Krisztus-rend vitézéhez stb. alázatos előterjesztése — Szilágyi Virgil pesti ügyvédnek egy üdvös Iványn politikai napi­lap ala­pítása tárgyában. 2078 Nro. —1857. pr. Decret an Herrn Virgil Szilágyi, Advokaten in Pest. Pest, am 27. Angnst 1857. Lant b. k. k. Gén. Gonver nements-Erlass vöm 12. d. M.. Nr. 3776 pr. G., hat die k. k. Oberste-Polizei-Behörde untern 7. 1. MonatB Z. JJjí IV. Ihrem Einsehreiten nm die Bewillignng und Sub­­v e n t i o n zűr Heransgabe eines politiBchen Blattes nnter dem Titel: „December második a“ keine Folge zu gébén befonden ; worüber Sie in Erledignng Ihres bei dem h. k. k. Statthalterei-Abtheilnngs-Piüsidinm in Ofen ein­­gereichten Gesnches hiemit in Kenntniss gesetzt werden. (UnleBerliche Dnterschriften.) Bányász m. p. 2078 Kívül : Nro. — 1857. Pr-Decret an Herrn Virgil Szilágyi, Advokaten in Pest. Das magyarieche Programm rflckerhalten zn habén be­­státige ich mit eigenhündiger Fertigung. Peat, 3. Sept 1857. Virgil Szilágyi m. p. Betreff derangesuchten Bewilligung nmSnb­­v e n t i o n zűr Heransgabe eines politischen Blattes unter dem Titel: „December máBodika“. — Prt. 19. Ang. 1857. Rossefcern m. p Collat. Sfann m. p. Exped. B—. Szólották még ezen ominosus tárgyban többen, s a végzés oda ment ki, hogy a sajtószabadság megsér­tése iránt f­ölirás menjen föl, de a tárgy másik része érintetlenül maradjon. Ezután Nagy Pál indítvány­ba hozván a tiszt­választás mihamarább megtartását, úgy a még magu­kat be nem írt tisztválasztásra képes választókra a beiratási határidő meghosszabbítását. Több szónokok hozzászólása után a beiratási határidő az eddig a kö­vetválasztásra városrészenkint működő ÖSBzeírási bi­zottmányoknál 8 napra meghosszabbittatott, a tizes bi­zottmány kijelölése az akkor tartandó közgyűlésre halasztatván, tiszt­újítási határnapul a nagy hét első há­rom napja tűzetvén ki, addigra a tisztviselők fizetését szabályozó bizottmány is beadván jelentését. Tiszt­választási elnökül báró Podmaniczky válasz­tatott. Következett több jelentés f­lolvasása, s a választmányokhoz­ utasítása , — mire a gyűlés el­oszlott. — Buda városának 1. hó 8-dikán tartott közgyű­lésén olvastatván az országgyűlé­se meghívó kir. le­vélre a múlt gyűlésen keletkezett határozat, ahhoz a jegyzőkönyvben hozzáadatni rendeltetett, hogy miután az ország integritásának mellőzésével Erdély mint Magyarország kiegészítő s egy kormányzás alá tar­tó része — úgyszintén a kapcsolt részek sem hivattak meg: — ez, mint sérelem, óvásképen a jegyzőkönyv­ben kifejeztessék ; egyébiránt ennek orvoslását a ha­tóság az országgyűléstől várja. E gyűlésben szóba jött a concordatum kérdése is. — A budavizivárosi plébános Sterbeczki Kamill — leköszönése folytán a plébánia megürülvén, azok, kik a plébániát elnyerni óhajtották , folyamodásaikat, számszerint négyen, ő Eminentiájához az ország her­­czeg-primásához nyújtották be, honnan nem, mint a concordatum rendeli, hármas kijelölés melle­t — de mind a négy folyamodvány a városi hatósághoz mint kegyurhoz a választás megtétele végett áttétetett. E körülmény , mivel az ujabb bizonyságot tesz­­ Eminentiájának az ország törvényeihez való mély ragaszkodásáról, örvendetes benyomást tett. Mivel ezelőtt a folyamodványok közvetlenül a kegyura­­sághoz voltak beadandók s csak a megválasztott egyén praesentáltatott megerősítés végett — a közgyűlés határozatilag kijelentette, hogy a concor­­datumnak bárminemű kifolyásait (mivel az a hazai törvények megsértésével s a kath. egyház autonómiá­jának megsemmisítésével — az ország beleegyezése nélkül hozatott be) — törvényesekül nem tekintheti, s ebbeli aggodalmait . Eminentiájával felirat utján tudatni elhatározá. — A választás egyébiránt ma meg­történt, s Ráth József — ki ezen plébániában 19 évig vitte a segédlelkészség nehéz terheit, 24 szó ellenében 147 szavazattal plébánosnak megválasztatott. Végre megemlítendő, hogy 1851 évben, midőn a közvetett adók minden nemei az országot egyszerre ellepték, a cs. k. pénzügyészségi igazgatóság a város jövedelmeihez tartozó némely vámokat és adózásokat a várostól bérbe vévén, azóta a közönség nem legna­gyobb hasznára — ezen bérlést folytatta s a várost örökös gyámságban tartotta, mely gyámság annál nehezebben sulyosodott a városra, mert a rendesen be nem szolgálhatott egyenes adóért a — városnak fize­tendő bért önhatalmúlag viszszatartotta, minek az lett következménye, hogy a város mindig a legnagyobb zavaroknak volt kitéve. Ezen nyomasztó állapot meg­szűntetése végett határozatba ment a bérlést felmon­dani és a vám s némi más jövedelmek beszedését a­ város saját orgánumai által eszközöltetni A közgyű­lés holnap 9-én folytattatik. — Nagy­kriniaa város rendezése is megtörtént m. hó 23-án a 48 i törvények alapján, mely alkalommal a jelenlegi tisztviselők közöl alig maradt meg egy kettő. íz. h ö I f ft l­d. —i. (Legújabbak szemléje.) A varsói ese­ményeket illetőleg azon érdekes részletet vesz­­szü­k, miszerint a czár kérdést tett Varsóban, vájjon hány fölkelőt fogtak el, és a katonaság mennyi fegy­vert vett birtokába? Mire azon választ nyert, hogy az elfogottak száma igen csekély,fegyvert pedig senki­nél sem láttak. Ezen felelet annyira meglepte a czárt, hogy rögtön visszatárh­alom, miszerint Kamiczki ál­lamtitkár haladék nélkül induljon Sz. Pétervárra, neki felvilágosítást adandó, mert ő megváltja, nem érti a dolgot; egyszersmind pedig Adlersberg hadsegéd Varsóba küldetett, hogy biztos értesülést szerezzen.— A .D. A. Z.“ berlini levelezője pedig Varsóból Berlin­be érkezett német családok jelentései alapján ál­lítja, miszerint habár a lengyelek hangulata fenye­gető és ingerült, mégis az csupán nemzeti tünteté­sekben nyilatkozik, s a legújabb események egye­dül a rendőrség és katonai hatóság tapintatlan­sága folytán vettek föl oly szomorú jellemet. A Var­sóból kapott utasítás levelező tudósításai szerint csak­is azt szabá elő, hogy minden esetben fegyver­­készen álljanak a netaláni forradalmi tettek egész erélylyel való elnyomására, de másrészt az uralkodó hangulattal szemközt teljes elnézéssel járjanak el, s ezért mindent kikerüljenek, minek kibivó következ­ményei lehetnének. Az semmiesetre sem volt az uta­sításban parancsolva, hogy fegyvertelen népre, mely békés nemzeti demonstrátió végett gyűlt össze, min­den megelőző felszólítás nélkül háromszori sortüzet adjanak ; itt tehát, levelező szerint, határozott kihívás forog fenn. Ezt az orosz kormány is elismerte az által, hogy Trepov főrendőrmester letétetett és Zabolockoj tábornok ellen vizsgálat rendeltetett. — A­mi azóta hallatszik, szintén arra mutat, hogy az orosz kor­mány a lengyelek irányában nagy engedékeny­séget vagy eszélyt tanúsít , mire több oldalról talán kissé messze is menő reményeket alapí­tanak, melyek egész a lengyel királyság helyreállít­­tatásig kalandoznak. Ezen vagy ilyféle reményeknek némi alapot látszik egyébiránt nyújtani azon hír, hogy a czár elhatározá, az ő testvérét Konstantin herczeget Varsóba küldeni, kit múltjából fölvilágosodott , igen szabadelvű cs. családtagnak ismernek. A „N. Pr. Ztg“ figyelmeztet is, hogy az orosz kormány engedékeny­ségét ne tartsuk gyengeségnek, utalván arra, hogy ha Orosz- és Francziaország meg tudtak egyezni a keleti kérdésben, meg fognak tudni egyezni a lengyel kér­désre nézve is , s határozottan állítja , miszerint Oroszországnak a lengyelek irányában tökéletesen szabad keze van. Az „Ind. belge.“ kétségbe is vonja azon hírt, mintha az orosz követ Párisban aggodalmát fe­jezte volna ki Napóleoni­g beszédére vonatkozólag; ellenben nagyobb hitelt ad azon másik hírnek, hogy az austriai követ kívánt fölvilágosítást, miután a herczeg különösen Austria politikája ellen intézte volt beszédét. Azt hiszi azonban a lap, hogy az austriai követ sem fog más feleletet kapni, mint Billault a senatusban adott volt. — Párisból egyéb­iránt azon hírt is terjesztik , miszerint Austria a varsói események folytán Sz. Pétervárott is nyujta­­tott át egy jegyzéket, melyben az orosz kormányt a forradalom el­haladására Olasz- és Törökországban s most Oroszországban is figyelmezteti, s a két udvar közti egyetértés szükségét emeli ki,mi által a forradalmi árlatnak gát vettethetnék. Ezen hir azonban valószínű­leg ugyanazon forrásbeli, mint az, mely a varsói ese­ményeket is austriai befolyásnak tulajdonítá; azért az is csak oly alaptalannak tekintendő, mint emez. A franczia senatus a pápa világi hatal­mára vonatkozó módosítványt 79 szóval 61 ellen elve­tette. A többség e szerint valóban gyönge, s Baroche­­nak a szavazatot megelőző nyilatkozata még inkább meggyöngíti azt. Az államtanács elnöke t. i. a módo­­sítvány ellen szólván, monda, mikép a kormány nem gondol csapatainak Rómából visszahívására. De bármi jelentősége legyen is e nyilatkozatnak, azon hír mégis mind Róma, mind Turában nagyon el volt terjedve, hogy a piemontiak nem fognak késni a török város megszállásával, s ott megvannak győződve, hogy Napóleon herczegnek most mártius végére tett olaszországi útja lesz a jel a pápai ügynek nem kedvező események élet­Színházi előadás mártius 10. Nemzeti színház. Dalos Pista. Népszínmű 3 felvonásban. Pesti német színház. P e­s t i 11 o i­ v­o­n Lomjumean. beléptetésére. Azon megoldási mód, melyet Na­póleon bg­ajánlott, ismeretes. Annak részletei az „Ind.“ szerint a következők : Victor Emánuel a Tibet jobb partját semlegesnek, sérthetlennek nyilvánítná; ott a pápa korlátlanul uralkodnék. A rend föntartása végett 300­­öböl álló csapatja lenne, ezenfelül a pápa védelmére a katholikus hatalmak 600 főnyi diszörsé­­get állítanának neki Az olasz királyság 1,500,000 scudit (7,500,000 frankot) biztosítna neki évenként, mely összeg mostani jövedelmét fölülmúlja; ünnepé­­­lyes alkalmaknál az olasz király mindig elsőséget en­­­gedne az egyház fejének. Arra azonban kevés vagy semmi kilátás sincs, hogy a római udvar ezen megoldást el­fogadja, bárha a piemonti fürkészetek folytán ki­tűnt volna, hogy a bibornokok közöl nem egy hajlan­dó volna az ügy ilyképi elintéztetésének elfogadására. De maga a sz. atya, mint Antonelli bibornok Grammont­hynek­ kijelenté, lelkiismereti kötelességének tartja semmi alkudozásokba sem bocsátkozni ■ Antonelli blok legközelebb egy jegyzéket is intézett a párisi ügy­nökhöz, melyben Laguerroniére röpiratát c­áfolja, s a római kormánynak IX. Pius trónra lépte ótai tetteit dicsőíti. Az olasz lapok szerint azon törvény, mely Victor Emanuelt olasz királynak váltja ki, f. hó 14-én fog kihirdettetni Csakhamar reá a franczia szárd diplomatiai viszonyok is meg fognak ismét köt­tetni. Victor Emanuel t. i. ez alkalomból rendkívüli követet küldend Párisba s remélik, hogy a franezia kormány azzal felelend, hogy követét nagy követté nevezendi ki. ANGOLORSZAG. Az alsóház márt. 4-ki ül­é­­sébe Hennessy a ház figyelmét a külügyi állam­titkárnak a piemonti politikába történt tettleges bea­vatkozására hívja föl s azt állítja, hogy ezen eljárás hatása ellenkezik Olaszország érdekeivel. Ezen eljárás — úgymond — paralizálta a kereskedést, ipart s föld­mivelést oly korszakban, midőn a nép adókkal van túlterhelve s az állam pénztárai üresek. Angolország­nak egész politikája a bécsi szerződés lerontására s a régi szövetségek széttörésére volt irányozva. La­yard kijelenti, hogy ő Olaszországban legújabban tett útja alatt sehol sem talált ama rettentő következmények nyomaira, miket az előtte szóló jelölt 1-1. — B o w y e r Victor Emanuel király terjeszkedési politikáját tá­madja meg s azt állítja, hogy Garibaldi az ő szemé­ben nem egyéb kalóznál. Szerinte nem az olaszok rosz kormánya, hanem Napóleon herczegnek Livornóban hadsereggel­ kiszállása, valamint Angolországnak a fölkelés melletti tettleges rokonszenve idézték elő a legutóbbi olaszországi eseményeket. A külügyi hiva­tal politikája végzetszerű maga Olaszország érdekeire nézve is, hol az a békét idézi elő. Erre J­a­mres in­dítványára a vita elhalasztatott. OLASZORSZÁG. R­ó­m­á­b­ó­l f. hó 2-ról kelt tu-­­dósitások szerint, Ferenci király s neje Bajoror­szágba készültek elutazni; kocsijaikat már eladták s cselédjeiket elbocsájtották. — Bo­se­o tábornok Spa­nyolországba menend. — U11­o a tábornok által ellen­jegyzett kinevezések által, G o y o n tábornok s több más franczia tisztek rendjelekkel diszitteltek föl. — Utólag oly falragaszok találtattak, miken ezen szavak voltak olvashatók : „éljen Victor Emanuel! — Az egyetemi tanulók újabb demonstratiót eszközöltek ; — úgy hogy 20 tanulót kelle kiutasitni. — A vasúti mun­kálatok folyvást tartanak. Nápolyban a pénzverde s több más intéze­tek eltöröltettek, s az autonómiát követelő falragaszok tűzettek ki, s számos titkos nyomtatványok keringe­nek ; mindazáltal a városban nyugalom uralkodik. Az „Opinione" egy czikket közöl, azon hírek megc­áfolása végett, mintha Gaetaelestét nem annyira a piemonti sereg vitézségének, mint azon áru­lásnak kellene tulajdonítni, mely két lőpor­torony föl­­lobbanását idézte elő. A b­­ini lap bizonyítékokkal igyekszik kimutatni ezen hírek alaptalanságát, hoz­­zátévén, hogy néhány nap múlva a hivatalos jelenté­sek azokat teljesen megczáfolandják. OROSZORSZÁG. Mint a „Br. Zig“-nak Varsó­ból f. hó - ről írják, a város nyugalma tökéletesen helyreállott. A gazdasági egylet tanácskozás­ai bezá­rattak s tagjai nagyrészint haza érkeztek. A múlt hó 27 én elesettek közt ezen egyletnek két tagja is volt: t. i. Karozewski s Rutkowski földbirtokosok. —A közönségnél azon hir van elterjedve, hogy valame­lyik nagyherczeg, — Mihály vagy Konstantin — Var­sóba menend, s alkirályi minőségben a kormányt át­veendő Azonban biztos kútfőből állíthatni, hogy még eddig irányadó helyen semmit sem tudnak ily határo­zatról. F. hó 5-ről kelt tudósítások szerint, a herczeg­­helytartó hozzájárult a városi bizottmány feltételeihez. Ennek következtében a rendőrhatóság főnöke, Pau- Incét marquis egy hirdetményt tett közzé, melyben kijelenti, hogy a herczeg-helytartó azon tekintetből, miszerint a jelen időben a rend­fönntartás orgánumait szükségkép nagyobbítni kell, egy ideiglenes delegátiót állított föl, mely 24, e végre választott városi küldött­ből állami. Ezen küldöttség a tanácsházban fog szé­kelni s fölváltva 8 személyből állván, P­a u l­u c e i tá­bornok rendőrfőnök elnöklete alatt, a nyugalom s köz­rend fölött őrködendik. — A herczeg-helytartónak Komische Oper in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, martius 9-ről 5° „ Metzlliques 65.10. Nemzeti kölcsön 76.60; bank­részvények 731.—; hitelintézeti részvények 163.10; augs­­burgi váltók 127.— ; londoni váltók 147.50 arany da­rabja 6.99. Dminvizallás, mart. 9. 9' 5" 0­" 0 fölött. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ. B­ÉCSI BÖRZE martius 8-kán 1861. Állampapírok. 6°/0-os nemzeti kölcsön......................100 frt ö°/0-os metalliques...............................100 frt 47,%-ok „ 100 frt Föld tehermentesítési kötvények. 6“/o-os magyarországi......................100 frt 6/o-os bánsági, horvát és szláv .. 100 frt “/o-ob erdélyi....................................100 frt verenczei kölcsön 1859 5­7„ ... 100 frt Részvények. £®“‘re­itbank­tei div.)................................ Hitelintezp.t ' Hitelintézet 200 frt Alsó-ausztria esc. bank 500 frt . . .. Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. . I nT^eSZt­.^uyd 2*lk ^bocsátás 500 frt pp. I Budapesti lánczhid 500 frt pp. . . . . Adott ár­i Tar­tott ár 76.50 76.75 65.30 65.50 57.—­58.— 66.50 67.-63.— 64.25 61 — 62.50 88.— 88.50 736.—738 -164.20164.30 572.—574.-411.—413.— 160.—170.-390.—400.— Éjszaki vasút............................ Ausztr.­állam vaspálya . . . . Nyugati vasút............................ Pardubitzi vasút........................ Tiszai vasút............................ Déli vaspálya *­0% (ex div.) . . Károly Lajos vaspálya (ex div.) . Gracz-Köflachi............................ N. Szombati 1-sk kibocsátás . N. Szombati 2-ik kibocsátás . . Zálog­levelek. A n. bank 6 év 5%-os n „ „ 10 év 5%-os n ” „ sorsolh. o% » t­­r 12 bó 6% . A n. bank-sors. o­/0 A galicziaiföld.hitelintéz.47­%-os 100 ft pp 100 ft pp 100 ft pp 100 ft pp 100 ft pp , 100 ft a. — Adott ár Tar­tott ár 2153—2158-286.—287.— 1186.50187.­—108.50109.— 147.—147.-191.—192.— 163.-163 50 116.-119.-22.-24 -60.— 65.-101.50102.50 97.— 98.— 91.— 91.50 99.50100.— 86.90 87.10 88.— 89.— Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............100 frt 1854-diki . ...................100 frt 1860-diki „ . . .... 100 frt Como-rentpapirok 42 ausztriai líra . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db....................M­PP* Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy................................40 ft pp. Salm .....................................40 ft pp. Pálffy.....................................40 ft pp. Clary .....................................40 ft pp. St. Genois................................40 ft pp. Windischgr&tz.......................20 ft pp. Waldstein................................20 ft pp. Keglevich.....................................10 ft pp* Elsőbbségi kötvények: Államinsp....................................500 frank Adott ár 109.50 86.75 81.80 15.50 113.- 125.— 99.50 38.­91.50 36 -38.50 35.25 36 — 21.— 24.75 15.75 148.— Tar-Adott Tar­tott ár ár tott ár 110.50 Lombard-velenczei................... 500 frank 144.—145.— 87.— 82.-16.— Duna-gőzhajózáti társulat 100 ft pp. Osztrák Lloyd ........................100 ft pp. 94.— 80.— 95.­ 81 — 114.— 126.­­tap.^o 38.­25 92 50 Váltók (devisek). Három hónap­r­a. Augsburg 100d. német ft (85ft 90%kr.)37a% London 10 font sterling. (100 ft 23­­/4 kr.) 6 — 126.—126.50 36.50 89.— 148.75149.— 36.­36.50 Pénznemek. 21.50 Koronás arany .......................................... 20.80--. — 25.— Császári arany darab................................. Napoleons d’or .......................................... 7. 5_ 16.25 11.82 Orosz imperiale.......................................... 12.36 Ezüst ....................................................... .•/... A nemzeti kölcsön papír szelvényei . • - j Porosz pénztári utalvány ....... -----1 149.5 2,28/229 ezen határozata igen jó benyomást tett, s most remél­hető, hogy a város nyugalma fenn fog tartatni. Termé­szetesen minden a császárhoz intézett felirat fogadta­tásától függ. Az újabb határozat szerint — nem egy küldöttség által fog Sz. Pétervárott átadatni, hanem a herczeg helytartó közbenjárása folytán fog a császár­hoz eljuttatni. Jelenleg még ki van téve aláírás végett, bir szerint az aláírók száma már 40—50.000-re menne. — Zamoyski gróf, ki köztiszteletben álló egyéniség, mint a gazdasági egylet elnöke, köszönetét fejezé ki az akadémiai ifjúságnak, a rend fönntartása iránt ta­núsított buzgalmáért. A gróf, ki igen jól tudja, hogy mennyiben van kilátás az ország reményeinek léte­sítésére , a Mieroslavsk­i-féle párt fon­dorlataival szemben, igen nehéz állást foglal el. Sze­rencsére ezen pártnak, mely fegyveres kézzel szándé­kozik a forradalmat kikiáltani, nem sok híve van. A népnek legnagyobb része egyelőre ki fogna elégít­­tetni egy alkotmány által. Igen jól tudják, hogy vala­mely külállam segélye nélkül, melyre ez idő szerint nem számíthatni, a fölkelés nem is képzelhető. Wyszynski kanonok elnöklete alatt egy bi­zottmány alakult, a m. hó 27-én elesettek részére emlékszobor fölállítása, valamint azok s a sebesültek családjainak segélyzése végett. Hír szerint az e czélra rendezett gyűjtéseknek igen szép eredményük lett. Minden osztálybeli s minden korbeli egyének részt vettek abban. A „Czasu szerint az oroszok már több hetek óta vártak fölkelést Gortsakoff by Zamoyski gr. előtt kijelentette, hogy a kormány, bármennyire kelle­metlen lenne is ez reá nézve, zavarok esetében kény­telen lenne parancsot adni ki a város bombáztatása iránt, s ezen szavakkal végző beszédét: „Meg fogunk verekedni.“ Erre Zamoyski gróf azt válaszolá, hogy a kormány bármely perezben bombáztathatja ugyan Varsót, de egy védtelen néppel nem vereked­­hetik. Lehetséges ugyan, hogy az oroszok — mint a legújabb példák bizonyítják - védtelen egyéneket agyon­üssenek, de az iránt kezeskedhetni, hogy a fegyveres erőnek csupán fegyvertelen néppel lesz dolga. Midőn a herczeg-helytartótól kérdék, ha várjon adott-e parancsot tüzelés iránt, tagadólag válaszolt s hozzátéve, mikép a fellegvár parancsnokának valóban következő parancsot adott: „Ne adja át ön a várat, még ha én parancsolnám is.“ — E szerint láthatni, hogy az oroszok formaszerinti fölkelést vártak. Sz. Pétervárott is szintén ily aggodalmak léteztek. Azt állítják, h­gy az első sürgönyök, miket a császár a varsói eseményekről kapott, forradalmi színben tü­n­­teték föl az ügyet. A császár táviratilag épen azt kér­­dezteté, hogy hány fölkelő fogatott el s hogy mennyi fegyvert kerített kezébe a katonaság. Midőn erre azon válasz érkezett, hogy az elfogatottak száma igen cse­kély s hogy épen senkinél sem találtak fegyvert, a császár azt táviratoztatá, hogy ő nem foghatja meg a dolgok állását, s hogy K a r n i­c­k­i alállamtitkár tüs­tént Sz. Pétervárra induljon fölvilágosítás végett. AMERIKA. Az orleansi convent Washingtonból, febr. 23-ról kelt tudósítások szerint az unió fönntar­tása mellett nyilatkozott. Lincoln elnök folytatja útját Washington felé. Attól félnek, hogy Baltimore­­ban ellene demonstratió fog történni. A déli államok congressusa a Mississipini hajózást szabadnak nyilvá­­nítá. Új Mexicóban indián csoportok pusztítnak. Táviratok: London, mart. 8. Az alsóház tegnapi ülé­sében R­u­s­s­e 11 lord megjegyzé : Még eddig semmi javaslat sem létezett, a Syriábani franczia megszállás meghosszabbítása iránt; következőleg a kormány nem mondhatja meg előre a választ. James steel An­golországnak Olaszországban­ politikáját védelmezik. Gén­ia, mart. 7. A „Corriere mercantile“ saj­nálatát fejezi ki az országutakont növekvő biztonság­hiány fölött. — C­­­a­­­d­i­n­i hadtestét Durandóé váltja föl. Itzehoe, mart. 7. A kormányt előterjesztmé­­nyekrőli jelentéstétel végett kinevezett bizottmányba 11, határozottan nemzeti érzületéről ismeretes tag, köztük a Kantzau, Blome, Lehmann, Reinecke, Witt, Versmann s Bockelmann választatott meg. A „Sürgöny “ magántávirata. Varsó, mart. 8. A legtökéletesebb nyuga­lom uralkodik. A városban a polgárság és városi őrség éjjelenként őrjáratokat eszközölnek. Holnap gyász-isteni­ tisztelet fog tartatni. Egy lengyelek és oroszokból alakítandó bizottmány, Esprandi tábornok elnöklése alatt részrehajlatlanul meg­­vizsgálandja az ügyet. A katonaság ide folyvást érkezik.

Next