Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)
1861-03-23 / 69. szám
Első évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. is. I-re emelt. Kiadó hivatal : I.irátok-tere 7. szám földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. .Báni. földszint. 69. szám — 1861. Szombat, mártius 23. Vidéken bérmente, levelekben, minden postahivatalnál.SÜRGÖNY EMizetési árak austriai értékben, úti apt*tten, bánhoz hordva. ft kr . ft kr Egésévru 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hónt 2 — Vidékre, naponkint pott*n. ft kr . kr Egészévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ czimU politikai napilapra. Négy hónapi múlt lévén mögöttünk, mely mind politikai irányunkat, mind a lap érdekessé tétele körüli szorgalmunkat megítélni elég alkalmat adott, bátrabban lépünk ma a hazai olvasó különség elé, mint pályánk kezdetén. A tizenegy évi gyászos emlékek befolyása alatt csak kevesen voltak képesek az elfogulatlanság azon magaslatára emelkedni, melyről sejteni lehetett volna, amit mi azóta megmutattunk , hogy lehet kormánypolitika és nemzeti politika azonos. És hogy ezen tudat a közvéleménybe átment, s lapunk, pártárnyalatok kivétele nélkül, közbecsülést vívott ki magának, mutatja az ahhoz forduló növekedő részvét. Másrészt hazafias irányunkkal párhuzamban volt a lap benső értékének lehető fokozására fordított fáradozásunk, melynek sikerült is időszaki irodalmunkat a magyar politikai műveltség s az európai magas fejlettségű journalistika színvonalán álló közlönynyel gazdagítani. Hivatalos összeköttetéseink továbbá képessé teszik a Sürgönyt igen sok, nagyfontosságú közleménynyel megelőzni valamennyi lapot, mely egyúttal a hivatalos rendelvények s hirdetések köslönye is. amig más oldalról a kiadó is nem sajnálva költséget, rendkívüli s nagybecsű mellékletekkel kedveskedik az előfizetőknek, mint az országbírói értekezlet tárgyalásainak teljes közlése, s törvényjavaslatai, melyek valószínűleg az országgyűlés által is ideiglenesen törvényerőre emeltetni s mint jogi kutforrássok még igen soká nagy értékkel bírni fognak. Önként értetődik továbbá, hogy az országgyűlési közlemények gyorsaságában s pontosságában magunkat senki által megelőztetni nem engedjük; valamint a bécsi birodalmi tanács tárgyalásairól is, amennyiben olvasóinkat érdekelhetik, tudósításokat hozandunk. Teljes bizalommal fordulunk tehát a közelgő évnegyeddel az olvasóközönséghez, azon kéréssel, hogy az előfizetni akarók szándékukat az illető előfizetési öszveg díjmentes beküldésével mielőbb, még e hó vége előtt bejelenteni szíveskedjenek, hogy a lap rendes szétküldéséről kellőleg gondoskodhassunk, s a mind az előfizetőre, mind a kiadó-hivatalra nézve kellemetlen reclamátiókat megelőzhessük. Pest, mártius hóban, 1861. A „Sürgöny*4 kiadó hivatala. HIVATALOS KÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége által Csics Venesel máramaros megyei ferenczvölgyi Üveggyárnoknak legkegyelmesebben megengedtetett, hogy eddigi vezeték nevét „Szigeti" nevezetre átváltoztathassa. NEMHIVATALOS KÉSZ. Pest, mart. 22. A „Pester Lloyd" tegnapelőtti számában kormányférfiaink Bécsből meglőtte alkalmából többi közt ezt mondja: „föltehető tehát, hogy azon kérdések, miknek tárgyalása Bécsben jelenléteket igénylő, véglegesen megoldattak. Mi módon? az iránt a „Sürgönyi" legközelebbi száma valószínűleg értesíteni fog, ha örvendetes dolgot jelenthet. Netáni hallgatását viszonyaink közt aligha kedvező ómennek tekinthetjük. A magyar kormányférfiak nem ámíthatják magukat az iránt, hogy a februári diploma megjelente óta az országgyűlés békés sikere iránti bizalmatlanság nagyot nőtt; ha ők képesek továbbterjedését meggátolni, az első szent kötelességük. Hallgató TARCZA. Napi újdonságok© Két pesti lapból értesülünk, hogy a buda-kanizsai vasútvonal ünnepélyes próbaútja a napokban tartatott meg , s az illető lapok, az austriai olasz államvasuttársulat iránti eddigi vagy inkább ezutáni érdemeik fejében szinte meghivattak ez ünnepélyre, mely előzékenységet azok „a magyar terményeknek megnyílt tengerről“D énekelt érzékeny dithyrambusokban köszönik meg. Sőt egyikök a fiumei vasút nem léte fölötti, ez alkalommal fölötte fájdalmát azon tudósítással enyhíti, hogy a társulat hivatalnokai s szolgái Magyarország területén nem sokára magyar egyenruhában fognak járni ! Koppant nyereség! Csaknem oly nagy, mint az volt, hogy a Bachrendszer hivatalnokai magyar uniformisba öltöztettek ! A Szegedről következő „Nyilatkozat" ot vettünk : Kempelen Győző úr — más téreni elfoglaltság miatt, a „Szegedi Híradó" szerkesztőségéről önkényt visszalépvén, aluljegyzett kiadó lapja megjelenését addig fölfüggeszteni kénytelen, mig azt más szerkesztő vezetése alatt ismét megindítani képes leend; miről, hogy mielőbb megtörténhessék, kellőleg gondoskodand. Szegeden, 1861. mártius 21-én. Burger Zsigmond, a „Szegedi Híradó" kiadó-tulajdonosa. — Peitler Antal, váczi megyei püspök ő maga nem csak a választók összeírása a a követválasztási határnapnak a szószékről való kihirdetését hagyta meg különösen megyéje lelkészeinek, hanem meg is rendelte, hogy minden vasárnapon a szentség a templomba kitétessék s a nép a lelkészszel a nemzet jövője fölött tanácskozandó képviselőkért imádkozzék. Pestmegye közgyűlése ezt kedves tudomásul vette s a püspök ő méltóságának hálás elismerést tanuyitó iratot küldött, melyet Tanárky Gedeon főjegyző szerkesztett. — A zenészetet élvezni szerető közönségnek, mely különösen oly alkalommal, midőn jótékonyság is van vele összekötve, itt fővárosunkban készséggel siet a művészet és emberiség iránti adóját leróni, két egymásután következő hangversenyt jelentünk. Az első virágvasárnapján f. hó 24. este 7 órakor a német színházban is noht el Tódor úr közreműködése mellett a budapesti kereskedelmi nyugdíj és betegápolda részére tartatik. A második pedig hétfőn f. hó 25. a pesti jótékony nőegylet által a nemzeti színházban a vakok intézete részére adatik , mely alkalommal szives volt honleányi érzelmeiről ismeretes gróf Batthányi Apraiin Júlia asszony közreműködését fölajánlani , valamint a fent már említett a cbent is ajánlkozott. A felső tiszai társulat, mint a „P. N.“-nak írják, Lónyay Menyhért igazgatása alatt f. hó 15 -én tartott ülésében elhatározta, hogy a szükségelt javításokat 60,000 ft erejéig megteszi. Ugyanez ülésben tudtul adatott, hogy a nyiri, a tiszai birtokosokra nézve oly káros vizek tulajdonosai, társulatot fognak alakitni, s a tiszaiakra nézve oly veszélyes s életkérdéssé vált nyíri vizek mikénti eltávolítását illetőleg tanácskozandnak s a lehetőt megteszik. — Dr. Vaiszfályi leszeg venzet s gyógyintézetül mindig jobban igyekszik tökéletesíteni. Jelenleg is több új szoba nyittatott és czélszerűen szereltetett fel ez intézetben, ami arra mutat, hogy az eddigi szobák már nem képesek befogadni az ide jelentkező betegeket. A háznál levő kert is most jelentékenyen nagyobbittetik és műkertészek által csinosan rendeztetik, amely gondoskodást az intézetben levő betegek kedvesen fogják venni. Az udvaron árnyékos fák alatt álló gymnastika pedig újra italakit tiltik s több új géppel bővíttetik, mely intézkedést azon örvendetes körülmény tette szükségessé, hogy a főváros több nevezetes családai gyenge gyermekeiket az elferdülések elleni óvszerül e testgyakorló intézetbe , melyet dr. Batizfalvi orvos gyógyiiazélok tekintetéből maga kezel, — sűrűbben kezdik küldeni. — Pályautvek. A pestbudai hangász-egyleti zenede részéről egy régi magyar stylben zongorára készítendő lassú és friss magyar nótára kihirdetett pályázat következtében, 1. évi februárink végéig II pályamű küldetett be következő jeligékkel: 1. földész atyafiak közelebb jöjjetek, Számotokra arany tánczot hirdetek. Tudom én, mire vágy, mit óhajt kebletek. 2. Hej galambon szőke bimbóm mit nevetsz?, Áldjon meg a három Isten ha szelsz ? , ’ u 3. 1848. 4. A magyarnak nincs párja. 5. Fölfelé megy borban a gyöngy. Jól teszi ! 6. Éljen a constitutió. . , , ,. .. , u , 7. A hazához hű magyar. 8. A magyar’ zene nem tűr meg az olcsó hangból gyakori kitéréseket. 9. Ne bántsd a magyart Közli Rtter Sándor egyleti titkár. (•) Jeles zeneszerzőnktől, Simonffy Kálmántól jelent meg egy újabb szerzemény „Főispáni köszöntő", fellengős magyar, báró Kudics József, Bács Bodrog megye köztiszteletü főispánjának ajánlva, Zomfiorba bevonulása ünnepélyének (1861. jan. 19.) emlékére. (Ára 75 ujkr.) —ingtál városa Vinck e porosz kamrai követet városi díszpolgárrá kinevezte, és ezt a megtisztelt részére elkészíttetni rendelt oklevél által az illetővel tudatni megrendelte. . . ..— Nagy.Milláld van egy financz a napokban az úgynevezett szeglet korcsmában lévő korcsmárossal összeveszvén, a korcsmárost, mivel ea tőle a bor árát szigorúan követelé, meg akarta lőni, hanem eltévesztvén a zsidót, egy pazdicsi napszámost lőtt főbe. Elfogatván, kérte a körülé levőket, hogy csak ne bántsák, magyar lesz, s elfogja tagadni még azt is, hogy valaha német volt. — Komáromban — mint „M.“ írja — f. hó 16-án elzárattak az utczák, a a katonaság a plébániaiakban, valamint a n. e. g. templomban is kutatott. A szentség előtt levő mozaik-talpalatot is felemelték, de semmit nem találtak. A várparancsnok ezt Bécsbe táviratozta, honnan új kutatási parancs jött, mely 18-án teljesittetett is, de az elsőhöz hasonló eredménynyel. — Áruk Státuusról írja levelezőnk: Egy csendőr(pandur) az országúton pajtásával lovagolva, ez utóbbi által véletlenül agyonlövetett. — A gyermekek sáru obai igen halnak. — A gabona ára leszólt. A nád borzasztó drága,majdnem 10 év óta hasonló ára nem volt.A marha,ló mérsékeltebb mint pár héttel ezelőtt. —Azt beszélik, hogy Gyöngyösön valami megmérgezés történt; bizonyosat erről nem tudunk. — Nagy-Károlyban s Tapolczán a követválasztásnál szomorú dolgok történtek. Az ólmos botok, a csákányok újra szerepeltek. Pedig most már nem érnek semmit azok a kézzelfogható argumentumok — Halálozás. Péterfi Pál Marosvásárhely köztiszteletben álló orvostudora, az ottani ref. főtanoda egyik érdemteljes algondnoka f. hó 17-kén élete 69-e1 évében testvéreinek és az egész városnak fájdalmára szélhüdés következtében meghalt. Hűlt tetemei 19-kén délután 4 órakor díszes szertartással kísértettek számtalan nép jelenlétében a sirkertbe. Béke hamvaira — Gróf Somsich Bécsben meghalt; mint mondják, a magyarországi legújabb események meghatók idegzetét, a ennek következtében történt a haláleset. — A kolozsvári gazdasági egylet közelebbről azon korszerű és közhasznú határozatot hozta, hogy kertjében és kertésze vezetése alatt kertész-inas-iskolát nyit meg. Az egylet kitűnő képzettségű és fáradhatlan buzgalmú titkárának Nagy Jánosnak a „Kolozsvári Közlöny " ben kiadott jelentése szerint a tanulók kétféle oktatásban részesülnek, gyakorlatiban és elméletiben. A gyakorlatihoz tartoznak : gyümölcsfa-nevelés, nemesítés, metszés,s a szőlőmívelés különböző módjai : a konyhakertészet. Az elméletihez: természetrajz, növénytan földisme, termelés, mértan, könyvvitel. — A tanulók közvetve a titkár, közvetlenül a kertész felügyelete alatt állanak. E szép kezdemény az erdélyi gyümölcstenyésztés- és kertészetre nézve kiszámithatlan eredménynyel lehet. — Brailában és Galaczon a Duna jégzajlása nagy pusztítást tett az idén. A kárt 10 millió frankra becsülik, mintegy 10,000 ember maradt fedél nélkül. sokat a tehetetlenség nyílt bevallásának tekintjük, azon vallomásnak, hogy törekvéseiknek nem sikerült az országgyűlés előtt kiegyengetni a kiegyezés útját . Mi csak azon hamis nézet által „qui tacet, consentire videtur“ látjuk magunkat ösztönöztetve, óvást tenni e fölfogás ellen, mely valódi keleti fatalismusból, vagyis oly forma hiedelemből indul ki, mintha a nemzet sorsa sincse, de me valami láthatatlan hallamok által előre eldönthető lenne, a nélkül, hogy a nemzetnek egyébb része lenne abban, mint tompán szenvedőleges elvárása azon dolgoknak, miknek jönni kell! Mi minapi nyilatkozatunkhoz híven, ma is csak annyit mondhatunk, hogy a dolgok jelen állásában a szerencsés megoldás leginkább országgyűlésünk magatartásától függ. Azt hiszszük, hogy kormányférfiaink befejezett egészet csak a drog alakjában hozhattak volna, mi alkotmányos igényeink egyenes ellentéte. Az országgyűlés létrejöttének biztosítása magában már biztosítéka annak is, miszerint az egyezkedés útja nyitva tartatott. Saját ildomunktól, a körülmények helyes fölfogásán alapuló öntevékenységünktől függvén tehát a nemzet jövője, magunknak s nemzeti képviseletünknek adunk bizalmatlansági votumot , ha ezt eléggé megnyugtatónak nem tartjuk. Kecskeméthy Aurél: Bécs, mart. 21 ikén. L. Városunkban nagy a megelégedés a követválasztások eredménye fölött. Nekünk magyarokul is alig lehet kifogásunk ellene. Centralista lapjaink már kezdenek szelídülni, mióta szerkesztőik a nép szeme közé néztek, mióta közvetlen érintkezésbe jöttek a nép szellemével, mióta a nyilvános élet egészséges lehelete előtt oszolnia kellett a theória szürke ködének. Remélhető, sőt biztossággal előre látható, hogy a szabadelvű párt képviselői még inkább fognak közeledni a magyar fölfogáshoz, ha itt a cseh és gácshoni képviselőkkel, ott a magyar országgyűléssel fognak találkozni. A helyben választott képviselők közt csak egy van, ki bennünket erőszakosan akar boldogítani s ez bizonyos Schindler úr,aki ugyan szinte a békés kiegyenlítés mellett nyilatkozott, de egyúttal azt is hozzá tette, hogy ha a magyarok a szép szóra hallgatni nem akarnak, akkor arkangyalként tüzes karddal kell őket a szabadság édenébe bekergetni. Schindler uram alkalmasint nem vette észre, hogy sem a történet, sem a mese kora nem ismer oly esetedből valakit tüzes karddal kergettek volna az édenbe s hogy azon bibliai hírű tüzes kard csak is arra használtatott, hogy a szegény párt az édenből kikergessék. Azonban sietek megjegyezni, hogy Schindler úrtól nem kell félni a hazának. Ő nem kérlelhetlen ellenség, csak a „Vindobona" czímű biztosítási társulatunk főtitkára, és minthogy ezen társaság alkalmasint nagyon részegschefteket csinál" hazánkban, tehát Schindler úrnak már sovány tantiemeteinél fogva is van joga, bennünket megdorgálni. Ő vele a magyar országgyűlés a békét nagyon könnyen eszközölheti ki. Magyarország integritását, alkotmányát, államjogait csak a „Vindoboná“-nál kellene biztosítani s akkor Schindler úr azonnal leghőbb szószólója leend vagyonunk sérthetetlenségének — s miért is bátorkodom ezen fontos indítványt a honatyák különös figyelmébe ajánlani. Csehországban a cseh jellemü követek napról napra szaporodnak s Gácsországból éles szavakat hallunk a követjelöltek ajkairól; ez utóbbi tartományban a varsói események nagyletti támogatják a nemzeti pártot. Az apró német tartományokról még keveset tudunk: csak Felső- Austriára nézve nevezetes az, hogy a nép különös kegyeletet tüntet ki a serfőzői és vendéglősei iránt. Minden második harmadik követ serfőző vagy vendéglős, alkalmasint, mivel ezen derék polgárok voltak egyetlen vigasztalóik az utóbbi évtized fanyarjai közt. Megemlítést érdemel még, hogy az ideérkező magyar izraelitákat itt nagyon szeretik azzal gúnyolni, hogy a nagy szabadságig Magyarországban a zsidóknak még választási joguk sincs, mig a csak most lábbadozó örökös tartományok majdnem minden országgyűlésre zsidó követeket küldenek; hogy a híres régi szabadság a magyar zsidók számára csak pandur-botot hozott, mig az ócsárolt új szabadság a Lajthán innen megadott a zsidóknak mindent, mit követelhetnek. Zsidó polgártársaink természetesen ezen pereznyi hátrány miatt nem csüggednek el, s nem hagynak magukon kitenni. Rendesen azzal szokták a sógorokat lefőzni, hogy: több nálunk a semmi, mint nálatok a minden. Az „Ost-Deutsche Post“nak pesti levelezője tegnap nagyon érdekes dolgokat beszélt Zsedényi üdv. tanácsos úr Pesten való tartózkodásáról. E levelezőtől meg nem lehet tagadni, hogy a combinatio mesterségét nagyon érti, de viszont remélem, ő sem fogja megtagadni, hogy mindabból, amit irt, egy szó sem igaz. Zsedényi úrnak semmi politikai dolga nem volt Pesten. Alkalmasint tudni fogja ön, hogy a napokban az ágostai hitvallású középponti bizottmány taanácskozmányt tartott, melyre valamennyi superintendens és világi felügyelő meg volt híva, köztük tehát Zsedényi úr is, mint a tiszai egyházkerület. ..felügyelője. A tanácskozmány tárgya azon kérdés volt: vájjon a protestánsok jogai különösen megemlittessenek-e a királyi hitlevélben és az 1848-ks törvényekben kimondott egyenlőség elve miként alkalmaztassák ? Kérdés volt az utóbbira nézve például, hogy a protestáns iskolák mely,feltételek alatt fogadhatnak el az állam részéről segélypénzt? Határozatta jön, hogy a protestánsok jogait biztosító törvényeket azért volna fölösleges a királyi hitlevélben különöseg megemlíteni, mivel a királyi eskünek biztosítékai minden törvényekre kiterjednek, s igy azokra is, melyek a protestánsokat különösen illetik. Az iskolák ügyében pedig kimondatott, hogy a segélypénzek csak az autonómiának szigorú megőrzése, mellett fogadtathatnak el. Zsedényi úr hitfeleinek ezen ügyeivel foglalkozott Pesten, s nem szervezett — két nap alatt! —r semmi kormányharmadiát az országgyűlés számára, mint az „Ost-Deutsche Post“ találékony levelezője tudni akarja. Pest, mart. 22. táron röpirat jelent meg a Depókban Birsben. „Die Aufgaben Deutsch-Oesterreichs nachlem 26. Febr. 1861." (Wallinhansser Klemm József könyvárusnál. „Német-Austria föladatai az 1861. február 26 ka után." E czim után azt Irnunk, valamely lázbeteg germanisator ömlengéseivel leend dolgunk. Azonban néhány lapon áthatolva inzreveszszük, hogy vezérfonala józan fölfogás. A birodalomban, úgymond, az olasz háború óta mozognak ugyan a nemzetiségek régi óhajaikkal; követeli ugyan a cseh Bohemia királyi koronája autonómiáját, a lengyel Gallicziában külön országgyűlést összes belügyeire, a déli szlávok, románok, rutbenek a legellentétesebb igényeket nyilvánítják, de mindezen igények s követelések lejebb fognak szólni, sőt tán el is feledtetni, ha a birodalom s Magyarország kiengesztelődnek. Ez életkérdése a monarchiának. Szerző nem antidynastikus érzelmeknek, hanem a magyar nemzetnek és alkotmánya iránti dicséretes ragaszkodásának tulajdonítja a mostani szakadást, egyáltalán alaposan kiforgatja az ellenünk támasztott előítéleteket. „Miért magyarosodik meg a német Magyarországban ? miért olvad oly szívesen össze a magyarral ? csak a magyarnak emberileg szép tulajdonságai, azon érzet, hogy abban a német lény nemes magva s bensősége nem vész el, s nem conkül — ez magyarázza meg a vonzerőt, melyet a magyar a németre gyakorol !“ A szerző tehát Magyarország jogainak tiszteletben tartása alapján létrehozandó compromissum mellett viaskodik. Míg más oldalról Austria feladatául tűzi ki az austriai németség becsületmentését,az által, hogy szabadelmű állatintézmények alapjánAljot nemzeti érzületét fölébreszti, továbbá— a Németországgal szellemi egyesülést. A második „Ungarn und die Reichsvertretung in Oesterreich" (Wien Zamarsky et Dittmarseh) austriai kedélyességgel nógat s biztat, hogy már még is csak legyünk szánakozók, legyünk jó gyermekek, és jötünk be abba a Reichsratbba, hiszen mi együtt szenvedtünk; egy utón jártunk; s ha belépünk a közbirodalmi tanácsba, ott tárt karokkal fognak fogadni, „mint jó barátok s szövetségesek nyújtják kezünket; ti mint nemes s jó szomszédok nem fogjátok magatokról elutasítani az odanyujtott testvéri jobbokt" És igy megy ez tovább in Szerző jólelkű, kedélyes alak lehet aus deur guten alten Wien, szinte üröm lenne vele egy pohár sört inni. De az a politika oly kedélytelen valami, ha bert die Gemüthlichkeit auf. Mutatja ezt. a harmadik sógor „Zűr Lösunz dér Natioualitütsfrage. Eiu Mabnruf nn die Kegieruug und die_Vff)kar Opaljefl-syo.frfo11. tóamarakw et 1 ütUnarseh) czimU röpirata. Nem árul el ugyan roszok aratót fiz'iti, hanem a dolgot gyakorlati oldalán ragadja meg. A nemzetiségi kérdés megoldását és abirodalom megmentését, a kecskét is káposztát is — that is the question ! — Szerzőnk kissé német tanári modorban, de figyelemre méltó elvitellel fejtegeti, hogy a birodalom a nemzetiségi alapon reconstituálandó,— még pedig a szerint, hogy a nemzetiségek alapján rendezendők (lehetőleg) az egyházi s politikai közigazgatási területek, — a kormányzat legmagasb körzetéig; — de, úgy, hogy egyrészről a magyar korona s nemzetiség históriai joga s állama, másrészről a Rajtban túli,szláv, cseh, lengyel, német tartományok együtt ismét más országtömböt képeznének; — s a két országtömb közös érdekeit illetőleg ,egy központi községbe konvergálnának. h A gyakorlati kivitel persze — nagyon nagy probléma lenne, de a szerző, nézetei, s mondhatni ösztönszerű méltánylata a nemzetiségi érzület jogai s kellő határai iránt,gondolkozó főt árulnak el, s olvasásra méltók. K. A. rr^ .au/, iinj i*-1 'n \ t • ■“) L a p s 7, e m 1 e. í A .infre u s sis eh e Z t g‘‘-nak írják Bécsből : „Magyarországon a fejetlenség óriási léptekkel halad