Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-23 / 69. szám

előre ; ott­hon már az országgyűlési követválasztá­­soknál valóságos csaták viratnak. Midőn Tóth me­gye (gratulálunk a német Gründliehkeit ezen legújabb geographiai fölfedezésének) két követ jelöltje válasz­tóikkal Esztergomba bevonultak, a két párt közt meg­kezdetett a világítási harci, mely azonban nem szó­val, hanem ököllel, botokkal és végre mindenféle fegy­verekkel vitatott Az egyik párt a választó helyről tökéletesen kivezetett és a csatatérről 2 halott és 15 sebesült hátrahagyásával menekült Az elker­getett párt jelöltje, ki egyedül maradt hátra, indítvá­­nyozá, hogy miután a választók többsége jogainak gya­korlatiban erőszakkal akadályoztasék , a választás elhalasztassék. A választási biztos azonban nyilvánító, hogy ő erre nincs jogosítva, és így a győzelmes párt egyedül szavazott, és jelöltjük országgyűlési követül kikiáltatott Ezt nevezik Magyarországban választási szabadságnak. Éhez hasonló a birodalmi tanácsi vá­lasztásokat illető választási szabadság is. Kern az egyesek politikai meggyőződésére bizatik, várjon kí­­ván-e résztvenni ezen fontos ad­ásban vagy se, hanem mindenkit fenyegetésekkel kényszerítenek attól elillani. Borsod és Szabolcs m megye közgyű­lései nyilvánítók, mikép mindenki, a­ki any­­nyira megfeledkezik, hogy az austriai birodalmi tanácsba belép, vagy csak olyan választásba befoly, honárulónak bélyege­ztetik és a magyar törvények vé­delmében nem részesíttetik. Ezen végzés a választókkal és egyszersmind minden törvényhatóságokkal kö­­zöltetett. Ily terrorismus alatt a Magyarországban lakó németek sem mernek a kir. tanácsba valakit választani.“­­ Ily tarkabarka hazudozásokkal vélik elérhetni bé­csi jó barátink, hogy a közvélemény, a világ nagy részének rokonszenve, mely Karanda úr szerint nem Austria, hanem Magyarország mellett áll, — ellenünk forduljon ! Kár azért a sok téntáért, a berlini hivatalos lap éa augsburgi újság nem csinálnak Németország­ban közvéleményt.) Megyei tudósítások. — Szerén­­i­­egye. V­u­k­o­v­á­r, mart. 15-én. Látván, hogy eddig egy magyar lap sem közölte a sze­­rémmegyei tisztújitás eredményét, bátorkodom az uj­­j mnán választott és kinevezett tisztviselők névsorát a t. szerkesztőséggel tudatni e­l-ső alispán Subotics Ján; jogtudor; 2 ik alispán Zsivkovits János; főjegyző Kir­­jakovits Zsivko; tiszt, főjegyzők : Marsó Iván és Dr. Polyth Mihály (montenegrói herczeg volt titkára); fő­­adószedő : Nagy Károly; al­adószedők : Szarajkits György és Lukits Lázár; főügyész: Marsó Alajos; al­­ü­gyész : Dimitrievics István ; első aljegyző : Parcsetich Sándor; másod aljegyző: Kogulits Sándor; tiszteletbeli aljegyző : Vukasinovits Sándor; centrális főbíró Zam­­phyr Anastas; főbirák : Mikovich János, Bicsevits Ferencz és Nikolajevits Svetozar; kér. szolgabirák : Novieh Buthim, Jovanovits Sándor, Kovachich József; táblabirák : Marinkovich János és Georgevits György; esküdtek: Mladenovich Péter Triphon, Mladenovich János, Rogalich Tódor, Mihajlovits Keresztély, Koits Szilárd jogtudor, Novieh Pál, Markovits Demeter; számvevők : első : Lobmayer Antal, második: Vicze Ferencz, főorvosok: Dr. Streim Gy. és Dr. Meczner Ágoston ; kerületi orvosok : Spitzer Sámuel, Kain An­tal, Szegedy András, Peits N. és Dr. Brüll; első mér­nök : Jeroszlavszky Jenő, második mérnök: Sinko­­vich Simon ; levéltárnok : Klassanovich Márk ; kiadó : Stojcsevich Sándor; tiszt, főorvos Dr. Finiákovich Ernő, tiszt, esküdtek :­ Popovits György, Novákovich Gábor, Vupin Gábor és Sztratimirovich Tivadar; tiszt, mérnökök : Velikánovich József, Mihajlovits Vazul és Streim Bódogi csendbiztosok:Somogyi Ferencz,Janolina Károly és Brocsits Sándor; epreskertek felügyelői : Krajovich Adolf és Uzsarevich Mátyás; várnagy : Schwagel Ferencz; hadnagy: Dimitrievits Sándor; Írno­kok : Sztojsits Szilád (tissz. esk.), Poppovits Pál és Sztojcsevich Milán. Ezen tisztújitás az igen tisztelt gróf Pejácsevich Péter főispán ur­­­­mságának tekintélyes elnöklete alatt f. hó 6 kán a legjobb rendben ment végbe; — az utána következő napon tartatott meg Szerém megyé­­nek első közgyűlése. Ezen nap — kiváltképen a me­gye római katholikus népességére nézve — annyival inkább is emlékezetes m­aradand, mivel ezen alkalom­mal diákovári kath. püspök Strossmayer György azt indítványozta, miszerint Ő Felsége megkérettessék, hogy a g. n. e. congressust minél előbb egybehivni méltóztassék; hogy ezen vármegyében (melyben a g. n. e.emberek csak 6—800- rel haladják meg a katholi­­kusokat) a hivatalos nyelv legyen a szerb (melyet ugyan a kath. nép is beszél) és pedig cyrill­ betűk használása mellett Ugyanezen püspök úrtól volt alkalmunk hallani, mikép az úgynevezett magyar alkotmány voltaképen nem is magyar, hanem dél­szláv alkotmány, mi már onnan is kitűnik, mivel a magyar törvénykönyvben előfordulnak ezen dél­szláv eredetű szavak : nadvor­­nik , nádor, poharnik , pohárnok stb.; és mivel ezt Kvaternik úr is az ő könyvében elegendőkép megma­gyarázta, a­kinek könyvét ő továbbá a megyei közön­ség figyelmébe ajánlja. — Egy a fentnevezett püspök­nél tisztelgő magán­küldöttségnek ugyanazon püspök mondá: „hogy valamennyi, a fekete tenger, az adriai tenger és a Balkán hegysége közt fekvő tartományok a déliszlávok tulajdona ; és hogy ezeket mi déliszlá­­vok III. Napóleon császár közreműködése mellett — az olasz ügy bevégzése után — vissza fogjuk foglalni.“ A katonakötelezett egyénekre vonatkozó eg. kir. házas­sági rendeletét, mint petrugrozottat nem véli a püspök ur elfogadandónak. Március 21-én ismét közgyűlés, a­melyen a zágrábi regnicolaris congregatiora vagy pe­dig a pest-budai országgyűlésre küldendő követek megválasztása iránt lesz szó. Maga idejében nem fo­gom elmulasztani a t. szerkesztőséget az eredmény fe­lől tudósítani *). M. I. — f­ehérmegye, f. hó 13-ki ülésében a,követ­­kező fontosabb határozatok hozattak : „Fiume ostromállapotban léte alkalmából jegyző­könyvileg óvás létetik, s ea b. Vay Miklós úrral közölte­­tik. Apponyi György gróf azon leirata folytán, melylyel az országbírói tanácskozmányok bevárására s addig a’ tör­vénykezés teréni működés visszatartására hívja föl a me­gyét, felirnak hozzá,a nem-alkotmányos törvényhatóságok mielőbbi megszűntetéséért; fölirnak Asbóth Lajos tábor­nok elfogatása s külföldi törvényszék elé tett állittatása miatt, s hogy törvényes bírái elé leendő állittatásáért ma­gát közbe vesse. Scitovszky hg prímásnak az adó tárgyá­ban irt levelére, ő eminentiája további közbenjárását kérő fölirat határoztatott. Marosvásárhelynek Erdély vissza­ *) Közléseit mindenkor nagy köszönettel veendjük. Egyúttal bocsásson meg­­. levelezőnk, hogy levelét egész terje­delmében nem közölhettük. Ne ingereljük egymást, in­kább igyekezzünk különböző érdekeinket kiegyeztetni. Ez által csak nyerhetünk mindnyájan. S­z­e r­k. csatolását siettető feliratára a megyének hason énelmeit tolmácsoló válaaaa határoltatott. Varaadmegye levelére a sivélyes váltsa intéztetett, kifejeztetvén a megyének, a függő kérdéseknek országgyűlésem kedvelő megoldása iránti óhaja. Elrendeltetett a megye épületeinek a magyar biatoaitó társulatnál biztositása­­ a megye közönségének ,aolgabirák által hasonló eljárásra fölhivsliss. Ugod­ame­­gyének utaaitámadást javasló levelére kijelentetett, hogy a megye hasonló nésetet nem vesz. Egyetlen szónok sem esetétt fül az utasítás mellett Széchenyi emlékére az alá­írási iv a megye teremében közöstetett­e adlakozásra a megye kösönsége a szbirák által is föl fog hivatni. Pest városának a l­udoviceum ügyében tett föliratb­a hason tartalma fölirat határoltatott. — Nógrádmegyének a bi­rodalmi tanicsbani résztvevésre vonatkozólag közlött ha­tározata tejes mértékben elfogadtatott. A bolbüntetés megszüntetése tárgyában bizottság küldetett ki javaslat tételre. A belv. hitv. egyházmegye fölhívása folytán, mint már előbb a katholikusok rétjére, iskolafölügyelök ne­veltettek ki­. — kunság, Félegyháza, mart. 19.Élvezzük az önkormányzat jótékonyságát; — intézzük ügyeinket ukártalanul. Ha baj van, — gyűlés elé vele, és elmor­­zsoltatik, ha lehet, — ha nem, — hadd menjen a ke­rületi gyűlésre, s ha itt sem boldogulunk vele, — majd segít rajta az országgyűlés. — Így fogjuk föl a dolgot, és mennyivel könnyebben érezzük magunkat, és meny­nyivel remekebben, és gyorsabban halad minden, mint volt a fából vaskarikázott Verordningok áldástalan korszakában. Nem czélszerűk a tizedenkint minap kirendelt éji őrjáratok. Mert éjjelenkint lopások követtetnek el, és csak imént a város közepén egyik kerített udvar­ból a szalonnát kivitték, tehát visszaállították ápril 1­től kezdve a 28 éji őrt, kik kijelölt utczáikon vigyáz­va, ima kíséretében kiáltják az elhangzott órát. Daczára a város végén olvasható tilalomnak,­­ daczára a „szegényeket ápoló intézetünknek — ké­regetők, főleg „arme-reisenderek" — vademecum mes­terséget űzök által folytonosan zaklattatunk még­is? — Csak egy kis határozat, mely szerint az elöljárósági engedély nélkül csavargó bekísérendő, s aztán kiuta­sítandó, az igazán szükséget szenvedőnek pedig az e végre fönnálló pénztárból segély­nyújtandó, és azonnal vége az iparlovagok, és csavargók eddigelé tárt ostro­mának. Tegnapelőtti közgyűlésünkön segítettünk többi közt e bajokon is, a­mikor Szeged város megkereső levele alkalmából a két évesnél fiatalabb marha vágatágát ápril 1-től kezdve eltiltottuk, és a jászkun kerületi közgyűlést mindannyi községekben teendő hasonló intézkedés iránt megkérjük, mert a m­arha­­pusztítás tovább nem tűrhető, s nem engedhetjük, hogy a nyomorult néhány fzért, a fizetett „accisért“ a múlt években engedélyezett, s egyes nyerészkedők­­üzte irtó hadjárat a marhatenyésztés iparágát tönkre juttassa. Úgy hisszük, e részben történend országos intéz­kedés is; — addig is egy pár ezer borjú életének meg­mentését eszközöljük. A m. akadémia alelnöke b. Eötvös József úr föl­hívása folytán a kívánt statistikai adatok beszerzésé­vel bizottmány foglalkozik. Borsod megye levelei az országgyülési teendők, és Fiumének az ostromállapot alóli föszabaditása iránt, — továbbá Temes megye fölirata a jan. 10-ki leiratra, — Eger városé Pertics Mihály tanuló elfoga­tásira vonatkozók, mint hitünk, és meggyőződésünk szellemében készítettek, tudomásul vétettek. Szeretett követünk Szabó József ur tegnap este lámpás­ zenével tiszteltetett meg a lakosság részéről. D. A. ur vala a nép érzelmeinek tolmácsa. — Mig a vidám baráti kör benn ü­dvözlé a szives házigazdát,künn több ezren harsogák az „éljemyt. A később fölfedezett konkoly daczára csendesen oszlott el a nép, — de a non patarem esetére mégis jó lenne gondolni! —k.— Városi ügyek. — Jász-Berény. J.-Berény városa f. év s hó 16. tartott képviseleti gyűlése alkalmával . Felségéhez feliratot határozott, melyben a törvénykezési terhes jelen eljárást rögtön megszüntetni, és a régi alkotmá­nyos rendszer szerinti eljárást életbe léptetni kéri, a­mennyiben számos tapasztalt visszaélések, és egyes polgárok közti peres viszonyokban, melyekben gyors törvényes intézkedések szükségeltetnének, jelenleg bíróság nem létezik. A volt és még jelenleg működő cs. kir. törvényszék és járásbíróság (mely utóbbi meg­jegyzendő még most is folytonosan veszi fel a Befun­­dokat) ítéleteinek végrehajtásai a községek által már nem tiszteltetnek, a községek pedig a netáni­­élettel elégedetlenek által kívánt fellebbezésre bíróságot nem találnak. Ugyanezen a képviseleti gyűlésben ismét számos megyei gyűlések jegyzőkönyvei olvastattak fel, me­lyek általános rok­onérzettel fogadtattak. Sajnos, hogy városunk eddig politikai hitvallását nem nyilvánította az iránta bizalommal viseltető, fi­gyelőtök által megtisztelt vármegyék előtt! — kik iránt bizonynyal a viszonyosságnál fogva is tarto­zott volna, an­nál is inkább, a­mennyiben a megyék iránti bizalom és ragaszkodás a népnél, kik képvi­seltetnek, át­alános nyilatkozataikból feltűnik , és az 1848 évi t­örvények oly annyira népszerűvé váltak, hogy a nép ajkairól alig lehet egyebet hallani. Kiki jól tudván, hogy a közös magyar hazának balsorsaiban számtalan jász hazafi dicsőségesen szá­zadokon át elvérzett, kezet fogva akkor is a tántorit­­hatlan hazafiakkal, kiknek emléke a testvéri rokon­­szenv és bizalmat jelenleg is lelkesíti — egy óhajtá­suk vita, hogy mielőbb országgyűlésileg a jelen elszi­getelt helyzetből kiemeltetve, a többi megyékkel egyen­lő kiegészítő részét képezhessék azon hazának, mely­nek u­tolsó leheletükig hűen ragaszkodó fiai kívánnak lenni —és az által­a nemi ok nélküli idegesség test­véri egyenlőség által fűszereztessék. Voltak még különbféle apróbb tárgyak a szokott (már unalmassá vélt) népszerűség fentartása, bizalom szavazása és az ügy is tökéletesen visszavonult némely egyének iránti rágalom és bizalmatlanság nyilatkoza­tai, melyeket akkor, midőn e kedves haza jövője, s boldogsága­i felett törekedni, sőt minden alkalmat an­nak előmozdítására szentelni kellene — felemlíteni is hazafiatl­anság volna. Úgy, mez nap polgári pasino alakult, melynek elnökévé úgy látszik Sípos Orbán városi főjegyző vá­lasztatott. Uj csendbiztosaink jól működnek : egy bank­jegy­eket csináló társaságot fedeztek fel, melynek tag­jait Lajo­­s­mizse pusztán elfogván, a napokban ide hoz­­­ták, de sajnos, épen a préstulajdonos és talán alkotó a városháztól éjjel elugrott és maigban is oda van. April 16-án kerületi közgyűlésünk lesi H­a­l­m­a­y. — Újvidék városa megkezdé­s. hó 20-án tiszt­­ujitázát, s a szerb lakosság örömére polgármesterül dr M­i­r­e­t­i­c­s Szvetosár ügyvéd, biróul J­o­r­g­i­c­s, kapi­tányai Katuber és főjegyzőül Ignatovicsot választa meg. Választási mozgalmak. Képviselőkké választottak : Borsod megye edelényi kerülete Lónyay Lászlót, a dédesi Kazinczy Gábort, a szirma-bes­­senyei báró Vay Bélát, a csáthi Szathmáry-Ki­­r­á­ly Pált, és a keresztesi Pr­ó­n­ay Józsefet válassza országgyűlési követekül. A mezőkövesdi kerület kö­vetválasztása verekedés következtében megsemmisült. Nagyvárad városa Lukács Györgyöt, Sz.-Fehér megye bodajki kerülete gr. ’L­i­c­h­y Ödönt, és a váli kerület Salamon Lajost választá egyhangúlag országgyűlési követül. Gyula városa Huszka Mihályt. Veszprém megye ugodi kerülete pedig, miu­tán Szabadhegyi Antal visszalépett, fölkiáltás utján Nagy Ignáczot választá meg követül. Makó városában N­á­v­a­y Tamás, Dobsa Lajos ellenében szótöbbséggel. Csanád megye nagylaki kör. Dedinszky József főügyész. Veszprém megye somlyó­ vásárhelyi kerüle­tében B­é­k­á­s­s­y Lajos, választattak meg országgyű­lési követekül. A horgos-tápéi követválasztásról a „Sz. H.“ ezeket írja : Reggeli 9-kor a tisztújitási elnök és megyei Ülnök Bánhidy József úr lelkes beszéddel nyitván meg a több száz választóból álló gyűlést, követek ajánlására szólita föl a választókat. Blázsik Márton ur lelkes szavakban a többség jelöltjét gróf Károlyi Sándort ajánlá, mire az összes választók egyhangú éljenekben törtek ki. Tisztújitási elnök három izban is kérdező, van-e je­len tiz választó, kik a gyűlés megnyitása után nem is ajánlott, de tudvalevő vetélytárs érdekében szavazást kí­vánnának ; miután azonban egy hang sem nyilatkozott a szavazás mellett, közörömünkre kimondá a végzést, mely szerint Csongrád megye horgos-tápéi választókerületének egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselője gr. Károlyi Sándor. A megválasztott derék hazafiért azonnal küldöttség menvén Szegedre, megyei pandúrok kíséretében csakha­mar választói körébe érkezett. A helység végén az eléje tóduló nép leemelve ko­csijáról, vállain vitte a helységházához, hol a követül vá­lasztott gróf rövid és velős szavakban fejezé ki köszöne­tét az irányában nyilvánult bizalomért; politikai hitval­lását illetőleg kijelenté, hogy az 1848-iki törvények azon alap, azon sarkkő, melyre a magyar haza jövőjét építheti és épiteni fogja ; hogy az 1848-as törvényekből az ország­gyűlésnek egy hajszálnyit engednie nem szabad , ha a kormány ezt megadni, illetőleg ez alapon a nemzettel alkuba ereszkedni nem akarna, a képviselőknek köteles­sége leend választóikra hivatkozni a a választóknak kép­viselőiket védelmezni. Százszoros éljenek, „Védjük az utólsó csöpp vérig!" kiáltások hangzottak a nemes gróf szavai közben. A nemesszivü gróf, ki előre kijelenté, hogy az el­lenpárt használta eszközök egyikét sem veszi igénybe, sőt barátait is intette, hogy ettől óvakodjanak, most már, mint megválasztott követ megvendégelt választóit és a meggyilkolt családjának 200 irtot adott, mely összeget kisebb-nagyobb részletekkel szaporították a jelenlévők. Ugyan e lap sajnálkozva és szigorúan megróva az e választás előtt történt izgatásokat, miknek egy tápéi lakosnak élete is lett áldozata, s jelenti egyszersmind, miszerint Szeged város tanácsa tegnapi ülésében azon szegedi egyének ellen, kik a tápéi követválasztás alkal­mával idegen választókerületbe tolakodva, az alkotmányos joggyakorlatot sértő törvénytelenséget követtek el, sőt ezzel meg nem elégedve, a város nyilvános helyein a tör­vényes hatóság feje és mások ellen veszélyes lázitásokat és izgatásokat tenni nem átallanak — szigorú vizsgálatot és perbefogatást rendelvén, a körülmények kívánalma sze­rint letartóztatásukat is határozatba vette. —.Miig­­hánya, mart. 15.Városunk az országgyű­lési követválasztás középponti helye lévén, e mai na­pon összegyű­lekeztü­nk, 1848-ki törvényeink szerint követet választani; a választást Katona József mint középponti választmányi elnök vezette, reggel 9 óra­kor öröm­kitörések között seregeitek az oláh atyafiak helységenkint Felsőbánya várossal egyesülve a város­háza elé a legszebb renddel, a románok az ő papjaik által úgy voltak értesítve, hogy a­mennyiben ők több­séggel bírnak a magyarok ellenében, tisztán kiváló román érdekben válaszszák követjeiket. Minekfolytán a helybeli román lelkész Pap Zsigmond helybeli ügy­védet ajánlván, a magyarság pedig Kovács Lőrincz birtokos és volt honvéd őrnagyot, mind a két követje­löltre nézve,miután a nép által felkarolhattak, s mind a kettőnek politikai hite s országos nézete felett a válasz­tók meggyőződtek, tisztán kivált a nép akarata, belát­ták a román atyafiak, hogy ha eddig elő már ezer évek lefolyta alatt a magyarok kormányzása alatt békésen megférhettek, ezentúlra is egygyek lennek és a meg­­ingathatlan jellemű Kovács Lőrinczet igen nagy szó­többséggel megválasztottuk;— a választás közben tör­téntek némely aprólékos jelentéktelen összeszóllalá­­sok, de sem itatás vagy erőszak legkevésbé sem hasz­náltatott. V. I. — I Ugocsa megyének nagy-szöllősi választó ke­rületében csak most történt meg a követválasztás. E kerületben a választók beiratási jelentkezésük, bár elég részvéttel, de minden zaj nélkül történvén meg, csendes volt a követ-jelöltek jelentkezése is annyira, hogy ha az utóbbi napokban egy a főispáni értekezés­ről hangoztatott heves összejövetelt érintetten hagyom, állíthatom, miként a legcsendesebb előkészület ta­­pasztaltatott a követválasztásra. — Így következett be március hó 16-ik napjának reggele, a­mikor Tisza-Uj­­lak városa, a hozzája csatlakozott helységekben vá­lasztó­polgárokkal megjelenvén Nagy-Szöllös alatt, zászlójokon való felirással közlék: ki legyen követje­­löltjök — Ilosvay Bertalan éljenzésével járták be a várost s innen megtérve, az egyetemes választókkal vonultak a választásra kitűzött megyei terembe, s hoz­ták többen vállakra emelve, s kitörően éljenezve kö­­vet­jelöltjöket. Ilosvay Bertalant. Szűnni nem akaró éljenzés után az elnök Dancs András az összegyűlt választókhoz intézé szavát s tudata, hogy a szabályt megtartani kívánván — bárha az értelmiség tudja is ait, de lehetnek, kik nem tudják, s igy felolvasni kí­vánja, — mire egy hang:­losvayt ajánljuk követnek válaszolván, harsány éljen tört ki. Az elnök erre még két ízben kérdé a választókat, nincs-e még más kö­­vetjelöltjök, s miután egy hang Pataky Jánost él­teté, még azon kérdést is tévé: váljon ne szavaztas­son-e ? de erre maga Pataky János megköszönvén az iránta nyilatkozó rokonszenvet, a jelöltségről lemon­dott — mire tartós éljenzés következvén, ezután az elnök szólalt fel, a kimondá, miként a közólhajtás egye­dül Ilosvay Bertalan mellett szólván, igy éljen 11 o­s­­vay mint köve­t.— Erre a kitörő éljenzést idevár­­tatva lecsillapítván azon többszöri felkiáltás, hogy a követ kíván szólani, az újon választott képviselő csen­des és tiszta hangon előadó politikai hitvallását. Ezen nyilatkozat után szétoszolván a választó gyülekezet, a város külön részeiben folytatók a nap ünneplését, s bárha sajnálattal is, de nem lehet elhall­gatnom, miként a felhevülés később magánérdekek fe­letti vitákban vérengzést idézett elő. Bemutatván tehát a nagy-szöllősi választó kerü­let köretjét, tudathatom, hogy a túl a tiszai választó kerület R­á­t­h­o­ny­i Lajos urat választotta meg. Vidéki levelek. — Lngv.i­. mart. 16. Hosszabb hallgatásnak oka nem egyéb, mint a sok közleni méltó tárgyhalmaz, s az események kifejtése iránti figyelem s várakozás. Nem mellőzhetjük azonban, hogy nevezetesebb ese­ményeink egyikével szokott közleményeinket meg ne előzzük, s ez báró Bémer László püspök ur ő méltósá­gának megyénkbeni megjelenése; ő mga e hó 14 én Tarnóczon Bernáth Zsigmondnál malatrán, kinek kí­séretében Ungvárira jött. U­rsága is Csurgovics Já­nos munkács-megyei nagyprépost s kanonok urhez szállott. Másnap báró Bémer ö méltóságánál a megyei s városi tisztviselők, az ungvári polgárság s papok tisztelegtek. Estve ö­msága nemzeti lobogók kísére­tében nagy fáklyászenével tiszteltetett meg, mely al­kalommal Makkay Dániel ungvári református lelkész beszédet mondott. Fenebb tisztelt lelkész azon kívül ez alkalommal jeles alkalmi beszédet mondott Komócsy, ungvári is­kolai tanár úr is. Ezentúl báró Bémer ur ő mga ér­zékenyen megköszönvén ezen iránta tiszta hazafius ér­zelmű kitüntetést, s a jelen volt nagy számmal össze­­sereglett népre papi áldást mondott, mire a Szózat el­­énekeltetvén, a fáklyás menet a Rákóczy induló kísé­retében szétoszlott. Másnap báró Bémer püspök ur ő mga Bernáth Zsigmond ur, Buday Miklós s Pongrácz Béla f. szolga­birák kiséretében, és Makkay Dániel lelkész ur, kit püspök ur ő tulga igen megkedvelvén, s többektől kö­vetve Szobránczra gr. Török Napóleonhoz ment. — Karcsván Kossuth Mihály ur diszkapot rögtönzött a püspök ur ö mlga tiszteletére. Szobránczról még az nap délután gr. Sztáray Viktor ur kocsiján Nagy-Mi­hályba ment a m. püspök ur, onnét a Szepességre me­nendő. — A Mindenható vezérelje lépteit. r. 1. Hüllei­­I. —i. (Legifjabbak szemléje.) Gr. Cavour új ministeriumot alakít. A szárd király elbo­csátja kabinetét, hogy magának mint olasz király újat alkosson, melynek azonban lelke csak úgy gr. Cavour lesz, mint az előbbinek volt. Ő maga tanácsolta ezt a királynak, még pedig nem azért, hogy talán "valamely túlnyomóságra vergődött politikai pártnak, hanem, hogy a nagy királyság különböző tartományainak nyisson bemenetet a központi kormányba. Az egész kabineti változás lényegileg újabb egyesítési tény s csupán az új helyzet következménye, a­nélkül hogy azért a politikában bármi változást vonna maga után. Gr. Cavoni bizonyosan „az olasz királyság különböző elemeiből" is, mikkel a kabinet átalakulását indokoló, azon férfiakat tudandja magának kiszemelni, kik vele egy bárkában s egyforma evező­ csapással eveznek. Egyébiránt az „Opinione" ismertetett czikke Tu­­rinban a „K. Z.“ levelezője szerint nemcsak nagy fi­gyelmet gerjesztett, hanem egyszersmind azon magya­rázatot nyert, hogy Francziaország sem hiszi még el­érkezettnek az időt, midőn az új királyságot hivata­losan elismerheti. Az „Ind. belge" szerint is rejtélyes homály borul újból a helyzetre, nevezetesen Franczia­­országnak olasz politikájára. Említi, miszerint egy Turinból érkezett sürgöny folytán tartott minisz­teri tanács után azon hír terjedt el Párisban, hogy újból 10,000 ember fogna Rómába küldetni Trochu tábornok alatt, említi továbbá azon hírt, mely szerint a franczia kormány gróf Cavour­­tól Rómát illető hangulatára nézve megképeztet­vén, azon választ adá, hogy hat hónap előtt nem szabad a helyzet változtatását várni. Az „Indepen­­dance belge" azonban, közölvén e híreket, meg­jegyzi, hogy az igazság nem ott fekszik, de még nem érkezett el a perez, ezt megismertetni. Egyéb­iránt e lap sem mond ellent a „K. Ztg." azon tudósításainak, melyek szerint a b­rini kormány a további várakozásra magát erősen elhatározta. Nem csak Garibaldinak csillapító és óva­ intő levelei, nem csak gr. Cavour azon híresztelt szándéka, a külügyi tárczát másnak kezébe tenni le­g csupán a pénzügyek rendezésével foglalkozni, hanem Victor Emánuelnek nápolyi utazása is úgy tűnik föl e lapnak, mint tényle­ges jelei azon óvatosságnak, mely a helyzet és Fran­cziaország által parancsolva van. A franczia törvényhozó gyűlés az el­lenzék negyedik indítványát is elveti. Ez, mint tud­juk, Páris és Lyon városok kivételes állására vonat­kozott, melynél fogva ezek tiszthatóságát, válasz­tás helyett, maga a kormány nevezé ki. D a r i­m o­n megjegyzi, hogy Páris talán csak érdemel oly sza­badalmat mint Varsó , mely a maga községtaná­csát szintén választja ; továbbá panaszt emelt, hogy csupán Páris központjára fordítanak gondot, el­lenben a szomszéd községeket egészen elhanyagolják, melyeknek még járható útjaik sincsenek s a leveleket későbben kapják mint Marseille. P­i­c­a­r­d a város budgetére irányza különösen a figyelmet, mely sze-

Next