Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)
1861-03-23 / 69. szám
előre ; otthon már az országgyűlési követválasztásoknál valóságos csaták viratnak. Midőn Tóth megye (gratulálunk a német Gründliehkeit ezen legújabb geographiai fölfedezésének) két követ jelöltje választóikkal Esztergomba bevonultak, a két párt közt megkezdetett a világítási harci, mely azonban nem szóval, hanem ököllel, botokkal és végre mindenféle fegyverekkel vitatott Az egyik párt a választó helyről tökéletesen kivezetett és a csatatérről 2 halott és 15 sebesült hátrahagyásával menekült Az elkergetett párt jelöltje, ki egyedül maradt hátra, indítványozá, hogy miután a választók többsége jogainak gyakorlatiban erőszakkal akadályoztasék , a választás elhalasztassék. A választási biztos azonban nyilvánító, hogy ő erre nincs jogosítva, és így a győzelmes párt egyedül szavazott, és jelöltjük országgyűlési követül kikiáltatott Ezt nevezik Magyarországban választási szabadságnak. Éhez hasonló a birodalmi tanácsi választásokat illető választási szabadság is. Kern az egyesek politikai meggyőződésére bizatik, várjon kíván-e résztvenni ezen fontos adásban vagy se, hanem mindenkit fenyegetésekkel kényszerítenek attól elillani. Borsod és Szabolcs m megye közgyűlései nyilvánítók, mikép mindenki, aki anynyira megfeledkezik, hogy az austriai birodalmi tanácsba belép, vagy csak olyan választásba befoly, honárulónak bélyegeztetik és a magyar törvények védelmében nem részesíttetik. Ezen végzés a választókkal és egyszersmind minden törvényhatóságokkal közöltetett. Ily terrorismus alatt a Magyarországban lakó németek sem mernek a kir. tanácsba valakit választani.“ Ily tarkabarka hazudozásokkal vélik elérhetni bécsi jó barátink, hogy a közvélemény, a világ nagy részének rokonszenve, mely Karanda úr szerint nem Austria, hanem Magyarország mellett áll, — ellenünk forduljon ! Kár azért a sok téntáért, a berlini hivatalos lap éa augsburgi újság nem csinálnak Németországban közvéleményt.) Megyei tudósítások. — Szeréniegye. Vukovár, mart. 15-én. Látván, hogy eddig egy magyar lap sem közölte a szerémmegyei tisztújitás eredményét, bátorkodom az ujj mnán választott és kinevezett tisztviselők névsorát a t. szerkesztőséggel tudatni el-ső alispán Subotics Ján; jogtudor; 2 ik alispán Zsivkovits János; főjegyző Kirjakovits Zsivko; tiszt, főjegyzők : Marsó Iván és Dr. Polyth Mihály (montenegrói herczeg volt titkára); főadószedő : Nagy Károly; aladószedők : Szarajkits György és Lukits Lázár; főügyész: Marsó Alajos; alügyész : Dimitrievics István ; első aljegyző : Parcsetich Sándor; másod aljegyző: Kogulits Sándor; tiszteletbeli aljegyző : Vukasinovits Sándor; centrális főbíró Zamphyr Anastas; főbirák : Mikovich János, Bicsevits Ferencz és Nikolajevits Svetozar; kér. szolgabirák : Novieh Buthim, Jovanovits Sándor, Kovachich József; táblabirák : Marinkovich János és Georgevits György; esküdtek: Mladenovich Péter Triphon, Mladenovich János, Rogalich Tódor, Mihajlovits Keresztély, Koits Szilárd jogtudor, Novieh Pál, Markovits Demeter; számvevők : első : Lobmayer Antal, második: Vicze Ferencz, főorvosok: Dr. Streim Gy. és Dr. Meczner Ágoston ; kerületi orvosok : Spitzer Sámuel, Kain Antal, Szegedy András, Peits N. és Dr. Brüll; első mérnök : Jeroszlavszky Jenő, második mérnök: Sinkovich Simon ; levéltárnok : Klassanovich Márk ; kiadó : Stojcsevich Sándor; tiszt, főorvos Dr. Finiákovich Ernő, tiszt, esküdtek : Popovits György, Novákovich Gábor, Vupin Gábor és Sztratimirovich Tivadar; tiszt, mérnökök : Velikánovich József, Mihajlovits Vazul és Streim Bódogi csendbiztosok:Somogyi Ferencz,Janolina Károly és Brocsits Sándor; epreskertek felügyelői : Krajovich Adolf és Uzsarevich Mátyás; várnagy : Schwagel Ferencz; hadnagy: Dimitrievits Sándor; Írnokok : Sztojsits Szilád (tissz. esk.), Poppovits Pál és Sztojcsevich Milán. Ezen tisztújitás az igen tisztelt gróf Pejácsevich Péter főispán urmságának tekintélyes elnöklete alatt f. hó 6 kán a legjobb rendben ment végbe; — az utána következő napon tartatott meg Szerém megyének első közgyűlése. Ezen nap — kiváltképen a megye római katholikus népességére nézve — annyival inkább is emlékezetes maradand, mivel ezen alkalommal diákovári kath. püspök Strossmayer György azt indítványozta, miszerint Ő Felsége megkérettessék, hogy a g. n. e. congressust minél előbb egybehivni méltóztassék; hogy ezen vármegyében (melyben a g. n. e.emberek csak 6—800- rel haladják meg a katholikusokat) a hivatalos nyelv legyen a szerb (melyet ugyan a kath. nép is beszél) és pedig cyrill betűk használása mellett Ugyanezen püspök úrtól volt alkalmunk hallani, mikép az úgynevezett magyar alkotmány voltaképen nem is magyar, hanem délszláv alkotmány, mi már onnan is kitűnik, mivel a magyar törvénykönyvben előfordulnak ezen délszláv eredetű szavak : nadvornik , nádor, poharnik , pohárnok stb.; és mivel ezt Kvaternik úr is az ő könyvében elegendőkép megmagyarázta, akinek könyvét ő továbbá a megyei közönség figyelmébe ajánlja. — Egy a fentnevezett püspöknél tisztelgő magánküldöttségnek ugyanazon püspök mondá: „hogy valamennyi, a fekete tenger, az adriai tenger és a Balkán hegysége közt fekvő tartományok a déliszlávok tulajdona ; és hogy ezeket mi déliszlávok III. Napóleon császár közreműködése mellett — az olasz ügy bevégzése után — vissza fogjuk foglalni.“ A katonakötelezett egyénekre vonatkozó eg. kir. házassági rendeletét, mint petrugrozottat nem véli a püspök ur elfogadandónak. Március 21-én ismét közgyűlés, amelyen a zágrábi regnicolaris congregatiora vagy pedig a pest-budai országgyűlésre küldendő követek megválasztása iránt lesz szó. Maga idejében nem fogom elmulasztani a t. szerkesztőséget az eredmény felől tudósítani *). M. I. — fehérmegye, f. hó 13-ki ülésében a,következő fontosabb határozatok hozattak : „Fiume ostromállapotban léte alkalmából jegyzőkönyvileg óvás létetik, s ea b. Vay Miklós úrral közöltetik. Apponyi György gróf azon leirata folytán, melylyel az országbírói tanácskozmányok bevárására s addig a’ törvénykezés teréni működés visszatartására hívja föl a megyét, felirnak hozzá,a nem-alkotmányos törvényhatóságok mielőbbi megszűntetéséért; fölirnak Asbóth Lajos tábornok elfogatása s külföldi törvényszék elé tett állittatása miatt, s hogy törvényes bírái elé leendő állittatásáért magát közbe vesse. Scitovszky hg prímásnak az adó tárgyában irt levelére, ő eminentiája további közbenjárását kérő fölirat határoztatott. Marosvásárhelynek Erdély vissza *) Közléseit mindenkor nagy köszönettel veendjük. Egyúttal bocsásson meg. levelezőnk, hogy levelét egész terjedelmében nem közölhettük. Ne ingereljük egymást, inkább igyekezzünk különböző érdekeinket kiegyeztetni. Ez által csak nyerhetünk mindnyájan. Sze rk. csatolását siettető feliratára a megyének hason énelmeit tolmácsoló válaaaa határoltatott. Varaadmegye levelére a sivélyes váltsa intéztetett, kifejeztetvén a megyének, a függő kérdéseknek országgyűlésem kedvelő megoldása iránti óhaja. Elrendeltetett a megye épületeinek a magyar biatoaitó társulatnál biztositása a megye közönségének ,aolgabirák által hasonló eljárásra fölhivsliss. Ugodamegyének utaaitámadást javasló levelére kijelentetett, hogy a megye hasonló nésetet nem vesz. Egyetlen szónok sem esetétt fül az utasítás mellett Széchenyi emlékére az aláírási iv a megye teremében közöstetette adlakozásra a megye kösönsége a szbirák által is föl fog hivatni. Pest városának a ludoviceum ügyében tett föliratba hason tartalma fölirat határoltatott. — Nógrádmegyének a birodalmi tanicsbani résztvevésre vonatkozólag közlött határozata tejes mértékben elfogadtatott. A bolbüntetés megszüntetése tárgyában bizottság küldetett ki javaslat tételre. A belv. hitv. egyházmegye fölhívása folytán, mint már előbb a katholikusok rétjére, iskolafölügyelök neveltettek ki. — kunság, Félegyháza, mart. 19.Élvezzük az önkormányzat jótékonyságát; — intézzük ügyeinket ukártalanul. Ha baj van, — gyűlés elé vele, és elmorzsoltatik, ha lehet, — ha nem, — hadd menjen a kerületi gyűlésre, s ha itt sem boldogulunk vele, — majd segít rajta az országgyűlés. — Így fogjuk föl a dolgot, és mennyivel könnyebben érezzük magunkat, és menynyivel remekebben, és gyorsabban halad minden, mint volt a fából vaskarikázott Verordningok áldástalan korszakában. Nem czélszerűk a tizedenkint minap kirendelt éji őrjáratok. Mert éjjelenkint lopások követtetnek el, és csak imént a város közepén egyik kerített udvarból a szalonnát kivitték, tehát visszaállították ápril 1től kezdve a 28 éji őrt, kik kijelölt utczáikon vigyázva, ima kíséretében kiáltják az elhangzott órát. Daczára a város végén olvasható tilalomnak, daczára a „szegényeket ápoló intézetünknek — kéregetők, főleg „arme-reisenderek" — vademecum mesterséget űzök által folytonosan zaklattatunk mégis? — Csak egy kis határozat, mely szerint az elöljárósági engedély nélkül csavargó bekísérendő, s aztán kiutasítandó, az igazán szükséget szenvedőnek pedig az e végre fönnálló pénztárból segélynyújtandó, és azonnal vége az iparlovagok, és csavargók eddigelé tárt ostromának. Tegnapelőtti közgyűlésünkön segítettünk többi közt e bajokon is, amikor Szeged város megkereső levele alkalmából a két évesnél fiatalabb marha vágatágát ápril 1-től kezdve eltiltottuk, és a jászkun kerületi közgyűlést mindannyi községekben teendő hasonló intézkedés iránt megkérjük, mert a marhapusztítás tovább nem tűrhető, s nem engedhetjük, hogy a nyomorult néhány fzért, a fizetett „accisért“ a múlt években engedélyezett, s egyes nyerészkedőküzte irtó hadjárat a marhatenyésztés iparágát tönkre juttassa. Úgy hisszük, e részben történend országos intézkedés is; — addig is egy pár ezer borjú életének megmentését eszközöljük. A m. akadémia alelnöke b. Eötvös József úr fölhívása folytán a kívánt statistikai adatok beszerzésével bizottmány foglalkozik. Borsod megye levelei az országgyülési teendők, és Fiumének az ostromállapot alóli föszabaditása iránt, — továbbá Temes megye fölirata a jan. 10-ki leiratra, — Eger városé Pertics Mihály tanuló elfogatásira vonatkozók, mint hitünk, és meggyőződésünk szellemében készítettek, tudomásul vétettek. Szeretett követünk Szabó József ur tegnap este lámpás zenével tiszteltetett meg a lakosság részéről. D. A. ur vala a nép érzelmeinek tolmácsa. — Mig a vidám baráti kör benn üdvözlé a szives házigazdát,künn több ezren harsogák az „éljemyt. A később fölfedezett konkoly daczára csendesen oszlott el a nép, — de a non patarem esetére mégis jó lenne gondolni! —k.— Városi ügyek. — Jász-Berény. J.-Berény városa f. év s hó 16. tartott képviseleti gyűlése alkalmával . Felségéhez feliratot határozott, melyben a törvénykezési terhes jelen eljárást rögtön megszüntetni, és a régi alkotmányos rendszer szerinti eljárást életbe léptetni kéri, amennyiben számos tapasztalt visszaélések, és egyes polgárok közti peres viszonyokban, melyekben gyors törvényes intézkedések szükségeltetnének, jelenleg bíróság nem létezik. A volt és még jelenleg működő cs. kir. törvényszék és járásbíróság (mely utóbbi megjegyzendő még most is folytonosan veszi fel a Befundokat) ítéleteinek végrehajtásai a községek által már nem tiszteltetnek, a községek pedig a netániélettel elégedetlenek által kívánt fellebbezésre bíróságot nem találnak. Ugyanezen a képviseleti gyűlésben ismét számos megyei gyűlések jegyzőkönyvei olvastattak fel, melyek általános rokonérzettel fogadtattak. Sajnos, hogy városunk eddig politikai hitvallását nem nyilvánította az iránta bizalommal viseltető, figyelőtök által megtisztelt vármegyék előtt! — kik iránt bizonynyal a viszonyosságnál fogva is tartozott volna, annál is inkább, amennyiben a megyék iránti bizalom és ragaszkodás a népnél, kik képviseltetnek, átalános nyilatkozataikból feltűnik , és az 1848 évi törvények oly annyira népszerűvé váltak, hogy a nép ajkairól alig lehet egyebet hallani. Kiki jól tudván, hogy a közös magyar hazának balsorsaiban számtalan jász hazafi dicsőségesen századokon át elvérzett, kezet fogva akkor is a tántorithatlan hazafiakkal, kiknek emléke a testvéri rokonszenv és bizalmat jelenleg is lelkesíti — egy óhajtásuk vita, hogy mielőbb országgyűlésileg a jelen elszigetelt helyzetből kiemeltetve, a többi megyékkel egyenlő kiegészítő részét képezhessék azon hazának, melynek utolsó leheletükig hűen ragaszkodó fiai kívánnak lenni —és az általa nemi ok nélküli idegesség testvéri egyenlőség által fűszereztessék. Voltak még különbféle apróbb tárgyak a szokott (már unalmassá vélt) népszerűség fentartása, bizalom szavazása és az ügy is tökéletesen visszavonult némely egyének iránti rágalom és bizalmatlanság nyilatkozatai, melyeket akkor, midőn e kedves haza jövője, s boldogságai felett törekedni, sőt minden alkalmat annak előmozdítására szentelni kellene — felemlíteni is hazafiatlanság volna. Úgy, mez nap polgári pasino alakult, melynek elnökévé úgy látszik Sípos Orbán városi főjegyző választatott. Uj csendbiztosaink jól működnek : egy bankjegyeket csináló társaságot fedeztek fel, melynek tagjait Lajosmizse pusztán elfogván, a napokban ide hozták, de sajnos, épen a préstulajdonos és talán alkotó a városháztól éjjel elugrott és maigban is oda van. April 16-án kerületi közgyűlésünk lesi Halmay. — Újvidék városa megkezdés. hó 20-án tisztujitázát, s a szerb lakosság örömére polgármesterül dr Miretics Szvetosár ügyvéd, biróul Jorgics, kapitányai Katuber és főjegyzőül Ignatovicsot választa meg. Választási mozgalmak. Képviselőkké választottak : Borsod megye edelényi kerülete Lónyay Lászlót, a dédesi Kazinczy Gábort, a szirma-bessenyei báró Vay Bélát, a csáthi Szathmáry-Király Pált, és a keresztesi Prónay Józsefet válassza országgyűlési követekül. A mezőkövesdi kerület követválasztása verekedés következtében megsemmisült. Nagyvárad városa Lukács Györgyöt, Sz.-Fehér megye bodajki kerülete gr. ’Lichy Ödönt, és a váli kerület Salamon Lajost választá egyhangúlag országgyűlési követül. Gyula városa Huszka Mihályt. Veszprém megye ugodi kerülete pedig, miután Szabadhegyi Antal visszalépett, fölkiáltás utján Nagy Ignáczot választá meg követül. Makó városában Návay Tamás, Dobsa Lajos ellenében szótöbbséggel. Csanád megye nagylaki kör. Dedinszky József főügyész. Veszprém megye somlyó vásárhelyi kerületében Békássy Lajos, választattak meg országgyűlési követekül. A horgos-tápéi követválasztásról a „Sz. H.“ ezeket írja : Reggeli 9-kor a tisztújitási elnök és megyei Ülnök Bánhidy József úr lelkes beszéddel nyitván meg a több száz választóból álló gyűlést, követek ajánlására szólita föl a választókat. Blázsik Márton ur lelkes szavakban a többség jelöltjét gróf Károlyi Sándort ajánlá, mire az összes választók egyhangú éljenekben törtek ki. Tisztújitási elnök három izban is kérdező, van-e jelen tiz választó, kik a gyűlés megnyitása után nem is ajánlott, de tudvalevő vetélytárs érdekében szavazást kívánnának ; miután azonban egy hang sem nyilatkozott a szavazás mellett, közörömünkre kimondá a végzést, mely szerint Csongrád megye horgos-tápéi választókerületének egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselője gr. Károlyi Sándor. A megválasztott derék hazafiért azonnal küldöttség menvén Szegedre, megyei pandúrok kíséretében csakhamar választói körébe érkezett. A helység végén az eléje tóduló nép leemelve kocsijáról, vállain vitte a helységházához, hol a követül választott gróf rövid és velős szavakban fejezé ki köszönetét az irányában nyilvánult bizalomért; politikai hitvallását illetőleg kijelenté, hogy az 1848-iki törvények azon alap, azon sarkkő, melyre a magyar haza jövőjét építheti és épiteni fogja ; hogy az 1848-as törvényekből az országgyűlésnek egy hajszálnyit engednie nem szabad , ha a kormány ezt megadni, illetőleg ez alapon a nemzettel alkuba ereszkedni nem akarna, a képviselőknek kötelessége leend választóikra hivatkozni a a választóknak képviselőiket védelmezni. Százszoros éljenek, „Védjük az utólsó csöpp vérig!" kiáltások hangzottak a nemes gróf szavai közben. A nemesszivü gróf, ki előre kijelenté, hogy az ellenpárt használta eszközök egyikét sem veszi igénybe, sőt barátait is intette, hogy ettől óvakodjanak, most már, mint megválasztott követ megvendégelt választóit és a meggyilkolt családjának 200 irtot adott, mely összeget kisebb-nagyobb részletekkel szaporították a jelenlévők. Ugyan e lap sajnálkozva és szigorúan megróva az e választás előtt történt izgatásokat, miknek egy tápéi lakosnak élete is lett áldozata, s jelenti egyszersmind, miszerint Szeged város tanácsa tegnapi ülésében azon szegedi egyének ellen, kik a tápéi követválasztás alkalmával idegen választókerületbe tolakodva, az alkotmányos joggyakorlatot sértő törvénytelenséget követtek el, sőt ezzel meg nem elégedve, a város nyilvános helyein a törvényes hatóság feje és mások ellen veszélyes lázitásokat és izgatásokat tenni nem átallanak — szigorú vizsgálatot és perbefogatást rendelvén, a körülmények kívánalma szerint letartóztatásukat is határozatba vette. —.Miighánya, mart. 15.Városunk az országgyűlési követválasztás középponti helye lévén, e mai napon összegyűlekeztünk, 1848-ki törvényeink szerint követet választani; a választást Katona József mint középponti választmányi elnök vezette, reggel 9 órakor örömkitörések között seregeitek az oláh atyafiak helységenkint Felsőbánya várossal egyesülve a városháza elé a legszebb renddel, a románok az ő papjaik által úgy voltak értesítve, hogy amennyiben ők többséggel bírnak a magyarok ellenében, tisztán kiváló román érdekben válaszszák követjeiket. Minekfolytán a helybeli román lelkész Pap Zsigmond helybeli ügyvédet ajánlván, a magyarság pedig Kovács Lőrincz birtokos és volt honvéd őrnagyot, mind a két követjelöltre nézve,miután a nép által felkarolhattak, s mind a kettőnek politikai hite s országos nézete felett a választók meggyőződtek, tisztán kivált a nép akarata, belátták a román atyafiak, hogy ha eddig elő már ezer évek lefolyta alatt a magyarok kormányzása alatt békésen megférhettek, ezentúlra is egygyek lennek és a megingathatlan jellemű Kovács Lőrinczet igen nagy szótöbbséggel megválasztottuk;— a választás közben történtek némely aprólékos jelentéktelen összeszóllalások, de sem itatás vagy erőszak legkevésbé sem használtatott. V. I. — I Ugocsa megyének nagy-szöllősi választó kerületében csak most történt meg a követválasztás. E kerületben a választók beiratási jelentkezésük, bár elég részvéttel, de minden zaj nélkül történvén meg, csendes volt a követ-jelöltek jelentkezése is annyira, hogy ha az utóbbi napokban egy a főispáni értekezésről hangoztatott heves összejövetelt érintetten hagyom, állíthatom, miként a legcsendesebb előkészület tapasztaltatott a követválasztásra. — Így következett be március hó 16-ik napjának reggele, amikor Tisza-Ujlak városa, a hozzája csatlakozott helységekben választópolgárokkal megjelenvén Nagy-Szöllös alatt, zászlójokon való felirással közlék: ki legyen követjelöltjök — Ilosvay Bertalan éljenzésével járták be a várost s innen megtérve, az egyetemes választókkal vonultak a választásra kitűzött megyei terembe, s hozták többen vállakra emelve, s kitörően éljenezve követjelöltjöket. Ilosvay Bertalant. Szűnni nem akaró éljenzés után az elnök Dancs András az összegyűlt választókhoz intézé szavát s tudata, hogy a szabályt megtartani kívánván — bárha az értelmiség tudja is ait, de lehetnek, kik nem tudják, s igy felolvasni kívánja, — mire egy hang:losvayt ajánljuk követnek válaszolván, harsány éljen tört ki. Az elnök erre még két ízben kérdé a választókat, nincs-e még más követjelöltjök, s miután egy hang Pataky Jánost élteté, még azon kérdést is tévé: váljon ne szavaztasson-e ? de erre maga Pataky János megköszönvén az iránta nyilatkozó rokonszenvet, a jelöltségről lemondott — mire tartós éljenzés következvén, ezután az elnök szólalt fel, a kimondá, miként a közólhajtás egyedül Ilosvay Bertalan mellett szólván, igy éljen 11 osvay mint követ.— Erre a kitörő éljenzést idevártatva lecsillapítván azon többszöri felkiáltás, hogy a követ kíván szólani, az újon választott képviselő csendes és tiszta hangon előadó politikai hitvallását. Ezen nyilatkozat után szétoszolván a választó gyülekezet, a város külön részeiben folytatók a nap ünneplését, s bárha sajnálattal is, de nem lehet elhallgatnom, miként a felhevülés később magánérdekek feletti vitákban vérengzést idézett elő. Bemutatván tehát a nagy-szöllősi választó kerület köretjét, tudathatom, hogy a túl a tiszai választó kerület Ráthonyi Lajos urat választotta meg. Vidéki levelek. — Lngv.i. mart. 16. Hosszabb hallgatásnak oka nem egyéb, mint a sok közleni méltó tárgyhalmaz, s az események kifejtése iránti figyelem s várakozás. Nem mellőzhetjük azonban, hogy nevezetesebb eseményeink egyikével szokott közleményeinket meg ne előzzük, s ez báró Bémer László püspök ur ő méltóságának megyénkbeni megjelenése; ő mga e hó 14 én Tarnóczon Bernáth Zsigmondnál malatrán, kinek kíséretében Ungvárira jött. Ursága is Csurgovics János munkács-megyei nagyprépost s kanonok urhez szállott. Másnap báró Bémer ö méltóságánál a megyei s városi tisztviselők, az ungvári polgárság s papok tisztelegtek. Estve ömsága nemzeti lobogók kíséretében nagy fáklyászenével tiszteltetett meg, mely alkalommal Makkay Dániel ungvári református lelkész beszédet mondott. Fenebb tisztelt lelkész azon kívül ez alkalommal jeles alkalmi beszédet mondott Komócsy, ungvári iskolai tanár úr is. Ezentúl báró Bémer ur ő mga érzékenyen megköszönvén ezen iránta tiszta hazafius érzelmű kitüntetést, s a jelen volt nagy számmal összesereglett népre papi áldást mondott, mire a Szózat elénekeltetvén, a fáklyás menet a Rákóczy induló kíséretében szétoszlott. Másnap báró Bémer püspök ur ő mga Bernáth Zsigmond ur, Buday Miklós s Pongrácz Béla f. szolgabirák kiséretében, és Makkay Dániel lelkész ur, kit püspök ur ő tulga igen megkedvelvén, s többektől követve Szobránczra gr. Török Napóleonhoz ment. — Karcsván Kossuth Mihály ur diszkapot rögtönzött a püspök ur ö mlga tiszteletére. Szobránczról még az nap délután gr. Sztáray Viktor ur kocsiján Nagy-Mihályba ment a m. püspök ur, onnét a Szepességre menendő. — A Mindenható vezérelje lépteit. r. 1. HülleiI. —i. (Legifjabbak szemléje.) Gr. Cavour új ministeriumot alakít. A szárd király elbocsátja kabinetét, hogy magának mint olasz király újat alkosson, melynek azonban lelke csak úgy gr. Cavour lesz, mint az előbbinek volt. Ő maga tanácsolta ezt a királynak, még pedig nem azért, hogy talán "valamely túlnyomóságra vergődött politikai pártnak, hanem, hogy a nagy királyság különböző tartományainak nyisson bemenetet a központi kormányba. Az egész kabineti változás lényegileg újabb egyesítési tény s csupán az új helyzet következménye, anélkül hogy azért a politikában bármi változást vonna maga után. Gr. Cavoni bizonyosan „az olasz királyság különböző elemeiből" is, mikkel a kabinet átalakulását indokoló, azon férfiakat tudandja magának kiszemelni, kik vele egy bárkában s egyforma evező csapással eveznek. Egyébiránt az „Opinione" ismertetett czikke Turinban a „K. Z.“ levelezője szerint nemcsak nagy figyelmet gerjesztett, hanem egyszersmind azon magyarázatot nyert, hogy Francziaország sem hiszi még elérkezettnek az időt, midőn az új királyságot hivatalosan elismerheti. Az „Ind. belge" szerint is rejtélyes homály borul újból a helyzetre, nevezetesen Francziaországnak olasz politikájára. Említi, miszerint egy Turinból érkezett sürgöny folytán tartott miniszteri tanács után azon hír terjedt el Párisban, hogy újból 10,000 ember fogna Rómába küldetni Trochu tábornok alatt, említi továbbá azon hírt, mely szerint a franczia kormány gróf Cavourtól Rómát illető hangulatára nézve megképeztetvén, azon választ adá, hogy hat hónap előtt nem szabad a helyzet változtatását várni. Az „Independance belge" azonban, közölvén e híreket, megjegyzi, hogy az igazság nem ott fekszik, de még nem érkezett el a perez, ezt megismertetni. Egyébiránt e lap sem mond ellent a „K. Ztg." azon tudósításainak, melyek szerint a brini kormány a további várakozásra magát erősen elhatározta. Nem csak Garibaldinak csillapító és óva intő levelei, nem csak gr. Cavour azon híresztelt szándéka, a külügyi tárczát másnak kezébe tenni leg csupán a pénzügyek rendezésével foglalkozni, hanem Victor Emánuelnek nápolyi utazása is úgy tűnik föl e lapnak, mint tényleges jelei azon óvatosságnak, mely a helyzet és Francziaország által parancsolva van. A franczia törvényhozó gyűlés az ellenzék negyedik indítványát is elveti. Ez, mint tudjuk, Páris és Lyon városok kivételes állására vonatkozott, melynél fogva ezek tiszthatóságát, választás helyett, maga a kormány nevezé ki. D a r im on megjegyzi, hogy Páris talán csak érdemel oly szabadalmat mint Varsó , mely a maga községtanácsát szintén választja ; továbbá panaszt emelt, hogy csupán Páris központjára fordítanak gondot, ellenben a szomszéd községeket egészen elhanyagolják, melyeknek még járható útjaik sincsenek s a leveleket későbben kapják mint Marseille. Picard a város budgetére irányza különösen a figyelmet, mely sze-