Sürgöny, 1861. december (1. évfolyam, 276-299. szám)
1861-12-07 / 281. szám
Első évi folyain 281. szám —1861 Hierke Mlő-hivi»t«l: 13 iratok-terv. 7. az. a. földszint, kiadóhivatal: r«I Atok-tar*' 7. szám, földszint KlöfixethozniBn \n «eaten •» kiadó hivatalban, barátok-terv 7. ivAin földszint Vidéken bérp.ente« Icv^hÁtt«' minden posta-hivatal'i sSÜRGÖNY Szombat, deczember 7. Eláfl.etési árak austriai ertékben. Budapesten hiahol hordva. ft kr . ft kr 16 — Évnegyedre 1 50 MWvra 9 50 Egy bóra 2 — Vidékre, naponkint postás ft kr . kr Egéssévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy bora 1 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-töl kelt legfelsőbb határozatával, két ideiglenes itélömesteri állomásnak, még pedig egyiknek a görög-egyesült-, s másiknak a görög nem-egyesült hitü románok számára, — életbeléptetését megengedni, — s ennélfogva ezen két, — valamint a más két megürült itélömesteri állomásra Angyal György rendelkezés alatti országos főtörvényszéki tanácsost, — Papp Alajost s Bolloga Jakabot, az erdélyi kir. tábla ülnökeit, s Szentgyörgyi Imrét, az erdélyi kir. kormányszék titkárát kinevezői méltóztatott. ____________ EMHIVATALOS KÉSZ. Bee*, dec. 5-én. L. Csakugyan a szegény Erdélyre is rá kerül sor, nyári tévedéseink árát megfizetni. Volt idő, midőn egy erdélyi hazafi, tudakozódván nála a dolgok állásáról, ezt felelte: „Csak iparkodni kell, hogy Magyarország rendezze ügyeit a birodalomal, miattunk nem kell aggódni, mi aztán könnyen végzünk mindent" — Ma Erdélyre körülbelül ugyanazon rendszabályok várnak, melyek nálunkalkalmaztattak s ennyiben meglesz az unió. Az itteni hírek szerint Crenneville altábornagy úrnak ma reggel kellett elindulnia Pestről és holnap délre váratik Kolozsvárra. Pap tanácsos úr már elutazott innen. Kozma tanácsos úr, kinek vele kellett volna mennie, epelázba esett. Ma már jobban van, és meglehet, hogy néhány nap múlva lemegy Kolozsvárra, ha egészségi állapota a télen való utazást megengedi. Szombaton Kolozsvárit guberniális ülés leen, s itt azt hiszik, hogy vasárnap már többnemű rendszabályok fognak közzététetni. A hír, miszerint a megyei gyűlések a testvér házában is be fognak ttatni, alapos Annak utána a municipiumok újjászervezése fog megkezdetni. Mily alapokon, azt még nem tudhatni, de úgy hiszem, nem csalódom, ha valószínűnek tekintem, hogy ezen alap nem lesz a 48-diki. Hírlik , hogy az erdélyi kancellária a municipiumok működését vissza akarja vinni azon utasítások alapjára, melyeknek feltételei alatt annak idejében a megyei közigazgatás visszaállíttatott. Tous comme chez nous! Továbbá hallom, hogy a bizottmányok szervezésére nézve egy újabb utasítás van toll alatt, mely a külön- féle osztályok képviseletét ezen bizottmányok-ban rendezendi. Ezen gyökeres újjászervezésnek bevégezte előtt természetesen országgyűlésről szó sem lehet. Ézen ezen okból valószínű, hogy a szervezeti tervek a legnagyobb erélylyel fognak foganatosíttatni, és az országgyűlés tavaszkor majd csak mégis összegyűlhet. Ennek azon előnye lesz, hogy azon esetben, ha az országgyűlést mégis csak Károlyfehérvárra találják vinni, a követek legalább szabadban tanyázhatnak, mert hogy ott házfüdél alatt helyet nem találhatnak, azt azon bizottmány is erősíti, mely e végből kiküldetett. Valamelyik lap azt beszélte, hogy házakat építenek Károlyfehérvárr az országgyűlés tagjai számára. Károlyfehérvári emberek, kikkel a napokban találkoztam, erről mit sem tudnak, s csak azon egy lehetőség maradt, hogy Manger úr fogja hazáját meglepni, a számára egybegyűlt pénzt országgyűlési szállások előteremtésére fordítandó. Az itteni lapok folytonosan a budget-kérdéssel foglalkoznak. A „Vaterland“ beszéli, hogy Plener úr oly határozottan ellenzi az államminister úr tervét: a budgetet a birod. tanács elé hozni, miszerint a két minister közt még törésre is kerülhet a dolog. A „Vaterland“ nyilván egy kissé igenis eleven színekkel festi a helyzetet. Plener úr nem állván a szükség parancsszava alatt, meggondolja , mielőtt megteszi a lépést, mely a mi pénzügyi miniszereinknek már mégis csak kissé szokatlanul esik: a budgetnek t. i. egy képviselő testület elé terjesztését, különösen, miután alapos aggályai lehetnek azon tekintetben, vájjon kire ezen testület az ő bajain segíteni. Talán hiába is keresi ezen testületben a financziereket, kik a budget és valuta ügyeihez kiválókig értenének. Mert Brinz úr nagy jogtanár ugyan, Mühlfeld a szőrszálat tízszer is meghasogatja, Giskra mellőzhetten ember, mikor világrészeket kell rendezni, a gácshoni és bukovinai parasztok szavazatai nagy nyomatékúak , de a pénzügyér mesterségét talán még sem értik oly igen, hogy Plener úr tanácsukra nagyon kiváncsi legyen. Fontosabb és alaposabb az, mit ma az „Oester. Ztg“ mond e tárgyban. „Úgy látszik — így szól — ,hogy a kormány még nincs tisztában az időpont és a modor felett, melyben a budgetet a birod. tanács elé hozza; (magam is ezt mondom mindig, de az „Oster. Ztg" nyolcz nap óta épen annak ellenkezőjét állította a leghatározottabban még a kérdés nem hozatott a miniszertanács elé, még nincsenek meghatározva azon pontok, melyeket a ministériumnak közösen kell védenie, még nem hallottuk, hogy a bankkal való egyezkedés megtörtént volna, pedig ezen egyezkedés okvetlenül szükséges, ha a kormány a bíród, tanácsot ez ügygyel foglalkoztatni kivánja, mert a bank birtokában van a zálognak s ezt tőle el nem lehet venni, ha szép szerivel ide nem adja.“ Annak idejében bővebben fejtegettem a bank-ügyet olvasóinknak. Hogy a banknak ma sincs nagy kedve, zálogától (az államjószágoktól) elválni, azt épen ma bizonyította be. Mai ülésében ugyanis a bank bizottmánya elhatározta, hogy részvényeseit közgyűlésre fogja egybehívni, őket megkérendő, válaszszanakbizottányt, mely az igazgatóságot az állammal való alkudozásokban támogassa. Ezen sokféle nehézségek közt az is igaz, hogy, mint az „Oester. Zig.“ diódja, különösen az iparos osztály nógatja a birod. tanácsban ülő követjeit, tegyenek valamit a valuta javítására. Az iparosok képezik azon, bár igen tekintélyes, de mégis csak egyetlen osztályt a birodalomban, mely a birod. tanács tevékenységétől remélt valamit. Követeink ma azt mondják, hogy kell tenni valamit, különben ezen osztálynál is megbukik a birod. tanács. Vannak azonban, kik azt hiszik, hogy akkor is megbuktatja magát, ha tesz valamit. Mikép fog a birod. tanács ezen nem épen kellemetes helyzetből kivergődni, azt el kell várnunk. Az „Ost und,West“-nek azon megjegyzése, hogy Plener úr már huzamos idő óta nem jelent meg a birod. tanácsban, nem áll. Plener úr tegnap is ott volt az alsóházban. De könnyen megfogható , hogy a pénzügyér, ur kinek munkálatai most foglalkozatják a miniszertanácsot, nem szereti 4—5 óra hosszáig hallgatni a tanácsos urak eredménytelen vitáit. TÁRCZA Gervinus Schlosser személyiségéről. A csodásan túlzott hírek, melyek Schlosser durvaságát és makacsságát érdeklőleg Németországban elterjedtek, ezen jeles egyén személyi modorával és tulajdonságaival soha sem lettek volna indokolhatók, hanem világosan írásbeli kitöréseinek hangjából és modorából származtak. Az idegenek közös bányán nem fordultak meg Heidelbergben, kik ismeretségét óhajtották e hirhedt férfiúnak, kik azonban azt hitték, mikép előbb szükség kipuhatolniok : nem fogják-e kellemetlenül zavarni a duzzogó tudóst tudákos érint-kezéseikkel, nem kell-e attól tartaniok , „az ajtón kidobatni.“ Az első találkozás alkalmával azonban ellenkezőt tapasztalva, minő más meglepetéssel tértek vissza. Schlosser egyéniségéről előadásuk főleg akkor változott, midőn alkalmuk nyílt őt házi életében és foglalkozásaiban közelebbről ismerni meg. Igaz, hogy Schlosser valódi német szobatudós volt, de egészen különös öntett. Ötven éves koráig, nőtelen állapotban kizárólagosan tudományos foglalkozásnak élt, és tudni sem akart más menyaszszonyról. Reggel 6 órától késő estig, — az ét és séta-órákat kivéve — szakadatlanul tanulmányaival foglalkozott, sőt az étkezés után közvetlenül fennmaradt időt is a hírlapok olvasgatásának szentelte. Vas egéssége lehetővé tette ezen valóban irigylendő kitartást, s egyetlen szemének, — melynek társa már korábban a himlő által raboltatott el, — kell erőt kölcsönzött ernyedetlen munkálkodásaihoz. Ha az ember első pillanatra az egyoldalra hajlott testet, tántorgó alapokon bizonytalan mozgásban szemlélte, hasonló physical erőt alig gyaníthatott, de midőn élénk beszélgetésben karjainak és felső testének erős mozgásait látható és érezhangját hallható, oly daczoló erővel érezte magát szemben, mely a természettől adományozva, rend és mértékletesség által tartatott fönn. Ritkán betegedve meg, mielőtt aggkorba lépett volna, egésségváltozásait orvosi segély igénybevétele nélkül, rendesen több napokon és éveken át tartó folytonos alvással űrte el. Halálát — mindennemű betegségektől menten — erejének végkimerülése okozta. Étrende mindenkor a lehető legmértékletesebb volt; az erős és választékos étkeket szerette; sört ivott, bort sohasem; sokat tartott a rendes sétára, vagy kertbeni tartózkodásra; foglalkozása közepett is mindenkit szívesen fogadott, soha senkit sem jelentettek be nála, honlétét soha senki előtt el nem tagadta. Látogatói rajta és közötte mit sem találtak a német könyvszipolyok szokott különcségeiből, semmit a tudós szobák por és szennyeiből. S ha nyakravalója és inggallérja megtört is kissé munkálkodásai közepett, de öltözéke tiszta volt és rendezett, a kelmék finomak és választékosak. Gazdag könyvtára csínnal volt felállítva, dolgozószobája kitsinőleg rendezve, ízléses palisander asztalán csak a legszükségesebb készletek állottak. Első pillanatra talán szegletesnek tetszhetett, de azért sem merev, sem fás nem volt. Még Ubti dolgaiban és ügyeiben is, melyekben egy férfiútól praeticus ügyesség nem is követeltetik, természetes ügyesség és könyvséggel járt kl. Azon then estélyeiben, taidon még mint ifjú ember tanítványai kisded csoportját elfogadd, körében ügyesen és figyelmesen szolgált theát s theához valókat, a foglalkozás túlbecsülése, de egyszers mint minden hanyagság nélkül.Midőn már elég későn egy szeretetreméltó élettársat választott magának, kénytelen len keztyűt húzni, pálctát hordani, társaságokat és whist-parthiekat látogatni és kéjutazásokat tenni; de ő mindezen szokatlanokba is sokkal könyebben betalálta magát, mint mennyire úgy társai, kik között világhírű férfiak is találkoztak, kibe,ék,és reménylkdték,akik közötte, idegen földön történt találkozások alkalmával is egy tökéletes tourista és hajlékony világfiként érezte magát. Megneszülte után a háztartás egyes gondjait az ügyes háziasszonyra ruházta, a nagyobb ügyeket azonban azután is azon pontossággal vezette, mely tulajdona volt. Vagyonviszonyai mindig a legtökéletesebb rendben valónak. Nyomasztó szabályok nélkül, kellő biztossággal járt el mindenben, boldog közepén a fényűzés és nélkülözésnek. Nem szerette sem a korlátozást, sem a hasztalan kiadást, sem a kétértelmű adakozást határozott alappal bíró felhívásokra, midőn tehetlen betegek segélyezéséről, árvaház alapításáról, vagy hasonlókról volt szó, feltűnés nélkül jótékony, sőt mondhatni, pazarló kézzel adakozott. Ezen szigorú rendszeretet mellett különöz és impracticus sajátságul tűnhetett fel, hogy pénzes szekrényeit mindenkor nyitva tartotta, sőt midőn elutazott, sem tűrte, hogy azok bezárassanak. Határozott akarata volt, hogy hazához csak megbizható egyének fogadtassanak. A természettel ember ismerő, ki nagy mértékben birt azon ritka adománynyal, hgy a legkülönnemübb emberei felett, a találkozás első pillanatában horoscopot állíthasson, s szolgáinak, tanácsadóinak és ügyészeinek választásában a legszerencsésebb és legügyesebb tapintatot tanúsította. Schlosser vallási irányzatát érdeklőleg — Gervinus többek között — következő becses adatokat szolgáltat : Schlosser fiatalabb korában, nem minden beeső hajlam és hivatás nélkül, theologusnak rendeltetett. Hogy határozott hite nem volt, már azt a, iskolában tanúsította, hol az előadott hittanok elleni vitáival a vallástan óráit folytonosan háborgatta; akkor is, midőn Göttingában Planck előadásait azt az a rendszer eredményei vonzották, elveit soha sem adta fel egészen, és fiatalabb éveiben, míg e hivatásnak egészen ellene nem mondott, sokszor vitatkozott a theologia egészbeni átváltoztatásának szükségességéről. A mihez azonban a hithezi ragaszkodás nem késztette, késztette a szemlélődéshezi ragaszkodás, késztette a meleg képzelődés, mely a képes népszemlélődéseket szellemi alakokban mutatt fel; késztette frankfurti tanári állása, melyben tisztelen, a fennálló hitet a napi divat frivolitásai s vallásgúnyolódásai ellen védelmezni, mely nemes magatartásban az akkori időszak legtiszteletreméltóbb férfiaival , Stein, Fichte és Schleiermacherrel osztozott is. A frivol voltairismust csapásnak tekintéss ha már korábban azon bizonyos Aicklard felvilágosultságát lelkesedett melegséggel magasztaló is, ki egy, a XVIII. század által még meg nem tűrhető bölcsészetet tanítva, a vallást az ember erkölcsi lényétől, a hitet az egészséges észtől elkülöníteni nem akarta; mégis ártatlan örömet érzett, hogy Abürd, időszakának iheologiai rendszerét érintetlenül hagyta, s csak azon oldalról sikerült azt legyőznie, mely oldalról a gondolkodókat is kielégíthető Látnia kellett, hogy a szabadszellem ép olyan sikertelenül működik az éltelen szelleműek által, mint magok a lesratlanok, s midőn sajnálkoznia kellett az időkön, midőn a vallási elvek káros következményeket szültek az életben, még inkább sajnálkozott volna, ha azok épen semmi következményeket sem szültek volna. Ő nem félt a szabad gondolkodást Francziaországban jobb oldaláról tekinteni, olyan időben, midőn lehetlen volt „az egész vak hitet, vagy csaló babonaságot ismét felerőszakolni“, de mégis sokkal nagyobb örömmel tekintett Rousseaura, ki „a vak hitetlenséget épen úgy üldözte, mint a vak babonaságot“, még nagyobbal egy Moserre, ki ép úgy gyűlölte a vallás és politikai kényuralmat, mint a törvénytelen és vallástalan szabadságot, és Lessingre, ki a zelotismus elleni harcz közepett mint bölcsész viselte magát; „kinek kedvesebb volt bármi merev vallás, mint épen semmi vallás“. A színlelőket, kik tetteikkel elveiket gyalázták meg, mindenekfelett utálta; az őszinte pietistát azonban mindenkor kész volt védelmezni a vaskalapos lutheránusok scholasticismusa ellen ; mindenekfelett pedig azt óhajtá, hogy a vallás által az emberek azon önérzetre serkentessenek, hogy a dolgok egy magasabb rendéhez tartoznak. —ik— A magyarországi gabonakereskedés. tv. Ilontoui úr állítása szerint a magyar búza csak akkor versenyezhetik állandóul az oroszországi és duna fejedelemségi búzávál, ha az, Marseillebe szállítva, hectoliterkint (egy hectoliter majd annyi mint 11/, mérő, miután 100 hectoliterre 162 ’, mérő esik 20 franknál, s Lon Napi újdonságok. — Mindazon hazafiak, kikhez a magyar akadémia elnöksége eszközlendő gyűjtés végett aláirisi iveket bocsátott s kik ezeket mai napig be nem küldették, tisztelettel feszólittatnak, hogy a náluk kinn levő aláírási iveket a gyűjtött pénzekkel együtt alulírt pénztári hivatalhoz folyó év végéig okvetlenül beszállítani szíveskedjenek. Úgy szinte felszólittatnak az alapítók is, kik az aláírási íveken magukat kötelezték, de szabályszerű kötelezvényeket máigsan ki nem állítottak, hogy az alulirt hivatalnál lészen álló kötelezvény-mintákat kitölteni, s az aláirás idejétől hátralevő kamatokat vagy részlet-fizetéseket letisztázni méltóztassanak. Kelt Pesten, 1861. dec.lső napján. Tóth Lörincz, m. akad. rendes tag a pénztárnok. * A „Pesti Napló“ egy czikkírója elősorolja mindazon kül- és belföldi tudományos társulatokat és intézeteket, melyekkel a magyar akadémia könyvtára csereviszonyban áll. Az akadémia könyvtára semmiféle úton nem gazdagszik annyira, mint e példány-csere által, melynek következtében többnyire oly művek birtokába jut, melyek a tudomány legújabb mozzanatait tüntetik elénk a világ minden részéről s a melyeknek megszerzése egyes tudósoknak elviselhetlen teher leendene. Sajnos, tény e tudományos kincsekről jelenleg éppen azok, a kiknek megbe csülhetetlen forrás volna, alig vehetnek tudomást, minek egyedüli oka az, hogy az akadémia mostani szűk helyiségeiben a külföldről érkező könyv. A reményeket már nem képes elhelyezni; halomra gyűjtve hevernek ások, a csaknem a hozzáférhetés is lehetetlenné Tált. Egy nagy okkal több óhajtanunk — igy kiált fel aczik kiré, hogy az akadémia uj palotája mielőbb fö épüljön. A könyvhalom most egy pigra mássá, az ügyteli iratoknak nincs helyük, physical és vegytani team a pia dezideriák sorába tartoznak. Mindez tért, elhelyezést kiván. S igy méltán állíthatjuk, hogy akadémiánk biztosabb, elevenebb és közhasznúbb tevékenysége az akadémia házának gyors építéséről föltételeztetik. * A magyar tudományos akadémia palotájára nézve ismét egy újabb indítvány merült fel. Az M 0.u szintén megerősíti azon közelebbi tudósításunkat, hogy az akadémiai épület pályázó terveinek megbírálására alakított bizottmány Henszelmann Imre tervét ítélte legcélszerűbbnek, s azt is hallja, hogy e terv költségvetés tekintetében is legelőnyösebb. De a kiállitási összeg még mindig oly nagy, főleg ha a góth stílnél nélkülözhetetlen freskókat az ámitásba vesszük, hogy akadémiánk pénzereje e közégvetés fedezésére sem elegendő. S annyival elégtelenebb, mivel az akadémia palotájára szerzett összegek egy rétzét bérház építésére szándékoznak fordítani. Ez indokból kiindulva a nevezett lap azt javasolná, hogy az akadémia a bérház építésére használandó telekrészt adja el és tisztán csak a maga czéljaira emeljen palotát. Azt, hogy az akadémia bérházat toldjon palotájához, aethetikai szempontból mi is határozottan ellenezzük; az új javaslat praktikus oldala az, hogy az akadémia a bérháznak felajánlott telek egy részét eladván, az által kétszeresen növelné pénzerejét. A bérház építésére nem kelene költekeznie, s az eladóból nyert pénzzel a palotára fordítandó összegeket tetemesn növelné. * Zala megyében Botka Mihály, volt országgyűlési képviselő ur 1860 év folytán az akadémiai alaptőke gyarapítására s ház épitésére oly szép eredményű gyűjtést eszközlött, mely a hazafias buzgalom és készség példányaként említhető fel. E nagy gyűjtés csak készpénzben 1113 ft 78 kr. és 8 darab arany. Ideszámítva még a nagykanizsai tetemes küldeményeket és a zalai nemesi pénztár áldozatát, Zalamegye hazafias lelkességéről kalapemelve kell emlékeznünk. •A pesti kath. legényegylet tagjai e napokban a harmadik munkakiállítást rendezték az egylet helyiségeiben. A munkakiállítás legfőbb czélja az, hogy a különféle mesterségekhez tartozó segédek közt e nemes verseny felébresztessék és ápoltassák, mindenki saját mesterségéből oly készítményt mutatván fel , mely saját keze munkája s mely munkadarabon szorgalma és ügyességének világos jelét adja. E szerény munka kiállítás mintegy 36 különféle mesterségnek köréből jó és kevésnek kivételével, remeknek mondható iparcikkeket honba szállítva, 21 franknál (egy frank 40 krus pénzben agio nélkül) többe nem kerül. Ebben igaza van Bontoux úrnak, de az nem áll, hogy jelenleg, vagy még jövő évben is, ha a vasúti vitelbérek megmaradnak, ilyezért gabonánkat Marseillebe vagy Londonba szállíthatnánk. Lássuk példában. E fentebbi számítás szerint Francziaország fő kikötőjében Marseilleben egy mérő magyar bubának nem volna szabad drágábbnak lenni, mint 4 ft 80 kruj pénzben. De ily árért rendszeresen búzánkat Marseillebe nem szállíthatjuk (egyszer mindenkorra megjegyezzük, hogy az agrót, mely úgy is változó, nem számítjuk). Nézzük a költségeket. A magyar gabona árának zsinórmértékéül Szeged városának piaczát vesziük, mely épen a Bánság, Bácska és Tisza vidéke közt, vagyis a gazdag Alföld közepén fekszik, s mind vaspályával, mind vizi úttal kapcsolatban áll az ország fővárosával s többi fél gabona-piaczaival. Szegeden az utolsó 10 évi középszámítás szerint, vagyis 1851-től 1860-ig bezárólag egy mérő búza ára volt 7 ft 20 kr. új pézben. A költségvetés tehát így áll: Összesen 5 ft 10'/, kr. E szerint egy mérő magyar gabona Szegedről Marseillebe szállítva nem 4 ft 80 kr., hanem 5 ft 16'/, krajczárba kerülne. Pedig ebbe még nincs beszámítva a zsákokra teendő költség és a biztosítás a belföldi vasutakon. Egy mérő búzának biztosítása egy va-pályán s/10 krajezár, ha más pályára is átmegy, */,, kr, s igy Szegedtől Triestig minden mérő után la/10 krajezár. Azaz egy mérő aagyar búza Mar..eigeben 5 forint 17V10 krajezárba, franczia pénzláb szerint 13 frankba, 4 centimbe, s egy hectoliter 8 forint 62 krba, vagyis 21 frankba s 55 centimbe kerülne, mely ár 1 frankkal s 55 centimmel múlná felül az alapul fölvett 20 frank értéket Londonba szálitva igy állana a költségvetés : Egy mérő bűz* ára Szegeden .... 3 ft 20 kr. Vasúton szállitása Pestre......................— „38 „ Egy mérő búza ára Szegeden. . . . 3 ft 20 kr. Vasutoai szállítása Pestre . . . . — „38 „ A hídon át Budára.............................— ,, 10 „ Vasúton Triestig ...................................— n 83 „ Triestben ki- és berakodás költség . — „10 „ Triestből Marseillebe hajóbér . . . — „ 26'/, „ Franczia beviteli vám..........................— , 13 „ Biztosítási, hajhászi, stb. költség ■ . — „ 16__