Sürgöny, 1862. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1862-01-23 / 18. szám
nokságnak a fejedelem kezeibeni egységes oszthatlansága. Máskép áll a sereg-kiegészítéssel a dolog. Az egységeshadsereg életfeltétele, hogy a szükségelt kiegészítéseket megkapja, mily módon s ki által történjék ez, az másodrendű kérdés. E pontra nézve a magyar országgyűlés sarkalatos történeti jogához jutunk , s ez az, hogy az újonczilletéket önként ajánlja meg. A katonai ügyeket illetőleg további nyílt kérdés az, hogy a honvédelmi magyar miniszer hatalma köréhez tartoznak-e az országban állomásozó csapatok fölötti parancsnokság, úgyszintén e csapatok igazgatási ügyeinek vezetése, hogy részére mintegy nem csupán rendőri, de egy magyar hadügyminiszer hatásköre is körülhassék s megadassék. Ez engedményben sem látunk mi veszélyt, mert a 48-ks törvényekben is fen van tartva a király részére az országban állomásozó csapatok határtalan elhelyezési joga. A III-dik kétségtelenül közös ügy, a szó szoros értelmében véve az összes államhitel- és birodalmi pénzügy közös tárgyalása. És ez bizonyára a legnevezetesb pont, mely mindkét részről barátságos engedékenységet kíván. Mi az összes államhitelügy közös tárgyalását illeti, fölfogásunk szerint ez semmi jogba sem ütközik, miután maga az 1848-as törvény a magyar országgyűlés beavatkozási jogát erre nézve igénybe nem veszi. Másképen van az a birodalmi pénzügyet illetőleg. Itt a magyar országgyűlés történelmi jogának második sarkalatos pontjával találkozunk: a szabad adómegszavazás jogával. És itt mindenekelőtt is egyedül a magyar országgyűlés magyar államférfiainak belátását és engedékenységét kell igénybe vennünk. Ha a magyar országgyűlés ezen tagadhatatlan joga mellett mereven és hajthatlanul akarna megmaradni, úgy azt alapos mértékére, az egyenes adó megszavazására kell visszavezetni és a korona absolut hatalmára nézve a nem egyenes jövedelmi források kijelölésének joga volna igénybe veendő. Ez azonban egyenes úton visszavezetne bennünket a közbenső vámvonalhoz. Minden gondolkozó férfiú belátása fölment attól, hogy itt azt bizonyítgassuk, mikép a közbenső vámvonal felállítása a rationális népgazdászat bármily módját épen lehetetlenné teszi és a Lajthán inneni és túli országok anyagi romlásához vezet. Hogy a rationális államgazdászat lehetséges legyen, az állam szükséges pénzügyi irányban minden körülmények közt kell, hogy előre biztosítva legyenek és alkotmányos államokban mindenesetre a népképviselet beleegyezéséhez kötvék és nem bocsáthatók egyes külön országgyűlések önkénytes tárgyalása alá, vagy nem tehetők azok lehető önkényétől függővé. Az államszükséglet meghatározása és annak egyes, habár önálló tényezőkre való szétosztása a budget tárgyalás sajátlagos czélja, — és ennek, ha nem akarjuk az állam javának magas álláspontját szem elől téveszteni, közösnek és egységesnek kell lennie. De másrészről az állam fönnállása és annak magasb érdekei által nincs ugyan föltételezve, mikép egy több önálló tényezőkből álló államnak anyagi szükségletei ezen első közös tanácskozmányban egészen egyes részletekig felosztassanak és repartiáltassanak; az államra nézve tökéletesen elég, ha szükségletei az egyes tényezőkben rejlő garantiák által biztosíttatnak. És ebben fokoailtosan leg-uvUvAvVt diffin megoldásának lehetősége ; azonban erről közelebbi czikkünkben tüzetesebben szólunk.“ Az erdélyi vasút. Ministeri tanácsos, lovag Gheka jelentése a kereskedelmi ministerhez az erdélyi vasút ügyében. (Folytatás.) A Sebes-Körös-völgy. Kezdete a Kárpátok sok nyúlványainak egyikénél van, a melyek nevezetesen Erdély északi részén nagy ágakban s csoportokban az ország belje felé kiterjednek s azt oly sok medenczévé alakítják. A hasonnevű folyó eredetét a Dumbrava-hegy nyugoti lejtőzéseinél veszi, nem messze Körösfőtől, s futásában nyugot felé megy N.Váradnak, a hol délre kanyarul, hogy a Fekete-Körössel egyesüljön s evvel együtt Csongrád felé a Tiszába siessen. A völgynek felső része, még pedig Bánffi-Hunyadon felül, déli oldalával is a Risek nevű hegyet érinti, a melynek északi oldalán van eredete a Nádas vizének s a hasonnevű völgynek. Nyugoti oldala a Dumbrava-hegy egyik ágával határos. Bánffi-Hunyadtól mintegy két mfldnyire egész Feketetóig völgylapály van, mely igen széles, alább azonban kissé keskenyül, dombokkal rakodik meg, de mindig könnyen átkelhető. A postaút előbb a lapályon halad, aztán a hegy lábához, annak északi oldala mellett nyúlván el, simul. A porphyr hegy formativ e vidéken előtűnő, a hegyoldalak s a dombok általában mind erdősitvék. Feketetótól Bucsáig a völgy megtartja barátságos kinézését, s csak e helységnél kezd vadabb jellemet ölteni magára. Itt lépünk a Királyhágó területére, amelynek vadsága szembeszökő ellentétet képez a szomszéd lapályok és puszták végtelen óczeánjával. A Királyhágó egy nyúlvány (Ausläufer)systema, amelynek ágai a völgy jobb oldalán mereven nyúlnak annak teknőjébe. Itt úgy látszik, mintha a folyó erőszakkal tört volna magának utat a havason keresztül kígyózó sziklás falakba s felváltva erdős, meredek oldalakba vésett árkában. Már Bucsán alól a balparton mindjárt szembetűnik egy hegykúp, a folyó futása azután kissé szélesebb völgyben halad egész Brátkáig, azonban a Révig tartó még tágasabb tér tekervényes, s a partok mindkét felől többnyire sziklás kiállásokból alkotvák. Így találkozik Réven felül a balparton, egymástól mintegy 400 ölnyi távolságra két szikla-kinyúlás, melyek felsőbbje egy erdős oldalban végződik. Evvel szemben a jobb oldalon emelkedik egy sziklafal, s ez igy tart felváltva szakadatlanul egész Brátkáig. E tér, a melyen 7—8 sziklakiállás s ugyanannyi beöblözés létezik, mintegy 1 mfld s 300 ölnyi hosszú. Réven alól ismét kitágul a völgy, s a kétfelőli hegység erdős. A völgylapály mivelve van. A jobb partot szőlőhegyek fedik. A Sebes-Körös völgye Erdélyt csak mintegy 4 mfldnyi hosszúságban vágja keresztül, t. i. Körösfőn felül kezdve Feketetóig, a mely utóbbi helység mellett az Erdély és Magyarország közti nyugoti határszél vonul el. A kolozsvár-n.váradi posta- és commercialis ut, a Szamos és Körös közti magaslattól nyugotra mindjárt eléri a Körösvölgy déli lejtőzéseit; a jobb oldalon B.-Hunyadon és Feketetón elvonulván, a jobb parttal párhuzamosan halad a Királyhágó lábáig, itt elhagyja a partot s attól északra húzódván, a hegyre felhalad, melyet áthágván, annak déli oldalán leszáll s csak Topán túl közeledik ismét a parthoz, a melyet Puszta- Újlakig követ, hol a vizen átkelve, a balpartra tér s azt N.-Váradig , többé el sem hagyja. E völgy terén, annak kezdetétől N.-Váradig B.-Hunyad, Feketetó, Élesd, M.-Te 1egy mezővárosokon kívül több falu fekszik 1/4—es mértföldnyi távolra egymástól, a minélfogva, valamint a kereskedelmi czikkek alább említendő szállítása következtében a forgalom ez útvonalon nem jelentéktelen. Amily jelentékeny a forgalom az országúton, és oly nyomorgó a hajózás a vizen; a hajók tulajdonképen csak az alsó részen járnak, mivel a felső folyó csak tutajokkal járható, ezekkel is nagy fáradsággal s csak bizonyos időkben, mikor nincs vízhiány. Nagy- Várad városa a víz két partján fekszik, amelyen 2 kemény híd köti össze a két városrészt egymással. A jobb parton levő városrész dél felől a parthoz, északfelől pedig közvetlen a szőlőhegyek lábához terül. Az indóház is ezen az oldalon van, a város nyugati részén s épen a lassaban lenyúló hegyoldal tövében. A balparti városrész ellenben a Körös-folyó alvidékére terjed ki; e városrészben van egy erőd ("Castell), amely különben Csak nor""""1 »'SravhAl Ink tanvakkal áll, s tulajdonképeni erőditvényei nincsenek, tehát nem látszik stratégiai becscsel bírni. Fönntebb volt említve, hogy a Sebes-Körös a Dumbrava-hegy egyik nyúlványából ered Körösön felül, s nyugotra fejlődik ki. Ezen hegy várpontot képez a Körös s a Szamosvölgy közt, de nem a tulajdonképeni Körös és Szamos folyó, hanem csak a Körös vize s a Kapus-patak közt, a mely a Risek északi nyúlványából fakad s a Kis-Szamos mellékvize. E rövid vázlatból tehát láthatni, hogy a risekdumbravai hegycsoport északi nyúlványaival két medenczét képez, amelyek egyikéből a Nádas, másikából a Kapus-patak ered, melyek a Szamosba folynak; mig e havas-systema déli nyúlványai egyetlen bassini-t alkotnak, mely a Körös forrását környezi. Alább meglátandjuk : a Szamos és Körös vizeit elválasztó hegységek alakzatának előleges leírása szükséges volt, mivel e leírás összefüggésben áll azon magaslat tárgyalásával, amelyen egy leendő vasútvonalnak át kell mennie. A Szamosvölgy. Azon völgy, amelyről itt a vasutat illetőleg szó leend, a Kis-Szamosé (hideg Szamos), azon folyóé, amely e nevezet alatt a nyugoti Kárpátokból ered, Gyalun keresztül Kolozsvárra foly, itt csaknem északi irányt vesz, hogy Dézsnél a keleti Kárpátokból eredt Nagy-Szamossal egyesüljön s evvel észak-nyugot felé Jánón át a Tiszába ömöljék. A n.várad-kolozsvári irányban a Nádas- és Kapus-patak mellékvölgyei eszközük a Körös völgy átmenetét a Szamos völgyébe; mivel pedig én a mellékvölgyek tárgyalásának külön fejezetet szenteltem, itt csak a tulajdonképeni Szamosvölgyről, mégpedig azon ponttól kezdve lesz szó, hol a Kapuspatak a Szamosba ömlik. A II.-Váradról Kolozsvár felé tervezett vasút nem a felső Szamosvölgyön megy, hanem előbb a Nádasvölgyön Kolozsvárra s csak itt lép a Szamosvölgybe. A Kapus és Kolozsvár közti Szamosvölgyet azonban mégis megszemléltem, mivel többektől inditványoztatott azon eszme, ezen völgyterületet a vaspályára nézve fölhasználni s a kevésbé alkalmas Nádasvölgyet elmellőzni. E völgy a jobb parton Kapustól Gyaluig szélesebb tért nyújt, a mely innen kezdve lassudad hegyoldalakkal változik, Gyalutól Kolozsvárig pedig a völgylapály ugyanazon parton még terjedtebb és egyformább. Az országút Kapus mögött átmegy a vizen s a Szamos jobb partján vonul Kolozsvárra. Gyalu nagy helység, kastélylyal, de rézsut fekszik a völgylapályban. Az országút Kolozsvár előtt mintegy 6, mértföldnyire merev emelkedésű és lejtőn dombon halad keresztül, különben a folyó felősségével egyiránt nyúlik el. A balpart kevésbé kedvező. Annak hoszszában kopár hegyoldalak emelkednek, kiállásokkal s üregekkel fölváltva. A Szamos keresztül foly a városon, annak északi része mellett elhalad , a hol fölveszi magába balról a Nádas vizét. Tovább jobb felöl egy kis patak foly bele, melynek felső tájai a bócsi mellékvölgyet képezik, hol a hasonnevü magaslat létez az Aranyos vizével, melyről maga helyén leend szó. Föntebb meg volt érintve, hogy a Szamos továbbfolytában Dézs felé tart. Az országút Kolozsvárról a Szamosvölgyön vonul Dézsre, továbbhaladtában kelet felé Beszterczén át Bukovinába megy, s nem csekély belforgalmat tart fenn, valamint az Erdély s Bukovina közti kereskedést is eszközli. Szamosujvár városa kereskedő hely, s összeköttetés után látszik sóvárogni északról Szathmárral, délről pedig Kolozsvárral. Erdélynek északi része általán az anyagi jólét minden ágában nagyobb életképességet látszik ígérni, ha különben hathatós közlekedési szerek által, közvetítve vagy közvetlen ápoltatni fog. Alább e tárgyra is visszatérendek. Minthogy pedig a jelenleg Erdélyre nézve kilátásban álló vasútvonalak a Szamosvölgynek csak fönnérintett részét érdekelhetnék, nem tartottam szükségesnek azon völgy további tájait megvizsgálni; átmegyek tehát az 011 völgy leírására. (Folytatása köv.). Megyei tudósítások. — Zemplénmegye. S.-A.-Ujhely, jan. 19. E megye szülte s nevelte főispáni helytartónk, kis-rákói Lehoczky László ur ősltga, a kormányzására bízott megye székhelyén S.-A.-Ujhely városában múlt évi nov. 30-án a higgadt gondolkozásunk örömére megérkezvén, gondjait a tisztikar megalakitására fordítandó, magát legelőbb is a megye azon tekintélyes pvagyonosabb közbirtokosaival tette közeli érintkezésbe, kik a Felséges Fejedelem elvitázhatlan jogait a haza érdekével válhatlan kapcsolatban lenni találják s ugyanazok meghallgatása után a megye alkotmányos állásával ösmeretes, a törvény és igazság kiszolgáltatásában jártas, részrehajlatlan és részint a már 1848-as évek előtt alkotmányos hivataloskodásukban tapasztalást nyert, részint az 1860-ik évi October 20-án kelt legmagasb diploma alapján, ugyanazon év december hava 19-én közválasztás utján szervezett, s félre nem vezethető birtokos egyénekből múlt évi december 31-én alakitá meg a megyei tisztikart, kiknek névsora azon megjegyzéssel közöltetik, miszerint az esküvel kötelezett tisztikar tettleges működését a Felséges Fejedelem és haza, a magán- és közjogok védelmére irányzott komoly határozottsággal folyó évi január 2-án meg is kezdette legyen. Zemplén megye tisztikara első alispán Füleky György. 2 od alispán Revisnyei Reviczky Imre. Főjegyző Rozgonyi József. 1-aor aljegyző Kisrákói Lehoczky Kálmán. 2-ad aljegyző Agcsernői Szerdahelyi Károly. 3-ad aljegyző Eőri Fülöp Miklós. 1-ső alügyész Váradi Stépán József. 2-ad alügyész Gönczy Bertalan. Pénztárnok Ecsedi Ecsedy Tamás. I. Hegyaljai járás. Tokaji kerületi főszolgabíró Tóth Sámuel. Esküdt felsőkubinyi Mesko Károly. Szerencsi kerületi alszolgabiró szerepi Kelemen Antal. Esküdt Séra István. Geszthelyi kerületi alszolgabiró olcsvári Olcsváry Bertalan. Esküdt Gőcze Tivadar. Sárospataki kerületi alszolgabiró Szenczy László. Esküdt mihályi Szabó Bernát. II. Terebesi járás. Terebesi kerületi főszolgabíró Szécsy Mihály. Esküdt jászberényi Fodor Napoleon. Újhelyi kerületi (melyhez az eddigi zempléni kerület községei is tartoznak) alszolgabiró Kiss Károly. Esküdt Kozma Pál. Gálszécsi kerületi alszolgabiró Hunyor Sándor. Esküdt Schmidt Károly. III. Bodrogközi járás. Bodrogi kerületi főszolgabiró bánóczi s pálföldei Eperjessy István. Esküdt halászi Takáts Sándor. Latorczai kerületi alszolgabiró szendrői Gőcze Bertalan. Esküdt Antalóczy Antal. Tiszai kerületi alszolgabiró Kigyóssy Albert. Esküdt Novák Gyula. IV. Nagymihályi járás. II. Mihályi kerületi főszolgabiró füzesén Füzesséry Bertalan. Esküdt Frölich Gyula. Deregnyői kerületi alszolgabiró ujfalusi Ujfaluasy Endre. Esküdt makkai Makkay Miklós. Rákóczi kerületi alszolgabiró szilágyi Szilágyi Pál. Esküdt Oláh Gusztáv. V. Homonnai járás. Homonnai kerületi főszolgabiró ladoméri Ladomérszky Antal. Esküdt Szabó Mihály. Mezőlaborczi kerületi alszolgabiró szalafői Békés Ede. Esküdt Gerzanits Béla. Sztakcsini kerületi alszolgabiró Petrassovits Sándor. Esküdt Tremmel Károly. Zsalobini kerületi alszolgabiró kükemezei Kükemezey Péter. Esküdt Bencsik Sándor. VI. Varannói járás. Varannói kerületi főszolgabiró isépi Izsépy László. Esküdt tasnádi Székely Vincze. Dobrai kerületi alszolgabiró bánhegyesi Kulin Gyula. Esküdt la Bath Béla. Sztropkói kerületi alszolgabiró Bojcsik Endre. Esküdt Benkő Károly. Számvevő Pehovits János. 2-ed számvevő Pauer Milos. Levéltárnok szendrői Gőcze Tamás. Levéltárnoki segéd s megyei iktató Farkas József. Megyei kiadó Baráth Miklós. írnokok Zelényi Lajos, Steiner Miksa, Világfi Pál, Tavassy István, Nyemecz Ferdinánd, Réz Lajos, tasnádi Székely Ferencz, nemessányi Nemessányi Ágoston, Gönczy Mihály, Rieder Ferencz. Várnagy bárcziházi Bárczy János. Tömlöczmester hajdú-hadnagyi czimmel Vöröss Vendel. Csendbiztosok Fáji Fáy Pál a szerencsi és geszthelyi kerületben. Molnár János tokaji és pataki kerületben. Eperjessy Antal terebesi járásban. Gőcze Miklós bodrogközi járásban. Lévay Károly nagymihályi járásban, homonnai és sztakcsini kerületben. Pálkuthy András varannói járásban, zsalobini és mezőlaborczi kerületben. Főorvosok Breznay István S.-A.-Ujhelyben. Novák Antal Terebesen. Megye-kórházi főorvos Steiner Sándor. Alorvos Hornyay Ferencz. Kerületi orvosok Székely József Tokajban. Klimó Menyhért K. Helmeczen. Mráz Lajos Nagy-Mihályban. Thoman Dávid Homonnán. Holländer Lajos Varannón. Tauszk Lipót Sztropkón. Weisz Armin S.-A.-Ujhelyben. Sulkovszky József Szerencsen. Tiszteletbeli orvosok Rutay Antal, Patakon. Dick Simon Tolcsván. Roth Albert K.Helmecben. Bábák Baranyovszky Borbála Hegyalján. Deáky Katalin Bodrogközön. Bacsinszky Johanna Terebesen. Szendy Alojzia Ujhelyben. Ruczky Terézia N.Mihályban. Nátafalussy Zsófia Homonnán. Neumarken Zsuzsanna Varannón. Bulyovszky Borbála Sztropkón. Törvényszéki ülnökök Bánhegyesi Kulin Pál. Nyomárkai Nyomárkay József, Vadnai Vadnay György, Antóny István, Fekete József, Stanczel Károly, jekelfalvi Jekelfalussy Kálmán, Steiner Ferencz. Telekkönyvvezető Kutka Károly. Telekkönyvi segédek: Kükemezei Kükemezey Zsigmond, Zámbory Ödön. Törvényszéki igtató Szenczy Ágoston. Törvényszéki kiadó Fekete János. Törvényszéki írnokok: Soltész Károly, Farkas Gyula a telekkönyvi osztálynál, Lacsay Miklós, Sárossy Imre, Eperjessy Imre. Útibiztosok: Láczay Antal szerencsi és geszthelyi kerületben. Tamássy Domokos tokaji és pataki kerületben. Szirmay Károly n.-mihályi járás, homonnai és sztakcsini kerületben. Balogh Antal terebesijárásban. Retteghy István varannó járásban, sztropkói és jelesen. A Bel- és Lipótvárosra, és a felső vámon kivüli telepvényekre nézve , a lipót-utczai úgynevezett sörház kaszárnyában lévő népszámlálási hivatal helyiségei. A Terézvárosra nézve a Kisdiófa utczában lévő külvárosi bíróságnál. A Józsefvárosra nézve a külvárosi bíróságnál, Futó-utcza 44-ik számú házban. A Ferenczvárosra, és az alsó vámon kívüli telepvényekre nézve a külvárosi bíróságnál, Soroksári utcza Rumbach féle 34-számú házban. Ezen választmányok a felszólamlási beadványokat a szokott délelőtti és délutáni órákban átvenni és tárgyalni fogják; legottan ez okból az összeírási lajstromok a felszólamlási igények támaszthatása, vagy a lajstromok kiigazítására célzó észrevételek előterjeszthetése végett mindenki betekintéséül folyó évi február 8-ig nyilvántartatnak. A folyó évi február 8-ika után befolyandó felszólamlási igénykeresetek tekintetbe nem vétethetnek és a különben igazolandott felmentési jogczim a kitűzött határidő mulasztásával elenyészettnek kijelentetik.“ * A nemz. színház operai játékrendjét, miután az újdonságokat oly nehezen ragadja meg, egy óságra figyelmeztetjük. Mehul : „József és testvérei“ czímű daljátékára, mely jól scenírozva talán nálunk is gyakorolná a párisihoz megközelítő hatást, hol az rendkívül tetszik. * A Fama a budai népszínházban ismét egy igen érdekes előadást helyez kilátásba. A jövő hóban t. i. a jogász-segélyegylet javára három jogász (Toldy István, Hileczky Béla és Bercsik Árpád) kr műveket, melyeket ismét jogászok fognak eljátszani. Természetesen a nőszerepeket alkalmasint kivéve, különben itt is előfordulhatna egy Erzsébet-korabeli bizonyos angol színházigazgató mentsége, ki azzal menté a darab hosszadalmas elkezdetését, hogy a királyné még nincs megborotválva. — Molnár úr ez alkalommal a népszínház helyiségeit egészen díjtalanul engedi át az ifjúságnak, mi által egyszersmind viszonozni akarja azon szép buzgalmat és ernyedetlen törekvést, mit e derék ifjak a népszínház ügyének előmozdítása körül kifejtettek, s minek elismeréséül bizonyosan a közönség is elhozandja koszorúit. Nem mulaszthatjuk el itt figyelmetessé tenni a közönséget, hogy a népszínház teremtőjének, s e valóban nagy horderejű eszme heroldjának, Molnár igazgatónak jutalomjátéka hétfőn fog végbemenni. Adatni fog : „Kears vagy kényelműgeg és lángész“ drámai felvonásban. A journalistika ismét ferde szemet fog vetni e választásra s nem egészen méltán. Molnár úr mint színész választotta e darabot, s a közönség jutalmazza meg benne a valóban fáradhatatlan népszínházigazgatót. * Egy bécsi lap Esztergomból helyreigazítást kapott a bibornok hg-primás meglopatására nézve , mely a „P. N.“ közlése szerint több hibás adatot tartalmazott, s általunk jó eleve helyre lön igazítva. Az említett helyreigazítás így hangzik : 1. Még nincs kipuhatolva, várjon a lopás épen vizkereszt napján, vagy egy nappal később történte? 2. Hogy a Szt-István rend nagy keresztje — mint mi is tagadtuk — nem lopatott el. 3. Továbbá, hogy az elorzott dobozban csak 2000 darab arany volt; továbbá ő eminentiájának 9000 írtja bankjegyekben s végre 19,000 frt letétmény pénz hasonlókép bankjegyekben. * A debreczeni casino utóbbi közgyűlésében elhatározta, hogy e farsang folytán ő sem fog bálokat rendezni. Tavaly tánczvigalmakból mintegy 1000 ftot gyűjtött a Csokonai szoborra, s várjon vétek volt-e ily eredményű tánczvigalom. A Csokonai szobor tőkéje most az 1100 ftot haladja. A közgyűlés Simonffy Samu h. ügyvédet újra megválasztotta a társulat elnökének. * Az eperjesi takarékpénztár 1861-től következő üzletet mutat ki: Pénztári maradék 1860. dec. 31-ről 20,869 frt 33 kr. A telek 5 protes betételei 240,407 frt; 6 printesek 174,913; visszafizetett előlegezések 77,946 frt 13 kr. Beváltott váltók 3,374,627 frt 32 kr. stb. a bevétel öszlete 3,977,536 frt 42 kr. A kiadási rovatban következő tételek fordulnak elő : 5 pront betételek visszafizetése 200,997 frt 56 kr.; 6 pront ké 129,101 frt 6 kr.; 6 pront kölcsön 15,000 frt; váltókra adott összegek 3,403,183 frt 20 kr. Jótékony czélokra 1489 frt 18 kr. jövedelmi adó fejében 7222 frt 84 kr. hivatalnokok fizetése 4564 frt, részvények kamatja 1260 frt, részvényosztalék 24,000 frt. — Készpénzbeli maradék 56,521 frt 2 kr. A takarékpénztár f. hó 14-kén tartó utóbbi közgyűlését. Ezúttal a bizottmány nem tudott kívánt szótöbbségre jutni az iránt, hogy a felajánlott hat lakház közöl a takarékpénztár a Haller-Matyassovszky-féle házat vegye meg jutányos áron a társulat sajátjául. —lk — Az aradi lövészegylet gyűlése január hó 19-én tartatott meg. A gyűlést K. Simonyi Lajos, az egylet főlövészmestere nyitotta meg, lelkes szavakkal jelentvén ki örömét, hogy az egyletnek úgy, mint a hazának e téren is szolgálatára lehet, és polgári kötelességét teljesítheti. Örömmel tudatta azt is a gyűléssel, hogy az egylet 72 taggal szaporodott, mely által a társulat anyagi és szellemileg sokat erősödött. A számadások is megtétettek és pedig következőleg : 1860-ik évről a készpénzbeli átvétel 119 frt és 86 kr. volt. Ugyanazon évről az egylet adóssága 1306 frt és 91 kr. 186l-ik évben a társulat jövedelme 3283 frt és 68 krt tett. Az említett évben a társulat összes kiadása 1389 forint és 84 krajczár volt, mely kiadásba az átvett teher lefizetése is beszámíttatott. A felhozott számítások után a lövészegylet pénztárában készpénz maradt 706 frt és 79 kt. Az egylet helyiségének nagyobbítására kiküldött választmány küldetéséről jelentést tett; a bemutatott terv megvizsgálása egy szakértő comitére bízatott, mely véleményét a választmánynak benyújtja. A volt pénztárnok Szymer pedig a számadás alól felmentetett. Popovics Zsigmond ügyvéd, az egylet volt titkára visszalépett és helyébe közfelkiáltással ügyvéd Bogdánffy Gergely megválasztatott. Az igazgató választmány közül három visszalépvén, helyettük szinte közfelkiáltás utján Török Gábor, Dániel Antal és Horváth Ádám választottak meg. —lk— Január 20-án éjszaka Aradon -Séga külvárosban tűz ütött ki Leopold Rudolf szeszgyárában; a lakás, tárház és gabnakészlet leégett. A malom, a gép má s egyéb épületek megmentettek. — A Neuman-testvérek vízszivattyúi legnagyobb szolgálatot tettek, mig a városbeliek megérkeztek. Mint halljuk, minden biztosítva volt. —lk— A szatmármegyei fiók gazd. egylet igazgató választmánya az alapszabályok IV. fejezete és 3. pontja értelmében I. év január 29-ik napján Szatmáron a város tanácsteremében gyűlést tartand, melyre az. ez. választmányi tagokat ezennel meghívni szerencsém van. A gyűlés ezúttal a tagok névsorát szerkesztendi, a járulékok befizetése iránt rendelkezend, és a f. évi április hó vége felé megtartandó marha- és gazdasági terménykiállitást tárgyalandja. Megkéretnek a t. sz. ivtartók, hogy íveiket az említett határnapig, t. i. január 29-ig hozzám , mint az egylet elnökéhez beküldeni szíveskedjenek. Kelt Sárközön január 14-én 1862. B. Vécsey József, alelnök. * Karlovitzban jelenleg egy állambizottmány létezik, mely az elhunyt patriarchs, Rajacsics hagyatéki vagyona írja össze és állapítja meg. * A szerb nemzeti színházra még folyvást bőségesen gyűlnek az adományok. * Forovich csavargőzös tulajdonosa Nagy-Becskereken egy részvénytársulat alakításában fáradozik, mely 15 darab 30,000 ftos részvényre alapítva, egy vontató gőzös és tizenöt teherszállító hajó megszerzését czélozza, hogy Győr és Sziszek felé a gabna-kivitel könnyítését eszközölje. A vállalat eredménye kedvezőnek mutatkozik. * Nagy éljenek, gyér közönség. Ez lehetne czíme azon felkiáltásnak, melyet egy, Reményi Edénk iránt igen barátságos bécsi lap, a „Wanderer" hallat. „Mi Reményi első hangversenye után látogatott házakat jósoltunk e művésznek , úgymond, azonban mennél érdekesbé alakultak hangversenyei, mennél szabadabban fejlődött ki játékának eredetisége, s mennél inkább törekedett a művészi átalános feladatoknak megfelelni, annál csekélyebbé lett a látogatás. Mi B. első hangversenye alkalmával őt a magyar Amphion-nak neveztük, és ez epitetont azért választok, mert meggyőződve véltünk lenni azon átalános rokonszenvről, melyet ezen művész hazafiainál jogosítva van előidézni. De nagyon csalódtunk, midőn a jelenvolt magyarok éljeneit átalános részvét kifejezésének hittük, mert mikép volna különben lehetséges, hogy Reményi hangversenyei, kire földjei mindenkor büszkék lehetnek, mégis oly kevéssé látogatottak, holott a magyar előkelő nemesség Bécsben oly számos, hogy a művészek társulatának termét, hol R. játszik, legalább tízszer megtölthetné.“ Egyébiránt a „Wanderer“ műnirája is úgy látszik, már áttért azok táborába, kik azt mondják, hogy Reményi előadása nélkülözi azon nagy hang hatalmát, mellyel Joachim és egykor Vieuxtemps rendelkeztek. Ezt a Bach-féle „Chaconne“ eljátszása alkalmából hozza fel. Ellenben kitűnőnek dicséri cantabile-jét és azon varázst, melyet a magyar nótákban ki tud fejteni. Itt a mesteri kellemdús és elegáns játékhoz még a humoristikus vonás jól eltalálását is oda tudja csatolni. Ugyan e bíráló megjegyzi, hogy Erdey Róza kisasszonynak még hangja kiképzéséhez szorgalmas tanulmányra van szüksége. * Nestroy azon életéért, melyet az Orpheus előadása alkalmával rögtönzött, 15 írt birságra ítéltetett. Ezen rögtönzés jövőre meg van tiltva.