Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-08 / 81. szám
zete sem versenyezhet vele. A lakosok közt a vallási cselszövények viszálya létezik ugyan, azonban remélhető, hogy a legutóbbi évekbeli kormányzat példáját követve, a jelen török kormány is folyvást terjeszteni a fölvilágosodást, s hogy a vallási gyűlöletek csillapulni s végre el fognak enyészni. Törökországban nagyszerű reformok létesülnek, de ezen dolgok időt kívánnak és senki sem nyerhet haladékot adósságainak kifizetése nélkül. Mivelhogy mindaz, mi a szultánt képessé teszi arra, hogy kincstárát a pénzügyi zavarokból kiszabadíthassa, ugyanakkor megengedendi neki ama politikai, társadalmi s vallási javításokat is, miket a szultán — mint erről meg vagyok győződve, — türelmetlenül óhajt létesítni. — Ha Törökországot virágzóvá, s függetlenné tehetendjük, amit remélek is, minden veszélyeztetését kikerülendjük az eurpai súlyegyennek, melynek fölbomlása a múltban oly sok pénzköltséget s vérontást idézett elő. Semmisem mozdíthatná elő jobban az európai állandó békét, mint ott egy erős, független s jó kormány fölállítása. Remélem, hogy ezen czért rövid időn elérhetendjük. Bizonyosnak tartom, hogy a ház s az ország átlátandják, mikép az angol kormány, midőn mindazt elősegíti, mi ezen czélra vezethet, különösen, midőn ezen segélyt honunk felelősségének lekötése nélkül meg lehet adni, kötelességét teljesíti, s igényt tarthat az ország helyeslésére. Éne Stansfield „Austriának múlt decemben, a Szuttorinába történt fegyveres beavatkozási tényére“ vonatkozólag tesz kérdést. Azt mondák — úgymond — hogy Orosz-s Francziaország tiltakoztak ezen beavatkozási tény ellen , azt előesetnek tekintvén. Szónok tudni kívánja, ha várjon a kormány tehet-e le e tárgyban okiratokat a ház asztalára, s azt óhajtaná, hogy a kormány — ha ezt eddig még nem téve — e tárgyban Orosz-s Francziaországhoz hasonlókig járjon el. Layard erre így válaszolt: „Midőn a ragusai köztársaság független állam volt, az a velenczei birtokok által volt környezve. Nem tekintvén a velenczeieket kellemes szomszédoknak, hogy saját területét a velenczeitől elkülönözze, — két földnyelvet adott Törökországnak, az egyiket éjszakra, s a másikat délre Herczegovinától, a tengerig. Ekkér az teljesen elszigetelé magát a velenczeiektől. — Midőn az austriai kormány Ragusa s Dalmátia birtokába jutott, a két földnyelv Törökország birtokában maradt; s ha Törökország s Autria közt egyezkedés nem köttetik, ezen két földnyelv Ragusa s az austriai terület közt minden közlekedést meggátolt volna. — Törökország vonakodván a két földnyelvet Austriának átengedni, abban egyeztek meg, hogy egy it fog nyittatni Ragusa s ezen austriai terület közt, s hogy az semmi ürügy alatt sem fog elzárathatni. Legújabban Herczegovinában fölkelés ütvén ki, Vukalovics Lukács a Szuttorinában, a földnyelven egy üteget állíttatott föl. Az austriai kormány észrevévén, hogy ez az említett út elvágása végett történt, kijelenté, hogy az üteget lerontatandja, ha azt maga Vukalovics nem teendi. Mivel ez utóbbi azt a kijelölt határidő alatt nem tévé, az austriai csapatok a török kormány beleegyezésével bementek ama területre, hol az üteg volt, s azt ellentállás nélkül levonták. Semmi merénylet, semmi megtámadás sem történt Törökország függetlensége ellen. Az austriai csapatok, mihelyt czéljuk ellen érve, visza° | Aid) 1 Anana QfA lYiovnrH L/ 4 A_ Dyek köztudomásra jutván, több kormányok — névszerint a franczia s orosz kormányok — előterjesztéseket intéztek Austriához, mely utóbbi kielégítő fölvilágosításokat adott, s a hatalmasságok — Angolországot is ideértve — meggyőződtek arról, hogy Törökországnak nincs oka panaszra, s az ügy ennyiben maradt. Senkisem tekinti ezen tényt oly előesetnek, mely valamely más hatalmasságot fölhatalmazhatna arra, hogy egy más hatalmasság területére, annak engedélye nélkül bemehessen. Ez oly rendkívüli körülmény, mely nem merülhet föl újólag. E tárgyban semmi okiratok sem léteznek.“ FRANCZIAORSZÁG. Az „Opinion nationale“ a mexicói ügyről így nyilatkozik : „Mi történik Mexicóban ? Mi történik Francziaország, Anglia s Spanyolország tanácsaiban ? Egyetértés vagy véleménykülönbség, szakadás vagy csak a szakadás kezdete e az, ami most a három nagyhatalmasság, vagy legalább azoknak veracruzi képviselői közt fennforog ? Oly talány ez, melynek megfejtésén nem fogjuk fejünket törni. Arra szorítkozunk csupán, hogy e kérdést egyszerűen s tisztán tényleg körvonalazva állítsuk olvasóink elé. Mint tudjuk, a meghatalmazottak helyeslése mellett Soledadban február 19 -én szerződést kötöttek Primo Dobrado tábornokok. Az egész népesség nem igen kedvezőleg fogadta e szerződést, Juarez elnök azonban beleegyezett. E szerződés értelmében a francziáknak el kellett foglalniok Orizabat, a spanyoloknak Cordovát, az angoloknak Tehuacant, mialatt az alkudozások tovább valának folytatandók e városok egyikében, hogy hova előbb végegyezmény jöhessen létre. Szerződésileg ki volt kötve ugyanekkor, hogy az alkudozások befejezéséig a mexikói partokon semmi segédcsapatnak nem szabad partra szállani. Már a szövetséges hadtestből különvált seregosztályok útban valának az általuk elfoglalandó három város felé, midőn márcz. 1-én megérkezik az angol postagőzös, európai sürgönyöket hozva magával. A meghatalmazottak s szövetséges hadcsapatok helyzetében rögtön fordulat állott be. Dunloup hajóvezénynök rögtön visszaparancsolta az angol seregosztályt, mely a tehuacani után haladt előre s hajóra szállíttatta azt. Tisztjei kijelenték, hogy rászedettek a spanyolok által . Prim tábornok is hajlandónak látszott az angol hajóvezénynököt követni, mivel, mint mondá, a soledadi szerződvény megsemmisíttetett. Minő újságokat hozhatott tehát az angol postagőzös? még eddig nem tudjuk. De a mai „Moniteur“ (ápr. 2-kán) legalább komoly véleménykülönbséget fedez fel. A császári kormány rászalja a soledadi szerződvényt, mely szerinte ellentétben áll Francziaország méltóságával s kijelenti, hogy a császári kormány Dubois Saligny, a mexikói franczia követnek adta át a meghatalmazásokat, melyekkel előbb Julien de la Graviére volt ellátva, kinek szerepe jövendőben a tengerészeti osztály vezényletére szorítkozandik. Az egész mexikói kérdés felett oly homály uralkodik, hogy nem akarunk több hozzávetést tenni azokhoz, amiket már e távoli hadjáratra vonatkozólag kijelentettünk, mind célja, mind következményei szempontjából. Csupán azt kérdjük magunktól, ha várjon Dubois de Saligny választása az alkudozások vitelére lesz-e oly szerencsés, minőnek azt a kormánynak elOLASZORSZÁG. Mint a „Waterland“ nak Turinból írják, a kormány egy hét alatt új körlevelet fog kibocsátani külföldön levő követeihez. Ez uj körlevélben, mint a „Vaterland“ levelezője mondja, Ratazzi constatálván az izgalmat és aggodalmat, mit a provvedimento-bizottmány eljárása több baráti hatalmasságnál gerjesztett, körülbelől így nyilatkozik : „Egy pontra nézve, hogy t. i. Olaszország egyesítése teljesen foganatosítandó s ennélfogva Róma és Velencze a nagy olasz államcsaládba kebelezendő, valamennyi olasz, bármely politikai pártszinezetű legyen is, egyetért, s amig csak olasz lesz, az e jelszót írja zászlajára : „Italia una.“ Véleménykülönbségek csak az eszközökre nézve fordulhatnak elő; a kormány egyébiránt elég erős, hogy Olaszország sorsát most is, mint eddig, vezethesse. „A türelmetlenség, mely Olaszország sorsát valahára már beteljesedve szeretné látni, az olasz nép nagy részét — melynek véleményét a „comitato di Provvedimento fejezi ki — oly tüntetésekre csábítja, melyeket nem kisér mindenkor a kellő óvatosság; hogy azonban Olaszország sorsa csakugyan érlelődik és sokáig már nem lehet, nem szabad megfosztva len níTíts tlllaíHnnőtAl. m£v ~ 1äct— tebbek is meg vannak győződve. A „comitato di Provvedimento“genuai tüntetése tehát inkább e meggyőződés nyilatkozványául, nem pedig ki tudja ki ellen intézett fenyegetésül tekintendő, s amíg e comitato működése csak arra fog szorítkozni, hogy Olaszországot fontos feladatára előkészítse, addig a kormány nem csak nem kelhet ellene, sőt inkább még köszönettel tartozik neki. Ha a comitate czélja el volna érve s Olaszország egy ember gyanánt fölkelne szent jogai kivívására , akkor senki sem merné őt jogos tulajdonától legkevésbé is eltartóztatni, s Olaszország megvolna. „Más az, ha a comitate eltérne a mérséklet pályájától az által, hogy Olaszország sorsa vezetését ki akarná csavarni a kormány kezéből, melyet e vezetés egyes-egyedül illet, s oly vállalatokba bocsátkoznék, melyek a világ békéjét s Olaszország jóllétét koczkáztatnák. Ez esetben a kormány egy perczig sem haboznék a zavargókat ránczba szedni s esztelen vállalatokat egész erejével elnyomni.“ A körlevél azonban biztosítással végződik, hogy a kormánynak teljesen kezében van a hatalom, „minélfogva a rend fentartásáról s az olasz kérdés méltó kifejlődéséről gondoskodhatik.“ Turinból ii hó 2-ról kelt sürgönyök szerint, Róma s a pápa államaiban szinte 5000 bourbonianus várja a kedvező perczet, hogy a nápolyi határon átléphessen. Főnökeik nem akarnak komoly vállalatokat kísérteni meg, átlátván, hogy számuk ezt nem engedi meg, azonban a déli tartományokat folytonos nyugtalanságban szándékoznak tartani, kisebb csapatok részleges odaküldése által. Azt állítják, hogy a követkamra ápril közepétől május végéig el fog napoltatok Az „Italia“ szerint 16 új erőd fog fölállíttatni. A „Nationalités“ szerint Conforti, mint pecsétőr, jövő vasárnap fog hivatalába beigtattatni. A „Corresp. Italienne“ azt állítja, hogy Ratazzi már 1. 31-től egy körlevelet intézett az olasz diplomatiai ügynökökhöz, a ministérium módosításának s Durando tábornok külügyministerré kineveztetésének jelentése végett. Ezen okiratban a ministerelnök köszönetét fejezi ki az olasz diplomatiának azon támogatásért, melyben őt részesité. — Ugyanazon napon Durando tábornok is intézett volna az ügynökökhöz egy másik körlevelet. Ugyanazon lap szerint a kormányhoz több ajánlatok intéztettek, az előbb T a- 1 a bo t számára engedélyezett nápolyi vasutakat illetőleg. A kormány egy ideig várni fog, mielőtt azok közt választana. A követkamra elhatározá, hogy május végéig elnapolandja magát, miután a jelzálogokra, bélyegre, bejegyzésre s a holtközbeni javakra vonatkozó díjakat megszavazandotta. — Sella pénzügyminister egy oly javaslatot terjesztett elő, melynélfogva 50 ről 100 millióra emeltetnék ama kincstárjegyek összege, miknek kibocsátására a kormány fölhatalmaztatott. Nápolyból, i.héről kelt levelek szerint, az ottani kikötőben levő angol hajóknak elég huzamos ideig kellene ott maradniok. Az angol admirál egy villát bérelt ki. Egy, a p i c u r i a fogházban kiütött bellázadás ama városrészben páni rémülést idézett elő; a katonaság s nemzetőrség beavatkozott. A Vezúv melletti bandák ellen expeditió szerveztetett. Az „Opinion Nationale“ turini levelezője által közölt két felirat másodika (az első Napóleon császárhoz, lásd tegnapelőtti lapunkat) az angol alsóházhoz intézve, következőleg szól: „Nagy-Britannia alsóházának tagjaihoz.“ „Uraim! Önök tartották fenn egyedül, minden szégyenteljes megszorítások nélkül a menhelyjogot sérthetlenségében s a mi számüzötteink gondolat- és szólásszabadságot, vendégszerető fogadtatást s szívélyességet találtak önöknél. Önök hódítási eszmék nélkül üdvözölték népünk újbóli feltámadását s polgártársainknak nagy száma tartózkodik jelenben is soraink közt, készen velünk együtt harczolni. — Önök ismerték el először azon jogunkat, hogy magunk intézhessük ügyeinket, mint azt önök teszik, s önök nyilatkoztatták ki elsőben is e jog biztosítása czéljából a be nem avatkozás elvét. Az olaszok ezért hálával tartoznak s viseltetnek önök iránt. Ezen egyik szabad nemzetnek a másik iránti elismerése jeléül, s mert bizalmuk van önökben, gyakorlati tapintatukban s lovagiasságukban, Olaszország minden tartományának s rendeinek következő aláirói megküldik önöknek, a francziák császárjához intézett s a hadcsapatoknak Rómából leendő kivonatását kérő fölirat másolatát, s kérik önöket, támogassák azt azon tekintélylyel, melyet önöknek méltólag ad nemzetük hatalma, s a többi nemzetek becsülése. E szó : be nem avatkozás, melyet önök többszörösen ünnepélyesen kimondottak s mely elegendő lenne fölszabadításunk s egységünk nagy művének befejezésére, nem válhatik ábránddá szabad népek számára; de ténynek, mindenki által elfogadott ténynek kell annak lenni, nem csupán önökre szorítva s meghagyva mindenkinek a beavatkozás jogát a rész tekintetében s önöknek megtiltva beavatkozni a jó érdekében. Ezen magyarázat meghamisítaná az önök által felállított elvet, megtagadván attól a gyakorlati alkalmazás lehetőségét. A népek örömmel tapsoltak a tannak, melyet önök politikájuk alapjául fektettek le, mert ők abban az élet sérthetlenségének elvét látták ez ünnepélyes kijelentésben mindenütt, hol az élet jelentkezik s fejlődik ; egy ígéretet, miszerint az elnyomásnak egy nagyobb tényét sem fogja elkövethetni valamely nemzet egy más nép belszabadsága ellen a nélkül, hogy Anglia közbe ne vesse szavát, karját, a be nem avatkozás elvének védelme czéljából. Másként e tan megtagadása lenne ama szent szavaknak : „Az emberek mind fiai Istennek, s testvérek, s szabad tért engedne az igazságtalanságnak s az erőnek, s ez nem lenne egy szabad s erős néphez méltó. A Rómában már 11 év óta tartó franczia beavatkozás nyílt s indokolatlan megsértése az önök tanának. Fegyverhatalommal tart fönn egy önkényű kormányt Olaszország szivében ; akadályozza népünket nemzeti egységének elérési czéljában ; elveszi tőlünk természetszerű fővárosunkat, s szabad tért hagy a küluralkodásnak azon jog ellenére, mely Olaszországban az olaszt ismeri, s bennünket hova előbb arra fogna kárhoztatni, hogy erőszak- vagy harczban törjünk ki oly nemzet ellen, melyet szeretünk. E beavatkozás roppant szerencsétlenség Olaszországra s komoly veszedelem Európára nézve. Az alálírottak remélik , hogy önök, uraim, azon szeretetnél fogva, melylyel Olaszország, a szabadság s Európa békéje iránt viseltetnek, határozott nyilatkozat által közreműködendnek az idegen beavatkozás megszüntetésén s belfüggetlenségünknek joITSZftrii vidovaAi.*AoA». Olaezhon vicaonnáo fejében örök hálára lesz önök iránt kötelezve, s azon helyen is hirdetni fogja a lélekismeret szabadságát, hol most azt a legvészesebb csökönösséggel tagadják meg.“ SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból, filó 3-ról kelt sürgöny szerint azt állítják, hogy Spanyolország azon óhajtását fejezé ki, miszerint az oct. 30-ai szerződést aláírt 3 hatalmasság, mely a mexikói expeditió feltételeit szabályozó, egyetértőleg világosan szabja meg ama magyarázatot, melyet ama szerződés bizonyos czikkeinek kellene adni. A brabanti herczeg Sevillába érkezett. OROSZORSZÁG. Az államtanács rendkívüli ülésszaka márt. 26-án nyittatott meg a császári helytartó által, ki ez alkalommal következő beszédet tartott: „Az államtanács legutóbbi általános gyűlésének bezáratásakor azon reményemet fejezem ki önök előtt, hogy rövid időn rendkívüli ülésszakot fogok összehívhatni, hogy így önök tanácskozásai elé terjeszthessem a hivatalbóli haszonbérbe-adásra vonatkozó törvényjavaslatot. Ezen javaslat is évi januárban a pénzügyi s közigazgatási osztályhoz utasíttatott, mely utóbbi 3, a császár ő felsége által e végre kijelölt taggal szaporíttatott. A kérdés vizsgálatának bevégeztével tüstént összehívom önöket, hogy így a trón zsámolyához tehessem le önök véleményét, ezen az országra nézve annyira fontos munkálat iránt. Ezenkívül önöknek tárgyalniuk kellene több, az illetékes hatóságok által előkészített oly törvényjavaslatokat, miknek szükségét az idő kimutatása valamint némely oly közigazgatási fontos kérdéseket is, miket önök véleményzése alá terjeszteni kötelességemnek tartom, az államtanács szervezete 27-ik czikkének értelmében. * Ezen javaslatok : Az 1860. máj. 22-ki ukáz által fölállított elveknek ama kölcsönökre kiterjesztése iránti javaslat, miket a földbirtoki hitelintézet adna meg azon földbirtokosoknak, kik jószágukat haszonbérbe adnák, vagy akiknek jobbágyai fölhasználnák a robotnak pénzfizetéssé átváltoztatására adott engedélyt, — a városi községek törvényszékei iránti rendeleti javaslat, az adók újabb behajtásának terve stb. Végre önök még az államtanácshoz intézett panaszokat s kérvényeket is tárgyalandják. Önök uraim, az eléjök szabott feladat teljesítésében, fejedelmünk számára könnyitni ügyek rendnek kormányzatának terhét, s hatályosan közreműködni az ország jólétére. Az államtanács általános gyűlésének első rendkívüli ülésszakát megnyitottnak nyilvánítom.“ E szerint a tények újólag megcáfolták azokat, kik azt állíták, hogy a parasztok ügye azért nem terjesztetett az államtanács elé, első ülésszaka folytában, mivel a kormány annak megoldását határozatlan időre el akarta halasztani. A kerületi tanácsok haladéktalanul össze fognak hivatni, ama szabályzat életbeléptetése végett, mely a parasztoknak oly fontos ügye iránt fog ott elfogadtatni. A legutóbbi időben a varsói fellegvárból újólag többen bocsáttattak szabadon, így a varsói legrégibb kereskedők egyike, Schlenker, a birodalom egyik távoleső kormánykerületébeni belebbeztetésre ítéltetett, a múlt évi eseményekbeni résztvevője miatt, legközelebb azonban büntetése Mediin várában néhány hónapi fogságra változtattatott át. Otto evangélicus lelkész, ki ugyancsak belebbeztetésre volt ítélve, engedélyt nyert arra, hogy ideiglenesen visszatérhessen családja körébe, tetemesen megrongált egésségének helyreállítása végett, gondolni kellett, midőn ő Julien de la Graviere helyére kinevezte ? Emlékezetbe kell hoznunk valóban, hogy Dubois de Saligny, igaz okon-e vagy nem, a clericális párt iránti nagy rokonszenve miatt vádoltatott, s hogy egy részben ő okozta azon nehézségeket, melyek a három nagyhatalmasság beavatkozását előidézték. Megjegyezzük még végre, hogy e perezben, midőn e czikket írjuk, a mexikói kérdés megoldásai módját még meg kell lelni, s hogy a rettenetes sárgaláz március vége óta dürhengeni kezd Vera Cruzban.“ A törvényhozó testület osztályai két ülést szenteltek ama bizottmányi tagok kinevezésére, kik az 1863. évi rendes s rendkívüli budgetre vonatkozó két törvényjavaslatot tárgyalandják. Most már a bizottmánynak mind a 16 tagja megválasztatott. A „Moniteur“ következő jegyzéket közöl: „A császár a kincstár terheinek könnyítése végett s oly czélból, hogy most már mindjárt megkezdessék azon takarékossági nézetek létesítése, melyek az 1863-as budget megállapításában irányadók voltak, elrendelő az aktiv sereg létszámának 32.000 főveli leszállítását, a 101 s 102-ik sorgyalog ezredek elbocsátását s 2200 ló eladatását.“ Mint Marseil1 e bőlf. hó 3-ról távirják, a japáni követség ott kiszállott, s Treviso marquis senator, s Maupas gróf által, katonai tisztelgésekkel fogadtatott. A franczia kormány által elvetett soledadi egyességnek első pontja félig figyelemreméltó, mivel ebben mindenek előtt megállapíttatik, hogy a mexikói kormány segélye, melyet a mexikói népnek oly sok jóakarattal ajánlott föl, nem szükséges, miután e népesség elég erős, hogy az ország belsejében minden forradalmat elnyomjon. A második pont erősen meghatározza, hogy a szövetségesek Mexicónak sem integritását sem souverainitását csorbítani nem akarják, és hogy az alkudozások épen ennek biztosítása következtében nyittatnak meg. Táviratok. Pária, ápr. 7. A vasárnapi „Patric“ jelenti: Goyon megtartja a parancsnokságot és Lavalette mint nagykövet Rómába visszatér. Berlin, apr. 6. Egy a tegnapi „ Voss. Ztg“-hoz névtelenül küldött irat a pénzügyminiszernek a hadügyminiszerhez intézett abbeli sürgető fölszólítását tartalmazza, hogy a jelenlegi 22 millió katonatartást kevesbítené meg, hogy az adópótlék megszüntettethessék és a választási határidő előtt meghatározott biztosításokat tehessen. A mai Stern-Zig“ ez ügyben írja: a „Voss. Ztg“ egy bizalmas iratot tartalmaz a pénzügyminiszertől a hadügyminiszerhez, állítólag névtelenül beküldve. Ez csak büntetésre méltó módon juthatott a beküldő kezébe, miért is a dolog az államügyészségnek fog átadatni. A mai „Voss. Ztg1“ jelenti : A névtelenül beküldött irat közlése folytán Seedling államügyész tegnap délután egy bűnvizsgáló biztos kíséretében a nyomda ügyvivőjétől elfogatási fenyegetés mellett az illető kézirat azonnali kiadatását követelé. Miután a kézirat nem volt a nyomdában, az akkor bezárva volt szerkesztőségi helyiség fölnyitására lakatos hozattaték. Az e közben visszatért Lindner szerkesztő nyilvánítá, hogy a kézirat megsemmisíttetett. Erre Lindner magánlakásában eredménytelen házmotozás következik. Kopenhága, ápr. 4. A mai államtanácsülésben Krüger javaslata, a Dánia és Schleswig részére kibocsátandó új alkotmánytörvényt illetőleg, miután a tanácselnök ez ellen erősen kikelt, 43 szavazattal 9 ellenében elvettetett. Weimar, apr. 5. Daczára a baloldal élénk ellenmondásának, a vadászat- kártalanítási törvény elve 18 szavazattal 13 ellen elfogadtatott. Az ülés zajos volt. A kártalanítást az állampénztár eszközli. Turin, apr. 5. A turini újság megcáfolja azon hírt, hogy Garibaldi a nemzetőrség felügyelőjévé kineveztetett. — Apr. 6. Nápolyi tudósítások jelentik, hogy Crocco bandája szétszóratott; ezek közül 25 megöletett. A francziák Chiavone szétszórt bandáját Pratanál megtámadták. Sz. Pétervár, ápr. 5. A mai „Journal de St. Pétersbourg“ közzéteszi a 18 millió kincstári jegy kibocsátására adott meghatalmazást. Az „Akademie Zig“ írja: A ministeriumnak a sajtó törvényhatóságokhoz intézett közleménye folytán, a kormánynak szándékában áll, a censurát az időszaki nyomtatványok számára megszüntetni és ezt egyenesen törvényszéki eljárás által helyettesíteni. New-York, márt. 25. Winchesternél csata volt, mely alkalommal mindkét fél jelentékeny veszteségeket szenvedett. A szövetségesek teljes visszavonulásban vannak. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, ápril 8. A kir. tanács alsóházának mai ülésében Lasser minister válaszol Rogawski interpellátiójára, a Tarnow és Sandeckei bűnvádi vizsgálatokat illetőleg. Interpelláltnak több állítását helyreigazítja; több helyet hoz fel oly énekek és imádságokból, melyek alkalmasak gyűlöletet felidézni az austriai államkötelék irányában; kijelenti, hogy a kormány jövőben nem fog ily büntetésre méltó izgatásoknak hosszú eltűrése által okot szolgáltatni szemrehányásra. A törvényhatóságok kötelességszerűleg jártak el; a kormány tehát ezeknek eljárásába nem fog beavatkozni. Gazdasági ellenőr: P o z s o n, april 4. A gabnaüzlet igen nyomott; csak az árpa örvendett némi kelendőségnek, de igen alacsony árakon. A tisztabuza 4 ft. 5—10 kr. 4—5 fton, rozs 3 forint 10 — 2 forint 70—3 forint 90 kron, árpa 2—3 ft. 16 kr. 2—3 ft. 18 kr. zab 1 ft. 47—2 ft. 15 kr. 1 ft. 50—2 ft. 10 kr., kukoricza 3 ft. 20—3 ft. 45 kr. 3 ft. 38—50 kron vásároltatott. Bécs, april 5. A marosi tisztabuza ára Mosonban 8772 fontos 5 ft. 65 kr. Győrött 8672 — 87 fontos 5 ft. 15 kr. A tiszaié Győrött 86 fontos 5 ft. 10—20 kr. Magyar rozs Bécsben 78 fontos 4 ft. 20 kr. Morva zab 50 fontos 1 ft. 88 kr., magyar zab 52 fontos 1 ft. 70 krajczár. Arad, apr. 4. Első osztályú tiszta búza 82 fontos 4 ft 20 kr. Második oszt. 81 fontos 3 ft 80 kr, harmadik oszt. 80 fontos 3 ft 40 kr.— Kétszeres első oszt. 79 font. 3 ft 40 kr., második oszt. 78 font. 3 ft 35 kr., harmadik oszt. 77 font. 3 ft 30 kr. Rozs első oszt. 77 font. 3 ft. 20 kr., második oszt. 76 font. 3 ft 10 kr., harmadik oszt. 75 font. 3 forint. Árpa első oszt. 66 font. 2 ft 20 kr., második oszt. 64 font. 2 ft 10 kr. 3 dik oszt. 60 font. 2 ft. — Zab első oszt. 46 font. 1 ft 90 kr. második oszt. 44 font. 1 ft 80 kr. Kukoricza 84 fontos 3 ft — kr. Lángliszt mázsája 9 frt — kr. Zsemleliszt mázs. 8 frt — kr. Kenyérliszt mázs. 7 frt — kr. Széna mázsája 1 frt 90 kr. Borsó mérete 9 frt — kr. Lencse 8 frt — kr. Bab 8 frt — kr. Köles 7 frt — kr. Búzadara 10 frt — kr. Dara 7 frt — kr. Bor (uj) itezéje 20 kr., (ó) 30 kr. Tűzifa 12 frt. Font marhahús 22 kr. Szalonna mázsája 38—40 frt. Zsir 44 frt, 1 iteze zsir 56 kr. Disznóhús fontja 20—22—24 kr. Repczemag-olaj itezéje 40 kr. Lenmag-olaj itezéje 40 kr. Vereshagyma itezéje 12 kr. Színházi előadás április 8. Nemzeti színház. A S yre i. Opera 3 felvonásban. Pesti német színház. Nur eine Seele. Schauspiel in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Végrendelet. Dráma 5 felvonásban Távirati tudósítás a bécsi börzéről, április 7-ről: 5% Metaliques 69 80 ; nemzeti kölcsön 83,60; bankrészvények 824.; hitelintézeti részvények 198,80; ezüst agio 134.65; londoni váltók 136.5; arany díja 6. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. - - .....................................r IWW