Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1862-10-14 / 236. szám
Az „Ost-Deutsche Post“ kimérítőleg rajzolja az austriai birodalom jelenlegi kedvező helyzetét a külföld irányában , s a ministériumot az utókor előtt is felelőssé teszi, ha e kedvező helyzetet az alkotmányosság kiépítésére és megalapítására fel nem használja. És mégis semmi mozgalmat nem lát e tekintetben, sőt a birodalmi tanácsos urak, kik eleinte oly nagy buzgalommal fogtak hozzá Austria újjáalakításához, erélyességüket elvesztve lankadni kezdenek ; a kormány orgánumai az egyes országokban most is azok, melyek 1861 előtt voltak; minden a régi állapotban maradt f E lamentatiók után azt hittük, hogy a tisztelt collega valami gyökeres gyógyszert fog javaslani, mely mind e bajokat megszüntethetné. Azonban a terhes hegy egeret szült, mert utóljára kisül, hogy ő legfeljebb is egy pár új minister kineveztetését óhajtaná olvasni a „Wiener Zeitung“ hivatalos részében, kiknek egyike persze Kuranda úr legyen. A „Presse“ azt hiszi, hogy a birodalom financziájának szorult állapota legnagyobb indító ok volt arra, hogy az előbbi rendszer helyett az alkotmányosság hozatott be. És mégis szerinte e bajon az alkotmányos élet semmit sem segített, mely pedig panaceául volt kitűzve. S hogy nem segíthetett, ennek az 1859-iki hadjárat utófájdalmain, s az olasz és déli szláv mozgalmakon kívül, legfőbb okául azt tartja, hogy a birodalom egyik felerészében az alkotmány még életbe sem lépett, s igy a külföldi tőzsérek még mindig bizalmatlanok. Ezeket előrebocsátva, a birodalom finánczhelyzetét következőleg rajzolja : „Az 1863-dik közigazgatási év budgetje, melyben 388,698,000 frt kiadás, s 304,300,000 frt bevétel, és igy 84,398,000 frt deficit fordul elő, legközelebb jóvá fog hagyatni, minélfogva igen időszerűnek látszik az okokra utalni, melyekből a folytonos kedvezőtlen pénzügyi helyzetet származtatják. Bármily értékes legyen minden megtakarított krajczár, mégse hisszük, hogy a megtakarítások, miként azok eddig a pénzügyi bizottmány által javallattak, lényegesen könnyítsék a hadgetet, és nagyon csalódnánk, ha az 1863-diki deficit 80 millióra tett kerekszáma nem volna a legmagasabb összeg, melyre a követek reménye terjedhet. De miként fedeztessék e deficit ? A pénzügyminiszer ugyan adófölemelést javasolt, melynek jövedelme 33,598,000 frt lesz, továbbá 24,592,000 frt mint az 1860-diki sorsjegyek hátralévő jövedelmét a bankszabadalomért ajánlá fordittatni, végre a deficitből még fennmaradt 26.208.000 frt, vagy eshetőleg 22,000,000 frtot egy közelebbről ki nem jelölt hiteloperatív által indítványozza fedezendőnek. A már fennálló 110 millió közvetett és 178 millió közvetlen adóteherhez még 332 milliót csatolni és e czélból a földadót ’/4 a házosztályadót Va. a jövedelemadót Vs, a szelvényadót */S) és a sóárt mázsánkint 1 frttal, a bélyegdíjakat pedig V3 részszel fölemelni nem csekélység; ide a népképviseletben nagy erkölcsi bátorság kell, hogy legyen, annyival nagyobb, sinél inkább bír azon öntudattal, hogy nem az egész birodalmat, minden népeket, hanem csak annak s ezek egy részét képviseli. Ehhez még 50 millió hitelt, békeidőben megszavazni, melynek fele mindenesetre a bankszabadalom árán, a bankkali egyesség által lesz megszerzendő, míg másik fele az árfolyam tekintet nélküli kritikája alá eső hiteloperatiót tesz szükségessé, oly dolog, mit azon alkotmányos gyülekezetnek, melynek még most kell hitelt szereznie, szintén meg kell gondolni. És mégis azt mondandjuk , a birodalmi tanácsnak meg kell szavaznia, mit a pénzügyminiszer köve el. A deficit létezik. A polgári igazgatásban keveset let________________________________________________ ] hét megtakarítni, az államradarság szükségletéből semmi sem marad fenn, és a katonai budget magasságát a politikai helyzet föltételezi; ha tehát a kiadások megváltoztathatlanok, miként fedeztessenek az elégtelen kiadások máskép, mint adófölemelés és kölcsön által? Az adót a deficit összegével egyszerre fölemelni nem annyit tenne-e, mint azt elviselhetlenné tenni? vagy az egész deficitet kölcsön által födözni nem annyi volna-e, mint a végzetszerű régi pénzügyi politikát követni, melynek minden bölcsesége az államadósság szaporításából áll. Mit tehet tehát egyebet a birodalmi tanács, hogy az államgépezet meg ne akadjon, mint az adófölemelést s a kölcsönöket jóváhagyni. Ha azon okokra gondol, melyekből a kedvezőtlen pénzügyi helyzet származik, tudni fogja, mi a teendője. Csak jöjjön magával tisztába, miért szavazza meg oly nehezen azt, amit mégis meg kell szavaznia és az iránt is tisztában leend, mily föltételekhez kellene kötnie az adónak 3372 millióval leendő fölemelésének és 5000 millió kölcsön fölvételének megszavazását. Ha békében is ily könnyedén vesszük a dolgot, honnan vesszük az erőt a veszély idejében ? Mit segít a kérdés megoldásának halogatása ? Meglehet, hogy 10 vagy 20 évi türelem után megoldjuk Schmerling programmja szerint az alkotmánykérdést, de mit használ, ha ezalatt elveszünk? Az államok történelmi kötelessége a jövőről gondoskodni, de az élő nemzedéknek is joga van azt kívánni, hogy ne áldoztassék fel egészen a jövőnek.“ Reméljük, a „Presse“ nemsokára commentálni fogja e sokat jelentő nyilatkozatát. TÁRCZA. Napi újdonságok. * Simor János győri megyés püspök f. hó 12 -én vezette be nagy ünnepéllyel az irgalmas testvéreket azon intézetbe, melyet egyrészről a szegény betegek ápolására, másrészről a leánygyermekek ingyen oktatására Győr- Szigetben nagy költséggel állított. * Ranolder János veszprémi püspök ő excja a tűz által károsult sümegi zárdának nagylelkűen 10,000 db cserépzsindelyt, s a veszprémi tűzkárosultaknak 300 ftot és jelentékeny mennyiségű bort és élelmet ajándékozott. * A német bánsági határőrezred legalázatosb feliratot intézett Császár ő Felségéhez az 1862-ik évi ápril 19 -éről kelt engedményekért. Ugyane feliratban az Ügyükbeni pártfogásért gr. Degenfeld hadügyminister urnak is legmélyebb köszönetüket nyilvánítják. * A Szent-László társulat központi választmánya ma d. u. 5 órakor tartja gyűlését a szokott helyiségen. * Doppler Ferencz ur „Wanda“ czímű operájáért, mint egy bécsi lap írja, 3000 ft. tiszteletdíjt kap, a szerzői részről természetesen le kell mondania. * Színházi lapok jelentése szerint Braun tenoristát az itteni német színház 12,000 ftért szerződtette. * Pozsonból oct. 1- ről írják nekünk. Megyénk sem ment azon csapásoktól, melyek kedves hazánkat újabb időben oly gyakran és sokoldalulag látogatják, — ugyanis m. hó 16 án Hidegkuton 90, és ugyane hó 22 én a Dunántúl, tőszomszédságunkban fekvő Szigetfalun 28 ház égett le; utóbbi tűzvész alkalmával — fájdalom — egy 7 éves gyermek is esett áldozatul, ki ijedtsége folytán az ágy alá bújván, ott a tűz martaléka lett. 16 án egy Pestre kéjutazó bécsi franczia nyelvtanár az itteni vasúti állomáson a gyorsvonat által itt hagyatván, kies vidékünk megtekintésére rándult, és déltájban a Hidegkuton kiütött tűz színhelyére ment; itt látván a nagy veszélyt, a legközelebb fekvő Lamács helység felé segítség kieszközlése végett minden tájékozás nélkül siettette lépteit ; mialatt azonban emberséges fogadását kivihette volna, az a nélkül is megrémült nép egy valaki által figyelmeztetett, hogy a tamács siető egyén a tűz okozója; pár percz múlva a szegény tanárt a nép már elfogta és igen kevésbé múlt, hogy tettlegesen nem bántalmaztatott. Szerencséjére azonban a már Pozsonból általjött őrök őtet a nép fenyegető tömege közül kiszabadítván, a városba kisérték. A megyénél történt vizsgálat folyamából teljes ártatlansága kiderülvén, szabadon bocsáttatott. Az itteni nemesség és polgárság azalatt dicsérettel legyen mondva, sietett embertársainak sorsát enyhíteni, s kiki tehetségéhez képest már magán a tűz helyszínén is bőven adakozott, azonfelül, amint azt az itteni értesítő hasábjaiban közli, még mindig folynak a pénzbeli adakozások. Hogy azonban a „Viribus unitis“ jelige itt is százszorozza áldását, nagyságos nemes Jablanczy és Udvardy asszonyságok mint megyénk köztiszteletben álló alispánjainak nejei egy hangverseny létrehozatalán a hidegkúti és ligetfalusi leégettek javára fáradoztak, mely iránybani nemes fáradozásuk mai napon létesült is és a nagy számmal a megyeházi nagy teremben e hangversenyre megjelent válogatott közönség eléggé biztosította fáradozások gyümölcsét, a szegények áldását és az öntudatot, mely ily tett után magában hordja jutalmát. A hangverseny műsorozata, melynek minden egyes előadott darabja a közönség általános és méltán megérdemlett tetszésével és kihívással találkozott, következő volt: I. osztály: 1. Imádság, karének „József és fivérei,“ előadja a pozsonyi dalárda. 2. Souvenir d' Italien, zongorára szerző Goria A. 3. Le cheval de bonze, de Auber, felhangon énekli Pruckner Karolina kisasszony, udvari szil .dalnoknő és a pozsoni egyházzene egyletének tiszt. tagja. 4 A szerelmes pár, szavalat, előadja Vebers kisasszony. 5. Andalgó egy operatétemény felül, fuvolára szerző és előadja Szeleczky István ur. II. osztály. 6. Ária „Prophéta“ operából Meyerbeertől, mély felhangon előadja Tranta kisasszony. 7. A vén czigány, költemény Vörösmartitól, magyar nyelven szavalja Kövessy Gyula úr. 8. a) A kiváncsi, molnárdal Schuberttól, b) Te gyönyörű édes gyermek, Kirchner Tivadartól, dalok felhangon énekli Pruckner Karolina kisasszony. 9. Andalgó „La Somnambula“ operából, fuvolára szerzé Briccialdi J., előadja Szeleczky István ur. 10. Karének és solo „Hunyadi László“ operából, zongora-kísérettel előadja a pozsonyi dalárda. T. Pruckner k. a. bécsi udvari szindalnoknő és a pozsoni egyházzene egyletének tiszteletbeli tagja, továbbá az itteni dalárda és a többi közreműködő urak minden dij elfogadása nélkül fáradoztak e valóban nemes czélra. M . . . k. * Finály Henrik, az erdélyi muzeumegylet titkára Bécsből Kolozsvárra szállíttatta már ama gyönyörű érem és pénzgyüjteményt, melyet galanthai gr. Eszterházy László ajándékozott az erdélyi múzeumnak. A becses gyűjtemény összesen csaknem 4000 db pénz- és emlékéremből áll, a melyek nagyobb része magyar és erdélyországi. A nemes gróf — mint a P. N. értesül — e gyűjteményhez a szükséges érmészeti könyveket is adta, és egy 5000 frtnyi alapítványnyal a gyűjtemény őrének jutalmaztatásáról is gondoskodott. Az „Ország“ czímű politikai lap október 10 -i számában közlött azon hír, mintha Radujovácznál, 6 órányi távolságban Turnu Szeverintől a török és szerb határszélen a szerbek által készített nagyszerű sánezon naponkint kétezer ember dolgoznék, — valamint az is, hogy a viddini erősség csatakészen áll, a Dunán 24 hadihajó horgonyoz s a vár alatt 36,000 emberből álló sereg táborozik — illetékes helyről nyert tudósitás szerint merőben alaptalan. — Több lapokban panaszként emlittetett fel, mintha a Pest-lipótvárosi egyház építési faalkotmányának összehullásakor történt emberéletáldozatok az illetékes pestvárosi hatóság által figyelem nélkül hagyattak volna, s a bűnös gondatlanságban netalánt részesek kereset alá vétele is elmaradt volna. Ezen panasz alaptalan és igy méltatlan is, mert az illető hatóság haladéktalanul bizottmányt nevezett az esemény minden legcsekélyebb részleteinek kipuhatolására s megvizsgálására, s a szükséges bünfenyítő rendőri eljárás folyamatban van. A „Sürgöny“ egy közelebbi számában közlött azon hírrel ellenkezőleg : mintha a megyei pandúrok csak saját megyéikben tehetnének közbiztonsági szolgálatokat, s a rablókat csak a megye határán belül üldözhetnék, országhatósági rendelet adatott ki, miként a pandúrok szükség esetében más megyékben is kötelesek biztonsági segélyt szolgáltatni s a gyanúban álló vagy szorongatott és kergetett gonosztevőket más megyék határaiban is üldözhetik. * Azon kereskedelmi s iparfolyóirat, mely Rohonyi Géza és Petényi Ottó szerkesztése alatt ez alakjában is elismerésre méltó jó szolgálatokat tett e téren, i. é. oct. 19 kétől mint hetilap fog megjelenni. Előfizetési ára évnegyedenkint 2 ft. Kiadó hivatal szerb utcza 2. sz. a. * „Eszter“ szerzője — mint a „Szépm. Csarnok“ ban olvassuk — egy négy kötetes regényen dolgozik, melynek czime :„A magyar kényurak.“ *Mosonyi uj operája már tökéletesen elkészült. Zeneértők, kiknek alkalmuk volt ez új szerzemény egyes részeit hallani, elragadtatással nyilatkoznak felőle. * A pesti műegylet múlt szombati bizottmányi ülésében Madarász Victor Párisban tartózkodó festész hazánkfiának „Zrínyi Ilona“ czímű történeti festménye, mely eddig a festész édes atyjának volt birtokában, 1500 ftért vásároltatott meg, és 1863 ra az egylet műlapjául választatott, miután Litzenmeyer Sándor történeti képe gr. Károlyi György magán tulajdona lett. Továbbá kisorsolás végett megvásároltatták : a ebrem-tói tájkép Holzertől Bécsben, a velenczei piazetta melletti részlet Meklenburg Lajostól Münchenben és Weber Ede bécsi művész reggeli tájképe. * Egerben f. hó 12-kén nyittatott meg a visszaállított teljes jogakadémia fényes ünnepélylyel. A „veni sancte“-t a lyceumi kápolnában maga az érsek uz ő exoja tartotta. * Gr. Zichy Ferdinánd, ki az 1848-ki korszakból mint Velencze parancsnoka ismeretes, hosszabb betegség után, élte 80 dik évében f. hó 7-kén halt meg Velenczében. Holtteste bebalzsamoztatván, f. hó 8 kán szállíttatott Pozsonból a karlsburgi családi sírboltba. Az elsőszülöttségi jog e családban most már gr. Zichy Károlyra szállt. * A cs. kir. katonatisztek leányait segélyező nemes nők egylete Sopronban Bognár Henriette cs. kir. udvari színésznőt dísztagsági okmánynyal tisztelte meg * A budai népszínház homlokzatának kiépítésére rendezett tánczvigalom a pesti lövölde teremében elég mostohán ütött ki. Úgy látszik, a nagy lelkesedéssel kezdett népszínház napja leáldozott. Férfiak s köztük a tánczrakész ifjúság meglehetősen volt képviselve, de hölgy alig jelent meg egynéhány. Ugyane tánczvigalmon Ketten Henrik fiatal zongoraművész hazánkfiát alkalmunk volt megismerni. A „Szépművészeti csarnok“ második száma a híres fiatal művésznek jól talált arczképét adja. A zenét oroszul sikerült jótékony tánczvigalmon derék karmesterünk Kner Béla igazgatta. * Bonaparte Lucian, ki jelenleg Londonban él, egy érdekes könyvet adott ki közelebb, melyben a finn- és bask nyelvek rokonságát igyekszik bebizonyítani. A mű nem adatott könyvkereskedésbe és csak 250 példányban huzatott le; minden példány a herczeg saját kézvonása névaláírásával van hitelesítve. Ezen munka egy példányát a herczeg Hunfalvy Pálnak is megküldötte, ki a nyelvészet mezején egyik legalaposabb tudósunk és hasonlókép a finn nyelvet tette tanulmányai tárgyává, hogy ennek a magyar nyelvveli atyafiságát kimutassa. * A pesti kereskedelmi akadémiába az ország csaknem minden nagyobb kereskedelmi városa küldött tanítványokat , s bárha a melléktartományok gyöngébben vannak is képviselve, mint ennekelőtte, a növendékek száma gyarapodott. A bizottmány az ország részéről tapasztalt bizalmat meg akarván hálálni, az intézetnél létező 7 szabad helyet tizenkettőre emelte. * Zsombolyáról a következő esetről értesittetünk : Folyó hó 5 ként..................Sándor, helybeli cs. kir. adóhivatali segéd, midőn a temesvári országos pénzügyi igazgatósághoz egy 50,962 86 ft. krnyi adópénzösszeget szállítana, a pénzt magában foglaló nyalábkát, egy általa jó előre készített hasonló, de hamis nyalábbal útközben, — midőn a postára ment — felcserélvén, a hamis nyalábot a postára feladta, s az 50,962 ft. 86 krnyi összeggel eltűnt. Azonban a helybeli főszolgabíró Lujanovics Vazul urnak, Szauer cs. kir. pénzügyigazgatósági tanácsos úrral egyetértőleg sikerült a tettest f. hó - én Pancsován kinyomozni, ki is 50,803 forinttal és a zsombolyai cs. kir. adóhivatal Wertheim-féle pénztárának egyik kulcsával elfogatott s Temesvárra vitetett. Borsodmegye közönségének fölirata: Császári királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Asszonyunk! A nemzetek történetéből tudjuk, hogy valamint az egyes családok kis körében, úgy a nagy nemzetek életében is vannak egyes oly napok, melyek jelentőségüknél s nevezetességüknél fogva családi és nemzeti ünnepeknek méltán tekintetvén, nemzeti büszkeséggel, családi örömmel s hazafias kegyelettel megünnepeltetni szoktak. Ily nemzeti ünnepre virradónk fel mi is folyó évi augustus hó 18-ik napján, a midőn Felséged császári királyi Férjének évforduló napját sziveink sugalmából megünneplendök egybegyűlvén, főispáni helytartónknak hazafius érzülettel előadott és a szív mélyéig érzékenyen hatott szavaiból értesülni szerencsések valánk, hogy Felséged elöbbeni viruló egésségét visszanyervén, a messze távolból kedves övéi és hü népei közé szerencsésen megérkezett légyen. E nap, melynek boldogságát sziveinkben hordozzuk, nekünk kettős örömet hozván, s nemzeti nagy ünneppé válván, sietünk az Igek Urának hálákat adni Felséged császári királyi Férjének drága életéért; sietünk hálákat adni Felséged helyreállott egésségéért és szerencsés megérkezéséért. E szívből eredt imáink bevégeztével, miként lássa az utókor, hogy a magyar királyát és hazáját mindenkor egy iránt szerette, e nagy napot az utókor maradandó emlékéül jegyzőkönyvünkbe feljegyeztük és szűnni nem akaró harsány éljenzések közt megörökítettük. A mai napon tartott nyilvános közgyűlésünkből pedig jobbágyi hódolattal sietünk Felséged zsámolyához letenni azon határtalan örömünket, melyet Felséged viruló egésségének és szerencsés megérkezésének emlékéül nemcsak jegyzőkönyveinkben feljegyeztünk, de kiirthatatlan betűkkel sziveinkben is megörökitettünk ; sietünk letenni Felségednek szivünk mélyéből eredő azon hazafias kivonatunkat, miként Felségedet, mint törvényeink és az öröködés szerinti Királynénkat, mint kegy teljes jótékonyságáról az egész birodalomban ismert s forrón szeretett asszonyunkat, Felséges császári királyi Férje atyai gondjainak megosztására, Felséges családja boldogitására s htt népei jólétének előmozdítására a magyarok Istene állandó békében és viruló egésségben számos évek során át éltesse, s engedje, miként ezen legalázatosabb hazafiai s jobbágyi hódoltunkat Magyarország határai közt a királyi dombon lehető mielőbb lábaihoz letekessük, s nemzeti fénynyel s ünnepélyességgel és dicsőséggel alkotmányos szokásaink s hazai törvényeink szellemében ismételhessük. Miskolczon, 1862-ik évi October hód ik napján tartott első nyilvános közgyűlésünkből. Császári királyi Felségednek legalázatosabb alattvalói Máriássy Ádám m. k. főispáni helytartó. Tomcsányi Menyhért m. k. főjegyző. Hegyes tudósítások. — Turócz-Szt.-Márton, October 1-jén. Ma tiszti ülésünk volt, melyet főispáni helytartó ő méltósága két indítvánnyal méltóztatott megnyitni, — első egy feliratnak szerkesztése a cs. kir. Felsége legkegyelmesebb asszonyunkhoz, — mely egyhangúlag megszavaztatott, — szerkezete és átküldésével a főjegyző megbizatván, a felirat következő : Császári királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Asszonyunk! A hű népek legfőbb öröme szeretett Fejedelmeik boldogsága. Midőn nyolsz évvel ezelőtt Felségedet hymen kötelékei egy nagy nemzet család-anyjává avatták, a magyar nép történelmileg ismeretes ősi erényeit örökölve, fejedelméhez híven ragaszkodván, szeretett Fejedelmének ezen kötelék szerezte öröme képéré a jobbak legfőbb boldogságát. Fájdalom azonban, mint semmi sem állandó e világon, úgy ezen boldogság is két évvel ezelőtt fájdalommá változott, midőn Felségedet —veszélyezett egésségi állapotát visszanyerendőt, hazánkból a lágyabb éghajlat felé távozni láttuk ; — szorongva vártuk a drága élet megmentését, a bú és fájdalom némává tettek és csak fohászainkkal járulhatunk a mennyei atyához Felséged drága életének házi- és nép családja számára leendő megmentése végett. Nagy a Mindenható kegye és hatalmai meghallgatta a hivek millióinak fohászait és Felséged vissza jön adva szerettei és híveinek. Miként a bús aggodalom elnémitának, úgy az öröm oldá meg a hivek ajkait örömük nyilvánítására. Fogadja Felséged a boldogok milliói közt ezen, örökké hű vármegye közönségének jobbra fordult egészégi állapota feletti örömét és örök hűsége és hódolata nyilvánítását, mellyel magunkat Felséged kegyelmébe ajánlottan vagyunk. Turócz Szt.-Mártonban, 1862. évi October 1 jén tartott nyilvános tisztiszékünkből. Császári királyi Apostoli Felségednek legalázatosabb s örökké hü jobbágyai Turóczmegye közönsége. Mely feliratunknak a jegyzői hivatal által a főméltóságu magyar k. udvari kanczellária utján a maga helyére leendő juttatása eszközöltetett. A főispáni helytartó ur ő méltóságának a tisztiszékben második, élénk színekkel rajzolt indítványa folytán az adó beszedésének a katonai végrehajtásokkal járó kellemetlenségek és károk kikerülése tekintetéből a szolgabirák általi átvétele h határoztatván, kik is azt feltételesen elfogadni nyilvánították, feltételül tűzvén ki, az adónak uj kivetéseinél, — kivált személykereseti, ház- és jövedelmi adónál — közbenjárásuk melletti eszközlését, és az eddigi cs. kir. adóhivataloknak velők leendő közvetlen összeköttetését. E tárgyban ő méltósága a főméltóságu magyar királyi udvari kanczelláriához felírni ígért. Ezen tisztiszékben több rendű intézmény felolvasása mellett, a megyei törvényhatóságok III. negyedévi működéseik jelentése olvastatván, e szerint: 1. A főispáni helytartó irodájában beadatott September végéig 1317 darab, elintéztetett 1306 darab, elintézetlen maradt 11 darab. 2. Első alispánnál, közigazgatási: beadatott 931 db, elintéztetett 893 db, elintézetlen 38 db; törvénykezési beadvány 758 db, tavalyi elintézetlen 110 db. Összesen 868 db, elintézve 865 db, elintézetlen 3 db. 3. Másod alispánnál : közigazgatási befolyt 452 db, elintézve 436 db, elintézetlen 16 db; törvénykezési befolyt 256 db, elintézve 242 db, elintézetlen 14 db. 4. Megyei törvényszéknél : polgári beadvány 1931 db, múlt évből 105 db, elintézve 1938 db, elintézetlen 98 db; fenyitő beadvány 305 db, elintézve 292 db, elintézetlen 13 db; telekkönyvi beadvány 683 db, elintézve 641 db, elintézetlen 42 db. 5. Sz.-mártoni járás szolgabiróságánál közigazgatási beadatok 782 db, elintézve 748 db, elintézetlen 34 db, törvénykezési polgári beadvány 863 db, elintézve 795 db, elintézetlen 68 db, fenyitő beadvány 201 db, elintézve 198 db, elintézetlen 3 db. 6. Blatniczai járás szolgabiróságánál közigazgatási beadvány 769 db, elintézve 752 db, elintézetlen 17 db, törvénykezési polgári beadvány 851 db, elintézve 813 db, elintézetlen 38 db, fenyítő beadvány 192 db, elintézve 183 db, elintézetlen 9 db. 7. Mossóczi járás szolgabiróságánál közigazgatási beadvány 768 db, elintézve 725 db, elintézetlen 43 db, törvénykezési polgári beadvány 856 db, elintézve 821 db, elintézetlen 35 db, fenyitéki beadvány 189 db, elintézve 183 db, elintézetlen 6 db. 8. Znyói járás szolgabiróságánál közigazgatási beadvány 1163 db, elintézve 1139 db, elintézetlen 24 db, törvénykezési polgári beadvány 852 db. elintézve 813 db. elintézetlen 39 db. fenyitő beadvány 197 db. elintézve 193 db. elintézetlen 4 db. 9. A jegyzői hivatalnál: a) Egyetemes közigazgatási jegyzőkönyvben, de Miskolcz város fölirata. Császári királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Asszonyunk ! A valódi mély érzelemnek nincsenek szavai, s habár fölemeli is töredékeny hangját, annak értelmét csupán a fölfakadó könycseppekből lehet kiolvasni. Mi is csak igy ecsetelhetjük keblünk belsejét, midőn ezen hódolatos feliratunkat, mint mérhetlen érzelmünk parányi részecskéjét császári királyi Apostoli Felséged trónzsámolyára letesszük, s az egész honra gyászt hozott betegségéből lett felgyógyulása felett a széles birodalom millióival együtt érzett örömünket nyilvánítjuk. Annak végetlen tengeréből merített ezen néhány cseppet tehát fogadja el császári királyi Apostoli Felséged tőlünk, kik a szenvedések súlyos napjaiban a minden királyok halhatatlan királyához Felséged javulásáért oly sokszor fohászkodánk , s kik a bekövetkezett szerencsés fordulat által imára hevülve, ugyanannak most leborulva adunk hálát. Vegye császári királyi Apostoli Felséged üdvös kegyelmének malasztjaival e jelen buzgalom-, hódolat- s örömteljes ömledezésünket legmagasb fejedelmi személye s uralkodó felséges családja iránti tántorithatlan jobbágyi hűségünk s ragaszkodásunk örök zálogául, mely az időnek bárminő változásában is keblünk ereklyéje fog maradni, s melytől ösztönöztetve császári királyi Apostoli Felséged s dicsőségesen uralkodó felséges férje első Ferencz József Császárunk s Apostoli Királyunk hosszú s boldog életéért a mindenség Urának könyörögni meg nem szűnünk. Kik egyébiránt legmagasb fejedelmi boldogitó kegyelmébe ajánlottak, jobbágyi örök hódolattal s áldozatkészséggel élünk balunk. Miskolczon, 1862. évi October 9-én tartott tanácsülésünkből. Császári királyi Apostoli Felségednek legalázatosabb szolgái s leghívebb jobbágyai szabadságok Miskolcz város tanácsa s közönsége nevében. László József, m. k. főbíró. Györgymester Károly, m. k. főjegyző.