Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1862-10-26 / 247. szám

Második évi folyam. 247 szám — 1862. Ci erkesn­ő-hivatal: Uri-utcza Libavinszky-ház. Kiadó hivatal: Barátok tere 7. 8­. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadói hivatalban, baritok­ tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál.SÚROftUffY Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr aiaz évre 16 — Évnegyedre 4 — évre 8 — austriai értékben. I Vidékre, naponkint postán ft kr f­t Egészévre 16 é vnegyedre 4 — HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. udv. kanczellária a dunántúli ke­rületi táblánál alsó-szopori Nagy Imre rendel­kezés alatti megye-törvényszéki tanácsost s úrbéri tör­vényszéki ülnököt jegyzővé, Gessenauer János rendelkezés alatti országos főtörvényszéki titkár segé­det igtatóvá, s szabad szentkirályi Beke La­jost, ugyanazon kerületi tábla írnokát, kiadóvá ne­vezte ki. NÁMHIVATALOS KÉSZ. Tájékozás. Ma egészen más színhely felé fordul a fő figye­lem. Görögország rögtön, váratlanul egy nagy fo­rrada­­lom közepette tűnik föl, mely úgy látszik, első phasisán már keresztül]18 esett. Az első távirat az ország mint­egy harmadrészének fölkeléséről, a másik már ideig­lenes kormány alakultáról; a harmadik végre épen a király leköszönéséről s el­tattáról értesít. A távirat ily laconismusa mellett természetesen nem marad szá­munkra egyéb, mint ez események rohamosságán bámulni. Előkészülve azokra úgy látszik, a diplo­mata sem volt, különben sir Henry Bulwer nem ment volna szabadságra, melyet egyébiránt most már nem használhat, mert egy tárvürgöny ha­zájából rögtön visszarendelé őt Bécsből keletre. Valószinű­leg nem sokára Francziaországnak is ott fer­­mend a helyszínén egy előkelő diplomatája s bizonyosan Oroszország sem fog hiányozni s ez lesz majd e forra­dalom második phasisa, melyen, ha mi az elsőn bá­mulunk, valószínüleg a görögöknek lesz okuk s alkal­muk bámulni. Abból, hogy e mozgalom most tör ki, azt kell kö­vetkeztetnünk,hogy itt egyelőre pusztán a görög kérdés­sel lesz a diplomatának dolga.Ha a török határon akkor üt ki e fölkelés, midőn Omer pasa serege Montenegró­val volt elfoglalva s oldalt a szerb mozgalomtól fenye­gettetve, akkor az könnyen széles tö­mérveket vehetett volna föl. Most azonban, midőn Omer pasa csapatjai tűzhelyeikhez vonulnak vissza, midőn Montenegróban, Szerbiában minden ismét nyugalomra szállt, midőn ezenfölül Garibaldi is kórágyát őrzi s Drouyn de Lhnys vezeti Párisban a külügyeket , most e fölkelés alig fogja a keleti kérdés rémét az események színpadára idézni. Értesülünk ugyan, hogy a porta és Görögor­szág közt meglehetős feszült viszonyok álltak be a nemzetőrségi törvénynek Görögországban történt ki­hirdetése folytán, mely egy diplomatiai jegyzékek ki­es­mélésére is nyújtott alkalmat, de az ideiglenes kor­mány, még ha hosszabb életet ígérhetne is magának, alig fogja a porta ebbeli reclamatióit, miket állítólag Anglia is támogatott, a fölkelésnek török területre át­ültetésére fölhasználni. De ne fele­ljük Olaszországot,­­ vele Dronyn de Lhuys-t sem. Ez elfogadta­ a diplomatiai testületet, de ez elfogadásban semmi rendkívüli sem történt, mert hogy Drouyn de Lhuys a pápai nuntius iránt igen nyájas lesz , ez várható volt , miként vi­­selé magát az olasz követ iránt, azért nincs tudva, mert még azt sem tudjuk, várjon jelen volt-e.­­ Egyébiránt Drouyn de Lhuys-nek is éreznie kellett már újra, hogy ő III. Napóleon akaratának végrehajtója, s az iránynak, melyet ő szab, ő is vet korlátokat. Legalább így fogják föl Brüsselben Montessay helyett Malaret ki­­neveztetését; a császár ministerének kis leczkét akart adni, hogy egy diplomatája sem bizhatja el na­gyon magát a maga véleményében. Párisban pedig e ki­neveztetést, valamint két más, tegnap említett combina­tiónak elmaradását úgy fogák föl, hogy a császár oda nyújta ugyan kis ujját a dlerikáloknak, de egész kezét még sem adja oda. E két felfogás mint látjuk, meglehetősen összetalál. Mindebből azt következtetik, hogy tulajdonkép csakugyan nem forog fen egyéb, mint új kibékítési kí­sérlet. Állítják, miszerint Drouyn de Lhnys oly kedvező föltételeket akar a pápa elé terjeszteni, hogy ennek azokat okvetlenül el kell fogadnia. Ámde mennél kedvezőbbek lesznek azok Rómának, annál kevesebb valószínűség van arra, hogy Turinban elfogadják. Ott lesznek tehát, a­hol voltak. Az olaszok azonban azt remélik, hogy Rómában még ezen feltételeket sem fogják elfogadni, s ekkor Francziaország kénytelen lesz az eseményeknek szabad menetet engedni. Ez az optimizmus felfogása. Kik azt nem osztják, azt hiszik, hogy ha a római udvar, daczára a kellemes közben­járóknak, még­sem fogadná el a kiengesztelési javas­latokat, akkor a francziák­­ szintén nem menendnek ki Rómából, így fejlődik az olasz egység kérdése fran­­czia vezetés alatt. Németországi levelek állítják, hogy Drouyn de Lhuysnek kineveztetése Berlinben épen nem tett oly kedvező hatást mint a Vatikánban. Bismark kínos ér­­zéssel fogadta volna egy Austria iránt rokonszenve­ző államférfinak a külügyek élére állíttatását, any­­nyira, hogy haragjában mind Párisba utazását, mind a párisi porosz követségnek nagykövetség rangjára emelését elhalasztotta. Mindenesetre feltűnő, hogy Bismark, oly határozott föllépése után, most egy­szerre békítő búrokat kezd megszólaltatni. A „Stern Zig“ egy czikke a bel-alkotmányos viszály végleges alkotmányos megoldását helyezi kilátásba. A teen­dő engedményeknek Berlinben már korábban járt hí­­rük , azonban ott senki sem hitte,­­ íme most a félhi­vatalos közlöny helyezi kilátásba. E szerint a kor­mány a fenforgó viszályt csak az 1862 ki­mulhatlan kiadásokra kívánja korlátozni, a a jövő ülésszak al­kalmával minden módot, mely kötelessége s lelki­­ismeretével egyez, megkísérlem, hogy alkotmány­­szerű megoldást idézzen elő. — Honnan e rögtöni békés fordulat ? Talán nem koc­káztatunk sokat, ha azt mondjuk, hogy belül egy nagy kormányellenes de­monstrátió készülésén kívül a táplált nagy tervek való­sítására semmi kilátás — könnyen megfejthetik ezt. Bécs, oct. 24. L. A borzalom jéghi­deg lehellete húzódott ma végig a birodalmi tanács alsóházán, mert a lengyelek Ziblikiewitz tudor vezérlete alatt egy interpelláció által ismét a gácshoni igazságszol­gáltatás néhány titkát leplezték le. Az interpel­late ekkép szól : A chrzanowi vizsgálati törvényszékről (Krakó mellett) a következő biztos adatok van­nak forgalomban : 1. Wilczák nevű paraszt ugyanott egy ri­deg czellában vas­lánczon tartatik. A czella kö­zepén ugyanis egy három rőfnyi láncz van, egyik végével a földhöz vasalva, másik vége az említett póremberre van kovácsolva, úgy hogy ez csak igen szűk körben mozoghat. Wilczák ezen kínteljes állapoto­t állítólag már másfél év óta szenvedi, s ez időben hónapok alatt csak annyiban látott embereket, a mennyiben az ot­tani kerületi elnöknek (Bezirks-Vorsteher) tet­szett, barátait és vendégeit a czellához vezetni s nekik a kérdéses pórembert mint valami vad­állatot mutogatni. 2. A pra­evert tv-fogság kezdeténél, vagy a midőn az illetők azt elhagyják, már több ártat­lan vádlott megbotoztatott. Egy Bilna nevű pa­rasztra, ki praeventiv­ fogságba tétetett, s nehány nap múlva­rtatlannak találtatott, mindjárt fog­ságának kezdetén s minden előleges kihallgatás nélkül, éjjeli tiz órakor 25 bot, — és egy Le­­piárz nevű parasztra, ki a vizsgálat után a vád alól felmentetett, midőn fogságát elhagyandó vala, „emlékül a kerületi elnök részé­ről“ s ennek teljhatalmából 15 bot veretett. 3) Ezen vizsgálati törvényszéknél a vizs­gálat alatt levők csak viz s másfél font kenyér mellett, szalmazsák, gyakran egy kis szalma és fehérnemű, sőt ing nélkül , néha 10—12 en együtt összezsúfolva tartatnak. 4) Egy Kumanek nevű paraszt, ki egy ke­resetben jött az említett kerületi elnökhöz, ez által annyira megkínoz­tatott, hogy négy hét múlva (taval május 25-kén) meg is halt. Megle­het, hogy más volt halálának oka, de halálos ágyán Kumanek, miután az utolsó kenettel el­láttatott,­­, ugyancsak e czélból meghívott tanú előtt kijelentette, miszerint betegsége és halálá­nak oka azon naponkinti kínzások voltak, me­lyeket szenvednie kellett. A kérdéses vizsgálati törvényszéknek bor­zasztó állapota azonban nem csak a jelenlegi kerületi elnöktől ered, hanem : 5) Ennek előde is bűnös ember volt , ki állampénztári pénzeket sikkasztott el és a vizs­gálat elől öngyilkolás által menekült. 6) A hivatalnok, ki ezen utóbbi elnök alatt bíráskodott, szintén a csalás bűnének vádja alatt volt fogságban. Az imént felhozott bérbár tények annál sajnálandóbbak, minthogy nem egyedül az em­lített kerületi elnököt terhelik ; a kínzott Wilczá­­kot illető okmányok már ápri­ls havában vég­eldöntés végett küldettek át a krakói főtörvény­­széknek(Oberlandesgericht.)Jú­ius 28-án és július 7-kén a felhozott borzalmas tények névlegesen a krakói államügyésznek tudomására hozattak, és Wilczák biztos adatok szerint a múlt héten még mindig bilincsében lengett. Sőt mi több, a kérdéses tények a politikai hatóságok előtt is tudva vannak. Ennélfogva az interpellátió aláírói kérdik : 1) Mennyiben alaposak ezen adatok ? 2) Ha alaposak, várjon a kormány a tettest s ennek bűnrészes elöljáróit hivatalaikra méltók­nak tartja-e. 3) Mit szándékozik a kormány a gácshoni igazságszolgáltatás emelésére tenni? Lasfer minister úr választ ígér az interpel­lál­óra; egyelőre csak azt jegyzi meg, hogy ő is kevés idővel ezelőtt értesült ilynemű, a neve­zett törvényszéknél előfordult erőszakoskodások­ról , hogy azonnal hivatalos vizsgálatot rendelt. Mihelyt a vizsgálat be lesz fejezve, az interpel­­lációra bővebben fog válaszolni. A­mi bennünket illet, meg kell vallanunk, hogy, — minden tisztelettel a miniszer úr irá­nyában mondva — sokkal kiváncsiabbak va­gyunk arra, mikép fogadandják ezen alkalma­sint kétségen fölül álló tényeket centralista lap­jaink. Ha ilyesmi M­agy­arországon történt volna, akkor olvashatnánk menydörgő czikkeket, me­lyeknek éle természetesen mindig az országbí­rói értekezletek ellen fordul; de minthogy az el­beszélt tények színhelye a Lajthán innen van, a becses lapoknak bizonyosan nem lesz idejök az interpellátióval bővebben foglalkozni. A mai ülésben egyébiránt a bank-ügy tárgya­lása megkezdetett. Herbst úr mint az 1862. bud­get bizottmányi előadója a bizottmányi javas­latot fejtegette két óra hosszáig s kimondhatlanul unalmasan. Beszéde tanári széken megjárja vala­tán, de parlamenti szószéken majdnem kiállhatlan volt. Herbst úr alkalmasint azon szempontból indult ki, hogy a magas háznak egy kis nemzet­­­gazdászati pretectio meg nem árt s e részben tán igaza is lehet, mert pénzügyi és nemzetgaz­­dászati kapacitások­ban a Schottenthor előtti gyülekezet csakugyan nem bővelkedik. Herbst után Plener úr szólott, röviden s­zelősen előadva a pontokat, melyekre nézve a kormány eltér a bizottmány felfogásától. Külö­nösen kiemelendő, hogy Plener úr 15 esztendő­re akarja meghosszabbítani a bank szabadalmát, míg a budget bizottmány csak tíz évet h­oz ja­vaslatba. Az ügyre a viták folytán bővebben fogunk visszatérni. TÁRGYA. Napi újdonságok. * A budai kir. főreáltanodában a tanu­lók száma összesen 366 , tehát 28 czal több mint taval. Különösen az első osztályra igen sokan jelentkeztek. Ezek száma 117, és így a párhuzamos osztály megnyittatott. A pozsoni gymnasiumhoz áttért Zimándy Ignácz val­lás­tanár helyébe Csörgleő Alfréd esztergommegyei áldozát neveztetett ki.Rendkivüli tantárgyakat taníttatnak: a latin nyelv Szombathy Ignácz reáltanár által, a franczia nyelv S­a­l­a­m­i­n Leo, az olasz nyelv G­r­á­f­f­y Máté által. A gyorsírás csak újév után fog taníttatni, miután most a napok igen rövidek. Az első párhuzamos osztály miatt egy új tanár kineveztetése váratik , addig három főelemi tanító pótolja a hiányt. * Az új vásárrendezet szerint a küszöbön levő Lipót-vásártól kezdve a különféle árubódék követke­ző állomáshelyekre utasíttattak : A rőföskeresk­edők, nyakravalócsinálók, vegyes-áru­­kereskedők, órások, harmonika-készítők, esernyőgyártók az orsz­ágútra a laktanya elé. A paplanosok, divatárusnők, rézöntők az ország­útra a rostélyutczától a Prükler házig. A szemüvegesek, Üvegkereskedők, kesztyűsök, bő­röndkészítők a Prükler-háztól a Schmidt féle házig. A szűcsök, sipkacsinálók, ostorkészítők, etérnaáru­­sok, takácsok, képárusok, mézeskalácsosok a Huszár ház elé. A szabók a háromdobutczától a királyutczáig. A vegyes árukereskedők, szerszámosok, lakatosok, sarkantyusok, kötélgyártók , esztergályosok, kártyacsiná­­lók és kefekötők a Zrínyitől kezdve a szénatérig. A vargák és harisnyaszövök a kerepesi úttól a Sán­­dorutczáig. A vászonkereskedők a dohányutczába. A festők, keményitőcsinálók, posztókereskedők a kerepesi útra. Az összes vásári sátrak ezentúl csak egy sós vonal­ban állíttatnak föl, a járdákra néző homlokzattal. * Az „Új nemzedék“ czimű, csak imént kelet­kezett szépirodalmi laptól, mint az illetők nyilatkoza­tából látjuk, miután az említett lap jelen vezetése előre kifejezett irányukkal nem egyezik, véglegesen visszalép­tek : Benitzky Emil, Kormos Béla, Pauler Gyula, Re­viczky Szever, Thaly Kálmán, Ujváry Lajos az „Új nem­zedék“ volt beírnunk­atársai. * Dr. Sauer Ignácz, az egyetem ez idő szerinti rector magnificusa 40 darab arany jutalmat ajánlott fel felerészben egy orvostudományi, felerészben pedig jogtu­dományi pályakézdésre. * A „Bihar“ czímű nagyváradi lap hírei közt ol­vassuk : „Junák István, nagyváradi 1. sz. kanonok ur laká­sán­­. hó 21-én este 6—8 óra közt 5 álarczozott fegyve­res rabló jelent meg, gyanithatólag oly szándékkal, hogy előbb a földszint lakókat és a cselédeket ártalmatlan helyzetbe teszik, azután egész kényelemmel a kanonok ur pénztárát kirabolják. Három álarctos lőfegyverrel ellátva a cselédszobába tört, ezeket letartóztatni óhajtván, két cselédnek azonban sikerült az ablakon át menekülnie. A többi két rabló, egyik pisztolylyal, másik bottal fegyver­kezve, a háznál lakó Serényiné asszonyság lakására ron­tott , kit egyedül találván, nehogy ellenálljon, az egyik rabló felvont pisztolyát rá­szegezé. A bátor nő azonban lélekjelenlétének teljes megtartásával a rabló kezét meg­ragadta, a pisztolyt kifacsarta és megtámadójára akart lőni, de a fegyver nem sült el. Erre mind a két rabló fel­bőszülvén, nevezett asszonyságot megtámadták, hajánál fogva a szobából kivonszolták, s ütésekkel oly súlyosan terhelték, hogy ezek következtében jelenleg betegen fek­szik. Ebből zaj keletkezvén, de a megszabadult két cseléd is a szomszédban lármát ütvén, a rablók nem mertek ga­rázdálkodásokat folytatni, s a­nélkül, hogy közölük csak egy is elfogatott volna, szerencsésen elillantak.“ * A debreczeni gyümölcs-és terménykiállítást, me­lyet az országos kertészeti társulat küldöttsége élén el­nök le. Podmaniczky Lajos úr ma egy hete nyitott meg, a nép minden osztályából ezerenkint látogatták. A kiállítás, mint jelentik, átalában sikerült. * A „Magyar Sajtó“ czimű politikai lap átalaku­lásáról keringő hírekre nézve a „P. N.“ úgy értesül, hogy ily átalakulás csakugyan várható s a nevezett lapnak új­évtől nem csak alakja, de iránya is meg fog változni. A mi hiteles tudomásunk eddig annyi, hogy az eddigi felelős szerkesztő Jókai Mór visszalép. Utódául némelyek egyik publicistánkat mondják, kitől közelebb jelent meg egy politikai röpirat, mások s ezek közt a „Wanderer“ t is — Vajda Jánost a „Nővilág“ szerkesztőjét nevezik.«­­ Az utóbbira nézve azonban azt hallottuk, hogy ő egy uj­­ vállalat megindításában fáradozik , mely Aristides „Önbi-­­­rálat“ czimű röpirata szellemében fogná journalistikai­­ csatározásait folytatni. * Brann tenorista, ki jelenleg az itteni német színpadon vendégszerepel, a párisi olasz operától i. e. má­jus és júniusra 20,000 frankot kap; az illető szerződést­­ tegnap írta alá. * Mióta színházakban, kivált a nemzeti­­ színpadon zongorahangversenyt hallottunk, annyira még­­ alig voltunk meglepetve a hang hatásától, mint Ketten­­ ur hangversenyében. Az ezen alkalommal használt zon-­­­gora Beregszászynak legutóbbi készítménye, mely dallam­dús fenhangjai által (discant) Ketten játékának lírai fény­­­­oldalát meglepőleg tünteté élénkbe. * Az őszi idény szaporábban kezdi teremni művé­szi újdonságainkat, így értesülünk, hogy e napokban Jankovszka Eleonóra nevű urhölgy fog nemzeti szín­­­padunkon szivességből énekelni. * Ro­s­e­n­f­e­l­d M. L. és fiai urak a városi ár­va­sle­á­n­y - intézetnek négy felsőkendőt ajándé­koztak. Szolgáljon ugyanez alkalommal tudomásul, hogy a tekintetes városi tanács utóbbi ülései egyikében elha­tározta, hogy az ezen intézetbe ez idő szerint felveendő árvák száma tizenkettőre szaporíttassék. Ugyan­azért, mivel már h­é­t leányka fel van véve, tehát még ötre nézve a bejelentés elfogadtatik. *A genfi r­e­n­d­ő­r­s­é­g f. hó 15 -én nevezetes fogást tett. Már két hét előtt figyelmeztetve volt Bécsből egy híres austriai bankjegyhamisító megérkezésére, ki ugyan a bűn miatt előbb már New Yorkban elfogatva Austriának kiszolgáltatott, de f. c. martinéban megszö­kött. Egy austriai biztos és két rendőrügynök Genfben már várta az érkezőt, a kérdéses egyéniség constatirozása és sikerült elfogatása után Austriába kisérése végett. A keresett 15-kén estve az utóbbi vonatok egyikével Turin­­ból csakugyan megérkezett Genfbe, és közvetlenül kiszál­lásánál mindjárt a pályaudvarban elfogatott, hogy Ro­­manshornon át Austriába szállíttassák. Az elfogott egyén magyar s 8500 forint hamis bankjegy találtatott nála a készítéshez szükséges lemezzel együtt. Bécsi lapok úgy gyanítják, hogy e bankjegyhamisító senki más mint a Pestről, fogságából elillant Nagy Lajos. * Több lap említé, írja a „M. O.“, hogy a gyilkos­sággal vádolt S­o­ó­s Imre fiatal neje Csernák és fogadott fia nevére szóló két betéti könyvre külön összegeket vett ki a takarék­pénztárból. Ez alaptalan hir megczáfolására é­s a szerencsétlenség által mélyen sújtott nő érdekében hi­teles kéztől azon értesítést kaptak, hogy e fiatal nő — férje kívánatéra — csak egy oly könyvre vett ki bizonyos összeget, a­mely nem is Csernák, hanem egy zálogházbeli ismerősük (B. J.) nevére szólott. Férje azt mondá, hogy e pénz az üzletre kell , s a nő annál gyanútlanabbul vehető ki, mivel férje pár nap előtt néhány száz forintra szóló váltót íratott vele alá, azt mondván, hogy ez összeget ugyanazon zálogházi ismerősüktől kölcsönzi. A nő tehát azt hive, hogy a váltóra e takarékpénztári könyvet kap­ták. Az sem való, hogy a beteg nőt a Rókus kórházba szálliták. Egy kihallgatás a városháznál elég volt arra, hogy e nő minden gyanú alól fölmentessék. A bűntényt annyira nem is sejtő, hogy midőn meghalta férje elfogatá­­sát, azonnal Csornákhoz küldött, hogy ez, mint ki a vá­rosban sokat jár kel, nem tud-e valamit férje bajáról? Akkor haljá meg, hogy Csernák eltűnt. — Az sem igaz, hogy a vádlott egykori üzlettársa, Karácsonyi szabó­mester eszközlésére fogatott volna el. Ezt a városkapi­tányság maga eszközlé. A beküldő kéri a lapokat ez ál­­hírek helyreigazítására. * Posner Lajos úr, kinek, mint eddigi vállalatai és köztetszésben részesülő nagy üzlete bizonyítja, elég sa­ját érdemei vannak, hogy semmi szüksége magát „ide­gen tollakkal“ ékesíteni, általunk helyreigazíttatni óhajtja azon adatot, mintha ő a londoni nagy világtárlaton aczél­­tollakat állított volna ki, melyeket most „Posner Exhibi­tion pen“ név alatt bocsát forgalomba. Ő csak bemutatott egy általa kiválólag czélszerűnek talált aczél toll-mintát, melynek nyomán egyik londoni legelőkelőbb gyári meg­bízott hasonló, az ijnedvet sokáig tartó, sebes írásra al­kalmas,­­ kitűnő szilárdsággal alkotott tollak készítésére. A megbízás legjobb eredménynyel hajtatván végre, Posner úr e tollakra tulajdonos jogot szerzett, s ezek azok, melyeknek a kereskedésben megkülönböztetésül „Posner Exhibition pen“ nevet adott. * Lőwy Ignácz Visegrád és Szobb melletti kőbányái­ban a legfinomabb kavics készítésére új találmányú po­rond­gépeket állított föl, a­melyek segélyével előállított kavics az utak porondolására kitűnőleg alkalmas. Egyenlő és tartós. * A „Magyarország“ tegnapi újdonságai élén a következő jelentést olvassuk : „A lapunk September 12-diki számában megjelent czikk miatt folyamatba tett hadbirósági eljárás befejeztével, tegnap délben hír­ Vasárnap, October 26. Lapszemle. A „Pesti Napló" szerkesztője felel azon le­vélre, melyet tegnap közöltünk, úgy látszik, hogy ő a kiegyezkedés nehézségét az oetrol­­­ozáson kívül főleg arra fekteti, hogy most már a lajtántúli tartományok is alkotmánynyal bírnak, mely október óta létezik, s február óta a mi érdekeinkkel többszörös összeütközések közt folytatja pályafutását. És erre nézve a „Pesti Napló“ így okoskodik : „És várjon Schmer­ling államminiszter, ha a bécsi lapok értesíté-

Next