Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1862-11-13 / 261. szám
Második évi folyam. 261. szám — 1862. Csütörtök, november 13 ■Aierkezitft-hivatal: Uri-utcza Libasinszky-ház. Kiadó-hivatal: Barátok tera 7. sz. a. Pildszint. Eliffizethetm Budapesten a kiadó- hivatalban, barátok tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán ft kr ft kr ft kr . ft ig Egész évre 16 — Évnegyedre 4 — Egész évre 16—évnegyedről — Félévre 8 — Félévre 8 — HIVATALOS RÉSZ. Államköltségvetés az 1862. közigazgatási évre. Második rész. Fedezet. Bevételek. Kiadások. Többlet. Egyenkint. Összesen. Austriai értékű forintokban. I. Közvetlen adók. 1. Osztály. Földadó. A helyeden fölállított öszszeggel ......................... 62576618 — 62576618 2. Oszt. Épületadó . 18984400 — 18984400 3. Oszt. Keresetadó . 5814900 — 6814900 4. Oszt. Személy kereset adó ......................... 5417700 - 5417700 5. Oszt. Öröklési adó . 29500 — 29500 6. Oszt. Jövedelmi adó, a földeken s épületeken kívül a jövedelem más ágaitól. A helyesen felállított összeg . . . . . 15567000 — 15567000 7. Oszt. A katonai határvidék közvetlen adói. A helyesen fölállított összeg........ 2214700 — mely azonban itt többé nem számittatik be átvett gyanánt, mivel az már a hadügyministerium megkivántatóságánál leszámittatott, egészben . — — — 108390118 II. Közvetett adók. 1. Oszt Átalános fogyasztási adó. a) Pálinkától . . . 14054000 b) Bors musttól . . 7219000 c) Sörtől .... 15996000 d) Hirs s vágómarhától 6961000 e) Belföi® anyagokból készített czukortól . . 5651000 f) Más fogyasztási tárgyaktól ......................... 4963500 g) Biztosításoktól. . 1019200 h) Mellék-illetékektől 55700 i) Ház- s haszonbérektől ............................... 1529 k) Hiánylatok s más kártérítésektől . . . 15180 l) Különböző bevételektől .......................... 18091 összesen . 55954200 s a helyesen felállított kiadások leszámítása után a többlet .... — — 53524943 2. Oszt. Vám. A helyesen fölállított — 2429257 összeg......... 16717900A helyesen fölállított összeg.......................... 39548300 8 a kiadások leszámitása után .... — 6909500 1 a többlet .... _ _ 32638800 4. Osztály. Dohány. A helyesen fölállított összeg.......................... 56239300 — a kiadások leszámítása után .... — 25817400 a többlet .... _ _ 30421900 5. Osztály: Bélyeg: A helyesen fölállított összeg........................... 13233500 — A helyesen fölállított kiadások leszámítása után — 116981 a többlet . . . . — — 13116519 6. Oszt. Dijak s illetékek jogügyektől s jogszerzésektől .... A helyesen fölállított összeg......................... 21451500 — A helyesen felállított kiadások leszámítása után — 179861 a többlet .... — _ 21271639 7. Oszt. Sorsjáték. A helyesen fölállított összeg........................... 15816040 — A helyesen fölállított kiadások leszámítása után — 10149540 a többlet .... — — 5666500 8. Osztály. Posta. A helyesen fölállított összeg.......................... 12291940 A helyesen fölállított kiadások leszámítása után — 92170642 a többlet .... — — 3074875 7 9. Oszt. Vámok. A helyesen fölállított összeg ........................... 2963267 A kiadások levonása után............................... — 41967 a többlet .... — — 2921300 10. Osztály Mérték igazolás. A helyesen fölállított összeg....... 95476 A helyesen fölállított kiadások levonása után — 27717 a többlet .... — . * — 67759 11. Oszt. Egyesitett illetékek a lombard-velen-. , . * «*. ...»•• czei királyságban. ' ' v A helyesen fölállított összeg......................... 127000 A kiadások levonása után................... — 24990 a többlet .... — — 102010 Egészben — — — 177066458 HL Állami vagyon, bánya- és pénzverde-bevételek. 1. Osztály. Államjavak és erdők Egyenkint. Összesen. a) Befizetvények az Austriai értékű forintokban állampénztárakba . . 6781600 a kiadások levonásával — 4892300 a többlet .... — — 1889300 b) mely a nemz. bankoz befizetett . . . 5881214 helybenhagyott kiadáokat leszámítva, kerekzámmal......................... 3357847 többletet képeznek . — — 2523300 2. Oszt. Sóbányai erdő. A beszállitvány . . 998000 a kiadásokat leszá mitva............................. — 939200 a többlet .... _ 158800 3. Osztály. Confiscatio zirae alatt az állam keelésében létező vagyon Beszolgálvány . . 295190 a kiad. leszámitva . — 174000 a többlet .... — — 121000 4. Osztály. Kincstári várak. a) A bécsi cs. kir. adari és államnyomdák alóságos bevétele . . 960489 ebből a kiadási összest levonva .... — 949711 többlet .... — — 10778 b) A lembergi cs. kir. államnyomda után . . 114510 a kiadás levonása után — 106760 többlet . . . . — — 7750 c) A temesvári cs. kir. illamnyomda után . . 30813 kiadás .... — 30813 d) A schöglmühli cs. k. lapirgyár után . . . 551919 leszámitva a kiadást — 504402 többlet . . . . — 47517 e) A bécsi cs. kir. porizollán-gyár után . . 143200 leszámitva a kiadást — 141350 többlet .... — — 1850 Bevételek. Kiadások. Többlet. Egyenkint. Összesen. Austriai értékű forintokban. Előfizetési árak austriai értékben. Bevételek. Kiadások. Többlet. A szintén helyesen fölállított kiadások leszámítása után .... — 2457687 a többlet .... — — 14260213 3. Osztály. Só. összesen . — — 67895 5. Oszt. Távirda-Üzlet. Bevétel .... 1900000 leszámitva a kiadást — 1496800 többlet .... — — 403200 6. Oszt. Bányaügy. ' v a) »Bányajövedelem 945000 kiadás . . — 473962 tftbblet . . . . — — 471038 b) Vashámorok után . 19413362 kiadás .... — 18723341 többlet .... — — 690021 c) Kőszénbányák után 515473 kiadás .... — 513629 többlet . . . . — — 1844 d) Más bányaművek után............................... 21298792 kiadás .... — 20514227 többlet . . . . — — 784565 (Vége következik). CB. kir. Apostoli Felsége Schönbrunnból f. évi oct. 2- ról kelt legfelsőbb határozatával Pomutz Konstantin rendelkezés alatti országos orvosi tanácsost királyi tanácsosi czimmel, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. IVEMHIVATALOS KÉNZ. Lapszemle. Az „Ung. Nachrichten“ és „Pesti Hírnök“ bécsi levelezőivel egyetértőleg írja a „ Pester Lloyd“ bécsi levelezője is, hogy a „nagyváradkolozsvári vaspálya bizottmányának sikerült a szükséges tőkepénzt megszerezni. A német C - 11ur-Verein Berlinben (tán Frankfurtban?) 80—120 millió forintot bocsátott rendelkezésre e pályavonal kiépítése ügyében. A vasárnap tartott ülésben, melyben a szerződés is megköttetett,mint meghatalmazottak jelen voltak : a „Cul tur-Verein“ részéről Herrmann gyáros Berlinből, és néhány párisi bankár részéről, kik 40 millió forintot írtak alá: Höchster tudor. E bankártársulat egy kézre dolgozik a „Cultur-Verein“-nal, s ezenkivül aláírtak még Salzbach bankár, a meiningeni bank, stb. E pénzerők nevében az alkudozást a „Cultur-Verein“ vitte, mely 80 millió, és szükség esetére 120 millió forintot kötelezett a nagyvárad-kolozsvári vaspálya kiépítésére, s ez öszveget a bécsi hitelintézet közbejöttével folyóvá teszi, mihelyt a kérdéses vonalra a legfelsőbb engedély kinyeretik. A társaság csak 2 feltételt kötött ki. Először 52/io% kamatbiztosítást kér, melyből a/io% törlesztésre fordíttatik, megjegyezvén, hogy e feltétel csak azon esetre érvényes, ha a legfelsőbb engedély 1. évi december végéig kieszközöltetik. A társulat nem ad ki részvényeket, hanem csak partid-kötelezvényeket, s ezeket is csak külföldön, hogy a belföldi értékp°pirokra nyomást ne gyakoroljanak. Magyar- és Erdélyországok részére csak 3 millió forint tartatott fenn. Ugyanez ülésben az igazgatótanács is megválasztatott, melynek 14 tagja közt 2 magyar (gr. Zichy Ödön és b. Wartmann), 4 erdélyi, 8 pedig külföldi, kik 2 egyén által fognak ugyan képviseltetni, de ezek 8 szavazattal birandanak. Elnöknek gr. Toldalagi, s alelnökinek gr. Zichy Ödön választatott el. Ha a dolog jól megy, az építés már jövő júniusban megkezdetik : 2 év alatt a pályának Nagyváradtól Kolozsvárig készen kell lennie, s a hatodik évben az oláhországi határszéleket elérnie. E mellett kiemelendő, hogy a fővonalhoz egy mellékvonal fog Szebenig csatoltatni, s az építés egyszerre kezdetik meg. Utólagosan azt is írja a levelező, hogy az igazgató-tanácsba Erdély részéről Kabos és Kozma udvari tanácsosok is megválasztattak. A „Wanderer“ azon körülményből, hogy a reichsrath alsóháza a ministeriumnak azon tettét, hogy 1862-re a tengerészeti kiadásokra utólagosan pótlékot kért, alkotmányellenesnek nyilvánító, eleinte azt következteti, hogy a minapi képviselői értekezletben a kibékülés a ministérium és képviselőház közt talán nem is történt meg teljesen. Azonban utóbb azon eredményre jut, hogy a képviselőház többségének határozatait egészen más szabályok szerint kell megítélni, mint különben a dolgok helyes magyarázata kívánná. És szerinte ily használható új szabály az , hogy a képviselőház akármit mondjon a ministérium ellen, s akárhogy mondja azt, s akárminő miniszer-ellenes értelemben lehetne is azt magyarázni : a dolog mégsem áll oly roszul, mint ezt az ember a mondottakból és történtekből gondolhatná. Ha már ezen szabályt tartjuk szemünk előtt, úgy könnyű leeni sok szavazatot, mely különben a bizalmatlansági szavazathoz nagyon hasonlít — a maga valódi értékére redukálni, sőt megfoghatjuk, hogy egy ily bizalmatlansági szavazat után 24 órára a régi bizalom ismét győzelmesen tör elő. Így például tegnap alkotmányellenes tettnek nyilvánította a képviselőház a tengerészeti budget számára 3,768,114 forint utópótléknak kívánását , s ma a törvénykezési tarifák felemelését, mely az államkincstárnak mintegy 9 millió forinttal többet hoz be 1863-ra, s ugyanő többlettel nehezkedik az adózó polgárokra és ügyes-bajos emberekre — rohamléptekkel szavazta meg. Anglia és Austria. Ismét nyilatkozott az angol parlament egy tekintélyes tagja az Anglia és Austria közti kereskedelmi viszonyokról. Somerset A. Beaumont, ki Austriából csak nemrég érkezett vissza Angliába, egy jeles értekezésben előadó a newcastlei és gatesheadi kereskedelmi kamrának nyomozásainak eredményét, melyet, minthogy ezek legnagyobbrészt hazánkat illetik, ezennel megismertetünk. Értekezésének lényeges tartalma ez: Oly időben, midőn az ország ipara érzékeny lökést szenvedett a több megháborításokra is készen kell lennie, (az amerikai háború folytán), kötelessége a népképviselőnek új kereskedelmi viszonyok után körülnézni. Ez okból már az. ülésszak végén interpellálta a ministerelnököt, vájjon a kormány egy Austriával kötendő keresk.szerződés iránt szándékozik-e tárgyalásokat kezdeni. L. Palmerston a Thierry úr tiszteletére adott lakomán megmutatta, hogy ő ezen kérdés fontosságát igen jól felfogta, midőn többek közt állitá, hogy Anglia kereskedelmi viszonyai Austriához hasznosabbak lehetendnek mint Európa bármely más államával. Ezen themát akarja ő (szóló) most kimerítőbben tárgyalni, azon megjegyzést bocsátván előre, hogy most, Austriának jobbra változott állapota mellett, ideje lehetne, a dolgot gyakorlatilag felfogni. Szóló ezután sorba veszi az austriai császállam azon földterményeit, melyeket mindkettőnek előnyére lehetne venni. Mindenekelőtt a gabnát Austria, főleg Magyarország gabnatermelése hihetetlen módon fokoztathatik. A magyar búza még néhány év előtt csak a Dunán és Fekete-tengeren tett költséges kerülőn jöhetett Angliába, míg jelenleg, a triesti vasút közvetítése mellett, a magyar gabnavásárok központja csak 36— 48 órányira van az adriai tengertől távol. Ha a kivitel igazán föllendülne, akkor Magyarország, mely most otthoni fogyasztásra sok rozsot termeszt, a búzatermesztésnek szentelné magát. Jobb gazdasági gépek behozatala, idegen tőkék befolyása és a vámok mérséklése, ez a három föltétele Magyarország jóléte felvirágzásának. Mert nem csak búza, hanem majd minden termény diszlik a tiszai vidékek televény gazdag állati talaján, kukoricza és árpa, rozs, zab, czukor, len, kender és kitűnő dohány. Némileg megfelelő rendszabályok mellett a bánáti búza — fuvart, vámot és bizománydijt beleszámítva — a londoni piaczon 32 s.-en (most 53 s. 6 d.) árultathatnék, s gr. Zichy Edmund kötelezé magát, hogy összes búzáját, mely semmi kívánni valót sem hagy fen, a közelebbi 5 éven keresztül quarterként 33 s.-ért fogja a vaspályához állítani. Ennyit a galináról. Mi a magyar borokat illeti, ezek észszerűbb kezelés mellett csakhamar versenyezhetnének a franczia borokkal. Az austriai kiállítási jegyzék szerint Magyarország évenként 360 és 480 millió gallon bort termel, miből 36 millió gallon egészen jól elkészíthető a kivitelre A fehér és vörös borok erős nemei kétségtelenül vásárt fognának maguknak Angliában hódítani, azonban, mint már Dunlop utolsó jelentése a kormányhoz helyesen kiemelt, olcsóbb közlekedési eszközök, nagyobb tőkeerők felhasználása és a kivitelre szánt borok tudományosabb kezelése kívántatik. Szóló még más austriai kiviteli czikkekről is szól: rongyok, gyapjú, dohányról stb. s utána arról, amit Austria nagyobb tömegekben Angliából hozhatna, ha egyszer a beviteli vámok mérsékelve lesznek, nevezetesen gyarmati árukat: tdeát, fűszert, nádezukort stb. Előadása végén ezeket mondja: Bécsben értekezletem volt gr. Rechberggel. Szóbeszédből tudom, hogy ő és tiszttársa Schmerling a szabad-kereskedelmi politika képviselői, vagy hogy Palmerston kifejezésével éljek, „hogy gr. Reckberg a legtökéletesb szabad-kereskedelem előnyeit jól felfogó.“ Én ezen nézetet a gróffali értekezés után tökéletesen valónak találom. Gr. Rechberg körülményesen előadó nekem az akadályokat, mik az austriai kereskedelmi politika átalakulásának útjában állnak, és hogy Austria az 1854-ben a vámegylettel kötött szerződés által 1866 ig bizonyos szabványokhoz van kötve; azonban e mellett óhaját és készségét fejezé ki az Angliávali kereskedelmi viszonyok tágítására, mihelyt ezt a körülmények megengedik. Egyre különösen kívánt figyelmeztetni. Ő Anglia gyakorlati forgalma és iparának rendszerét tanulmányozta a mindig bámulta ; reméli, hogy Austriában a vállalkozási szellem hasonló kifejlését fogja megélni, hol vasutak , bányák s más iparágakban még nagy teendők vannak hátra. Ezen czél elérése tekintetéből azonban az angol tőkék tetemes részvétel Austria természeti kincseinek kihasználásánál Anglia példája lenne szükséges. Gróf Rechberg biztosított, hogy, miután az austriai államban a külföldieknek a közlekedés legtökéletesb szabadsága van biztosítva, az angolok különös buzdítási kedvezményekben is fognának részesíttetni. Föl is hatalmazott, ha jól emlékezem, hogy ezen szavait bármely tisztességes és vállalkozó angol kereskedőkből álló társulattal közöljem. Szóló összehasonlítja még Austriának jelen pénzügyi helyzetét Angliáéval 1784-ben, midőn ennek államadóssága oly nagy volt mint most Austriáé s midőn 42 peres consolai 56-on álltak. Anglia akkor Amerikát, tehát többet vesztett el mint mennyit Austria Lombardiában birt. Pitt s ennek fölvilágosult kereskedelmi politikája által fölépült pénzügyi szorultságaiból, s csak