Sürgöny, 1863. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-09 / 80. szám

Harmadik évi folyam. 80. — 1863. Sierkt­este-hi­vatal: I.Ki-utcza Libaninszky-ház. Kiadó-hivatal: B­arátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban. barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8­­­50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ ! Vidékre,* naponkint postán ! Félévre 10 forint.­­ Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ 11-dik évnegyedev­folyamára. Előfizetési ár: ápril—janiusi egy negyed évre 5 forint. A „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ.­­ cs. kir. Apostoli Felsége m. hó 1- ről Czaiz-­­­ing­er Lajos aradmegyei törvényszéki kiadó és tisz­teletbeli aljegyző vezetéknevének „Ladány if­ rakért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. VEHHIVATALOS RÉSZ. h a p s­i­e­ni­­­e. A „Neueste Nadir.“ biztos hallomása sze­rint, gr. Apponyi György lemondása s helyébe gr. Andrássy Györgynek kineveztetése bevég­­zett tényekül tekintendők, miket a „W. Zig“ közelebb hivatalosan is jelentend. A föntemli­­tett lap ez alkalomból gr. Andrássy Györgynek ismertetését hozza :­­ „Az uj országbíró , Gömör, Torna, Zemplén és Sárosmegyékben gazdag földbirtokos, politi­kai pályáját alig 23 éves korában mint Torna­megye követe kezdé az 1820/si-diki országgyűlé­sen, és ugyanazon megyét 1830-ban is képvi­­selé. Később sárosmegyei főispánná neveztetett ki, és ezen méltóságról 1848-ban mint a Kos­­suth-ministerium ellene mondott le , Bach alatt magán­életbe vonulván vissza. Miután 1860 ban a megerősített birodalmi tanácsban kitűnő sze­repet vitt, az octoberi diploma kibocsátása után megint sárosmegyei főispánná és ország-zász­lóssá, főajtónállóvá neveztetett ki. 1861-ben is­mét lemondott­ Sárosmegye kormányzásáról, ha­nem a főispáni czimet megtartotta; — az 1827-iki országgyűlés óta benső barátságban lévén gr. Széchenyi Istvánnal, ő is közreműködött a budapesti lánczhid létrehozásánál; 34 év óta mint a felső-magyarországi erdészeti egylet kép­viselője, fáradhatlan tevékenysége által sok ér­demet szerzett magának ez ügy körül. 1855. és 56-ban ő inditványozá először a tiszai vaspálya lé­tesítését, mit szerencsésen ki is vitt. Életének min­den szakában hazájának hasznos szolgálatot tenni lévén törekvése, — remélni lehet, mikép­p extra új állásában a kibékülés olajágát hozva az országnak, bizonyára igyekezni fog mind fölfe­lé, mind lefelé jóltevő irányban működni. Gróf Apponyi, a mint halljuk, Kalksburgba vonult vissza; fia az itteni intézetben az idén végzi tanulmányait.“ A bécsi kormány eljárási tervére vonatko­zólag a legközelebbi jövőre nézve a „B. A. Z.“ levelezője állítólag hiteles forrásból következő­ket közli: A bírádó tanács nem fog május 1-jén, hanem csak végén egy be­hi­vattat­ni és pedig az­dei ülésszak lényegesen szervező lenne. Minde­nek előtt az igazságügyminisztérium lépne elő, úgy hogy a bíródó tanács hónapokig csak oly ügyekkel fogna foglalkozni, melyek alkotmány­­szerűen a szűkebb tanács illetékességi körébe tartoznak. Dr. Hein e czélra már elkészítette és az államtanács elé is terjesztette javaslatait egy új csőd- s fenyitő perrendtartásra, egy uj fe­­nyitő-törvényre s új törvényszéki szervezetre vonatkozólag; szintúgy készen vannak az es­küdtszékek, valamint egy víz-, halászati- s vadá­szatjogi törvény alapvonásai. Az utolsóra nézve ugyanazon eljárás követtetnék, mint a községi törvénynél, melyre nézve a kir. tanács csak a keretet állította föl, melyen belül a tartományi gyűlések a községi szabályokat kidolgozzák. Szintúgy itt is csak általános elveket állapitana meg a kir. tanács; ezen alapvonásokon belül az­tán a novemberben egybelépő országgyűlések a különböző esküdtszéki-,vizi-,vadászat és halászati rendtartásokat kidolgozandják. Mi a juryt il­leti, Galiczia a nyugtalan állapotok, s Dalmát­­tia az ott elterjedt vérboszú miatt egyelőre nem fognának esküdtszékeket kapni. Ily módon be­állhat a késő nyár, mielőtt a pénzügyminister az 1864-ki budgettel a gyűlés elé lép; addigra pedig megígérte gr. Nádasdy, hogy az erdélyi országgyűlésnek a kir. tanácsba meghivatás iránti válaszát kieszközli. Akár elutasító aztán ezen válasz, akár megjelen a 26 erdélyi követ a bir. tanácsban, a kormány formai joga, a szű­kebb bir. tanácsot egyetemes tanácsnak nyil­vánítani, beálltnak fog tekintetni, annál inkább, mert a pénzügyminiszer előterjesztvényeinek gyors elintéztetését várja, minthogy Plener té­telei rendkívül kedvező eredményt mutatnak. Állítják t. i., hogy az általa kiszámított deficit csak 11 milliót tesz. Ezen háztartási költségve­tésben azonban mindenesetre benn vannak már azon jelentékeny adófölemelések foglalva, mi­ket a miniszer három évre kért, de csak 1863. oct. 31-éig birt megkapni. Az „Idők­ Tanúja“ az emlékezetes album-be­szédek irányában következőleg nyilatkozik: „Vannak, kik Deák Ferencz martina 28-ai alkalmi beszédében egészen az 1861-ki feliratok compendiu­­mát szemlélik, de mi ezekkel nem érthetünk egyet. — Sehogy sem bírjuk ama beszédből kiolvasni annak visz­­szautasítását, hogy egy újabb országgyűlés királyi elő­­terjesztvény alapján legott a 48-ks törvények előle­­ges revisiójához foghasson. Föltesszük, hogy Deák minden jellemszilárdsága és következetessége mellett sem követheti el azon lo­gikátlanságot, hogy a­kinek hívására országgyűlésre megy, ugyanazzal antecoronationalis törvényczikkek hozatalába bocsátkozni ne akarjon. Elismerni ugyan Deák Ferenct, hogy egyes törvények czélszerű­sége fölött különbözők lehetnek a nézetek, hogy kormányformák, alkotmányok, közjogi és törvényhozási elvek minden nemzetnél változhat­nak ; csak azt állítja köztiszteletű hazánkfia változ­­hatlannak, hogy a törvények érvényét csak törvénye­sen, vagyis fejedelem és országgyűlés együttes akarata mellett lehet megszüntetni. Ez nagyon szép, hazai törvényeinkbe nem egy­szer ünnepélyesen beigtatott czikkely; csak azt kell mélyen fájlalni, hogy 1849-ben nem csak márt. 4-én, hanem ápril 14-én sem respectáltatott, és így az al­kotmányosságnak két oldalon elkövetett hibák miatt felfordult szekere sehogy sem indítható meg újra, mig az egypár eltörött kerék helyébe újak nem alkalmaz­tatnak, s mig mind a két fél vállvetve, kölcsönös enged­ménynyel nem igyekszik azt a rendes kerékvágásba visszaemelni. És igy csak mélyen lehet fájlalni azt is, hogy b. Eötvös és Deák Ferencz legutóbbi politikai beszédeiben nincsen említve azon körülmény, mely egyedüli út a békés és sikeres kiegyenlítésre, hogy t. i. egy nyugodt, újabb országgyűlésen az 1848 ik törvények revisiója, mint első teendő a magyar kérdés végmegoldására, ko­ronázás előtti törvényczikkelyben eszközöltessék. Mert ha egyszer ennyire volnánk, a többi nehéz­ségek kiegyenlítése, maguk az ezerszer fejtegetett kö­zös ügyek nem okoznának komoly fönakadást, mihelyt more patria, a régi jó idők szellemében mind a „per­­chara Gens Hungara“ mind a „Sua Sacratissima Ma­­jestas“ részéről a valódi bizalom sugarai egymással őszintén találkoznának. Sokszor emelte ki épen a mi lapunk, hogy a ma­gyar kormányférfiaknak helyes és a nehéz viszonyok­ közt bölcs és­ tapintatos politikájuk igen üdvösen oda irányul, hogy a fejedelem bizalmát legalább is azon fokra vará­zsolják vissza, melyen az a 60-ik octóber 20-a táján állott , épen ezen, általunk mindenesetre annyira óhaj­tandó és kiérdemlendő legfelsőbb bizalom tekinteté­ben újra is kimondjuk, miszerint mélyen sajnáljuk, hogy a pesti mart. 28-diki tisztelgésnél tartott beszé­dekben a kiegyenlítési komoly hajlamnak alig talál­ható fel valami nyoma. Hogy pedig Deáknál az említett napon oly fér­fiak is jelentek meg, kik vele politikai kérdésekben majd némely, majd meg igen sok dologra nézve egyet nem értenek, és kik közül sokan, mint Lonovics, Ap­ponyi, Dessewffy Emil, Ürményi stb., hajdan a Deák­étól egészen különböző táborban harczoltak , az két­ségkívül csak onnan magyarázandó, hogy nálunk léte­zik politikai érettség, mely a magán­ember feddhetet­len polgári erényét tartalék nélkül tiszteli, s mely a barátság és testvéri szeretet érzelmeit ápolja ott és akkor is, hol és mikor a politikai vélemény különválva létezik és nyilatkozik.“ Esztergom, ápril 7. Húsvétvasárnap volt a végre kitűzve, hogy a magyar kir. egyetem, ő Herczegségének, Magyaror­szág Prímásának, félszázados hittudori méltóságának emlékére megújítva szánt azon oklevelet, melynek szö­vege e lapokból már ismeretes , küldöttségileg át­nyújtja. E küldöttséget, magának a „Rector Magnificus“ dr. Sauer Ignácz kir. tanácsos tr­á­ngának elnöksé­ge alatt, a kir. egyetem mind a négy karának dékán­ja, s a tanári kar számos tagja képezé. Ezen találóan jön az egyetemi tisztelgésre a fel­támadás szent ünnepe választva, mely husvétunknak megölését a küldöttség megjelenése által a szokottnál fényesebbé tévé. A vendégszeretettel várt és fogadott küldöttség Pestről nagyszombaton este a feltámadási körmenet után indulván el Esztergomba, a húsvét napján h­o­­nalhasadtakor a zászlókkal díszített vár ormairól ágyú­­lövésekkel üdvözöltetett. Kilencz órakor a koszorús Bibornok érsek, a ke­reszt elővitele mellett, főtiszt, gróf Nyáry Rudolf Vmlga által, két huszár által vezetett gazdag szerszámú lovon, a legnagyobb ünnepi pompával vonult fel a baziliká­ba, melynek ajtajánál a főkáptalanon kívül egyszers­mind az egyetemi küldöttség által fogadtatott s kísér­tetett az élő virágokkal legékesebben feldíszített fő­oltárhoz. Nevezetes s a nap czélját illustráló körülmény, hogy a fényes segédletben, mely a koszorús biborno­­kot a pontificálás alatt környező, tiz hittndor vett részt, nevezetesen ft. Kemp Mihály, Durgat­h József, Szabó József, Zalka János, Somogyi Károly és R­ó­d­e­r Alajos kanonok, Molnár János esperest, s Blümelhuber Ferencz, T­o­­­d­y János és H­a­­ta­l­a Péter esztergomi papnöveldéi tanár urak. A tudomány nem lehetett magasztosabban, mint itt az Úr oltára előtt képviselve. A fényes mise végeztével a bíboros egyházfeje­delem a mindenfelől egybesereglett híveknek az evan­geliomot felolvasván s húsvéti szent predicatiót tart­ván, még egyszer visszatért az oltárhoz s a lépcsők kö­rül lebonult egyetemi küldöttséget megáldotta. Délben, pontban 12 órakor fogadá az ünnepelt egyházfejedelem, a főkáptalan tagjaitól s Esztergom­­megye és városa előkelőitől környezve, termeiben a kir. egyetem küldöttségét, melyet czéljával együtt a rectur magnificus velős szavakban bemutatván, a fél­százados hittudori diszes okmányt főtisztelendő dr. Pollák János, a hittani kar dékánja nyujtá át, mind nyelvre mind eszmékre nézve ékes , mond­hatni classikus beszéd mellett. Ezután tek. Konek Sándor, a jogtani kar dé­kánja nyújtá át Pray „Series Palatino­rum“ czimű kiadatlan dolgozatának ez alkalomra kinyoma­tott díszpéldányát az egyetem hódolata jeléül, s a szel­lemdús beszéd, melyet a derék dékán úr e végett tar­tott,épen úgy mint a megelőző jeles szónoklat közlelke­­sedést gerjesztett. A megkoszorúzott főmagasságu félszázados hittudor a hitkari dékán urnak szintén latin nyelven felelvén, a jogkari dékán hazafias ömlengéseit pedig ő eminent,azon komoly biztosítással viszonzá, miszerint ősi kettős hi­vatásához hiven, mig csak erre Isten erőt adand, egy­házi és állami méltóságának kötelességeit mindig áll­hatatosan és biven a trón és haza egyesült érdekében végzendi. A nagyszerű tisztelgést fényes ebéd fejezé be. Nézetek a földhitelintézet érdekében! birtokbecs­lés tárgyában. (Vége.)*) Lássuk a dolgot az ellenkező oldalról: Tegyük fel, hogy B) birtok, ugyanazon terjede­lemmel, mint az A) alatti, számadásilag kimutat: 1858 ra . . 37000 forintot 1859- re . . 38000 „ 1860- ra . . 41000 „ 1861- re . . 43000 „ 1862- re . . 45000 „ összesen 204000 forintot, melynek öt éves átlaga teszen 40,800 ftot, lenne tehát ezen birtok képessége, ezen számítás alapján az alapszabályok ér­telmében 408,000 forint. — Első tekintetre ugy látszik ugyan, mintha ezen birtok virágzó állapotban lenne, s jövedelme emelkedésnek indult volna, azonban a szá­madások tételről tételre szoros átvizsgálásánál kiderül­ve, hogy 1860 ra a haszon­állatok egy része reducálta­­tott, miből bejött 4000 ft; 1861-ben, mindamellett, hogy ezen birtok nem tartozik azok közé, melyek a réteknek bővében vannak, még is eladatott 2000 ft áru széna, ugyanez évben egy másik birtokrészből átszállittatott, itt eladott s ezen birtok bevételei között előforduló gabona ára teszen 5000 ftot; — végtére 1862-ben a rendes vágáson felül egy egész erdőrész kiirtatott, mely után bekerült fának értéke teszen 15000 ftot, mely, mint rendkívüli és túlhajtott jövedelem, nem csak hogy nem tekintethetik rendes bevételnek, de azon fölül még a birtokot is értékében alábbszállitja. E szerint tehát, ezen tételek levonása után lenne a kérdéses B) birtok tiszta jövedelme: 1858. 37000 =37000 ft, 1859. 38000 =38003 „ 1860. 41000 —4000 =37000 „ 1861. 43000 — 7000 =36000 „ 1862. 45000 — 15000 =30000 összesen : 178000 ft. Ennek 5 évi átlaga 35600 forint, melynek megfelelő 5°/0-as tőké teszen 712000 forintot. Azon te­kintetnél fogva, hogy ezen birtok hanyatlásnak indult, igen valószinű­, hogy később, évi jövedelmei még alább szállandóak, e szerint tehát a birtok értéke is , mely körülménynél fogva még 20/6­ ft levonván, mi az adott esetben a 712000 frt után tenne . . . 14240 frtot, ennek levonása után............................... 697760 frt *) Lásd „Sürgöny“ 73. számát. TARGZA. Könyvismertetés. Szótár C. Julius Caesar de bello Gallico et Civili em­lékirataihoz, gymnasium­ok és reáltanodák számára készítette Bartl Antal, tanár a pesti kir. főgymnási­­umnál. Pesten,kiadják Kugler és Essmann 1863. Honi gymnasiumaink lelkesb tanárai köréből időnkint föl föltűnnek egyesek, kik, tiszta ügyszeretet­től lángolva, rendes tanóráikon kívüli nyugidejöket is oly művek írására szentelik, melyek által a tanuló nö­vendékek nem tapogatózva, hanem biztosan haladva művelhetik elméjüket. A fönczímzett tisztelt tudós ta­nár azon tanférfiu, ki ernyedetlen buzgalmával igen czélszerű segédkönyvvel lepte meg ugy a tanárokat, mint az ifjúságot. Ha tekintjük a latin nyelv­tanárok teendőit ki­szabott óráikban, midőn értelmezéseik s fordításaik közben a gyöngébbekről sem szabad megfeledkezniök, s épen ezért a tárgyakon sebtében csak amúgy kön­­nyűben nem surranhatnak át; másrészt meg figyelem­be vévén az előkészületeket — praeparationes — az ifjúság részéről, melyek ilyféle segédkönyv nélkül las- Budan, sőt többször téves eredménynyel szoktak járni, minthogy az általános szótárak szerint az igazi, meg­felelő értemény vagy épen nem, vagy hibásan alkal­­maztatik a gyengébbek által, de még időben is rende­sen nagy veszteség mutatkozik : ezen okoknál fogva a szóban levő mű­ csak méltó elismerést érdemelhet. Kedvező sikert alkalmas mód és eszköz képes eredményezni ott, hol természetesen jó kedv, akarat és fogékony elme nem hiányzanak. Mint örvend a ta­­noncz, mily vigasz emeli keblét, midőn önipara, sü­rké­­szése gyümölcsét mutathatja be buzgó tanárának! Midőn az egyedül nemesre hevült növendék az előké­születre kitűzött fejezetet henn átdolgozni készül, nem retteg a munkától, tudván, hogy a szerző eredeti mű­vében a szokatlanabb, homályos­, bonyolultabb kifeje­zések segédkönyvében honi nyelven fellelhetők. Öröm­mel fog a fordításhoz, mert meggyőződik, hogy igy két nyelvbeli szó- és mondatbőség gyűjtésével gazda­gítja ismereteit, felhivatván előkészületeiből, vigan ad számot munkálatáról; míg azonban a tanár közbeszó­lása, itt-ott javítgatása következtében az általa ki­dolgozott tárgy simítva elméjébe nyomatik s abban mintegy vérré válik.­­ Ezen előnyök mellett nagy nyereményül tekinthető még az is, hogy a tanrend­szerben meghatározott latin szerző egészen, vagy leg­alább nagyobbrészt lefordittathatik ; azután eleje vé­tethetik azon elharapózott visszás szokásnak is, mely szerint néhol az ifjak által teljes fordítmányok hasz­náltatnak az önmunkásság, elmefejlesztés s önfürké­­szés rovására. Elvitázhatlan lévén jelen mű hasznos volta, fel­­említendőnek véljük annak tartalmát is. Szerző a tulaj­­donképi szótár elé igen helyesen függesztő azon elő­ismereteket, melyek Caesar megértésére elkerülhetle­­nül szükségesek, u. m. Caesar életrajzát s iratait, a műre vonatkozó földrajzot történeti adatokkal, a had­sereg felosztását, fegyverzetét, csatarendbe állítását, jelvényeit, a gallok, germánok és britannok hadügyét, az időszámítást és hosz-mértéket a rómaiaknál. Azon­ban az időszámításra nézve a római naptárból szeret­tünk volna előállítva látni minta táblát, melyen a ta­­noncz még világosabban szemlélhetné a számítási gya­korlati módot, mert arra kell törekednünk, hogy ha már gymnasiumainkban a tiszta latinságot sürgetjük, a hónapok­, napok­ és éveket is tisztán római módon használva követeljük növendékeinktől. Ezen előzményeket követi a tulajdonképi szótár, melynek anyaga — dicséretére legyen írva a t. tanár és szerző urnák — lélekismeretesen legjobb források nyomán kellő gondosság- s pontossággal betűrendbe sorozva adatik elő. A szavak saját és átvitt őrleményei, azok összetételeinél az alkatrészek s a vonzatok ki­emelve fordulnak elő. A latin szöveg egyes mondatai után a magyar kifejezések következnek, melyek megfelelő értemény­­ben tiszta magyarsággal fejezvék ki, csak egy-két he­lyen akadhatni kitételekre, melyek némi helyreigazí­tást igényelhetnek. így a 33 lapon „Gallia ardet“ így van fordítva: „Gallia háborog“ jobb magyarsággal: „Gallia boszut forral v. Gallia lángban állt volna for­dítandó. 34­1. „tentare ex ascensu“ „megmászás által bevenni megkisérik“, jól: „megkísértik v. kísérlik.“ 391. „Carras“ négykerekű szállító kocsinak van fordít­va, mi csak magyarázólag fejezi ki a tárgyat, holott a magyar „társzekér“ mászóval jelentheti ki. 149 1. „rei praevertit“ „figyelmét valamire fordítja“ helyett jobb: „a dolognak elejét veszi.“ 152 1. „proficitur nihil bis rebus“ „ez által semmire sem jutnak“ helyett is­mét magyarosabb: „ezek által mit sem boldogulnak.“ 168 1. „rogationem ad populum ferre“ „indítványát a nép elébe hozza“ e helyett: „indítványát a nép elé ter­jeszti.“ — Különben, mint reményleni lehet, a buzgó szerző ilyesfélében a második kiadásban bizonyára se­gíteni fog. — A 15 ívre terjedő és csinosan kiállított mű ára­­ írt 68 kr. e. é. Koczányi Ferencz. Napi újdonságok. — Hirszerint Ö cs. kir. Apostoli Felsége gróf Apponyi ő excellentiáját az országbírói méltóságtól, saját kérelmére, felmenteni és ezen méltóságot gróf Andrássy György főpohárnok ő excellentiájára ru­házni méltóztatott. * A „Keuert. Nachr.“ szerint W­en­k­h­e­i­m báró, folyamodása folytán, engedélyt kapott a kormánytól a nagy­várad-csaba-szeged szabadkai alföldi vasútvonal elő­munkálataira. * Patti k. a. husvétvasárnapján a bécsi igostoniak egyházában énekelvén mise alatt, midőn a templomból kilépett, a kiváncsi tömeg oly mohón tolakodott látására, hogy kocsijához nem juthatott és a nagy tolongásban elá­jult. Zichy grófnő volt, a ki az ártatlanul szenvedőt párt­fogásába vevén, kocsijába emelte és ápolás végett saját lakására szállította. Ez intermezzo miatt a másnapra hir­detett „Alvajáró“nak el kell­ maradni. * A budai népszínházban Budai Julia asszony teg­napelőtt lépett föl „Melinda“ szerepében és a nagyszámú közönség az egész est folytán nagy figyelemben és kitü­n­­tetésben részesíti játékát. A mű­kedvelőnő rendkívüli gaz­dag és ízletes öltözékekben jelent meg. Szereplésének fénypontja a királynéval­ végjelenet és a Bánk bántóli bú­csú volt, mely után háromszor tapsoltatott ki. Bánk bán szerepében Molnár, Petur bánéban Bihari, Biberach­­óban Takács, a királynőjében Takácsné dicséretes említést ér­demelnek. * Mily ára van egy jó tenoristának ? — Igen meg­nyugtató lesz reánk nézve, ha e kérdésre felelünk. A bé­csi operaház Wachtel Tódort most szerződteti 18.000 ft évi díjjal, öt évi tartamra, három havi szabadságidővel, kötelezettsége sept. 1 jével kezdődik. Legelőször a Trou­­badorrban fogja Manricot énekelni. Ily nagy ára van a tenorista torkában egy magas „C“-nek. * Az izr. kórházban tegnap lepleztettek le nagy­számú közöns­­g jelenlétében K­a­n­i­t­z M. L., ki nagy ala­pítványt tett, dr. J­a­k­o­b­o­v­i­c­s, ki hosszú éveken át mint az intézet főorvosa buzgón működött, és dr. B­a­l­a­s­­s­a arczképei, mely alkalommal dr. R­ó­z­say, mint az in­tézet főorvosa, előadá ezen uraknak az intézet körül szer­zett érdemeit, kiemelvén, hogy csak nekik köszönhető az in­tézet felvirágzása, mely már most is Páris és Brüssel ha­­sonnemű intézeteivel vetélkedik. Diána dr. Grosz Fülöp, az intézet főorvosa köszönte meg a lelépett községi elöl­járóság benne helyzett bizalmát; miután azonban válasz­tói leléptek, ő is elhagyja azon helyet, melyet 16 hónapig betöltött. * Debreczenben a Csokonai szobor előmunkálatai már közelebb megkezdettek, miután eddig elő­l czélra 1400 ft gyűlt össze. * Báró S­e­n­n­y­ey Pál cs. kir. titkos tanácsos, a helytartóság volt alelnöke , excja három nap óta gyo­­morhagymázban veszélyesen megbetegedett. * Gyászjelentés. Alólk­ottak szomorodott szivvol­ja Csütörtök április* 9.

Next