Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-08 / 105. szám
Harmadik évi folyam. 105 - 1863. Szerkesztő-hivatal: Baritok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre 850 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 „ Előfizethetni „SÜRGÖNY“-re. Május-juniusi 2 hóra 3 ft 40 kr. Május-juliusi. évre 5 ft. A „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ e cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi ápril 24-től Ochs Ármin trencsénmegyei révfalusi lakos és kereskedő vezetéknevének „Roth" ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A tekintetes királyi ítélő tábla által az alább nevezett jelentkezőknek az Ügyvédi vizsgálathoz leendő bocsáttatásuk megengedtetvén : Buczik Antal János, Szabó Kálmán, Varjas Imre , Kapros Gábor, Maurer Márton, Kustár Sándor, Kisorry János, Raithoffer Lajos, Baxy Imre, Bokros János, Révfy Imre, Dömötör Dávid, Csorba József, Nagy Ferencz, Dessewffy Izidor, Popovits Desseanu János, Argauer Alajos, Tóth János, Virozsil Tivadar, Kiss Gyula, Lakatos Lajos, Magyar László, HegyiJózsef, Kostyál Antal az 1863-dik évi , június hót-dik napján; — továbbá : Mitterhauszer József, Ocskovszky Vincze, Paulovics István, Enyedy Miklós, Eberling Gusztáv, Szép László, Kampfmüller Károly, Demeczky Gyula, Nekanovich Miklós, Ottlik Gyula, Hindy Kálmán, Zámbory Ödön, Tallián Imre, Barthal Bartl József, Haeffel Gyula, Bartay Gusztáv, Weinberger Salamon, Pataky György, Szászy Ágoston, Magos Menyhért, Madarassy László, Dedinszky Victor 1863 ik évi junius hó 13-án napján. — Erdélyi Sándor, Risztics Péter, Pogány-Hayde Ödön, és Salamon Alajos azonban csak 1863. évi augustus hó 29-ik napján fognak megvizsgáltatni. Kelt Pesten, 1863. évi május 6-án. «HIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Donau Zig“ a legújabb pénzügyi művelet eredményében, melyet azonban túlbecsültetni nem akar, azon politikai eszme diadalát látja, melynek valósítása az állam életfeladatává vált. „Daczára azon zavaroknak, mikkel a korábbi időszakok pénzügyi kormányzatainak küzdeniük kellett, mindig azon meggyőződésben voltunk — a.m.e lap ■ — hogy Austria nem szegényülő ország, s hogy csak a helyes eszközök alkalmazása szükséges, miszerint a nehézségek legnagyobbjai eltűnjenek, s az államhitel megszilárduljon. Ezen nézet, fájdalom! — folytatja tovább — nagyon kevéssé volt általános ; itt-ott azon hiedelemben éltek, hogy a pénzügyi szükség alig orvosolható, s a birodalom csontvelejét emészti. A csak esetleges szulékony jelenség oly okokra viteték vissza, melyek nem léteznek. A bizalmatlanság ezáltal valóban sajnálandó állandóságot nyert, s a kételyek akkor sem szűntek meg, midőn az T Á R C Z A. Napi újdonságok. * A szt.László-társulatnak néhány budai tagja — mint a „Fá n“ írja — bizottmánynyá alakult, melynek czélja a budai várplébánia-templom teljes kiépítését munkába vétetni. A kir. helytartó gr. Páffy ő excja és bg. áldornagy ő eminentiája fülkérettek e vállalatot magas pártfogásukba venni. A „P. N.“ óhajtását fejezi ki, vajha e vállalat létesülvén, a tisztes épület eredeti stylusa megtartatnék, mint egyetlen, mely az ős királyi városban a török uralom előtti korszakból fennmaradt. A pesti takarékpénztár a hazai s közügyek körüli áldozatkészségének ismét új tanújelét adá. Ugyanis f. évi ápril 11-kén tartott rendes közgyűlésében kimondá, miszerint a tervben levő litván-telki mintagazdaság létrejöttének előmozdításához tettleg hozzájárulna. Köztudomású dolog, hogy a magyar kir. helytartótanács fölterjesztése folytán a cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebben megengedő, miszerint ezen mintagazdaság fölszerelésére az országos alapból tízezer forint segélykép kiszolgáltathassák, de csak akkor, ha a fölszerelési összes költségnek ez összeget haladó része — mintegy 20.000 forint magán adakozások által fedezve leend; s ime takarékpénztárunk az első, mely ama fejedelmi tényhez csatlakozván, azon hazafias adakozások sorát megnyitja, s a választmány, múlt keddi május 5 iki ülésében, a föntemetett közgyűlési végzés felhatalmazása alapján a kérdéses szél előmozdítására 2000 ftnyi jelentékeny összeget utalványozott. Az általa eként megnyitott magán adakozói sornak minél előbbi betöltése legyen jutalma ezen közhasznú vállalataink ügyében már oly sok érdemeket szerzett intézetünknek. * A román küldöttség tiszteletére f. hó 6kán ejtve diszlakomát rendeztek Bécsben a fehér lóhoz czímzett lipótvárosi szállodában, melynek a „Botschafter“ részletes leírását közli. Érdekesebb pontjai, hogy kitűnőleg fényes társaság volt együtt. A díszlakomát több gazdag, hazafias alkotmánybarátokból álló bizottmány rendezte, élén Colloredo herczeg landmarschal. A terem virágkertté volt átalakítva. A hosszúkás, négyszögbe kifutó asztal száz terítékre volt fölállítva. A román vendégek a díszhelyeken, az állami főméltóságok és a diszlakomát adók képviselőjelg Colloredo mellett foglaltak helyet. A ministerek közöl Schmerling, Lasser, Wiekenburg, Hein, Mecséry és Degenfeld urak s az erdélyi udvari kanczellár voltak jelen. Ezeken kivül az államtanács elnöke b. Lichtenfels, államtanácsos Mercandin gróf, az urakháza alelnöke gróf Kuefstein, gróf Thun, az erdélyi udvari kanczellária tanácsosai, Mühlfeld , Kuranda, Izábel, dr. Schindler, számos országgyűlési követ s több lap képviselői stb. stb. Strausz látta el az asztali zenét. A vendégség gazdag volt. Legelőbb hr. Colloredo, a diszlakomát adók képviselője emelt poharat, továbbá dr. Zelinka polgármester , b. Schaguna, gr. Salm. A társaság 9 óra tájon oszlott szét. E diszlakoma érdekes részleteiről holnap. * Sokszor írtunk már azon komiko-tragikus jelenetekről, melyek ünnep- és vasárnaponkint az omnibusok közül a legsajátszerűbb módon nyilatkoznak. Hogy a közönség a nagy tolongásban kivivni igyekezett elsőbbség miatt a kocsikat futtában igyekszik elfogni, mint — sít veria verbo — az agár a nyulat, s a kocsik, egészen hasonlatunk példájára, annál sebesebben neki iramodnak, mennél inkább nyomában vannak a felülni akarók. Ez eddig mulatságos tréfa lehet, de hány baleset történhetik ily módon. Épen a „Látcső“ beszéli, hogy múlt vasárnap egy lisztesebb hölgy az omnibus roham közben krinolinja abroncsába bonyolódva, úgy odavágta homlokát a kocsi vaslépcsőjére, hogy eszméletlenül vitték tovább és élete még most is veszélyben forog. Újólag felszólítjuk a hatóságot, hogy e rendellenes rohamoknak véget vessen. Miképp már elmondtuk egynéhányszor, de a személybiztonság érdekében nem resteljük újra ismételni. A kocsik tulajdonosa osszon ki számokkal ellátott ülésjegyeket, s midőn a kocsi megérkezik, a várakozók azon rendben foglaljanak helyet, amint kinek-kinek jegye szól. Még világosabban : minden kocsi számot kap, és annyi jegy adatik ki, amennyi személy egy kocsiba elfér. A tulajdonos tehát kikiáltja „2-ik számú kocsi“. Azután ha 12 személy fér el rajta, felülnek a várakozók a 12-dik számig, így nem lesz futkozás, törés, rombolás, taszigálás, tolongás, életveszély. — A dunántúli vinczellér-képző intézet javára rendezett sorsjátékból fennmaradott nyeremény tárgyak folyó hó 16-kán Nagy-Kanizsán nyilvános árverés alá jönnek. Vannak igen szép gazdasági eszközök, és több értékes tárgyak. — Kelt Kanizsán, május 2-án 1863. A játékrendező bizottmány. * Már régebben bukkantak itt egy pár hamis ötös bankjegyre, (tollrajz) s eziránt a városkapitányság a királyi ügyek igazgatóságával egyetértve nyomozásokat tétetett. Ezek nyomán f. hó 6-kán két fiatal ember szállásukon elfogatott. Egyúttal a műszerek is a hatóság kezébe jutottak, melyekkel e hamis jegyeket gyártották. A tettesek egyike jogász — írja a „P. L.“ — a másika egy rajzoló. Megemlítendő, hogy csak néhány darabot bocsátottak forgalomba. Ugyancsak a „P. L." írja, hogy f. hó 4-kén egy idegen az itteni vaspályán egy ötössel akart fizetni, melyet a pénztárnok hamisnak ismert föl az nn. sorzat 331,513 számából. Az idegen, állítása szerint, e jegyet egy pesti kávéházban a pinctértől kapta, ki neki egy 10 ftást váltott. A hamisítvány egy eddig ismeretlen bankjegyosztályzathoz látszik tartozni. * Torqnato Tassó remek „Megszabadított Jeruzsálem“-ét Bálint Gyula az eredetiből lefordította. Hartleben bizományában kapható 3 új fzért. * Emich Gusztáv b. Kemény Zsigmond beszédeiből ezen czim alatt: „B. Kemény Zsigmond beszélyei“ új olcsó kiadást rendezett. A három kötet tartalma : I. Ködképek a kedély láthatárán. II. Szerelem és hiúság. III. A szív örvényei. Erény és illem. B. Kemény beszélyeit az érett gondolkozás és mély psychologiai tanulmány mellett kiválóan művészi alkotás is jellemzi. Ára a 3 kötetnek 1 ft 50. Ugyancsak e kiadónál jelent meg Dumas Sándor regényének :„Egy bretagnei nemes kalandjai a philippini szigeteken“ olcsó kiadása. A két kötet ára 1 forint. * Az „Arad. Zig“-nak írják f. hó 5-ről. Tegnap Eavinban egész csapata mutatkozott azon kártékony rovaroknak, melyek nevezetesen a gabnaföldeken iszonyú pusztításokat tesznek. E rovarok faja, melyek közöl a levelező is látott néhányat, egészen idegenszerű, nálunk eddig egészen ismeretlen. Nagyságuk olyan mint az úgynevezett disznó-légyér; feketék s szárnyuk, valamint egész felső testük mintegy liszttel látszik behintve lenni. * Wagner Richard szerencsésebb mint Napóleon. Moszkvában három hangversenyt adott és noha a jövő zenéjének bemutatása itt még kockázottabb vállalat volt mint egyebütt, mégis nagy diadalokat arat. Wagnert a közönség, ahol regjelen, zajos tetszéssel üdvözli, ezenkívül drága babérkoszorúkkal és gyémántszelenczékkel is kitünteti őszinte tiszteletét. * Az „Egri posta“ juliustól nevet változtat és nagyobb alakban „Heves“ czim alatt a Vida József szerkesztése mellett fog megjelenni. * A „Vezér" sorsáról. A „Vezér“ czimü lap itthon vezér és a mi a vezéreknek is szükséges : a nervus rerum gerendarum hiányában megszűnt vezérkedni. Azonban ugy látszik, feloszlása nem megsemmisülés egyszersmind; zöme megszűnt ugyan tömegben működni, hanem csatárlánczczá oszlott föl. Bécsig tolt előőrse egy röpiratban ad újabban életjelt, melynek czime: „Az 1536 ik évi 16 ik törvényczikk és az 1863-ki decretum utolsó czikke mint ösvény a törvényes kibékülésre a koronával és egy taglalata az 1848-ki törvényczikkelyeknek. Irta gr. Majláth Kálmán.“ * Az általunk emlitett majálist f. hó 17-kén az „Unió dalárda“ rendezi, mint alapítása első évünnepét, melynek programmja következő : „Reggeli 10 órakor az „Unió“ mindenek előtt vocál-misét fog Beckertől a belvárosi plebánia-egyházban énekelni. Ezután a tagok a „Trigis“hez czímzett szálloda nagy teremébe gyűlnek öszsze, hol az egylet zászlója ünnepélyesen felszenteltetik. Erre aztán következend a társas-ebéd. A tulajdonképi általános ünnepély pedig csak délutáni 2/* órakor fog kezdődni. A 300 ftért kibérelt nagy gőzhajó a közönséget s a zászlóvitel és zenekar mellett vonuló egylet tagjait a lipótvárosi gőzhajóállomásnál fogja várni, s onnan a különösen is feldíszített Margitszigetre szállítja. A zenekar a hajón is működene. — A szigeten a kastély előtti tér, gyönyörű terebélyes fáival, fogja a famulatság színhelyét képezni. Ének, zene, táncz és különféle társas játékok egymást váltják fel. Az italok és hideg étkek kiszolgáltatását az úrtéri „Hársfa“ vendéglős Sehaller vállalta magára. Pontosság és jutányoaságról gondoskodott az egylet. — A gőzös, mely a Margitszigeten külön kikötővel fog bírni, annyiszor, mennyiszer közlekedik. — A hazatérés esti 8 órakor fog kezdődni, s tarthat 9'/* óráig— Az ünnepély kezdetét és végét a szigeten taraczklövések fogják jelezni. — Meghivattak az ünnepélyre az öszszes magyarországi dalegyletek s a bécsi „Männer-Gesangverein.“ * Napfogyatkozás. Folyó hó 17-én napfogyatkozás lesz, mely Európa legnagyobb részében látható. Buda-Pesten hetedfél óra tájban veszi kezdetét, és 8 óra utánig tart. A fogyatkozás nagysága 42 ujjnyi. A nap, a sötétedés legnagyobb foka után egy perccel, azaz 7 óra 33 perczkor lenyugszik. * A budai takarékpénztár ápril havi üzleti kimuta- alkotmányos állapotok életbe léptettek. Azonban időközben alkalmat nyert a világ meggyőződni, hogy mily odaadással fogtak Austria népei a hon támogatásához, midőn kormányuk elhatározá magát, annak új, korszerű alapokat adni.“ Így szól a ministeriális lap, s a tölebbiekből azon következtetést vonja, miszerint az eddigi rendszer következetesen fentartandó. Ugyanez ügyben a „Független“ bécsi levelezője így szól : „Hogy az osztrák financzminister kölcsön-papírt, bármily előnyösek legyenek is ennek feltételei, jó áron elhelyezni bír, mindenesetre nevezetes s kiváló figyelmet igénylő esemény. Magyarázatát az „Ost. Deutsche Post“ különösen abban találja, hogy a birod.tanács komolyan foglalkozott a pénzügyekkel, az államháztartást szigorúan megvizsgálta, a banknak alapjait megszilárdította s javította. Távol legyen tőlünk azon befolyást kicsinyelni, melyet az alkotmányos kormányzat behozatala a birodalom hitelére gyakorolt. A birod.tanácsnak érdemeit ez irányban sem akarjuk legkevésbé is kétségbe vonni, de felfogásunk szerint a „Presse“ méltán helyezi Piener úr kitűnő ügyességére a hangnyomatot s igen jól emlékszünk, hogy a bírótanács baloldala ugyanazon férfiút, kinek legújabb sikere ma bámulással tölti el a pénzvilágot, miként szemelte ki „Prügeknabe“-nak , a kinek megtámadásában keresték a Gskra-féle nagy nemzetgazdászok szabadelvűségüknek azon diadalait, melyeket más téren kivívni tanácsosnak nem tartották. A birodalmi tanács tevékenysége hasznos volt pénzügyeink állapotára nézve , de egyúttal nem kell feledni, miszerint ezen testület végtére is, miután több gyakorlatiatlan tervekből kivergődött, kevés módosítással ugyanazon sokat gáncsolt Pener urnák javaslatait fogadta el. Igen helyesen mondja tehát a „Presse“, hogy Plener urnák tegnapi sikere homályba borítja a Kübekek és Bruckok dicsőségét. A tegnapi esemény mindenekelőtt bizalmi szavazatként tűnik fel Plener úr ügyessége irányában és a pénzügyér úr méltán büszke lehet oly sikerre, mely a birodalmi pénzügyek újabb történetében párját nem leli.“ A magyar földhitelintézetről a „P. N.“-ban következő értesítő czikket olvasunk. Több hazai hírlap hirdette, hogy a m. földhitelintézet folyó máj. hó 1-én kezdi meg működését. Tudakozódtunk e tekintetben az intézet vezetőinél, s úgy értesültünk, hogy az érintett hírlapi közlemény nem alapos. A magyar földhitelintézetnél az előkészületi intézkedések már régtől fogva nagy erélylyel folynak. A kölcsönügyi folyamodványok azonban nem fogadtathatnak el, míg a bélyegdíj ügye legfelsőbb helyen eldöntve nem lesz. E tárgyban, mint halljuk, az intézet igazgatósága naponként várja a legfelsőbb elhatározást, s teljes reménynyel néz annak elébe. Az előkészületekről, melyek az intézet megnyitását illetőleg folynak, fölvilágosítást nyújt, többek közt, két okirat, mely velünk, az intézetnél tett tudakozásaink folytán, közöltetett. Az egyik okirat a m. kir. helytartótanácsnak f. évi ápril 14-kén kelt intézménye, melyben tudtul adatik , hogy a m. földhitelintézet tartalékalapjának kedvezőbb fölszerelése tekintetéből m. é. kisasszony hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározással legkegy. engedélyezett 500,000 forint segélypénz 150,000 ftban megállapított második részletének utalványozhatása tárgyában legfelsőbb helyre tett pártoló fölterjesztés elintézéséül, folyó évi böjtelő bó 13 án 2109. sz. a. kelt kegyelmes kir. udvari rendelvénynyel tudtára adatott a m. kir. helytartótanácsnak, hogy habár ez intézetnek a kérdéses segélypénz második részletére szorosan véve csak működésének második évében lehet igénye, mégis, tekintve az említett fölterjesztésben felhozott ezen közhasznú intézetnek kedvezőbb bánásmódban leendő részesítését tökéletesen igazoló indokokat, valamint az országos alapnak kedvező állapotát, s föltéve azt, hogy az alapítók is az általuk felajánlott őszieteknek lejárt részleteivel tartozásban nincsenek, megengedtetik, miszerint az országos alapból előlegezendő segélypénz százötvenezer forintnyi második részlete is az intézet életbeléptetése, illetőleg működésének megindítása után azonnal utalványoztassék. Erről az intézet elnöksége oly felhívással értesittetik, hogy a működés megindítása napját annak idejében adja tudtára a m. kir. helytartótanácsnak, hogy az érintett összegnek készen tartása iránt egyúttal utasított országos főpénztárnál a rögtöni kiszolgáltatás iránt megtétethessék az intézkedés , különben pedig az alapítók névjegyzéke, alapítványi összegeik megnevezésével, s a jegyzék észrevételi rovatában annak világos bejegyzésével, hogy az aláírt alapítványi összegből külön-külön mikor, s mennyi volt legyen készpénzül az intézet pénztárába befizetve, kellő tudomás és nyilvántartás végett szintén fölterjesztetni kívántatik. Ez örvendetes tartalmú intézmény vétele előtt egy nappal elnöki felterjesztés intéztetett a m. kir. helytartótanácshoz, melyben a földhitelintézet elnöke, gróf Dessewffy Emil úr, már megelőzőleg többnyire eleget ten az intézményben kifejezett kivánatoknak. Jelenté ugyanis a tisztelt gróf, hogy a földhitelintézet beszervezése a múlt februári közgyűlés óta szakadatlanul folyamatban van, úgy hogy az alapszabályok 32 §-ban kilátásba helyezett vidéki bizottmányok alakítása a befejezés küszöbén áll, s az intézeti hivatalnokok kinevezése, egy pár állomást kivéve, már meg is történt. Az intézet szt.György napkor foglalja el szállását (Újtér, volt Ürményi-ház, 2 ik udvar, 2-ik emelet), melynek bebútorozása, s a pénztári helyiségek biztos berendezése körül meg vannak téve a kellő intézkedések. Az intézet tartalékalapjának első megállapítására, az alapszabályok 98. §-a által kilátásba vett egy millió forint helyett az alapítók által 1,676,000 forint íratott alá. E tény megemlítésével kapcsolatban fölterjeszti az elnök az alapítók betűrendbe szedett teljes névsorát is, az általuk aláírt öszszegek kitüntetése mellett, megjegyezvén, hogy az aláírt őszietek 10%-zaléka az alapszabály 99. § a értelmében az alapítók által már befizettetett, s az összeg a két alapító által befizetett 90%-kal együtt összesen 180.200 ftban a pesti magyar kereskedelmi bankban van gyümölcsözöleg elhelyezve. A be nem fizetett öszszegeknek az alapszabály 100. §-a által megrendelt ,iódon leendő biztosítása körül a felügyelő bizottmány működik, s ezen ügy már szintén közelget befejezéséhez. A szervezési munkálatok ezen állásában az igazgatóság hivatalos helyiségeibe legközelebb már beköltözendő lévén, megérkezettnek vélte az időt, az intézet működésének megkezdése iránt is határozni. Ennekfolytán elvben el lön határozva, hogy a következő május közepe hirdettessék ki oly határidőül, melytől kezdve a beérkező folyamodványok elfogadtatnak a kölcsönkérőktől, s azok tárgyalása és elintézése kezdetét veendi, a napnak magának meghatározása és köztudomásra juttatása a legközelebbi napokban lévén bekövetkezendő. Jelenté egyszersmind elnök úr a magyar kir. helytartótanácsnak, hogy a nagyközönség tájékozása végett az igazgatóság egy értesítvényt rendelt szerkesztetni és kinyomatni, mely magában foglalja mindazt, amit azoknak, kik a földhitelintézettel bármiképen viszonyba lépni kívánnak, tudniok kell. Péntek május 8. Ez értesítvény, mely könyvárusi után az egész országban igen csekély árért kapható, az igazgatóság által a megyei, kir. városi, szabadkerületi hatóságoknak, rendezett tanácsosal bíró városoknak és káptalanoknak egyenesen meg fog küldetni, s a helytartótanács használatára negyven példány terjesztetett föl. Mindezen előterjesztések alapján azon kéréssel járult elnöki méltósága a m. kir. helytartótanácshoz, méltóztassék úgy az O cs. k. Apóst. Felsége által az országos alapból a magyar földhitel-intézet tartalékalapjának bővebb felszerelésére rendelt összeg második 150.000 forintos részletének folyóvá tétele és kifizetése iránt kegyesen rendelkezni, valamint azokra nézve, amiket az árvapénzeket, postabérmentességet s egyéb idetartozó ügyeket illetőleg egy már előbbi felterjesztésében előadott és kért, a felsőbb elhatározások kedvező sikerét eszközölni. Utólagosan egyszersmind a földhitelintézet hivatalnoki személyzete általunk régebben közlött névsorának kiegészítéséül tudatjuk, hogy nyilvántartóul (lignidator) Balek Frigyes neveztetett ki. A n.-szebeni román congressus jegyzőkönyve- A „Telegraful Roman“ után. (Vége.) Negyedik ülés ápril 23-án. B. Siaghuna püspök önmaga kijelentvén, miként napirendre a postulátumok javaslata tűzetett ki, Puskáriu titkár úr, mint e tárgyban bizottmányi előadó, egy rövid felvilágosítás után, tekintettel e ténynek a választmány határozata folytán adott alakjára nézve, miszerint ugyanis a javaslatok az általános alapelvekhez reducáltassanak, azon okból, mert a congressus még ki nem mondta határozatilag, miként lennének e postulátumok és sérelmek fölterjesztendők, fölolvasta a javaslatot, pontozatok czím alatt. Ezután előadó indítványozza, hogy az elősorolt sérelmi pontozatok tétessenek át az állandó bizottmányhoz, oly fölhatalmazással, miszerint az állapítaná meg a fölterjesztés módját és alakját. Baritz György előadó mottóját magáévá teszi, azon hozzáadással, hogy a postulátumokat formulázó bizottmány a legszorosabb értelemben tartsa meg az alkotmányosság terét, s azoknak fölterjesztését siettesse, különbséget tévén azok közt, melyek a fejedelem által orvosolhatók, és melyek az országgyűlés köréhez tartoznak. Bohotiely főbíró azon véleményben van, hogy a sérelmi pontozatok fölirati alakban terjesztessenek ő Felségéhez, hogy a legközelebbi országgyűlésen mint kir. propositiók jöhessenek elő. Puskáriu előadó ragaszkodik indítványához, szemben Bohotielu előadásával, mert a gyűlés nem várhatja továbbra a formulázást és fölterjesztést. Balomiri tag részéről is terjesztetnek elő postulatumok a nyelv használása tekintetében; azonban, általa fölhozott specialitások miatt, beszédre félbeszakasztatott, többek által is tétettek ilynemű javaslatok, különösen az iskolák és papság dotatiója, a határőrvidékiek és más hasonló nehézségek tárgyában, melyek a javaslatban formulázott általános postulátumokhoz reducáltatván, Siaghina b.ő nmlga, e tárgyalásnál kifejtett nézetek alapján, és a többséggelegyértelműleg kimondja, miként előadó javaslata, kapcsolatban Baritz fölvilágosító mellékletével, elfogadtatik. Felolvastatván az állandó bizottmány részéről beadott, és 1861. évben általa megkezdett működésről szóló jelentés, mely méltánylólag fogadtatik el, b. Siaghina ő nuga kérdést tesz az iránt, ha akarja-e a congressus, hogy az állandó nemzeti bizottmány továbbra is fennmaradjon, s ha igen, szükséges lesz-e annak kiegészítése, vagy szaporítása ?s tekintettel