Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)

1863-05-13 / 109. szám

dik, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesítendőm. Isten engem úgy segéljen.“ 42. §. A középponti választmány kiküldetése után legfelebb egy hét alatt összeülvén : a) meghatározza az egyes választó­kerületek fő­­(választási) helyeit; b) intézkedik arról, hogy miután az illető tör­vényhatóság elnökétől, neki a választóknak a választó­kerületek szerint összeállított összeírása, úgyszinte ezeknek a községek szerinti kivonatai, és pedig há­rom példányban kiadattak , mindegyik községnek a kebeléből kijegyzett választók jegyzékét haladéktala­nul azon czélból szolgáltassa kézhez hogy ezek a nekik átadott példányt, nyilvános helyen, mindenki általi megtekintés végett kitehessék; c) a választók főlajstroma ellen netalán benyi­tandó felszólamlások átvételére és megvizsgálására, az alatta álló minden egyes választó kerület részére egy három tagú bizottmányt nevez ki; d) meghatározza a napot, melyen az egyes vá­lasztó kerületekben a már meghatározott fő (válasz­tási) helyen ezen bizottmányok működésük kezdetét veendik, és három egymásután következő napon félbe­­szakasztás nélkül folytatni fogják. 43. §. A nap, melyen ezen bizottmányok műkö­dése minden választó­kerületek főhelyein, ugyanazon időben megkezdendő, körlevelek, az eziránti hirdet­ményeknek helységenkint nyilvános helyeken­ kifüg­­­gesztése, s más e részben szokásban levő módok hasz­nálata által, haladék nélkül köztudomásra juttatandó. 44. §. Az egyes választó­kerületek részére a 42. §­ szerint kinevezett bizottmányok, a választó­kerület kijelölt főhelyein, a 42-dik § d) pontjában említett na­pok lefolyása alatt, félbeszakasztás nélkül ülést tarta­nak. Megvizsgálják azon személyek által előmutatandó okmányokat, kik a választók fő ojstromába való utóla­gos bejegyeztetésükért hozzájuk folyamodtak. Hogy ha a bizottmány azt találja, hogy az utóla­gos bejegyeztetésük végett előtte jelentkező személyek által előmutatott okmányok, ezen ideiglenes választási rendszabály 29—35. §§. nyomán, a választási jogot megállapítják, akkor a jelentkezett választó nevét a középponti választmánytól átvett választó­ főlajstrom mind­két példányában bejegyzi és a választónak, kit bejegyez, ezt szóval is kijelentvén, — annak neve után az igazolásul szolgált adatokat is a választó fő­lajstromok külön rovatába sommás kivonatban be­vezeti A bizottmány köteles azon személyeket is, kik utólagos bejegyeztetésükért jelentkeztek, és kiket a be­jegyzéstől elmozditandóknak határoz, szóval arra fel­szólítani, hogy azon esetben, ha ebbéli elmozdításuk ellen netalán kifogásuk lenne, eziránt a küldöttség mű­ködésének megszabott ideje alatt a középponti választ­mányhoz haladék nélkül annál bizonyosabban folya­modjanak, mivel későbbi folyamodások tekintetbe nem vétethetnek. 45. §: A választási joggal nem bíró személyek­nek a választók ojstromába történt bejegyzése ellen netalán beadandó felszólamlások szintén ezen bizott­mányoknál és pedig működésük megszabott határideje alatt benyújtandók, minthogy későbben tett tiltakozá­sok tekintetbe nem vétethetnek. 46. §. Ezen választó­ főlajstromok kiigazítására és a felszólamlások átvételére kinevezett bizottmányok működésüknek a 42. §. d) pontjában megszabott három napi határideje elteltével: a) az aláírásokkal ellátott választók fölajstromát; b) azon személyek jegyzékét, kik a választók­­ főlajstromábani utólagos bejegyeztetésük miatt a kül­döttségnél jelentkeztek, de visszautasíttattak ; végre e) mindazon felszólamlásokat, melyek részint a kívánt utólagos bejegyeztetésnek megtagadása, ré­szint választási joggal fel nem ruházott személyek­nek a választók fölajstromábai felvétele ellen nála benyujtattak — a középponti választmánynak bekül­­dendik. 47. §. A ki a választók fölajstromábai utólagos bejegyeztetése végett magát a kiigazítási és felszó­ggy"————— támládi bizottmány előtt nem jelentette, e végett többé­­ a középponti választmányhoz nem járulhat. 48. §. Azon középponti választó­bizottmányok is, melyek külön országgyűlési követküldési joggal felruházott községekben felállítandók, a maguk kebe­léből egy három tagból álló kiigazítási és felszólam­­lási bizottmányt küldenek ki, mely szintén az előre­­bocsátott §§ okban foglalt szabályok szerint műkö­­dendik. 49. §: A középponti választmány, a küldött ki­igazítási és felszólamlási bizottmányok működései-­ nek bevégzése után, legfölebb négy nap múlva össze­ülvén : a) a bizottmányok által a választók lajstro­mába utólagosan történt bejegyeztetéseket megvizs­gálja ; b) határoz véglegesen minden , a megszabott idő alatt benyújtott tiltakozások felett; e) megállapítja véglegesen minden egyes válasz­tó­kerületek részére a választók főlajstromait ; d) kiállítja minden választó részére az igazolási jegyeket, és azokat a kir. főkormányszék által kitű­zött választási nap beiktatása után, minden község ré­szére elkülönített és két példányban készült összeírás mellett, az illető közigazgatási hatóságnak a kézbesí­tés eszközlése végett átküldi. Ezen összeírások egyik példánya, az illető vá­lasztó vétbizonyítványával ellátva, a középponti vá­lasztmánynak visszaküldendő, a m­ásik példány szintén a választók vétbizonyítványaival ellátva, az illető köz­ségek elöljárója által megtartandó, 50. §. A középponti választmánynak határozat­­képességére, elnökét ide nem értve, legalább hat tag­nak jelenléte szükséges. Az egyes kiigazítási és felszólamlási bizottmá­nyok tagjai, a középponti választmány azon tanácsko­zásaiban, melyekben az ő előterjesztéseik felett hatá­­roztatik, részt nem vehetnek. 51. §. A középponti választmány minden tanács­kozásairól a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett, a kebeléből választandó tollnok által rendes jegyzőköny­vet vezettet, és annak egy példányát a levéltárba té­vén, a másikat a kir. főkormányszéknek felküldi. 52. § A középponti választmányok, valamint a kiigazítási és felszólamlási bizottmányok ülései nyil­vánosak. 53. § A választás határnapja a kir. főkormány­szék által kifizetvén, a középponti választmány­i és a külön országgyűlési követküldési joggal felruházott községekben, a középponti választóbizottmány elnöke azt a 43-ik §-ban említett módon, a lehető legnagyobb nyilvánossággal haladék nélkül közhírré téteti. 54. §. A középponti választmány minden választó­kerületben a választás vezetésére egy elnököt s tállno­­kot, úgy azoknak helyetteseit,­­ továbbá a választók sorából öt tagot választ, kik együtt a szavazatszedő bi­zottmányt képezik. Ugyanazon módon alakíttatik össze a választás vezetésére megkivántató szavazatszedő bizottmány azon községekben, melyek külön országgyűlési követküldési joggal felruházvák, az ezekben felállított középponti választó bizottmány által. 65. §. Az egyes választók részére kiállított iga­zolási jegyek feljogosítják azt a választásra kitűzött helyem­ megjelenésre, azok egyszersmind minden to­vábbi felszólítás nélkül a meghatározott helyen, napon és órában a választási jognak gyakorlata végetti meg­jelenésre­ felhívásnak tekintendők. 56. §. A választás a kitűzött és közhírré tett na­pon és órában, a választó­kerülete czélra kiszemelt fő helyén, a megjelent választók számának minden tekin­tetbe vétele nélkül véghezvitetik. 57. §. A választó bizottmány vezetésére, az 54-ik §. szerint kiküldött elnök, kinek a középponti választ­mány, vagy a középponti választó­ bizottmány elnöke által a választási kerületben választási joggal bírók névjegyzéke átszolgáltatott, előadandja az összegyűlt választóknak, ezen választó rend határozatai nyomán, a választhatóéra megkívántató kellékeket, megmagya­rázza nekik a szavazásnál megtartandó rendet, és fel­szólítja őket, hogy tiszta meggyőződésük szerint, min­den önző mellék­ tekintet nélkül úgy szavazzanak, mint ezt meggyőződésük és lelkiismeretük szerint a közjóra leghasznosabbnak találják. 58. §. A követek választása köz­felkiáltással nem történhetik, a választás minden esetben szavazás útján eszközlendő. 59 §. A választás vezetésére kiküldött bizottmá­­nyi elnök, azon választó­kerületben, melyben a válasz­tást vezeti, országgyűlési követnek nem választható. 60. §. Hogy ha valaki a szavazás megkezdése előtt egy a választók főlajstromába bejegyzett sze­mély ellen kifogást teszen,és azt azzal indokolja, hogy az a választók főlajstromának elkészítése óta, a vá­lasztási jogra szükséges kellékeknek egyikét elvesz­tette, ezen kifogás iránt tüstént, minden felebbezés ki­zárásával határozat hozatik. 61. §• A szavazás maga azzal kezdődik, hogy azon választók, kik egyszersmind a választó bizott­mánynak tagjai, legelsőbben szavaznak. Ezután a választó bizottmány egyik tagja által a választók azon renddel, a­melylyel neveik a választók lajstromába be vannak vezetve, a szavazásra felszó­­líttatnak. 62. §. A szavazásra felszólított minden egyes vá­lasztó köteles, az i­szolási jegynek átszolgáltatása mellett, azon személyt pontosan kijelölve megnevezni, a­kit ő országgá ülési követnek választani kiván. Azon külön országgyűlési követ­ küldési joggal felruházott községekben, melyek két követnek küldé­sére vannak jogosítva, minden választó két egyént ne­vez meg. 63. §. Hogy ha a szavazásnál a választó azonos­sága iránt kétség támadna, — a szavazatszedő bizott­mány a felől, minden felebbezés kizárásával, tüstént határoz. 64. §. Minden egyes szavazat, a két példányban vezetendő szavazási lajstrom e végett már előkészített rovatába, a szavazónak neve mellett beiktatandó. Ezen feljegyzést a szavazási lajstromnak egyik példányában a szavazatszedő bizottmány jegyzője, a másikban pedig, a szükséges ellenőrködés tekintetéből, ugyanakkor, ezen bizottmány egyik tagja vezeti. 65. §. Szavazatok, melyek különös feltételek vagy a megválasztotthoz intézett valamely utasítás mellett adatnak, érvénytelenek. A szavazatoknak ér­vényessége, vagy érvénytelensége felől a szavazat­szedő bizottmány, a felebbezésnek kizárásával, tüs­tént határoz. 66. §. A választás rendesen az erre megszabott egy nap lefolyása alatt bevégezendő Hogy ha azonban oly körülmények állanának be, melyek a szavazásnak folytatását, vagy befejezését akadályoznák, a szava­zás következő napra elhalasztható és azon folytatha­tó. Ennek közhírré tétele a helybeli szokás szerint eszközlendő. 67. §. A szavazásra kitűzött határnap délutáni negyedik órájával, és ha minden jelenlevő választó már szavazott, a szavazatszedő bizottmány elnöke ál­tal a szavazás befejezettnek nyilvánítandó, a két pár­ban vezetett szavazási lajstrom a szavazatszedő bizott­mány által aláírandó és annak vizsgálata azonnal megkezdendő. A szavazatok összeszámításának eredménye a szavazási bizottmány elnöke által tüstént közhírré teendő. 68. g. Minden országgyűlési követ választása ér­vényességére az adott szavazatok átalános többsége­­ megkivántató. A szavazat egyenlőségénél minden esetben a sors határoz, mely a szavazatszedő bizottmány elnöke által huzatik. 69. §. Ha az első szavazásnál a szavazóknak áta­lános többséget azok közöl, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, akkor egy második választás vi­tetik végbe, és ha ez sem eredményezné a kívánt áta­lános többséget, akkor a szűkebb választáshoz kell fogni. 70. §: A szűkebb választásnál a szavazók csak azon két egyén közül választhatnak, kik a második választásnál aránylag a legtöbb szavazatot nyerték. Minden szavazat, mely ezen harmadik választás­nál egy a szűkebb választásba be nem vett egyénre adatik, semmisnek tekintendő. 71. 8- A választás befejezésével az egész válasz­tási tény felett vezetett jegyzőkönyv a szavazatszedő bizottmány tagjai által aláírandó és a szavazati lajstro­mok, úgy a szavazatok összeszámlálási jegyzetei hoz­zácsatolása mellett, a központi választmánynak bekül­dendő, 72. §. A kiigazítási és felszólamlási bizottmányok tárgyalásainál, úgy szinte a választásnál magánál a jó rend fenntartásának joga és kötelessége a kiküldött igazolási választmány elnökét illeti, ki szükség eseté­ben e czélra fegyveres erőről is rendelkezhetik. 73. § A középponti választmány minden egyes választott követnek, ki ellen a 32-ik, 33-ik és 34 ik §§-okban felszámlált kizárási okok egyike sem forog fenn, egy a választását igazoló bizonyítványt állít ki és kézbesít, és a szavazási jegyzőkönyvnek, nem külön­ben az összeszámlálási jegyzéknek egy példányát a kir. főkormányszéknek felterjeszti. A kiállított igazoló bizonyítvány feljogosítja a választott követet az országgyűlésbeni megjelenésre, és megállapítja választásának érvényességét mindad­dig, míg az országgyűlés a választást semmisnek nem nyilvánítja. 74. §: A kir. főkormányszék a választásra vonat­kozó összes irományokat az országgyűlésnek szolgál­tatja át, kit is a megválasztott követek választása ér­vényességének megvizsgálása, és az a feletti határo­zat illet. 75. §. Mindegyik országgyűlési követ mindaddig, míg az országgyűlésen jelen van, 6 ft napi díjt húz, mely napidíjról lemondani a választott követek közül egyiknek sem szabad. TÁRCZA Napi újdonságok. * Királyi helytartó gr. P­á­­­f­f­y Móricz ő excja f. hó 10-kén az esti vonattal Bécsbe utazott. *Dr. Andrássy György országbíró ur ő excja tegnapelőtt estre a gyorsvonattal körünkbe érkezett. — Délben a nm. magyar királyi tábla tagjai üdvözölték ma­gán lakásán. * A szerb körökben nagy örömet okoz, hogy a m. k. udv. kanczellária megengedte, miszerint a „Szerb ma­­tiva” nevű társulat székhelye Pestről Újvidékre tétes­sék át. * Lapjaink száma két újabb vállalattal szaporodott. A „Kalauz“ hetilap a hazai közmivelődés érdekében,­­ kiadó Demjén József, szerkesztő Riedl Szende. Önálló czikkei a „Kritikai lapok“ szellemében írvák. A másik: „A magyar nép­­ a­pj­a“ képes újság, szerkeszti R­a­­­i­z­­fa­­­vy István Óhajtjuk, hogy soká éljenek és növekedje­nek a jóban ! * Megjelent az „Erdészeti lapok“ V. füzete. Szer­kesztik Vágner K. és Divald A. Selmeczen. Tartalma : A termőhelynek a fanövesztésre való befolyásáról. — A fa tartósságának öregbítése beitatás által — Korszerű fi­gyelmeztetés az erdők veszedelmére s a fának oktalan pazarlására — Az erdei gesztmagvak érése, gyűjtése, épelése és megvizsgáltatása. — A debreczeni gazdasági és erdészeti tanintézet. * Két színpadi újdonságról tesznek a lapok emlí­tést, az egyik a „Bujdosó kurucz“ eredeti szomorujáték Szigligetitől; a másik egy ford­omány, czime : „Richelieu.“ Utóbbiban a söjellemszerepet Tóth József fogja ját­szani. El­inger tenorista már megérkezett s mint áb ternap volt ,lépendő a „Zsidóhölgy“ czimü ope­. , ® e ®.k 'Kenn vendégjátékai alkalmával a német színház operája Wagnernek „Repülő hollandiját“ is elő • *III, a m­. n Sóhajok hídja' Offenbach féle Operette juliusban a híres „törpékkel“ fugazinre kerülni. Még min­dig jobb, mintha más törpékkel adták volna elő . *, q «,a|JiaL0r'?80k éa természetvizsgálók f. é. sep­tember 19-től 21-kéig tartandó nagygyűlését a magyar k. helytartótanács, mint a „P. N.“ közelebbi számában je­lenti, jóváhagyta. * A Bécsben időzött román küldöttség tegnap indult vissza hazájába. * Sir Montefiore Mózes, angol baronet, egyike hazája­­ leggazdagabb magánzóinak, s ott a legtekintélyesb pol­­­­gári méltóságokkal van fölruházva, 81 éves, tiszteletre ragadó agg, ki nemes érzületének kifejezését arczán vi­seli. Az érdemes Sir háziorvosa és állásához mért szolgá­lattevő személyzete kíséretében tegnap indult el Konstan­tinápolyba, és mint a „P. L.“-ból olvassuk, jelen rövid i­t mulatása alatt itteni hit sorsosai részéről számos kitün­tetésben részesült. Vallásfelekezetének legtekintélyesbjei egy küldöttséggé alakultak, hogy neki ez újabb fáradsá­gos és önfeláldozó útjában szerencsekivánataikat kije­lentsék.­­ A helybeli izraelita földmivelési és kézműsegétő egylet igazgató választmánya tegnap küldöttség által tisz­telgett sir Montefiore Mózes hírneves emberbarátnál, ki fővárosunkban mulatott.­­ Az üdvözlő beszédet Kern Jakab mondá franczia nyelven, mely láthatólag kedvező benyomást ten az ősz férfiúra, ki az egylet alap­szabályait kérte el, s részéről dús adományt ígért czéljai elősegélésére. * A pesti csónakegylet tagjai a lóversenyek ideje alatt nagyszerű csónak­versenyt fognak rendezni, a­mely érdekesség tekintetében a nem rég tartott pozsonyi hasonló versenyt felülmulandja. * A b a l a t o n ■ f­ü r e d i fürdőt folyó hó 17-én nyitják meg. Azok, kik e kies fürdőt meglátogatni szándé­koznak, lakás végetti megrendeléseiket egyenesen É­o­b­y László felügyelő úrhoz intézzék. * Beküldetett hozzánk az első bajai gőzmalomtár­­sulat programmja és alapszabályainak tervezete. A Pro­gramm, mely Jókai Mór által van aláírva, e vállalatnak következő ismertetését adja : „A bajai gőzmalom, mely két év előtt épült, min­den megkivántató felszereléssel jól és bőven van ellátva, jelenleg csak a belföld számára őröl huszonnégy lóerejű gépével, és négy kőre, mert forgalmi tőke hiányában ki­viteti üzletre nem terjeszkedhetik. Hogy ezt tehesse, s így a hazai nyers termény egy részét a külföld jó pénzével fölcserélje, részvénytársulat alakítását gondolja legczélszerűbbnek, mely az üzletet a szükséges forgalmi tőkével ellátván, kettős czélra vezet : a hazai nyers termény kivitelét elősegíti, a hazai tőkének tetemes kamatot biztosít. Baja fekvése a Duna mentén, kilátással a nem so­kára megnyitandó vasútra, legalkalmasabb pont ily válla­lat létesítésére Azonkívül, hogy a bácskai tiszta búza őr­lésre legalkalmasabb, azon körülmény is előnyére szolgál a vállalatnak, hogy a vásárlás a hét minden napján esz­­közölhető lévén, az üzlet igazgatósága az árak apadását tetemesebb vásárlásokra használhatja fel, míg a nyers termény árának felszökésekor meglévő készletét őrölheti le. Ide járul még, hogy a munkaerő sokkal jutányosabb, mint például a fővárosban, hol a munkások szállása, élel­me s egyéb szükséglete tetemesen emeli a napi és heti bért. A bajai gőzmalom e szerint a kellő forgalmi tőkével­­ ellátva, bármely hazai, akár fővárosi műmalommal elő­nyösen versenyezhet, mit azon körülmény is biztosít, hogy mostani üzlete szakértők meggyőződése szerint a befekte­tett tőke 10% ának leszámítása után még 10% tiszta hasznot biztosít. Hogy a malom hat kőre alkalmazva teljes erővel működhessék, 200,000 ftnyi üzlettőke befektetésére van szüksége, melyet a felebbi okoknál fogva hazai részvény­társulat útján akar létesíteni. Ily irányzattal alulírtat keresték meg a tulajdono­sok, hogy míg a részvényesek az alapszabályokban szá­mukra biztosított választási jogot gyakorolva, az elnök­séget tetszésök szerint betöltenék, az alakulandó társulat élére álljon,­­ másokkal szövetkezve, ezen a haza nyers terménye földolgozását előmozdító társulást létrehozza. A bajai gőzmalom jelen tulajdonosai a birtokukban lévő üzlet egész értékével lépnek be mint 400 részvény tényleges értékének birtokosai. Bátor vagyok ezek után fölszólítani mindazokat, kik részvényeket jegyezni, vagy iveket átvenni kívánnak s ilyenek birtokában nem volnának, hogy e tárgyban Kem­pét­e­n Győző úrhoz, (vasutcza 12. szám 1 ső emelet, na­ponkint reggel 8 és 9, d. u. 1 és 3 óra közt,) ki az alá­írási ivek kezelését s az alapszabály-tervezet elkészítését a tulajdonosok megkeresése folytán elvállalni szíveskedett, forduljanak. Aláírási ívek kaphatók még a tulajdonosok megbí­zott képviselőjénél Érts Károly ügyvéd urnál (barátok­­tere 1 -ső szám 1-ső emelet) és Jelenik Mór urnái (Bé­­ta-utc­a 6-dik szám 2-ik emelet), kik minden az ügyre vonatkozó felvilágosítással szívesen szolgálnak. Az aláírási ívek 1. évi június végéig lesznek bekül­dendők, hogy a jelentkezett részvényesek száma szerint az alakuló gyűlés megtarthatására a szükséges hatósági engedély kieszközöltethessék. Jókai Mór“. * A „P. N.“ írja : F. he­­­jén temették el Komá­­rom megyében, Hetényen, az érdemekben megaggott V­é­g­h Mihály főesperest és hetényi ref. lelkészt; elhunyt élete 85-dik, lelkészségének 58-ik, s esperessége 20-dik évé­ben. Több évig vola egyházmegyei ülnök s pénztárnok. Második neje, Vajda Júlia , a Csokonai által halha­­tatlanított Lilla vola, a ki néhány évvel ezelőtt költö­zött jobblétre. Az agg főesperes koporsóját nagyszámú tisztelőin s hívein kívül a megyebeli lelkészkoszoru — élén főtiszt. Nagy Mihály, dunántúli superintendens úrral v állotta körül. * A f. hó 9 kén tartott Budavárosi ülésben a gazo­meter felépítése iránt fenforgó helykérdés harmad ízben tárgyaltatott és most se hozatott abban határozat. Mig az egyik rész a császárfürdő vidékét ajánlá az épitésre, má­­r sok a Szent Gellért hegy tájékára szavaztak. * A „Concordia“ arról értesít, hogy a pesti román­­ajkú asszonyságok, a „Gazeta Transilvaniei“ brassói első román lap alapítóját s volt szerkesztőjét, de annak ez idő szerint is legtevékenyebb munkatársát — Baritz Györgyöt névnapján, a hírlapirodalmi téren 25. évi érdemteljes mű­ködéseinek elismeréséül, egy dísz-albummal lepték meg. A dísz-album sötétpiros selyemmel van behúzva; külse­jén Popa Savéra asszonyság által mesterileg hímzett Er­­délyország czímere látható ; belsejében kérdések, vála­szok és különfélék számára három osztály van; követ­kezik azután egy lap, melyen a hét napjai vannak beírva. Nevezett lap közölni fogja mind az illető asszonyságok, mind az egyetemi román tanuló ifjúság részéről ez alka­lommal küldött üdvözlő levelet. („H.“) * A „Mátrá“-nak Szalókról, Szoláthról s a Tisza vi­­dékéről írják, hogy ott a roppant szárazság a mezőket már egészen elhervasztotta, s a mi megmaradt, azt tö­méntelen, eddig e tájon ismeretlen hernyók lepik el, me­lyek valóságos sáskamódra pusztítanak el mindent, a mi eléjök akad. Hogy a mezők ez újabb csapásoktól meg­mentessenek, az illető községek elöljárósága azon rende­lést tette, miszerint a lakosok közösen tövis koronákkal járassák meg a mezőket. — A nölgu kir. hétszemélyes táblán május 11. s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Czifra Márton e. vételár felosztási ügy — Wetzler Já­nosnak Helfrich Mihály és Margit e. féltelek kiváltása iránt indított pere. — Stern Ábrahámnak Podhajeczky Sándor és társa e. adóssági pere. — Czekélius Frigyes­nek Szőllősy Albertina e. bánya pó­lékot követelő pere. Előadó : B­e­r­n­­­­­á­k Károly stb. — Bürger Jakabnak Adler József e. kártérítési pere. — Özv. gr. Wandernák Henrikné e. csődper. — Seemayer Rozáliának Köszl Li­­pót és társa e. hozomány kiadatását követelő pere. — Jankovics Vinczének báró Ambrózy Károly és társai e. zálogváltó pere. — Sponer Ignácznak és Goriczay Alajos­nak folyamodása. Előadó: Makovicz Ede stb. — Csurgovics Sándornak Hrasko János e. végrehajtási ügye. — Krausz Mátyásnak Gyulai Gaál György e. adóssági pere. — Scheuermann Annának Molnár László e. végre­hajtási ügye. — Id- Kinczig Jánosnak ifj. Kinczig János e. örökségi pere. — B. Podmaniczky Jánosnak Baloghy Elek és neje e. újított zálogváltó pere. — Zerdahelyi Magdolna és társainak B. Podmaniczky János e. haszon­­élvezetet követelő pere. — Ugyanannak ugyanaz e. bizto­sítási ügye. — Paraszt Istvánnak Kovács Sándor e. kár­térítési pere. — Kalocsa Juditnak Kalocsa Balázs e. ha-­szonbérleti Ugye. — Néhai Dobos Ádám hagyatéki Ugye. Előadó: G­á­g­e­r Mihály ktb. — Néhai Potyondy Tamás hagyatéka e csődper. — Jankovich Dánielnek Birra György zálogváltó perére vonatkozó jelentése. Előadó : Urbanovszky Jusztin ktb. Somogymegye gazdasági egylete. Somogymegye gazdasági egylete f. máj. hó 2-án, Kaposvárott tartott nagygyűlésében elhatározta, hogy a megyében évenként három-három járásban felváltva — három szántás-versenyt fog tartani, — ennek ren­dezésével földészeti szakosztályát bízván meg. Alulírott mint a földészeti szakosztály elnöke, mi­dőn ezen üdvös határozatot minden egybaráttal öröm­­mel tudatnám, nem késem egyszersmind a már ez idén — jövő junius hóban — megtartandó 3 szántás­ ver­senyről értesítésül következőket a közönség tudomá­sára juttatni. Ugyanis: 1 szer. A szántásversenyek tartatni fognak ez idén a megye központi, igali és szigeti járásaiban : a) Kapos-Mérőben jun. hó 10-én. Rendezők Csé­­pár József, Gaál Alajos és Szigethy Abris urak. b) Tabon jun. 13-án. Rendezők : Gosztonyi Lajos, Fekete Lajos és Tallián Fál urak. c) Turbékon jun. 15-én. Rendezők : Gyurits Pál, Vermes György, Bittó István és Krupitzer János urak. Mindenkor és mindenütt délelőtt, azonban a ver­senyzők reggeli 6 órakor már a versenytéren megje­lenni kötelezvék. 2-ér. Versenyezhet minden megyebeli birtokos és földmivelő, vas- vagy faekével külön-külön, ló- vagy ökör kettős fogattal. 3 pr. Versenydij-vasekékre is 3, faekékre is 3 le­­end, 10—5 és 3 p. é. Ittal, mely a legjobb szántóknak leend kiosztandó. 4-er. A versenyezni akarók kötelesek leendő­­nek magukat a fennt­evezett rendező urak közül bár­melyiknél a verseny napjáig — kivételesen a helyszí­nen is bejegyeztetni, kik az alábbi utasításokat velük közölni fogják. Midőn a gazdasági egyesület az évenkénti szán­tásversenyeket elhatározta, csak azon egyik magasz­tos feladatát óhajta teljesíteni, miszerint módot s alkal­mat nyújtson arra, ho­gy az okszerű gazdászat áldásos vívmányai s gyakorlati elvei maguknak a köznép közé

Next