Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-16 / 111. szám
hály, rngvai g. e. kanonokot és Popa György, kir. táblai bírót, kik is közakarattal megválasztattak. Mindkét alelnök megköszönő beszédet mondott a gyülekezethez, mit harsány „Bereaske“ viszhangoztatott; sőt. Nagy Mihály, kanonok úr az érdemet inkább a krausómegyei tiszt- urakra akará átruháztatni, mi el nem fogadtatván — reá háramolott a tisztség, mit viszonozva megköszöne a gyülekezetnek. A választás folytattatván, az elnök jegyzőkül Román Miront és Popovits Oeseanu Jánost nevezé meg — mi szintén átalánosan helybenhagyatott. Ezután igazgatóul Mocsonyi András úr közkivánsággal választatott meg. Igazgató ur, hivatali tisztjénél fogva felkérte a gyülekezetét, miként engedtessék meg neki a bizottmányi tagokat, az aligazgatót s kezelő tiszteket javaslatba hozni, mi helyesléssel elfogadtatott. — aligazgatóul Popovits Zsigmond, volt orsz. képviselő egyhangúlag , úgy Árkosi számadónak, Athanász Sándor pénztárnoknak, Tsaba gazdának, Joaneska Lázár ügyvédnek, Bertsán János könyvtárnoknak és Dehelián a választmány jegyzőjének megválasztattak. Bizottmányi tagokul következők : u. m. 1. Rácz János, 2 Czarán N., 2 Joanovits Constantin, 4 Bogdán László, 5. Sorbán János, 6. Pasku Fülöp, 7. Vlad Alajos, 8. Román Miron, 9. Filimon Miklós, 10. Popovits János Deseanu, 11. Popovits Alen, 12. Moldován János választottak meg. Popovits Zsigmond üdvözletét és köszönetét fejezé ki, mit zajos „se treaske“ kisért. Ezután Vlad Alajos, volt orsz. képviselő állván föl — engedelmet kér szólhatni. Ő 15—20 percznél tovább tartó velős beszédében az egylet mimódon leendő szilárdításáról s fenntarthatásáról szólva a nagy „Széchenyire“ hivatkozott, ki az egyesülési szellemet a hazában felébresztette s hathatósan előmozdította. Az általa támasztott szellemnek lehet köszönni e mostani egyletünk alakulását is, mely a nagy férfi szavai szerint csak úgy szilárdulhat meg, ha mi a magyarokkal egyetértve, egymást kölcsönösen segítve, közreműködünk, mert minél szorosabban van a láncz egymásba fűzve, annál tartósabb lesz az, habár némely magyarok ellenünk vannak is (?), mi mégis jó indulattal és barátsággal viseltessünk irányukban, és úgy lévén csak fenntartható egyletünk, ha az kölcsönösen felkaroltatik, nem pedig úgy, mint azt némelyik véli, hogy t. i. kizárólagosan csak is a román népé legyen. Elnök továbbá a praeliminaris munkálatait terjesztő elő. Alelnök egy általa készített s megmagyarázólag szóval is előadott praeliminarist mutata be a tagoknak, mi közhelyesléssel elfogadtatott. Az elnök által „instructio speciale pentru directioni“ hozatott fel, mire egy a Babesch úr által javaslatba hozott utasítás jön elfogadva. Joanovits Constantin kir. tanácsos felemlíti, miként az egyletnek saját pecsétre is lévén szüksége, annak elkészítése végett egy általa javaslatba hozott mintát mutat fel; t. i. a körirata lenne „Sig. Asociat. nat. pentru Cultura popol. romana.“, melynek közepén egy Minervát, mint a tudományok védasszonyát ábrázoló metszvényt óhajtana létrehozandónak, egynémelyike a napot sugarával, mások a Vulturt akarták a pecsét közepén használni ; elnök oda nyilatkozott, miként a czélnak minthogy a Minerva fogván legjobban megfelelhetni, azt hozá indítványba, mit egyúttal ajánla is — elfogadtatott. Vaszilievits úr indítványa a mivelődési ügyben — meghallgattatván — oda utasittatott, miként azt írásban terjessze elő. Majd Babeseh Vincze ur állván fel, az egylet létrehozása szempontjából üdvözletet mondott a felséges uralkodónak — egyúttal azon indítványt tette, miként ezen kegyelemért ő Felségének hálakat készíttessék, és az küldöttség által felküldessék — ha a gyülekezet egy általam fogalmazott hálafeliratot elfogadni méltónak tartja, mit — ha tetszik — felolvasok (se auzim). Felolvastatott a felirat s köztetszéssel elfogadtatott, s annak felvitelére küldöttség neveztetett ki, melynek tagjai elnöki méltósága Ivácskovits Prokop, Mocsényi András, az egylet igazgatója, Babeseh Vincze, Popovics Zsigmond aligazgató és Joanescu Lázár, egyleti ügyvéd. Popa György egy, megnevezni nem akaró egyén szavára, ki azt inditványozá, miként az egylet kizárólagosan a román népet s nem a többi nemzetiséget is képviselte, ellenkezőleg nyilatkozott, sőt egyenesen kimondá, miként az egylet nyilvános, s minden becsületes ember előtt nyitva áll, erre helyeslés és „se treaske“ hangokban tört ki a gyülekezet. M a n y a jogtudor üdvözlő szavazatot mond elnök ő méltóságának, mit jegyzőkönyvbe kér igtattatni. A szavazók közöl bejelentetett Bercsán János aradi g. k. esperes ur állván fel, meleg szavakban monda köszönetét az alakítóknak, különösen kiemelte elnök ő méltóságát, Mocsonyi Andrást, Antal és Györgyöt, s neveiket üdvkivánó szavai kíséretében szintén jegyzőkönyvbe kéri vétetni, mi zajos helyesléssel elfogadtatott. Mocsonyi András és Antal hálás köszönettel fogadása kitüntetést— mit szintén hosszas „se treaske“ követett. Végül elnök a gyűlést befejezettnek nyilvánító, üdvöt mondva a fejedelemnek — úgy az egybegyűlteknek is megköszönte az irányában tanúsított jó hajlamot, és még egyszer megáldá atyailag úgy az egyletet, mint azokat, kik azt előmozdítani törekedtek. Ezek után Moldovány János, bizottmányi tag, szabadhelyi jegyző úr egy igen velős és üdvös beszédet tartván, kiemelte a szoros egyetértés szükségességét s hasznosságát. Hosszas „se treaske“ után a gyűlés befejeztetvén, a többi szükséges intézkedések az igazgatóság hivatalának adattak át. — Tegnapi közlésünkhöz pótlólag még megemlítjük, hogy a gyűlést isteni tisztelet előzte meg. Kigyósy János: TARCZA Napi újdonságok. * A városligetben rendezett népmulatság most áldozócsütörtökön vígan és elég jó eredménynyel ment végbe. Délelőtt oly hőség volt ugyan, hogy erős vihartól lehetett tartani, mit a délben összevonult felhők valószínűvé is tettek, mindazáltal egy pár kövér esőcsepp lehullásával az eső elvonult és négy óra tájon a liget különböző részein elszórva, sétálva, csoportosulva, vendégházi asztalok mellett vagy a füvön hazulról hozott uzsonna körül kivonatkozva 20—30 ezer ember lehetett együtt, beleszámítva a gyermekeket is, akik a nagyok bementi díjának harmadrészét , 10 krt űzettek, és a mutatványoknál a leghálásabb éljenző csapatot képezték. A rendezésben legnagyobb kiemelést a lehetőségig jól eszközölt rend érdemel, valamint a liget földiszítése : a ligetbe vezető fasor tömérdek zászlóval volt fölékesítve, azonkívül a photogén lámpák tetemes bővítést nyertek számos candelaber és a fák lombjairól függő csillárok s fénygolyók által. Hasonlókép el volt látva a rondella is, hol azonban a világításhoz kissé későn fogtak ; — ezenkívül a tűzijáték után a kis sziget partjairól és más pontokról szurokperpenyőkből világították az ösvényeket, mi a zöld lombozat redőnyein áttörve bűvös fényt vetett az ezernyi tömegben zsibongó és ujjongó közönségre. Átalában az egész napnak egyik legszebb, legimposantabb része az esthomállyal eszközölt világítás volt, melyben a vendégházak is résztvettek, némelyek, mint a bimbósház — alkalomszerű transparentekkel is emelvén a látványosságot. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a Herminakápolna előtt délelőtt tartott nagy énekes miséről, mely lélekemelő nagyszerűségénél fogva megérdemlő vola, hogy a délután összesereglett ezerek mind tanúi legyenek. A valóban meglepőleg magasztos choralét Barbieri német színházi karmester úr igazgatta, s akár- és egyes énekek a német színház összes operaszemélyzete által művészileg adattak elő. — A mise taraczkdurrogások közt véget érvén, a még akkor nem nagy számmal jelen volt közönség részint be a városba, részint a városerdő vendégházi asztalaihoz, vagy a ponyva alatt rögtönzött étkező helyekre sietett. A művészeket — mint értesültünk—Stockinger úr megalirotta. A városi őrséget azonban a rendező bizottmány majd a napnál hagyta ebédkezni. Délután 3 órakor újra taracklövések hirdették a mulatság kezdetét. Különböző pontokon megszólaltak a katonai zenekarok. 3-tól —4-ig a karómászások mentek végbe a mászófák tetejére aggatott díjakért; remarkabilis dolog, hogy míg mindenféle tárgy : kendő, fehérnemű, szalag, füge, narancs, házisapka, szivarszipka mind megtalálta versenyzőjét , az egy pár, díjul fölakasztott sarkantyú, még nem rég oly kapós ékesség, estve is ott lógott. 4-től—5-ig Don Quixotte és Sancho Panza mutatta be magát a régi tűzjátékhelyen, nagyobb részt gyermek-publikumnak. 5 től — 6-ig lóverseny volt, melynek czélpontja valahol a Herminamezőn volt, s hat pályázót buzdított a pár darab arany elnyerésére. Van órakor megindult az álarctos menet, melyet a kocsik corsója előzött meg. A fogatok száma nem volt oly nagy mint tavaly, és a legnagyobb contingenst mint a bois de Boulogne-ban a demi monde szolgáltató. Az álczás menet nem vala nagyon kitűnő, hanem annál rongyosabb. A főcsoportozat egypár létrás kocsin foglalt helyet, s a főalak egy tátongó zöld béka volt mely egy csomó sás közöl kandikált ki, de nem nagy vigsággal, mint oly béka, a melyet a szárazra tettek. 79 órakor Meyer úr mutatta be tűzijátékát, mely két frontból állt; az egyik a kis szigeten Pannóniát jelképezve , a másik a tavon, hol egy Vezúv crateréből ezernyi csillag röppent fel a jégbe. A tűzijáték harsány éljenekkel üdvözöltetett és ügyes pyrotechnikusának becsületére vált. 9 óra után az egyesült zenekarok a mindenfelé világított ligetből nagy takaródéval indultak haza és folytonos óriás éljenektől kisértetve játszták darabjaikat a sok ezerre menő hazatérő tömegeknek. Estve felé gr. Páffy Mór, kir. helytartó ő exoja is megjelent a corson saját maga által hajtott fogaton, melyben hitvese a grófnő és az uj országbíró gr. Andrin György ur őexja ült. Később több magasállású férfin, köztük Lonovics érsek és Merczer kir. személynők ur őnméltóságaik kíséretében gyalog sétát is tön a liget különböző részein és szivélyessége mindenütt a legőszintébb tisztelet kifejezésével találkozott. * Gr. Andrássy György ur ő exeja, mint a „P. H.“ értesül, jövő hétfőn foglalandja el országbírói székét, a mely alkalommal a hgprimás ő eminentiája is jelen leen a kétszemélynöki minőségben. — Figyelmeztetés. Ö cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb határozványa folytán, a nmélt. m. kir. helytartótanács által, az ennek kezelése alá bocsátott Fekésházy-alapítványból, a m. tudományos akadémia javaslata alapján, minden ötödik évben, ötszáz forintnyi jutalom fog kiadatni egy nem magyarok számára, a hazában divatozó bármely nyelven (a magyaron kívül) irt, a magyar nyelv és irodalom megismertetésére rendeltetett, s nyomtatásban megjelent, tan-, kézi- vagy olvasókönyvnek, mire a hazai írók ezennel figyelmesekké tétetnek. Az első ily jutalom 1867-ben adatik ki. Azon esetben, ha az akadémia véleménye szerint ily, jutalomra érdemes könyv nem találkoznék, jogában állandó m. kir. helytartótanácsnak ilyes könyvekre az akadémia utján pályázatot hirdetni. Kelt Pesten, az 1863. évi május 11-én tartott öszszes akadémiai ülésből. Szalay László, titoknok. * A vízvezetési vállalatnak egy fontos részét képezi azok összeírása, akik e vállalatot vízszükségleteik bejegyzésével igénybe kívánják venni. Az aláírási ívek beszedetése a vízszükségletekre nézve a belvárosban már be van fejezve; az eredmény — írja a „P. L.“ — az, hogy a belvárosban a háziurak közel több mint fele részt vett az aláírásban. A teréz külváros egyes utczáiban az eredmény a vízvezetékre még tetemesen kedvezőbb. — Egészben véve egyébiránt a Terézváros ugyanazon arányban látszik az aláírásban, mely még folytattatik — résztvenni. A lipót külvárosban az aláírási ívek betöltése tegnapelőtt vette kezdetét. A „P. L.“ egyúttal tájékozást ad a házi szükségre való vízfogyasztás nagyságáról. Más városok tapasztalata szerint, valamint az itteni családoknál történt gondos puhatolások nyomán átlagosan minden főre, gyermekeket és cselédeket is ideszámítva, egy fél akó viz fogyasztatik el naponkint. Ezzel természetesen még nincs a jövendőbeli vizfogyasztás helyes mértéke felállítva, miután az a viznyerés nagyobb könnyűsége által növekszik s e szerint a vizvezetés berendezésének módjához képest különböző. Oly városokban például, ahol a vízvezetés nem folytonos, s a házaknál víztartók vannak, melyek naponkint egyszer vagy kétszer töltetnek tele, ott a vízfogyasztás valamivel több lesz az előbb mondott menynyiségnél; míg oly városokban, hol a lakosság a vizet közvetlenül a vízvezetékből merítheti, a fogyasztás a két okot is meghaladja. A fogyasztandó víz mennyiségét már most meghatározni, midőn még a vízzel ellátás rendszere sincs megállapítva, nehéz lenne; mind a mellett a házbirtokos urak igen közel fognak az igaz mértékhez járni, ha házi szükségükre oly mennyiséget imák alá, mely naponkinti használatra/am 1 skót tesz fejenként, kor és állási különbség nélkül. Az ipari szükséglet az erre rendelt rovatban külön kiteendő. Csekélyebb mennyiség szükséges azon házaknak, melyek csupán a mosáshoz való dunavizet kívánják a vezetékből kapni. * A bájos Renz Katinka kitörte a lábát. Marburgból f. hó 9-ről Írják, hogy a Godfroy circusban Renz Katinka, ki, mint tudva van, a társulat igazgatójához Godfroy Lajoshoz ment férjhez— jutalomjátékát adta és kecsdus állásaival s tánczaival lóháton az egész közönséget elragadta. Már több merész ugrás sikerült neki széles kendőkön keresztül, midőn egynél röviden ugrott és egy kiáltással : „Istenem, lábam kitört, örökre oda vagyok“ — lerogyott. Fájdalmas jajgatások közt vitetett ki a circus fövényéről, s a közönség az erő és szépség e rögtöni összezuzása által a legmélyebben meghatva hagyta el a színhelyet. Orvosi vizsgálatból kitűnt, hogy a bal láb csuklóján keresztül a csontszárak eltörtek és a gyógyítás igen súlyos és hosszadalmas teendőg. Jeles hőstenor hazánkfia Rémy Lajos úr jelenleg körünkben tartózkodik s Angolországba készül, művészetét, mely hangjával együtt — mint halljuk — rendkívül előnyösen tökélyesedett, a nagy világnak bemutatandó. Valóban csodáljuk, hogy a nemzeti színház igazgatósága, különösen jelen helyzetében, mindent el nem követ, ez az intézetnek megnyerhetni. * A jeles énekművésznő Kapp-Young Luiza assz. férjével Young Frigyessel és egy másik művészi tekintéllyel Musella Máriával fővárosunkba érkeztek. Ha jól vagyunk értesülve, Kapp-Young Luiza assz. a városi színpadon fog vendégszerepelni. Erdély nagyfejedelemség országgyűlésének ideig nagy rendtartása. 1. §• A királyi főkormányszék által az országgyűlés elnöksége ideiglenes vitelére kirendelt elnök, az országgyűlés megnyitása előtt a cs. kir. Apostoli Őfelségéhez való hűsége és engedelmessége, az Ő Felsége által kiadott országgyűlési alapszabályoknak megtartása, kötelességének lelkiismeretes teljesítése iránt eskü gyanánti fogadását az országgyűlési k- biztos kezeibe teszi le, az id. országgyűlési alapszabály 7k §-a szerint, ki is öt ezután a királyi meghívó levélben meghatározott napon és órában, az ülésterembe összegyűlt országgyűlés tagjainak bemutatja. 2. §. Az Ö cs. kir. Apostoli Felsége által kiadott országgyűlési alapszabály 2. § a értelmében a Felsége által a legközelebbi Erdély nagyfejedelemség országgyűlése számára kinevezett elnök és két alelnök bemutatása hasonlóképen az országgyűlési kir. biztos által történik, miután ezek a fennemlített eskü gyanánti fogadást, az országgyűlés nyilvános ülésében, a teljhatalmú országgyűlési kir. biztos kezébe letették volna (az alapsz. 7. §-a értelmében.) 3. §. A királyi főkormányszék által kiküldött id. elnök bemutatása után az országgyűlés jelenlevő tagjai közt a hat legfiatalabbik, és ha valamelyik azt el nem fogadná, ez esetben a korban legközelebb állók veszik át ideiglenesen a jegyzők teendőit. Mire az országgyűlés tagjai az alapszabály 7-ik §-a szerinti fogadást az elnök felszólítására leteszik. Később belépő tagok ezen fogadást beléptük alkalmával teszik le. 4. §: A fogadás tétele után az országgyűlési királyi biztos az országgyűlést ünnepélyesen megnyitja és az összegyűlt országgyűlést az ahhoz intézett, a három országos nyelveken szerkesztett királyi leirattal üdvözli. 5. §. Az országgyűlési tagok megtörtént választásai az országgyűlés által megvizsgálandók. E czélra az országgyűlési elnök az országgyűlés jelenlevő tagjaiból sorshúzás útján kilencz egyenlő számból álló osztályokat állít össze. Ezen osztályok elseje megbírálja a második osztálybeliek választási jegyzőkönyveit, a második osztály a harmadik osztálybeliekét és igy tovább, úgy hogy végtére a 9 ik osztály az 1-ső osztálybeliekét vizsgálja meg. 6. §. Az országgyűlés elnöke nemcsak a kir. főkormányszéktől átvett választási jegyzőkönyveket, hanem az ezek ellen netalán írásban beadott panaszokat is megvizsgálás végett az egyes erre hivatott osztályoknak adja át. 7. §. Minden osztály átalános szavazattöbbséggel egy elnököt és alelnököt választ magának. 8. §. Minden osztályban legalább is azon osztály tagjai fele számának jelen kell lenni. Határozataikat ezek a jelenlevő tagok átalános szavazattöbbségével hozzák. 9. §. Hogy ha egy vizsgáló osztálynak egyik tagja egy az ő vizsgálata alá eső követnek versenytársa volt, az a volt vetélytársa választási jegyzőkönyve vizsgálatában szavazati jogát nem gyakorolhatja. 10. §: A választás érvényessége felett az országgyűlés határoz, az osztályok jelentései következtében. (Az id. országgyűlési alapszabály 8-ik §-sa értelmében.) Addig, míg az országgyűlés egy követ kifogás alá vont választását semmisnek nem nyilvánítja, azon követnek az országgyűlésen ülése és szava van. 11. §. Az egyes osztályok által megtámadott választások csakis a megalakult országgyűlés által vétethetnek vizsgálat és elhatározás alá. 12. §: Az országgyűlés alakultnak tekintendő, és az elnök által ilyennek nyilvánítandó, midőn az országgyűlés a kilencz osztálynak megvizsgálás végett átadott minden választások felett, amennyiben az osztályok ezeknek érvényessége elismerését ajánlották, már határozott, 13. §. Azon esetben, ha egy országgyűlési követ választása érvénytelennek nyilváníttatik, úgyszinte az országgyűlési ideiglenes alapszabály 5-dik §-sa eseteiben, az országgyűlés elnöke az új választás eszközlése iránt azonnal megteszi a szükséges lépéseket a kir. főkormányszéknél. Egy országgyűlési tagnak az említett 5-ik §ban előrelátott tartós akadályoztatásának esete akkor is fennforog, midőn egy tag, amely az országgyűlésbeni megjelenését 8 napon túl halasztja, vagy szabadság nélkül eltávozik, vagy szabadság idejét áthágja, az elnök megintésének, hogy 8 nap eltelte után megjelenjék, vagy elmaradását igazolja, ellenesetben kilépett tagnak tekintetvén, eleget nem tesz. 14. §. A főkormányszék azon országgyűlési tagok lajstromát, kik az ideigl. országgyűlési alapszabály 10. §. 6. pontja értelmében, kir. meghívás nyomán tagjai az országgyűlésnek, még az országgyűlés megnyitása előtt közli az országgyűlés elnökével, kinek teendője ezen tagok bemutatandó igazolási okmányait megtekinteni. Az országgyűlés ezen tagjaira is kiterjed ezen ügyrendtartás 13 dik §-ának 2-dik tétele alatt foglalt szabály-Ha az országgyűlés ezen tagjai közül valamelyik kilépettnek tekintendő, erről a kir. főkormányszéknek jelentést tenni az országgyűlési elnök teendője. lb. §. Azon tagok választási okmányainak megvizsgálására, kik csak az országgyűlés megkezdése után választottak, és ennélfogva a fenn kitett 9 osztályba be nem osztattak, az országgyűlés maga kebeléből egy állandó és 8 tagból álló bizottmányt nevez ki. (igazolási bizottmány.) IIj. §. Kifogáson felüli választásoknak azok tekintendők, melyekről a választás jegyzőkönyvei rendben vannak. 17. §. Az elnök, két alelnök és jegyzők képezik az országgyűlés hivatalát. 18 §. Az elnök nyitja meg és zárja be az üléseket, ő elnököl, ő őrködik az ügyszabályok megtartása fölött, ő vezeti a tárgyalásokat, ő adja a szót a szólásra, ő teszi fel a kérdéseket szavazásra, ő mondja ki azok eredményét, ő vigyáz a jó rendre a gyűlésben, őt illeti azon jog, háborgatások esetében az ülést félbeszakasztani és eloszlatni, és a karzatokat végső esetben ki is őrittetni. De az ülés ily esetben is a napirend bevégzéséig folytattatik. Az elnök jogában áll minden, az országgyűléshez érkező beadványokat felbontani és kiosztani, ő minden tekintetben az országgyűlés külközege, írásbeli, az országgyűlésteli kiadványok , az elnök és egy jegyzőt által íiratuak alá. Ö cs. kir. Apostoli Felségéhez czimzett feliratok az elnök és egy jegyző által iratnak alá. 19. §. Az elnök akadályoztatása esetében és addig, mig az tart, az első alelnök, és ha ez akadályozva lenne, a másod alelnök veszi át annak minden kötelességeit és jogait. 20. §. Az országgyűlésnek ezen ügyrendtartás 12. §. értelmében történt megalakulása után, az országgyűlés szavazó czédulákkal megválasztja azon hat tagot, melyek az országgyűlés elnöki állomására az országgyűlés által cs. k. Apostoli Felségének legkegyelmesebb kinevezés végett a k. biztos útján felajánlandók (az o. gy. alapsz. 2 §-a szerint.) Hasonló módon választatnak meg külön-külön a két alelnöki állomásra felajánlandó 6-6 tagok. 21. §: Az elnök és két alelnök választása után az országgyűlés szintén szavazó czédulákkali szavazás útján, az országgyűlésre 12 jegyzőt és 12, a gyorsírói jelentések hitelesítésével megbízandó tagot választ. 22. §. A jegyzők kötelessége az országgyűlés ülési jegyzőkönyveit vinni; minden, a hozott határozatok nyomán szükséges kiadványokat oly esetekben szerkeszteni, hogyha ezek szerkesztése nem bizatik külön bizottmányokra. Ők viszik a szavazási lajstromokat, az országgyűlési tagok indítványainak előjegyzését, és ők jegyzik fel azon tagok neveit, akik szót kérnek, mégpedig azon sorban, amint magukat jelentik. 23. §. Az országgyűlés elnöke az országgyűlési hivatal elnöke és vezetője. Jogában áll az ügyeket és munkálatokat a tagok közt kiosztani, ő intézkedik a szükséges fordítók, irodai és irattári hivatalnokok, és az alsóbb szolgai személyzet felvétele körül. A szükséges leírási munkálatok és nyomtatások az országgyűlési hivatal felügyelete alatt eszközöltetnek. Ezen hivatal felügyel az országgyűlés helyiségeire, az alárendelt személyzetre, a bútorzatra és házi szerekre, úgy az őri szolgálatra, ő osztja ki a karzatokra a belépti jegyeket, hozzá folyamodnak a hely kijelölésére a napi sajó tudósítói, és a gyorsírók számára alkalmas helyiségek általa jelöltetnek ki. Az országgyűlési hivatal kiadmánya az elnök és egy jegyző által történik. 24. §: Az országgyűlés tagjai kötelesek az országgyűlésben jelen lenni és annak tárgyalásaiban, valamint munkálatában részt venni. 25. §. Szabadságot 8 napra az elnök, több időre az országgyűlés adhat, hanem egyszerre soha több tagot mint az országgyűlési tagok egy nyolcad részét szabadsággal elbocsátani nem lehet. 26. §. Minden követ köteles egy reá eső választást elfogadni, de fontos okokból kérheti felmentetését, mi felett az országgyűlés határoz, ki már két választmány tagja, utóbbi megválasztatást visszautasíthat. 27. §. Az országgyűlés a tárgyak könnyebb kezelése végett nyolcz osztályra oszlik, ezen osztályokat képezik: 1) Kolozs-, Doboka-, B.-Szolnok-, Thordamegyék és Naszódvidéke követei. 2) Alsó- és Felső-Fehér-, Küküllő-, Hunyadmegye, Fogaras-vidék, Szelistye és Talmács-fiuszékek követei. 3) Kolozsvár, K.-Fehérvár, Sz. Újvár, Erzsébetváros, Dézs, Torda, Enyed, Kolozs, Szék, Abrudbánya, Verespatak, V.-Hunyad, Hátszeg, Vízakna, Fogaras, B.-Hunyad, Déva és Mócs városok és mezővárosok követei. 4) Szeben, Segesvár, Medgyes, Sz.-Sebes, Szerdahely, Újegyház, N.-Sink, Kőhlom, Szászváros székek, Brassó és Besztercze vidékek követei. 5) N.-Szeben, Brassó, Segesvár, Medgyes, Besztercze, Sz.-Sebes, Szászváros, Sz.-Régen és Resinár városok és mezővárosok követei. 6) Udvarhely-, Három-, Csik-, Maros- és Aranyosszékek ; továbbá M.-Vásárhely, Udvarhely, Cs. Szereda, Oláhfalu, Gy.-Szent-Mikh’s, K.-Vásárhely, Bereczk, Ilyefalva, S.-Szentgyörgy városok és mezővárosok követei. „ 7) és 8) Az ö cs. kir. Ap. Felsége által meghívott országgyűlési tagok sorshúzás által felosztva, két osztályt képeznek. Azonban szabadságukban áll egy osztályban együtt maradni, mely esetben ők az osztályok által formálandó bizottmányba kétannyi tagot küldenek, mint egyik a többi hat osztályból. 28. §• Minden tárgy elöleges tanácskozás alá vétele végett bizottmányok képeztetnek, oly módon,''hogy a t’ciievezett osztályok mindenike előleges értekezés folytán egy tagot választ az alakítandó bizottmányba. 29. §. Egyes esetekben az országgyűlés meghatározhatja, hogy ezen bizottmányok az osztályoknak kiküldendő két-két tagjai által képeztessenek. 30. §. Az országgyűléstől függ, bizonyos nemű tárgyaknak előleges tanácskozás alá vétele czéljából állandó bizottmányokat felállítani. 31. §. Ily állandó bizottmányt képez név szerinti az igazolási bizottmány, ha a 15. §. szerint annak alakítása szükséges; az országgyűlési jegyzőkönyveket hitelesítő bizottmány (74. §.); a gyorsírók jelentését hitelesítő bizottmány (21. §.) és a kéremény- bizottmány. 32. §. Minden osztály és bizottmány kebeléből egy elnököt, annak helyettesét, és egy, sőt ha a szükség kívánja, két jegyzőt is választ, és megtörtént alakulását az országgyűlés elnökének bejelenti. Minden bizottmány, minden egyes előleges tanácskozás végett neki adatott tárgynál, egy előadót választ. 33. §. Az osztályok és bizottmányok ügykezelő-