Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-01 / 147. szám
gyümölcsben még kóstolót sem szolgáltatott, pedig 1600 nemes gyümölcsfa nem fog megvetendő jövedelmet adni, ha egykor termőre fordul. Tavai adta jövedelmezésének első próbáját, amennyire a sárga barackért 40 ftot szolgáltattam be. A jövő ősztől kezdve tehát vállalatunk jövedelmező és nem jövedelmező területei közt már az arány következendőkép fog állani: jövedelmezni fog többet annál, amennyi a maga fentartására szükséges, a régi szőlőiskola 16 bold, a tenyész-faiskola 7z 10 hold és a gellérthegyi szőlő 16 bold, tehát összesen 21 hold; de éledni fog ezek jövedelmén még pár évig az anyaiskola és a 6 holdas Paulovits-féle bérleti föld, mely a vállalat kiegészítésére az idén csatoltatott a többihez. ( Folyt. köv.) Megyei tudósítások. — Kassa, jan. 24. 1863. Folyó hó 16-án tartatott meg Abaujmegyének felsőbb helyen engedélyezett negyedik közgyűlése. — A gyűlésnek több napon szándékolt tartása, az e megyében habár aránylag sokkal csekélyebb mérvben mutatkozó silány termés, különösen pedig a takarmányhiány miatt a közönség által haladéktalanul felterjesztetni kívánt öszszeírás, és ennek nyomán várandó kormányszéki intézkedés felkérésénél fogva, csak ezen egy napra szorítkozott. Elnök főispáni helytartó ur ő méltósága az eddig ily számosan megjelenni nem tapasztalt egyházi főrendű, megyei tekintélyes birtokosok, és rendezett tanácscsal bíró mezővárosok küldöttein kívül, az értelmiség különféle osztálya által képviselt nagyobb közönséget szívélyesen köszöntvén, egy ékes, alkalomszerű és a közönség osztatlan tetszésével fogadott jeles szónoki beszéddel a gyűlést megnyitottnak kijelentette. A tanácskozás nevezetesebb tárgyai között megemlítendők első alispán urnak a megye közigazgatási, törvénykezési, közbiztonsági és egészségi állapotára és ezek szakkörébe tartozó tüzetes jelentése, melyből a közönségnek kielégítő, s megnyugtató tudomást szereznie valamint a megyei kormányzó és a tiszti kar tevékenyen erélyes közreműködéséről meggyőződni alkalma volt. A gyűlési közönség mindkettőre nézve méltó elismerését nyilvánította. Az alispáni jelentés tüzetes tartama következő: Folyó 1863-ik évi közigazgatási és egyéb folyó tárgyban bejött beadvány 3619. Úrbéri beadvány ugyanez évi 341, összesen 4128 szám. Ebből elintéztetett közigazgatási 3644. Ebből elintéztetett úrbéri 323, összesen 3967 szám, maradt elintézetlen 161 szám, mi nagyobb részt oly tárgyakból áll, hol még egyes szolgabírák jelentéseit be kell várni, vagy pedig olyanokból melyek legnagyobb részt a gyűlés előtti napokban érkeztek be. Folyó 1861/3 közigazgatási évre összeírt közmunkaerő tesz összesen. A kassai járásban 9044 igás, 10161 gyalog napszámot. A csereháti járásban 8282 igás, 10687 gyalog napszámot. A szikszai járásban 7182 igás, 10726 gyalognapszámot. A gönczi járásban 9006 igás, 18288 gyalognapszámot. A füzéri járásban 8222 igás, 9885 gyalognapszámot, összesen 41736 igás, 59646 gyalognapszámot. Ebből az állami utak fentartására átadatott . A kassai járásban 5046 igás, 5634 gyalognapszám. A csereháti járásban 2798 igás, 4482 gyalognapszám. A szikszai járásban 2390 igás, 5328 gyalognapszám A gönczi járásban 722 igás, 2271 gyalognapszám. A füzéri járásban 2668 igás, 3279 gyalognapszám, összesen 13624 igás, 20994 gyalognapszám. Maradt tehát a megyei országos utak fentartására . A kassai járásban 3998 igás, 4527 gyalognapszám. A csereháti járásban 5484 igás, 6105 gyalognapszám. A szikszai járásban 4792 igás, 5397 gyalognapszám. A gönczi járásban 8284 igás, 16017 gyalognapszám. A füzéri járásban 5554 igás, 6606 gyalognapszám. Öszvesen 28112 igás, 38652 gyalog napszám. A megye által az állami utak fentartására adatott közmunka erő pénzértéke. — A nagy méltóságú helytartótanács által meghatározott megváltási ár szerint egy igás napot 1 ft 20 krral, egy gyalog napot 27 krral számítva . —gészen öszvesen 22017 ft 18 krt. A közmunka megváltásból ez évben bejövendő 1083 ft 18 kr. szintén az állam építészeti alaphoz áldandó levét, öszvesen munka értékben és készpénzben ad a megye az állam épitészeti alapnak 23100 forint 36 krt. A megszüntetett cs. k. vámok helyett a fennálló szabály szerint mértföldenként 800 ft 0. ért az államkincstár a megye által kármentesítendő lévén, a megyén átvonuló 19,418,éoo mértföldért tartozna a megye adni 15699 ft 24 krt. E szerint a megye többet ad 7401 ft 12 krral. Mely többletből az államkincstár viszont a megyei országos utakra szükséges készpénz-költségeket fedezi. A megyei országos utakra rendelkezhető munkaerő : A kassai járásban az országos utak fentartására fennmaradt 3998 igás és 4527 gyalog napszámból eddig csak 850 igás és 954 gyalog napszám dolgoztatott le, amely is az országos utakra szükséges kavics hordására és annak szétterítésére fordíttatott. A csereháti járásban rendelkezés alatt lévő 5484 igás és 6103 gyalog napszámból eddig csak 1636 igás és 1319 gyalog napszám dolgoztatott le, de ezen felfogyasztott erővel a járáson átvonuló szikszó-szomolnoki országos útra 1268 kavics-garmada hordatott, melyből már 690 garmada el is téríttetett és mintegy 5500 ölnyi sánct is ásatott. A szikszói járásban rendelkezhető 7484 igás és 5397 gyalog napszám a járáson átvonuló országos utakon kavics-szállitásra és annak szétterítésére fordíttatik, eddig az igás erőnek fele, a gyalog erőnek pedig harmad része dolgoztatott le. A gönczi járásban rendelkezhető 8284 igás és 16017 gyalog napszám alig egy tized része dolgoztathatott le , mi a gyalog munka felfogyasztását is hátráltatja , a kavicshordás és annak szétterítése azonban szünet nélkül folytattatik. A füzéri járásban rendelkezhető 5554 igás és 6606 gyalog napszámból eddig 3065 igás és 3005 gyalog napszám dolgoztatott le, mely felfogyasztott erő a kassaújhelyi híd építésekhez és kavicsoláshoz fordíttatott. A fennálló szabályzat szerint az országos közmunkaerő leginkább a téli hónapokban letudandó lévén, az eddigi eredmény annál is inkább csekélynek mondható, mert a közigazgatási év csaknem háromnegyedrésze letelvén, a bekövetkező mezei munkák a tartozások ledolgoztatását a közigazgatási év végéig alig teszik már lehetővé. A marhavész, mely múlt év folytán a megye több helységében dühöngni kezdett, folyó évi martini hóban végkép megszűnt ; az okozott veszteség 208 darab szarvasmarhára rúg. Nevezetes marhaveszteség mutatkozott ezen felül a legközelebb lefolyt időben több helységben, de az csak a folytonos szárazság káros következménye volt. A tűzesetek a megye egész területén gyérültek, és folyó évben csak hat eset adta elő magát, mely által okozott kár 5676 ftra becsültetett. A vagyon- és személybiztonság sehol nagyobb mérvben vagy vakmerően megtámadva nem volt. A közegésségi ügy eléggé kedvező, a múlt évben uralgott két járvány, egyes torok-gyík és veres himlő hanyatlóban van. A megyei fegyenczek egésségi állapota szintén kedvező, halálozás egy történt, egy tüdővészben szenvedő nő fegyenczen. A megyei kórházban 15 betegségi eset fordult elő : tudniillik 6 különféle könnyű gyomorbeli baj, 4 váltóláz, két lábfekély, két szemlél és egy tüdővész. Orvos-törvényszéki esetek következők fordultak elő : Könnyű sérelem 37, súlyos sérelem 15, halálos ", törvényszéki bonczolás létetett 7, melyek között erőszakos halálozási bonczolás 4, hirtelen halál miatti bonczolás 3, tüdőpróba újszülött gyermeken 1, öngyilkosság egy esetben fordult elő, Szinán egy napszámos felakasztván magát; viziszony nem fordult elő. A himlőoltás jó eredménynyel és akadály nélkül folytattatik. Folyó évben véghezvitt ujonczozásra vonatkozó főadatok következők : A kassai járásban az ez évi jutalék és múlt évi hátralék tett 101 embert, hadköteles találtatott az állítás alá jött öt korosztályban 876 legény, ebből felmentetett 167 legény, alkalmatlannak találtatott 331 legény, az újonczállítástól elmaradt 298 legény, besoroztatott 80 legény, tartozik még a járás kiállítani 21 legényt. A csereháti járásban ez évi jutalék és múlt évi tartozás tett 75 legényt, hadköteles találtatott az állítás alá jutott öt korosztályban 977 legény, ebből felmentetett 151 legény, alkalmatlannak találtatott 279 legény, az ujonczozástól elmaradt 448 legény, besoroztam 172 legény, meghalt 27 legény, tartozik még e járás kiállítani 3 legényt. A szikszai járásban az ez évi jutalék s múlt évi tartozás tett 74 legényt, hadköteles találtatott az állítás alá jött öt korosztályban 979 legény, ebből felmentetett 165 legény, alkalmatlannak találtatott 265 legény, az állítástól elmaradt 470 legény, besoroztatott 68 legény, meghalt 11 legény, tartozik még e járás kiállítani 6 legényt. A gönczi járásban az ez évi jutalék és múlt évi tartozás tett összesen 99 legényt, hadköteles találtatott az ujonczozás alá jött korosztályban 1194 legény, ebből felmentetett 274 legény, alkalmatlannak találtatott 335 legény, az ujonczozástól elmaradt 427 legény, besoroztatott 92 legény, meghalt 66 legény, tartozik még e járás kiállítani 7 legényt. A füzéri járásban az ez évi jutalék s múlt évi tartozás tett összesen 93 legényt, hadköteles találtatott az ujonczozás alá jött öt korosztályban 1072 legény, ebből felmentetett 181 legény, alkalmatlannak találtatott 288 legény, az ujonczozástól elmaradt 353 legény, besoroztatott 92 legény, szám feletti elbocsáttatott 76 legény, meghalt 82 legény, tartozik még e járás kiállítani 1 legényt. Ezek szerint a megye összes jutaléka volt 442 legény, kiállíttatott 404 legény, marad hátra kiállítandó 38 legény, ezen hátralék lerovására április 1-től kiállított mostanáig . A kassai járás 11 legényt pótállítás alá állított, ebből besoroztatott 1 legény, a cserháti járás 1 legényt állított, a szikszói járás állított 3 legényt, besoroztatott 1 legény, a gönczi járás állított 6 legényt, besoroztatott 2 legény, a füzéri járás állított 9 legényt, besoroztatott 4 legény, pótállításhoz jött összesen 30 legény, ebből besoroztatott 8 legény, alkalmatlannak találtatott 22 legény. Tekintve a főállitásnál hátralékban maradt 38 legényt, s levonva ebből a pótállitásnál besorozott 8 legényt, tartozik még e megye kiállítani 30 legényt. (Vége köv.) lentem, s jelenleg már annak ünnepélyes és eredménydús fellépéséről írhatok. Az egyesület — hogy a megye különböző osztályaiban önmaga iránt érdekeltséget gerjeszszen, s hogy legközelebbi feladatának, a megye jelen gazdasági viszonyait s tényezőit felismerni, megfelelhessen — jul. 15-re Nagy-Kaposon versenyszántást s lefuttatást rendezett Én, ki oly szerencsés voltam, az országos gazd. egyesület s több vidéknek is e nembeli működéseit gyakrabban észlelhetni, bátran állíthatom, hogy egyesületünk f. hó 15-ei mozzanata a magyar gazd. egyesületek történetében kiváló lapot tölthet be. Az egyesület, mely szerényen állapította meg költségvetését, csekély 3 forintnyi évdijához képest, lelkesebb tagjainak adakozása folytán a versenyszántásra 17, a kifuttatásra 6 különböző, s nem jelentéktelen dijakat tűzhetett ki. Az elrendezés, mely közös költségen s erővel történt, kellemes hajlékot s alkalmas működési tért varázsolt elő az egyletnek Kaposon, ott, ha az saját ellátására lévén utalva, az állást a közebéd helyiségévé, a korcsmát pedig a hölgyek számára kellett átalakítania; ott, hol a szántás helyiségét előbb még elegyengetni, a lófuttatási téren pedig utakat elrekeszteni, s árkokat behúzni kellett. E megye birtokosai, a kik képezik nagyobb részt az egyletet, kevesen vannak ugyan; de az által, hogy — kivéve néhányat, kik akadályozva voltak, vagy azon keveseket, kiket a megye úgy az egyesületi, mint a közéleti téren hiányozni látni megszokott — nemcsak teljes számban jelentek meg, hanem felvilágosítás s buzdításuk által a megyei Ungvár városa egyéb közértilletü férfi közönségét, lelkes hölgyeit, s a földmivelő néposztály nagyját apraját, 4—5000 reménő számban gyűjtötték maguk köré; ez által, s a fent említett előzmények után megmutatták, hogy az egyesületnek mindenütt ugyan, de főleg ott — mint nálunk — van gyakorlatieredménye, hol aránylag szűkebb kiterjedésben kevesebben is vagyunk. Itt az egyesülésben az egyesek különben csekély hatásköre kitágul; itt a gyakoribb s fesztelenebb érintkezési alkalmak következtében az egyesülésből felmerült eszme gyorsabban valósul. A versenyszántásra 29 eke jelent meg, ezek közül 15 mezei, s pedig különböző helységekből való gazdák tulajdona. Egyenletes s tiszta munka valóban nehézzé tették a bíráló választmány ítéletének kimondását. A sok közül az első 3 db arany jutalmat Kovács János gazda nyerte Vajánból; a másodikat, 2 Napoleon d’ort, Vezerle János bérese Gerény István; a harmadikat, 2 aranyat, Szabó János gazda Csepelből. A többi nyertesek közül felemlítem gr. Buttler Aladárt a 7-ik nyerőt, gr. Buttler Sándornak hazafias s a gazdászatban nemesebb fejlődésre törekvő legelőkelőbb birtokosaink egyikének magyar szellemben nevelt szép reményű fiát. A nép, mely az egész szántás folyama alatt bíráló csoportokban hullámzott fel alá, s minden egyenes barázda kihúzásával érdekelte, azonosította magát a szántóval, leginkább a grófi szántó köré gyülekezett. Önmaga a munka megtiszteltetését látta ez eseményben, s benső elismeréssel tekintett velünk együtt az apára, kit különben is sokféle, de legújabban is az egyesület iránt tanúsított érdekeltsége s áldozatkészsége miatt becsülni tanultunk. Az ezen vidéken soha nem látott lóverseny mintegy a munka fűszeréül szolgált. Ungmegye dobóinszki járása, hol Kapos fekszik, jeles lovairól mindig jó hírrel dicsekedett, s igy nem csoda, ha e helyi e megye minden osztálya nagy érdekeltséggel várta a versenyek lefolyását. Az első futás a mezei gazdáké volt, s 9 megtermett magyar fajuló közül az első 3 db arany s 2 ft dift (Csepelből) Szabó István 7 éves, a második 1 ar. s 2 ft jutalmat Erdei János (Cicserből) 6 éves s a hat TÁRCZA. Napi Kidotttágok. * Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. junius 22-ki legmagasb elhatározásával a tűz által károsult szerdahelyi lakosoknak Erdélyben 1500 ft segélyösszeget méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. * Császár ő Felsége a jövő hét elején váratik Karlsbadba. Gróf Pálffy Mór királyi helytartó ur ő excja mint írják — hétfőn audientián volt Császár ő Felségénél és közelebb Pestre érkezik. —- Ban Oider János veszprémi püspök e nagyméltósága az uralkodó ínség enyitésére ezer forintot O. é. küldött a magyar kir. helytartótanács elnökségéhez. Mely emberbaráti tény, a szükölködők nevében nyilvánított köszönet mellett, ezennel közhírré tétetik. A magyar kir. helytartótanács elnöksége. * Gr. Károlyi Lajos excja Tóth*Megyeren, Nyitramegyében 15,000 ft áldozattal megfelelő népiskolát építtet, melyhez az alapkövet maga téve le. * Junius 28-kán este 5 órakor hg Eszterházy Pál hütteldorfi nyári lakában egy nagy diplomatiai ebédet adott, melyhez a többi közt Thiers ur, az angol követ Bloomfield, a szász követ b. Könneritz, az orosz követ Balabine, b. Hübner és többen hivatalosak voltak. Ebéd után a társaság Schwender „Új világ“-át látogatta meg Hietzingben. Szombaton Grassalkovich hgasszony rendezett ebédet, melyben Thiers, b. Hübner, az orosz követ és Eszterházy Pál herczeg vettek részt. — Örömmel értesültünk, hogy az egyetemi dalegylet július hó 4-kén a pávaszigeten az alföldi elszegényültek javára dalestélyt rendezend, annál is inkább, miután reméljük, hogy a lelkes ifjúság példája másokat is hasonló áldozatokra fog buzdítani. Hisszük, hogy a közönség ezennel is bebizonyítandja hazafiaságát élénk részvéte által. * Fülöp Lajos ministere és a consulatus s a császárság történetírója Thiers jelenleg Bécsben időzik. Megjelent a birodalmi tanács ülésében is Goldschmied Móricz lovag kíséretében. A híres történész nagy figyelem tárgya. Élénk érdekkel hallgatta az államminister beszédét; néhány szót váltott le. Hübner volt franczia követtel, és gr. Rothkirch beszéde alatt hagyá el az idegenek páholyát ; az előcsarnokban a követek közöl többeket bemutattatott magának: Bergert, Mühlfeldet, Giskrát, Herbstet, gróf Kinskyt és Doblhoff bárót. * A „Tárogató“ írja : Berzenczei Kovács Ágoston ur, főispáni helyettes és királyi biztos e méltósága városunkba megérkezvén, mint köztiszteletben le becsülésben álló férfiúnak, kit városunk is szerencsés volt polgárai közé sorozni, és a kit városunk polgárai bizalmukkal megtisztelve, a képviselő testület tagjának több ízben megválasztottak, úgy a főtisztelendő clerűs, mint a városi hatóság tagjai, és a kitűnőbb polgári egyének őszinte kivánatokkal üdvözlésére siettek. Hallomás szerint a megye több jeles és értelmesb férfiaival értekezletet tartott. * Rimaszombatból írják nekünk jun. 27-ről: Épen most dúlják az emésztő lángok a Rima vize által városuktól elválasztott szomszéd Tamásfalut. A tűz 3/1 háromra délután támadt, ’/4 négyre a falunak valami V3 ha minden mellékes épületekkel hamuvá lett. Épen, midőn a tűz felé siettem, egy szerencsétlen asszonyt akkor hoztak városunkba, össze volt égve, de még életben volt; odaérve a színhelyre, egy asszony és egy gyermekről beszéltek, akik egészen a lángok martalékává lettek. A szél kétfelé szakította a tüzet. Száraz minden, a nép a mezőn volt. Szivrenditő látvány. Ha a rimaszombati polgárság segélyre nem siet, az egész falu hamuvá lesz. Az itt állomásozó gyalogság a csendőrökkel együtt gyorsan a tűznél termett. — Egy derék katonatiszt rendkívüli erélyt fejtett ki az oltásban, neve Szlávi. * A legszebb rózsakert ez időben a gr. Batthány Keresztélyé, vasmegyei birtokán. Itt 336 rózsafaj pompázik, illat- s színgazdagságban minden ehhez hasonló gyűjteményt fölülmúlva. A legritkább s legújabb fajok is itt képviselve vannak. A kaméliához hasonló Unica, a Laura Davouat multiflora számos szirmaival, a Souvenir de Malmaison pompás színű virágaival, a gyöngéd mad. Schmidt, a teljes pompájú Pio nono, röviden szólva, minden található itt, ami a rózsák illatos országába tartozik. E ritka gyűjtemény eddig 1700 példányt, tartalmaz, melyek Kotschar úr, az intelligens kertész szakadatlan buzgalma által bizonyára szaporittatni fognak, miután e czélra külön „rózsa-iskolát“ állított fel. * A „K. K.“ írja : Tegnap reggeli 9 órakor Girokuti P. F. barátunktól következő távirdai tudósítást kaptunk: Lévai a pesti, Kalisseki az erdélyi biztosító társaság igazgatója barátságosan együtt reggelizik. * Az ecsedi láp, mely emberemlékezet óta sohasem száradt ki, szathmármegyei tudósítások szerint, az idén egészen száraz s jó legelőül szolgál. * A debreczeni csere-erdőben savanyuviz-forrást fedeztek fel. *Simonffy Kálmántól, ki a magyar közönség egyik legkedveltebb dalköltője lön, egy nagyobb kötet jelent meg „Dalvirágok“ czím alatt. Ez negyven eredeti dalt tartalmaz a zeneszerző válogatott műveiből, jobb költőink vers szövegeire. Sok kedves, vidor és busongó dalt találunk e bokrétában. Itt vannak: a „Hej sharta,“ „Szomorusztrága,“ „Búsan, búsan szól a harang, temetnek,“ „Őszre fordul már az idő,“ „Száraz ágon vad gerlicze,“ „Ha meghalok, csillag leszen belőlem,“ „Te vagy barna kis lány,“ „Zöld vetés közt,“ a toborzószerü „Árpád apánk,“ „Fütyöl a szél,“ s a vidor menetű „Szállj le, szállj le kis pillangó“ czimű dalok, melyeket mind jól ismernek és szeretnek a magyar nóták barátai. A 43 lapra terjedő kötetben még eddig ismeretlen dalok is vannak. A kiállítás diszes. A czimlapon egy falusi élénk jelenet rajzát, s vignetteket találunk. A kötet Vojnits Tivadarné úrhölgynek van ajánlva. E dalvirágok bokrétáját most küldözik szét az előfizetőknek, nem sokára könyvárusi uton is kapható lesz — három forintért, Pesten egyedül , Demjén és Sebesnél. Ajánljuk a magyar dalkedvelőknek. * A karlsbadi fürdő idei előkelőbb vendégei közt van a porosz ministerelnök Bismark is. * A debreczeni kereskedelmi és iparkamra közelebbi ülésében, írja a „Hegy“, több folyamodó közöl Simonffy Imre választatott meg titkárrá. * A „Hegy“ mint furcsaságot említi föl, hogy még ma is akadnak, a kik gyermekeiket „német szóra“ küldik, ming pedig Biharmegyébe, t. i. Rézbányára is, hol, mint tudva van, németek művelik a bányákat. Nincs bizekbars semmi furcsa — a hány nyelv, annyi ember; a tudománynak mindig jó hasznát lehet venni. * M. hó 28-kán a császárfürdő uszodájában szivet re-iditő szerencsétlenség történt. Leitersdorfer kereskedő két fiával az uszodába ment fürdeni, s a vízben hirtelen a guta ütötte meg, és rögtön meghalt. A fiúk rémület és jajgatás között emelték ki atyjukat a vízből. A jelen voltak a leggondosabb ápolással akarták életre hozni, de nem sikerült. A két fiú kétségbeejtő jajgatása közt vitték a hullát lakására. * A pesti takarékpénztár jelenti, miszerint a f. évi 1-jő júliustól kezdve, minden ezen pénztárba tett pénznek, habár csupán hét hétig maradna is az a pénztárban , kamatozása a betétei előtti naptól fogva kezdődik, s a kivétel előtti napig számítolva adatik ki. A könnyebb számítolás végett minden hónapra 30 nap számittatik. * A magyar biztositó társaság és a magyar viszontbiztosító „Pannónia“ részéről értesittetnek a részvényesek, hoiy az 1862-dik évre eső osztalékukat, egy részvény utáin az első intézetnél 38, az utóbbinál 24 tíjával, f. évi jv.l. l-jétől az illető szelvények előmutatása mellett, és pedig a pesti részvényesek az illető közp. pénztárnál reggeli, 9 órától déli 12 óráig, a vidéki részvényesek pedig a magyar biztosító társaság fő- és alügynökeitől vehetik át. * Vasárnap — írja a „P. L.“ — egy küldöttség érkezett a fővárosba Gyöngyös városa részéről, mely a pestfosor ,ez beszterczebányai vaspályatársulattal egyesülni óhajt, hogy e pályát Hatvantól Gyöngyösig tovább folytassa. A város a maga részéről késznek nyilatkozott jelentékeny áldozatot hozni. * Arad városában m. hó 24-kén bizottmány alakult, először is azon vidék ínséges állapotára vonatkozó adatok egybegyűjtése, továbbá véleményezés végett, mily módon járulhatna a város e súlyos szükség enyhítésére. * Reményi Ede hegedűművész sikerdús olaszországi műutazása után fővárosunkba érkezett és két hangversenyt szándékozik rendezni. * Bogdásáról Írják a „P. H.“-nek: Hogy helységünkben m hó 1 jén D u 7 s ref. tanító Bergám rablófőnököt és 2 társát, u. m. : Szép Ferkó és Rudits rablókat kézrekeltte, annak az egész vidék örült, s mindenki hitte, hogy a rablók kegyetlen zsarolásaitól megszabadultunk. Csalatkoztunk. M. hó 24 -én esti 7 órakor Bergám szétoszlott csapatjából 6 rabló ismét helységünkbe tört, és pedig Pap József idevaló polgár emberhez, ki Duzs sógora lévén, Bergám és két társa elfogatásában tevékenyen közreműködött. Pap Józsefnek egész házát kimotozták, ami pénzt találtak, elszedték, s a 70 éves embert 42 éves fiával együtt iszonyúan megkínozták. Ujjaik között felhasogatták a bőrt, s e kínzás után mindkettőt az utczára vezették. Itt valami 30 lövést tettek. Eleinte a levegőbe, majd a két áldozat mellének szegezve, mind Pap József, mind fia halva roskadtak össze. Bogdásán körülbelül 800 ember lakik, a legnagyobb rész nem mert kijönni lakhelyéből, aki oda is jött a rablás színhelyére, fegyvertelenül nem mert a fegyveresekkel szembeszállni. Midőn a két áldozat összerogyott, az egyik rabló holt tetemeikről beszédet tartott az ott összegyűlt néphez, hogy „Így fognak megbeszulni mindenkit, ki a szegény legényt elárulja. “ Aztán eltávozván Bogdásáról a köcsönyi pusztára mentek. Itt az ispánnál vacsorát parancsoltattak, e közben folyvást lövöldöztek, s a hajdúnak meghagyták, hogy menjen Selyéra csendőrökért, nehogy az ispán urnak baja legyen. A hajdú el is ment, de Selye a pusztától 2 órányi távolra van, amíg a csendőrök esti 10 órakor megérkeztek, a rablók az uraság kocsijain már elhajtattak, és semmi nyomukat sem lehetett eddig feltalálni. * Reviczky Szevertől a „Magyar Sajtó“ 143 dik számában egy „Felhívás a nemzeti színház érdekében“ czímű czikk jelent meg, melyben az írók, művészek és színészek arról értesittetnek, hogy a nemzeti színház igazgatóságát illetőleg ő Felsége elé egy, eddigelé 34 író és művész által aláírt petitio szándékoltatik fölterjesztetni; felszólíttatván mindenki, aki ez intézet ügyét, melyet a petitio a jelen igazgatás alatt veszélyezettnek mond, szivén viseli, hogy junius 28-kától kezdve a Kör helyiségén azon petitió aláírásához járuljon. Ezen felhívás ellenében a nemz. színháztól 136 tag egy nyilatkozatot bocsátott ki a „Színházi Látcső”ben, ahol ama petitiót szükségtelennek s amennyiben a mostani igazgató működése fölött már most döntő ítéletet akar hozni, méltánytalannak és időelőttinek mondják és kijelentik, hogy ahhoz neveik aláírásával járulni nem fognak. Ezután elősorolják az indokokat. A nemz.színház fentemlitett 136 tagja m. hó 27-én egyszersmind egy fáklyás zenével is tisztelte meg az igazgató Radnótfay Sámuel ő méltóságát. Mondják, hogy egy ellendemonstráció is történt, ennek részleteiről azonban semmit se tudunk. * A nagyhid-utczai 14. sz. házban egy hangszert mutogatnak, írja a „M. 8.“, mely az emberi énekhangot a csalódásig természetesen utánozza. A gép hangja soprán, csengő, folyékony és erőteljes ; különösen felső hangjai meglepőleg hasonlítnak a női hanghoz. Opera-áriákat és népdalokat igen sikerülten ad elő. A hanggép kaucsukból van, a a tüdőt fúvó képviseli, míg a két oktávos klaviatura a hangesőt szűkebbre vagy tágabbra nyitván, a különböző hangokat idézi elő. E gépet egy öreg gépész, Faber készítette, ki a Kempelen Farkas pozsonyi születésű kir. tanácsos által egykor föltalált beszélőgépet is tökélyesítette, s Európa több fővárosában nagy figyelmet ébresztett vele, azonban a szegény öreg jövőjét nem biztosíthatta, s a beszélő gép egy szerencsétlen eset következtében elromlott. — Ingmegye. Alig két hava, hogy e lap hasábjain az ungmegyei gazdaegyesület megalakulását je