Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-18 / 162. szám
„O. Z.“ elménczkedő csikkének, mert csakugyan igaz az, hogy néha álmatlan éjjeleink vannak, de a mint a tisztelt collega czikkét elolvasták, azon éjjel pompásan aludtunk, ■ mások is dicsekedve állitják, hogy a „Constitutionelle and liberale österreichische Zeitungból álmatlanság ellen óvszerül a legbiztosabb sikerrel használják. Reméljük, hogy ez ártatlan feleletet nem veendi olybá, mintha azzal asvábnak máris fejére nyomták volna a cylindert", mely mulatságot a minapi csikkében édes passióink közé sorozott. Országgyűlési törvényjavaslati előmunkálatok. Javaslat és terv az Erdély nagyfejedelemségben behozandó hitel-telekkönyvek szerkesztése iránt. Ügyvezetés. 1. §. A hitel telekkönyvezés vezetése a hiteltelekkönyvi igazgatóságra bizatik, mely Kolozsvártt székel, és kiterjesztetik Erdélyben bármi czim alatti fekvő birtokra. 2. §. A hitel-telekkönyvek az egész országban, városokon, úgy mint fáinkon hivatalba foganatositandók és minden törvényhatóságban egyszerre megkezdendők. 3. §. Azon hatóságok, melyek a birtok-viszonyoknak az 1654. junius 21 -ki nyiltparancsok szerinti szabályozására hivatvák, kötelesek az eziránt folyamatba tett tárgyalásokat és pereket s különösen a létező tagosítási ítéletek kért végrehajtásait a hitel-telekkönyv igazgatóságának bejelenteni, s ezzel a tagosítási munkálatot haladék nélkül közölni. 4. §. Minden bíróságok kötelesek az 1853 május 29-én kelt nyiltparancs következtében folytatott vagy újonnan indított, ezen nyiltparancs tárgyaira vonatkozó pereket a hitelterek-igazgatóságnak haladék nélkül bejelenteni, mely is intézkedni tartozik az iránt, hogy ezek a per által érdeklett jószágokról fölvett hitel-telekkönyvi rovatos táblákban megjegyeztessenek. II. A hitel-telekkönyvi munkálatoknak bizottmányilag megtétele. A. Általános határozatok. 5. §. A hitel-telekkönyvi munkálatok legközelebb a fekvő javak s az azokra vonatkozó birtokjogok fölvételét tárgyazzák, sire végre felesketett hitel-telekkönyv-fölszerelők és tollvivők által bizottmányi úton eszközlendők. 6. §. A hitel-telekkönyvi munkálatot intéző bizottság áll egy munkavezetőből, vagy ennek felügyelete alatti tollvivőből, és minden helység közönsége által szabadon választandó hat tagból, kik közül három tagnak múlhatlanul jelen kell lenni, hogy a munkálat érvényes lehessen. Egyébiránt mindenkinek szabadságában áll, jogai megőrzése végett a bizottmányi tárgyalásnál jelen lenni. 7. §. A bizottmányi tárgyalásoknak községenként, és pedig mind a több községekből álló járásban egyidejűleg egy fölszerelő közvetlen vezérlete alatt kell történniök. Azon községek, melyekben, s azon idő, mikor a tárgyalás kezdeni fog, a birói hirdetsekre rendelt hírlapok utján közzé fognak tétetni s ezenkívül a megyei törvényszékeknek és járási bíróságoknak, valamint azon közsog-elűljáróknak meg fognak jelentetni. E felől továbbá azon megyei, széki, vidéki és városi hatóságok, melyeket az alapítványi, pénzalapi s más javak igzgatása illet, valamint a lehetőségekhez képest, az azon községekben fekvő nagyobb jószágtestek tulajdonosai is értesítendők. 8. 11. A földbirtokosok kötelesek azon rendben, melyben fekvő javaik fölvétel alá kerülnek, a bizottmány előtt személyesen megjelenni, vagy pedig a törvényes, avagy különbeni képviselőknek kell föllépniük, kik magukat szükség esetében hitelesítvényi okiratokkal tartoznak igazolni. Szerződésileg kirendelt képviselők a hitel-telekkönyv készítési ügyletre szóló fölhatalmazványt kötelesek elővitatni. Azon földbirtokosok, kik azon helységben, melyben a tárgyalások történnek, vagy annak közelében nem laknak, kötelesek a közhírré tételre (7. §.) különös figyelemmel lenni, hogy kellő időben meghatalmazottat rendeljenek. Általában az szolgáljon zsinórmértékül, hogy a fölvétel minden helységben a nagyobb birtokokon kezdődjék. 9. §. A fekvő javak fölvételének a felek által bemutatott, vagy a bizottmánynyal hivatalos uton közlött úrbéri irományok, vagy az utolsó birtok szabályozás felőli hiteles okiratok és térképek alapján, a rektifikált földkönyvek, vagy ahol ezek nem lennének, a birtokosok kivonatára, hiteles mérnöki fölmérés szerint „rovatos tábla“ alakjában, mely a birtoklapot képezi, az 1 szám alatti minta szerint kell történnie. Ezen munkálat alkalmával a 26. §. szerint részben betöltött birtoklap mellé csatolandó a be nem töltött okirati- és teherlap is. — Mindegyik hitel-telekkönyvi jószágról külön rovatos tábla veendő fel. (11. §.) Ha valamely telekkönyvi jószág töb községekben fekszik, úgy az egy községben felvett rovatos tábla a többi községekben folytatandó. 10. §. Ha bizonyos ingatlan javakról már az új törvények szabálya szerint bírói leltárak, becsük, vagy leírások vetettek fel, ezek a telekkönyvi munkálatoknál segédadatokat használandók. Ennélfogva a megyei, széki, vidéki és városi hatóságok kötelesek az ilyen hivatalos iratok létezéséről a hiteltelekkönyv-igazgatóságot értesíteni a végett, hogy ez a másolatok, vagy kivonatok megszerzése iránt intézkedhessék. (Folyt. köv.) hogy a nevezett igazgatónak az országos pénzalap irányiban 16000 ft tartozása is elengedtetett, úgy hogy az összes segélyzés 20,000 ftra emelkednék. * Hogy Wagner Richard a pesti nemzeti színpadon két hangversenyt rendez, mindinkább nyer hitelességben. A híressé lett zeneszerző e czélból már a jövő hét folytán Pestre váratik. * Tegnap hagyta el Budán kitöltött 2 heti fogságát Pompéry János, az „Ország“ volt szerkesztője. — A GUl-Baba budai sírját évenkint látogató musulmánok egyike. — Írja a „M. 8.“ — múlt vasárnap Szatymár felöltöttében betért az út szélén lévő csárdába, hogy az út porát avval a tiltott nedvvel lelocsolja. Mulatozás közben egy korcsmabeli nőszemély észrevette, hogy aranypénz van nála. Mint mondják, 24 darab aranyat s néhány forint papírpénzt rejtegetett tüszőjében. Este, midőn a török útját Szeged felé folytatná, előrohant 2 ember a kukoricákból, bottal és késsel fölfegyverkezve ; fején s egyik kezén vágást ejtettek 8 pénzétől megfosztották A szegény ■Uzlllmán tátongó sebbel érkezett Szegedre. Rögtön intézkedések tétettek a város részéről a tettesek nyomozására ; a nőszemélyt s több gyanús embert be is kitértek, kik közül egyik tettesre a megkárosított muzulmán rá is ismert, s jelenleg már vizsgálat alatt áll. * A Ludoviceum közelében a Soroksár-utczai vámnál álló Fuchs-féle laktanya, mely eddig kincstári kezelés alatt állt, tegnapelőtt a város birtokába ment át. * A várostanács humanitás és kényelem szempontjából elhatározta, rendeletet bocsátani közre, miszerint minden négy emeletes ház felhúzó géppel láttassék el a fa és víz számára. * A hivatalosrakói lap írja : Tegnap délután a szén utcza egy házának második emeletén négy munkás egy franczia vezetése alatt töltések gyártásánál lepetett meg, ennek következtében elfogatott és börtönbe záratott. A náluk talált és a város közepén kényelmün gyártott és felhalmozott töltés készletek 6500 kész töltésből, 1 ’/2 mázsa lőpor és 233 lőportekercsekből állanak, ezenkívül találtak ott nagy mennyiségben golyókat, gyutacsokat, töltéshüvelyeket és ezekhez való szerszámokat, melyek két kocsira rakva szállíttattak el. E kocsik elszállításánál a nép legalsóbb rétegéből egy csoport fütyüléssel és gúnykiabálással kisérte a fedezetet, sőt kövekkel is kajigálta, mire a katonák néhány lövéssel feleltek, minek következtében négy egyén megsérült. * Időjárásunk folyvást igen hátrányos a tenyészetre nézve. A nagy ritkán, akkor is csak cseppekre szorítkozó esőt a szél folyvást paralizálja. Az előtte való napi forróságot tegnap hűvös reggel követte, délre azonban ismét fölmelegedett. Az esővel biztató felhők sehogy sem akarják megnyitni csatornáikat. * Ebner Nép. János, Pest városa volt képviselője, ki a közügyérzi buzgalma és humanitása által széles körökben szerzett magának tisztelőket, folyó hesökén életkora 77 ik évében meghalt. Vele egy régi intézménynek, a pesti választópolgárságnak Nestora dől sírba. Béke porainak 1 * A pesti várostanács értesittetett, hogy a bécsi dalárda jövő hétő, és 16-kán két vonattal Pestet meglátogatni szándékozik. * Az óbudai takarékpénztár választmánya szintén határozattá emelte, hogy a betett pénzek kamatozása a betéteit követő naptól kezdődjék. — A váczi k. siketnéma intézetben f. évi augustus hó 1-fő napján délelőtti 10 órától 12 ig megtartandó második félévi nyilvános vizsgálatra szives meghívását ezennel közhírré tenni kedves kötelességének tartja — Váczon, julius hó 17-én 1863. Az intézet igazgatója. * A magyarországi műegylet részéről folyó évi július 10 én tartott igazgató választmányi ülésben a f. évi június 10 -én tartott közgyűlés alkalmával az egyleti tagok által beadott szavazatok összeszedése végett kiküldött bizottmány jelentése szerint e következő egyleti tagok választottak meg igazgató-választmányi tagoknak, n. m. : Barabás Miklós, Danzi Ágost, Dunaiszky László, Engerth Vilmos, gróf Festetics Béla, Greguss Ágost, Hannover Móricz, Harsányi Pál, Heckenast Gusztáv, Kunfalvy János, Hupf Ágoston, Kár Mátyás, Karlovszky Zsigmond, Keve József, Kiss Bálint, Králik Samu, Kubinyi Ágoston, Lukács Móricz, Mandello Ignácz, Pecz Henrik, Penes János, Pichler F. S, Plachy Ferencz, báró Prónay Gábor, Rith József, Rökk Szilárd, Rosti Pál, Raszter György, Simonyi Antal, Szabó Béla, Szekrényessy József, Szeniczey Gusztáv, Than Mór, Tóth Lőrincz, Örményi József, Weber János, Walthier Gusztáv, Weber Henrik, gr. Zichy Jenő urak. Ugyanazon közgyűlés alkalmával Orlai P. Samu „Zách Feliczián“, valamint Than Mór „Ujonczozási jelenet“ czimű eredeti olajfestvényei a magyar nemzeti múzeum képcsarnokának az egylet által ajándékoztattak. Az igazgató választmány az egyleti alapszabályok szerint f. évi július 10-diki ülésében saját köréből gróf Festetics Béla urat választmányi elnöknek, Rökk Szilárd urat alelnöknek, Harsányi Pál mat pénztárigazgatónak, és intibiráló választmányi tagokut e következendőket megválasztotta, n. m.: Barabás Miklós, Ligeti Antal, Weber Henrik, Engerth Vilmos, Greguss Ágost, Penes János, Karlovszky Zsigmond, Szabó Béla, Walthier Gusztáv, Györgyi Alajos, Dunaiszky László, Keleti Károly, Králik Samu és Dittman Antal urakat. Ugyanazon ülésben előterjesztetett a magyar képzőművészeti társulat következő tartalmú levele : „Igen tisztelt műegylet ! Társulatunk sajátlag a hazai művészet felvirágoztatására alakulván, midőn műcsarnokunkat a honi művészet termékeiből már megnyitottuk, baráti rokonérzelmünkben el nem mulaszthatjuk az igen tisztelt pesti műegyletet szívélyesen felkérni, hogy e műcsarnokunkat legalább egy küldöttsége által meglátogatni szíveskedjék, már csak azért is, nehogy, ámbár társulatunk majd minden tagja egyszersmind az igen tisztelt műegyletnek is részvényese, s igy tettleg bebizonyítva van, hogy társulatunk az igen tisztelt műegylet iránt nem is lehet más, mint ha rokonindulattal, mégis a két társulatnak egymáshoz nem közeledése oly félreértést idézzen fel némelyeknél, mintha a két társulat hidegséggel, sőt káros versengéssel viseltetnék egymás iránt, holott rendeltetésük különböző iránya agyán, de nem összeütköző lévén, egymást kölcsönösen gyámolitni hivatják. Szíves üdvözlettel, kelt magyar képzőművészeti társulatunknak 1863. évi június 17-kén Pesten tartott igazgató választmányi üléséből. Harsányi Pál s. k. igazgató elnök.“ Ezen levél örvendetes tudomásul vétetvén, a magyar képzőművészeti társulat által megnyitott műcsarnok a műegylet igazgató-választmánya részéről 1 évi julius 13 kán testületileg meglátogattatott. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. * Maler S., péti lipótvárosi kávés, az aug. 18-kán tartandó bécsi népünnep okáért két vonatot rendez Pestről Bécsbe és vissza. Második osztály 18 ft, 3 fk 13 ft. Ez összeg fejében az utazáson kívül még lakás, kirándulás Laxenburgba, népünnep stb. jár. A bécsi polgármester dr. Zelinka kitűnő nyájassággal fogadá az említett rendezőt, s azt ígéri, hogy a bécsiek tárt karokkal fogadandják a magyarokat, csak jöjjenek. Miután a népünnepből begyülendő, várhatólag tetemes nyereség fele a magyar szűkölködőknek van szánva, valószínű, hogy hazánkból sok résztvevője akad e vonatnak, annyival inkább, mivel a Pestre szóló retorj jegy egy álló hónapig érvényes. Ugyane vállalkozó Anna napjára (jl. 26 ra) Füredre is indít két vonatot 8 úijával. Fürdés, színház, bál, görög tűz stb. efféle szórakozások szintén csak ezen összegből fognak kikerülni — ha elég pártoló akad. * A Wagner Richárd által e hóban adandó színházi hangversenyek műdarabjaiból tegnap kezdődtek meg a próbák. *A budai magyar nyugpénzintézet alaptőkéje tesz 360,503 ft 60krt; nyugdíjban részesül jelenleg 200 egyén. A bevétel a kiadást nem fedezvén, a múlt évi költségek fedezésére 4031 ft 80 kr a tartalék alapból vétetett. *Csöbönyi József nevű remete, ki több évig egy veszprémmegyei faluban dologtalankodott, kihallgatáson volt Ő Felségénél, hogy továbbra is hagyják meg nyugalmas odújában, honnan, mint a „Sz. L.“ hirli, a szolgabiró kiugrasztotta. * Kis-Ázsiából ismét néhány jámbor zarándok érkezett GUI Baba sírjához. A pozsonmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya e hón dikán tartotta meg rendes havi gyűlését, melyen a szárazság által sújtott alföld segélyezése lévén a tanácskozás főtárgya, szükségesnek tartom az erre vonatkozólag hozott határozatot egész terjedelmében közleni. Az igazgató választmányi gyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 62. Másodelnök Gyipko Szilárd úr előterjeszti egyleti elnök magos gr. Pálffy János úrnak hozzá intézett következő tartalmú levelét : „Tisztelt másodelnök úr! Igen tisztelt barátom ! Azon rendkívüli csapás, mely a különben legáldottabb alföld nagy részét az idei szárazság folytán sújtja, kivált a gazdasági egyleteknek kötelességéül teszi, hogy annak enyhítésére kitelhetőleg közreműködjenek. Ennélfogva kötelességemnek tartom, miután a pozsonymegyei gazdasági egyletnek július 6-kán tartandó bizottmányi gyűlésében személyesen jelen nem lehetendők, másodelnök urat teljes tisztelettel arra kérni, ezen választmányi gyűlésben arról tanácskozni, hogy az ínséggel küzdő vidék szegényebb lakosainak miként nyújthatnék legczélszerűbb módon segedelmet, l végre, hogy hasonló intézkedések végett a magyarországi valamennyi megyei gazdasági egyletekhez fölszólítások idéztessenek, indítványba hozni méltóztassék. Reményem, hogy ez úton, főkép ha a többi gazdasági egyletek is, miről kétkedni alig lehet, bennünket támogatni fognak, az alföldet ez évben fenyegető ínség egy részben enyhittetni fog. És egyébiránt megkülönböztetett tiszteletem kifejezésével vagyok a pozsonymegyei gazdasági egylet elnöke gr. Pálffy János m. k.“ Mely levél folytán másodelnök úr élénken ecsetelve hazánk különben legtermékenyebb részének szomorú helyzetét, felhíva az igazgató választmányt, utak s módokról gondoskodni, melyeken haladva, egyletünk kötelességéhez képest a szükség enyhítésére tehetsége szerint közreműködhessék. Ezen indítványnyal összefüggőleg előadatott a titkár által, hogy több magánvállalkozók jelentkeztek az egylet tudakozódó irodájában, alföldi marhák nyaraltatása és teleltetésére. Továbbá, hogy az alföldi marhák kiteleltetésére vállalkozók többnyire oly községek, melyek 1862. év folytán marháikat a marhavész által elvesztvén, még 1862 ki takarmány készlettel is rendelkeznek, s így az idei közepesen aluli takarmánytermés mellett is bírnak takarmányfelesleggel. Előadattak az alföld nehezen sújtott gazdáitól érkezett kérdezősködések is. Mindezen indítványok és előterjesztések érdemleges megvitatása után meggyőződött az igazgat választmány, hogy tekintve a gyors segély szükségét, egy albizottmány kinevezése elkerülhetlen, mely bizottmány a segélyzések gyűjtése és egyéb netán szükségesnek látszó intézkedéseknek megtételére az utólagos jelentés bevárása mellett felhatalmaztatik. Ezen bizottmányba megválasztattak Buriány- Inácz, Barta Béla, Baján Ferencz, Csenkey Albert, és az egyik titkár. Egyúttal kijelenti a választmány, hogy a marhateleltetés és nyaraltatás iránti magánvállalatok feltételei a vállalkozók által szabatvak meg, azok részletes megállapításába, vagy az ellenőrzés, kezelés és kivitelbe egyesületileg be nem folyhat, miután mindezek magán kiegyezés tárgyai, hanem közvetítő szerepre, amennyiben ezzel a magán érintkezést könnyíti és a magánvállalatok előmozdításával az alföldi szükségben szenvedők egy részén is talán segítve leend, szívesen vállalkozik. Megbízza ezért a vidéki bizottmányok tagjait, hogy a vállalkozó helységekben bizalmi férfiak általi meggyőződést szerezzenek, váljon a vállalkozók képesek-e az elvállalni szándékolt marhák nyaraltatására és teleltetésére; szedjék össze a vállalkozók szabatos és részletes feltételeit, s mindezekről véleményes jelentéseiket az egyleti irodába még e hó folytán küldjék be. Az igy befolyt jelentések eredményeiről azon megyék és magánosok, kiktől már tudakozódások érkeztek és a békés megyei gazdasági egyesület értesittetnek a segélyzés vezetésére kiküldött bizottmány által oly megjegyzéssel, hogy az ellenajánlatok egyenesen a vállalkozókhoz lesznek intézendők. Ha a beérkező ellenajánlatok nyomán magán megegyezés jönne létre, a gazdasági egyesület az átveendő marhákért leutazó meghatalmazottaknak ki fogná állítni a vidéki megbízottak jelentései alapján szerkezendő bizonyítványt. Azon meggyőződésből indulva ki, hogy az olcsóbb felszállítás a magánvállalkozást előmozdítaná s jobb feltételek az ínség által sújtottaknak is javára esnének, felkéretül határoztatott a cs. k. állam-vaspályatársaság igazgatóséga, hogy ily teleltetésre felhozandó marhák szállítási dijait mérsékelni s egyszersmind a szállítást gyorsabban eszközölni szíveskedjék. Hogy végre egyesületünk az általánosan elismert és hazánk nagy részét sújtó ínség enyhítésére közvetlenül is közreműködhessék, gyűjtéseket rendez a leginkább sújtott vidékek felsegélésére. A begyülendő készpénz-összegek a titkári hivatalba, a netalán terményekben tett aolakozások magis gr. Pálffy János ur magtárába lesznek Pozsonyba beküldendők. Felkéretnek a vidéki megbízottak, hogy lehető legnagyobb buzgósággal a gyűjtéseket megtenni szíveskedjenek. Egyúttal a tekintetes megyei hatóság felkéretik, hogy ezen az egylet által emberbaráti kötelességből, és a gazdászatra nem csak az alföldön, hanem nálunk is okvetlen bekövetkezendő súlyos visszahatás mérséklésének czéljából megindított segélygyűjtés engedélyezését kieszközölni oly megjegyzéssel méltóztassék, hogy az egyesület a begyűlendő segedelmet saját felelőssége és nyilvános elszámolás mellett belátása szerint a legnagyobb szükséget szenvedőknek kioszthassa. (H.) A debreczeni r. katholikus árvaház megnyitása junius 28-án 1863. F. évi jun. 28-án megható ünnepély tartatott a r. katholikusok részéről Debreczenben. Ekkor szenteltetett fel és nyittatott meg az itt létrejött r. kath. árvaház Debreczennek nem csak katholikus, hanem protestáns lakossága is szép számmal vett részt ez ünnepélyben ; az érdekeltség mindkét részről szembetűnő volt, s ez könnyen megmagyarázható az intézet feletti hosszú küzdelmekből, melyeknek szerencsés kimenetele s befejezése az árvaház megnyitásával mintegy megünnepeltetett. Szokása katholikus anyaszentegyházban minden újonnan épült, vagy nagyban megújított házat, mielőtt keresztény hitűs érzelmű lakói beleköltöznek, az egyház imáival megáldani, annál illőbb vala tehát az elhagyatott kath. árvák számára menhelytűl s nevelő intézetül szépen felkészitett s felszerelt házat nagyobb ünnepélyességgel keresztény módon avatni fel. Az ünnepi szertartást maga a tütisztelendő megyés püspök Szaniszló Ferencz ő nagyméltósága szándékozott vala kedvelt debreczeni hívei körében végezni, ha gyengélkedő egészsége ebben nem gátolja; azonban elküldötte hozzánk kedvelt helyettesét Fogarassy Mihály ez. püspöki méltóságát, ezen árva intézet egyik buzgó s erélyes létesítőjét, ki hogy ez ünnepen az elért czél örömét velünk élvezheté, élete legszebb mozzanatai közé számította. A Szentlélek segítségül hívásával megkezdett nagy mise alatt a gyönyörű öszhangzatú és művészi pontossággal működött éneklő kar nagyságos prépost plébánosunk — főtiszt. Házy Károly intézkedése folytán emelte a buzgó hivek templomi ájtatosságát; azután pedig a hallgatók lelkesedését fokozta közkedvességü egyházi szónokunk — Szakszón Rudolf, eddig helybeli segédlelkész, ezentúl a megnyílt árvaház felügyelőjének a keresztény szeretetről tartott szívreható alkalmi szent bezéde. Az ünnepi isteni tisztelet után a templomból kijövő ájtatos nép egyenesen a mellék varga-utczában fekvő árvaháznak tartott, hogy a megáldás szertartásán is jelen lehessen. A nagyméltóságú püspök által küldött szép képekkel feldíszített tágas terem igen szűk volt a részvevők befogadására, a gyülekezet nagyobb része az udvaron vagy folyosón volt kénytelen maradni, hol fentisztelt ő magának megnyitó beszédét hallhatni remélhette. E beszédet, anélkül, hogy dicséretére valamit mondanánk, egyszerűen ide mellékeljük, annyival ír inkább, mivel abban az intézet eredete, czélja, történelmi létrejötte, különösen pedig keresztény áldásos szelleme fel van említve és hathatósan kiemelve. A beszéd után következett a megáldás szertartása, mely egy e czélra készült hymnussal fejeztetett be. Az intézetbe felvett 3 fia és 4 árva leányka saját intézeti öltözetekben a megáldás alatt a tisztelkedő mélt. püspök körül álltak. Délben köztiszteletben álló prépost-plébánosunk vendégasztala mellett örömben áradott lakomát tartottnak ; a szívélyes áldomások nem hiányoztak : ezek sorát a méltóságos püspök nyitotta meg ő cs. kir. apóst. Felsége hosszas és boldog uralkodására, kívánván az egek bő áldását, azután a kegyelmes főpásztort és a közszeretetü háziurat éltetvén, úgy az intézetre felügyelő egyházközségi érdemdns bizottmányt és végre a nemes várost, melynek keblében az árvaintézetek fenmaradását s fokozatos gyarapodását egyhangúlag óhajtották. (P. H ) Megyei tudósítások. — Szatmár, júl. 10. 1863. Tisztelt szerkesztő úr. Az események évkönyvének azon lapja, mely a folyó év történeteit fogja rajzolni — gyászos betűkkel leszen írva — jelvényéül azon keserű emlékű csapásoknak, melyekkel a sors hazánkat ez év folytán sújtá ; mert nem említve a közélet rideg álmát — az elemi viszontag mások, a/, általános aszály, jégverések, szűk termés az elszegényedés örvénye felé vezettek, s miden e vidéki tudósítások csak veszély-híreket hoznak, s a szivek keserű fájdalmait tolmácsolják, meglepő lészen t. szerkesztő t.r előtt, hogy Szatmármegyéből némi vigaszul a borára örömhirt közölhetek — szunnyadó megyei közéletünk kezdő ébredésének örömhírét. Midőn Kováts Ágoston mr megyénk főispáni helytartójává kinevezteték, s ez állást elfogadó, okunk volt reményleni, mikép egy oly egyéniség, ki megyénket 1848 előtti időkben számos éveken át mint pontos administrans tisztviselő szolgálta, s mint országgyűlési követ képviselte, minden eljárásaiban az igazság érzelmei által lelkesítve, a társadalmi élet főtényezőit, a személy- és vagyonbátorság érdekeit, s beléletünk általános jóllétét fogja szem előtt tartani; de egyszersmind hittük azt is, mikép oly egyén, kit személyes és anyagi érdekek avagy hatalomvágy — ismerve lelkű letét — e pályára nem szólithatának, magasabb köz- jogi szempontból áldozá fel nyugalmát a közélet nehéz küzdelmeinek ; s ime hitünk valósait; alig pár hete, hogy ő méltósága székét elfoglaló, rögtön az administratio rendezésére fordító figyelmét, az egyes hivattalágak teendőjét mint practicus tisztviselő pontosan megszabó, a munkát az erőhöz mérve felosztó, a törvényszolgáltatás főkellékei, az igazság és gyorsaság ellenőrködése felett intézkedett. De nem felejtkezett el magasabb teendőiről sem , ugyanis múlt hó 22 re megyénk Dokány notabilitásait magátértekezletre hívta meg, mely tanácskormány megállapodása folytán folyó bér re egy nagyobb, s hivatalos színezetű értekezletre hívta össze a megyének értelmi s vagyoni állás tekintetében csaknem összes lakóit, kik — néhány kivételével — megjelenvén, a gyűlésterem a számos hallgatósággal együtt zsúfolva telt meg, s valóban egy rói közgyűlés alakját ölté fel. Főispáni helytartó ur ő méltósága a teremben éljenzések között megjelenvén. Üdvözlé az értekezlet váratlan nagy számmal egybegyűlt tagjait, a korszerű velős beszédében fejtegető állásunk nehéz voltát; kiemelő, mennyire igénylik morális és anyagi érdekeink e megye belügyei feletti önkormányzati elveken alapuló intézkedhetés szükségét ; mennyire óhajtandó az országgyűlés mielőbbi egybehivhatása elősegélése, s más számos érdekek alapján a megyei autonómiának helyreállítása, s az alkotmányos közélet akadályainak elhárítása, s ezek feletti tanácskozásra, s a lehető helyes út feltalálására hivja fel az értekezlet tagjait azon kijelentéssel , miszerint oka van e méltóságának reményleni , hogy Ő Felségének törhetlen jóakarata s hazafias kormányunk buzgósága egyesülten megszerzi nekünk az elvesztett tért, ha törvényeink kellő megóvása mellett nem feledjük a tények kényszerűségeit se, s a jogot eszélylyel s a helyzetet józan számítással használjuk fel. E hazafias beszédet követő hosszas éljenzés szüntével megyénk egyik főbirtokosa által indítványoztatott, miszerint kérettessék fel administrator úribzsga, hogy a megye törvényes autonómiájának helyreállítása végett ő Felségéhez kérelemmel járuljon oly czélból, hogy az országgyűlés egybehivásához reméltünk lehessen ; az érintett indítvány ellenében az ellenzék részéről felhozatott, mikép a megyei autonómi