Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-19 / 163. szám
Harmadik évi folyam, 163. - 1863. ^z erkt*sielő-hivatal: Barátok tere 7. az. a. földtiiit. kiadó-hivatal. Wátok-tere 7. az. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SORfIÖNY Előfizetési Árak austriai értékben. Budapesten há*ho*ThordvH. Vidékre, naponkint joatá* Félévre 1t l 50 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 50 ! Negyedévre 5 ! Előfizetési felhívás a Julius—decemberi félévi és Julius—szptemberi negyedévi folyamára. Előfizetési ár július—decemberig '/a évre 10 forint, július—septemberig '/* évre 5 forint A . „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ E cs. k. Apostoli Felsége maros némethi gróf Gy nai Ignácz Richárd főhadnagyot a „ württembergi herczeg“ 11. sz. huszár ezrednél, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége múlt hó 2261 soproni születésű Gessenauer János dunántúli kir. ker. táblai ikt.tó vezetéknevének , Ge szcs imre, és mosonmegyei köpesézsyi születésű Drzmischek Nándor, ugyanazon kir. ker. táblai írnok vezetéknevének .Dérire leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. VÁMHIVATALON KÉSZ. Az erdélyi országgyüléshez intézett királyi leirat. Mi Esti Ferencz József, Itten kegyeinéből Austria Császára, Magyar és Csehország Apostoli Királya, Lombardia és Velencze, Galiczia, Lodoméria s Illyria királya, Austria Fehérczige, Erdély nagyfejedelme, s a székelyek grófja stb. Erdély kedvelt nagyfejedelemségünknek f. é jl. 1-re Nagy-Szebenbe összehivott képviselőinek tudtul adjuk és közzéteszszük : Legkegyelmesebb nagybátyánk, Ő cs. k. Felsége I. Ferdinánd császár s király, Magyar és Csehországban e néven ötödik királynak a trónról, s legkegyelmesebb atyánk Ferencz Károly Füherczeg fi cs. k. fenségének a trón utódságróli lemondása folytán, birodalmunkban a kormányra a pragmatica sanctio által hivatva, trónraléptünket 1848-diki dec. 2 kán birodalmunk minden népeinek tudtára adtuk. A kormányunk kezdetén mindenfelé belépett politikai zavarok, s ezek következményei miatt kénytelenek voltunk az állam megmentésére a kormány teljhatalmát császári kezeinkben egyesíteni. Ez idő alatt birodalmunkban a közös szerves intézkedések elemei alattvalóinknak a törvény előtti egyenlősége, a minden vallás felekezetnek megengedett törvényes elismerése, az állás és születéstől független hivatalképesség, s a mindenekre egyenlő s közös véd s adókötelezettség, az úrbér elmellőzése, a földbirtok más terhei, s a birodalmunkban az ország közötti vámok megszüntetése által gyarapodtak s megerősödtek, s a legkülönnemübb nyilvános s magán érdekek ezer uj fonalai birodalmunk minden tartományainak és népeinek természet szerinti valódi felosztatlan összeköttetését megerősíték. E czélra 1860 iki oct. 20 kán császári diplomát bocsátottunk ki, s ezzel, mint állandó, visszavonhatlan államtörvényt ünnepélyesen kihirdettük, hogy birodalmunk minden részeiben a törvényhozói jog ezután az alkotmányszerűleg meghívott képviseleti testületek közreműködése mellett gyakoroltassák. E jognak gyakorlatára a törvényhozás mindazon tárgyait illetőleg, melyek oly jogok, kötelességek s érdekekre vonatkoznak, mik minden királyságaink s országainkkal közösek, (s e császári diplománk II. szakaszában közelebbről vannak megjelölve,) birodalmi tanácsunk hivattatott, s megfontolva, hogy e jog, miszerint valósittassék, a gyakorlat bizonyos rendre és alakjára szólni, a birodalmi tanács összeállítását s a törvényhozásban való résztvételnek az 1860 ki ocz. 20- diki császári diplománkban fenntartott jogot illetőleg, 1861-iki febr. 26-i császári pátensünkkel a birodalmi képviselet feletti alaptörvényt szentesítettük s királyságaink s országaink összessége számára államalaptörvény érvényére emeltük. A törvényhozásnak az 1860 diki oct. 20-diki császári diplomának II. szakaszában megjelölt közös tárgyain kívül, mik felett Erdély kedvelt nagyfejedelemségünk képviselői is az öszbirodalom többi képviselőivel közösen tárgyalandnak, a törvényhozásnak minden egyéb ügyet alkotmányszerűleg az egyes királyságok s országok illető országgyűléseiben s országgyűléseivel, és pedig Erdély nagyfejedelemségünkben ennek előbbi alkotmánya értelmében döntendők el. Hanem sok egyéb mellett Erdély nagyfejedelemség régi alkotmányának különösen azon része, mely az országgyűlés összealakítására vonatkozik, a nemesség kiváltságos állása, az úrbér s a paraszt szolgálatok megszüntetése s az ország lakosainak minden osztálya számára egyenlő polgári kötelességek és jogok megállapítása folytán oly lényegesen megváltoztatott, hogy az 1790— 91 diki év XI. czikkely alapján egybehívott országgyűlés, miáltal a nép legnagyobb része a politikai jogok gyakorlatától kizáratott volna, az igaz országérdekek alapján az ország összes lakossága, a születés, állás, nemzetiség és vallás különbsége nélküli, azon valódi képviseletének nem tekintethetnék és tekintetnék, mely az elmellőzhetlen erkölcsi tekintélyt birja, hogy mind Erdély belügyeit az ott lakó minden népfaj megelégedésére megoldja, mind pedig ismételve kijelentett országatyai szándékunkat az összbirodalomhoz való államjogi viszonyait illetőleg valósítsa. Minthogy Erdély nagyfejedelemségnek 1848. évben Magyarországgal határozott uniója teljes törvényes érvénynyel soha sem létesült s tényleg is azonnal szétbontott, már 1860-diki October 20 diki határozatainkban indíttatva éreztük magunkat, ezt érintetlenül hagyni s csak az erdélyi országképviselet visszaállítását megparancsolni. Már törvényes s alkalmazható alap hiányában parancsoló uralkodói kötelesség volt, a folyó évi júl. 1-jére Nagy-Szeben királyi városunkban összehívott országgyűlés számára ideiglenes országgyűlési rendszabályt kibocsátani, s a képviselők választását ezen rendszabály határozatai szerint megtétetni. Bízva nyilvánosan kijelentett szándékainkban, a birodalom államjogi alakulását az országok gondosan őrzött önállósága s egyidejűleg azon egység alapján létesíteni, melyet a birodalom szükséges hatalmi állása követel, s e művet a nyílt és szabadelvű politika alapelvei nyomán, a birodalom minden részeiben hasonlón kifejleszteni, és pedig jogi méltánylat szerint, tekintettel az egyes királyságok s országok múltjára, valamint egyenlő szeretettel és gondossággal azon sok nemes nemzet mindegyike iránt, melyek házunk jogara alatt évszázadok óta testvérileg egyesülve vannak, és áthatva a szükségességtől, az ország fennforgó sok fontos, minden egyes súlyos sérelme nélkül semmi további elhalasztást nem tűrő belkérdéseit, a lakosság minden osztályát, a nemzetiség és vallás különbsége nélkül kielégítő módon megoldani, valamint Erdélynek az öszbirodalomhoz való államjogi viszonyát illetőleg ismételve kijelentett szándékunkat alkotmányszerben foganatosíti; a lakosságnak az országgyűlési képviselők választásánál részvételre meghívott osztályai e meghívást követték a polgártársaitok megtisztelő teljes bizalma által is kedvelt Híveink, mint Erdély kedvelt nagyfejedelemségünk összes lakosságának valódi képviselői a bizalmunk által meghívott férfiakkal egyidőben megjelentetek. Mint a szivünk előtt drága Erdély nagyfejedelemségünk összegyűlt törvényhozó testületének nektek, kedvelt Híveink, átadjuk országatyai, császári királyi s nagyfejedelmi üdvözletünket! Nagyok és nehezek a feladatok, melyek megoldásra várnak. De a közös méltánylat s békülékeny érzület a minden részre üdvös egyetértés mellett, bizalom, igazság és tetterő által nekünk sikerülni fog, a Mindenható segítségével szép s örvendetes jövőt létesíteni. Felhatalmazott kir. országgyűlési biztosunk nektek kedvelt Híveink legk. nagybátyánk ő cs. k. Felsége I. Ferdinand Császár, Magyar és Csehországban e néven ötödik királynak a trónrók, valamint legkegyelmesebb atyánk, Ferencz Károly főherczeg ő csász. kir. fenségének a trón követészöli lemondásának okmányát hiteles másolatban átadja, s nektek különben a cs. kir. titkos házi, udvari- s állami irattárunkban őrzött eredei okmány megtekintését a legmagasabb udvarunkba menesztendő küldöttség által megengedjük. Felhatalmazott országgyűlési biztosunk ezután kedvelt Hiveink, a mindhárom országos nyelven kiállított 1860 diki October 20 dikáról kell császári diplománkat s a szintén császári diplomaként kiállított 1861 diki február 26 diki, a birodalmi képviseletet illető alaptörvényt elétek terjeszti, s kedvelt Híveink felszólítunk titeket, hogy azokat az országos törvények közé hiteles szövegben s a három országos nyelven igtassátok. Miután trónra léptünk óta szeretett Erdély nagyfejedelemségük képviselőit országgyűlésileg először hittük egybe, az eddigi szokásnak megfelelne, hogy Mi, dicső emlékű elődeink példáját követve,mindnyájokat s egyeseket, általában s különösen jogaikban, törvényeikben , szabadalmaikban , kiváltságaikban, s felszabadításaikban, melyek tudniillik ezen Erdély nagyfejedelemségünknek boldog emlékű első Leoprod császár ő felségétől akár diploma, akár pedig más, ezen diplomát követő határzatok s megerősítések által engedményeztetek s adományoztattak, s ennek dicső emlékű utódai, elődeink által megerősittettek, oly módon, miként ez utóljára ő Felsége legkegyelmesebb nagybátyánk I. Ferdinánd császár, Magyar- és Csehország e néven ötödik királya által Ünnepélyes diplomával, melybe a Leopold féle diploma szövege felvétetett, történt, nem csak kegyelmesen megerősítsük, hanem biztosítsuk is, hogy azokat változatlanul fentartjuk, s az egyes kegyesen igéretet valósággal végre is hajtjuk. Minthogy azonban minden tárgyilagos törvény, az államok s népeknek a korral változó politikai s nemzeti érdekük következményei szerint természetszerűleg némi lassankénti előhaladó változásoknak van alávetve, azért is az Erdélyben Általunk minden néposztályoknak, nemzetiség s valláskülönbség nélkül ismételve megerősített s érvényre tsmelt egyenjogúságuk, valamint az átalános katona s adókötelezettség oly becses tények, melyek feljogosított valódi érdekeket alkottak s az Általnak érintett Leopold-féle diploma határozatait, és az arra következett határozványokat s erősitvényeket, mint többé ki nem vihetőket tüntetik fel. Ehhez járni még, hogy Mi megfontolva azt, miszerint Európa minden országaiban az államhatalom központosításának szeme láttára, a legfőbb feladatoknál a közös tárgyalás a birodalom hatalmi állására nézve elutasíthatlan szükségesség parancsa jön, az egyes országok igényeit a politikai szükségesség ezen parancsával kiegyenlítve, a közös ügyekbeni törvényhozásban való részvét nagyfontosságú jogát birodalmunk országai s népei összességére ruháztuk. Egyébiránt azon hajlamunknál fogva, melylyel Mi irántatok kedvelt hiveink s az egész Előttünk drága Erdély nagyfejedelemség iránt viseltetünk, az ország óhajtandó megnyugtatására nyilván elismerjük s ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatják, hogy ha szeretett Erdély nagyfejedelemségünk benső államjogi felépítése s öszbiodalmunkkázi viszonya, Erdély követeinek a birodalmi tanácsba leendő küldetésük módja végleges megállapítását illetőleg alkotmányszerüleg veletek kedvelt hiveink egyesülten létre jövend, országatyai szivünk megnyugtatására szolgáland netaláni óhajtásaitok s kérelmeitekre e felett ünnepélyes diplomát kiállítani, mely utódaink által is mindenkor a hódolati eskü letétele előtt meg fog erősittetni. Mi tehát az eddigi szokást a Leopold-féle diplomát illetőleg tekintetbe nem vehetjük, mivel számos határzatainak kivitele tényleg lehetetlenné lön, s az igazsággal s lelkiismeretünkkel össze nem egyeztethető, valami tényleg lehetetlenné válttat megerősíteni. Hogy ezen előttünk közösen kitűzött magas czélt gyorsabban elérjük, s az oly számos , függőben lévő fontos kérdések alkotmányszerű tárgyalását könnyesük és siettessük, elétek kedvelt hiveink felhatalmazott királyi országbiztosunk által az erre vonatkozó törvényjavaslatok égéssorozatát terjesztjük, éspedig: 1. A román nemzet és annak hitvallásai egyenjogúságának keresztülviteléről. 2. Az országban szokásban levő három nyelvnek használatáról a nyilvános hivatalos közlekedésben. 3. Az oszággyűlés szerkezetéről és rendtartásáról. 4. Végleges szabályozásáról annak, mi után és módo küld a mai Erdély nagyfejedelemségünk követeket a birodalmi tanácsba. 5. A rendezett közigazgatás és igazságszolgáltatás könnyebb elérhetése végett szükséges változtatásokról, az ország politikai felosztásában. 6. A közigazgatás, és 7. Az igazság-kiszolgáltatás szabályozásáról. 8. A bírói hatóságok szervezéséről, különösen pedig a harmad folyamodása törvényszék alakításáról. 9. Az 1854. junius 21-kén a földtehermentesités keresztülvitele tárgyában kelt császári nyilt parancsunk egyes rendelkezéseinek szükséges kiegészítéseiről és megvilágosításairól. 10. Telekkönyvek beviteléről. 11. Egy jelzálogbank felállításáról. Ezennel felhívuak benneteket kedvelt híveink, hogy ezek felett ezen országgyűlés számára kiadott ügyrendtartás értelmében tanácskozzatok, s az általatok kedvelt híveink létrejövendő törvényjavaslatokat legfelsőbb megerősítésünk alá terjeszszétek. Ezenkívül fenntartjuk magunknak, hogy az országgyűlési tárgyalások folyama alatt elétek kedvelt híveink még más fontos tárgyak felett megfelelő törvényjavaslatokat terjeszthessünk. A gondvislés végzete által hivatva vagyunk szeretett Erdély nagyfejedelemségünk sorsát minden fordulópontok legsúlyosbikán átvezetni. Ily feladatok, a valódi ügyállás, a szükségesség és a szerencsés megoldás nagy előnyeinek felfogása, megerőltetés s férfias kitartás nélkül meg nem oldathatnak, pedig azoknak megoldatniok kell. Mi bízunk az ügy igazságában, a ti — kedvelt híveink — érett belátástokban, hazafias buzgóságtokban s ama önmegtagadásban, mely a türelem elveinek megfelel. Ti kedvelt hiveink bizalmunkat tettleg igazolni fogjátok. Vajha egyesitett erőnk együttműködésétől Isten segélye ne hiányozzék ! Kikhez egyébiránt császári királyi és országfejedelmi kegyelmünkkel és kegyességükkel változhatatlanul hajlandók maradónk. Kelt fös székvárosunkban Bécsben, ma 15 én, az 1863 ik, uralkodásunk 15 ik évében. Ferencz József m. p. Gróf Nádasdy Ferencz m. p. ő cs. k. Ap. Felsége legfőbb parancsára M od o ván Demeter m. p. Vasárnap* Julius 19 Országgyülési tudósítások Erdélyből. Nagy-Szeben, júl. 15. Ma délelőtt tartatott az első gyűlés, mely előtt mind a r. kath , mind a szász egyházban ünnepélyes Veni Sancte mondatott; az előbbiben , melyen királyi biztos ur ő excja is megjelent, Raynald püspök ur ő excja pontifikált fényes segédlet mellett; utóbbiban Binder superintendent ur mondott alkalmi beszédet, melyben a mindenható segélyét kérte ki az országgyűlés fontos és nehéz teendőire. Az isteni tisztelet végeztével gróf Crennevillé kormányzó ur ő excja, majd a képviselők egy része megjelenvén, mindenekelőtt a k. kegyelmes leirat olvastatott fel tartós „éljenek“ közt magyar, német és oláh nyelven, melyben ő excja országgyűlési k. biztosul neveztetik ki, ő excja ezután Grosz Gusztáv kormányszéki tanácsos urat mint az országgyűlés ideiglenes elnökét mutatván be német nyelven, felszólitá a képviselőket, hogy a szabályszerinti fogadalmat az ő kezeibe tegyék le, mire — meghagyván, hogy a végzettekről értesittessék, — hosszas éljenzések kiséretében eltávozott. Megjegyzendő, mikép a magyarok közül gróf Béldi György, Lászlóffy számosujvári polgármester, meg gróf Nemes János regalistákon kivül senki se jelent meg a mai ülésben. Elnök úr ő méltósága erre magyarul s németül olvasá fel beköszöntő beszédét (oláhul Marossán kormányszéki titkár s fordító adta azt elő), mely reményét fejezé ki, hogy kölcsönös egyetértéssel támogatandják őt a képviselők , valamint, hogy ezen országgyűlés valamennyi nemzetiség várakozásának megfelelő eredményt mutatandhat fel, melyért az utókor hálát mondand azoknak, kik azon eredmény létesítésére közreműködenének. Elnök úr,kinek felolvasott beszéde „éjjelekkel fogadtatott ”,felszólítá most a képviselők hat legifjabb tagját, hogy a szabályok értelmében ideiglenesen vegyék át a jegyzői tollat, mire Trauschenfels, Brennenberg, Marossán Jakab, Mántán, Obert és László is foglalák el a jegyzői asztalt. Mondják, hogy az utóbbi nem tartozik a legifjabb képviselők sorába, de nélküle nem lett volna a háznak magyar jegyzője, miután a megjelent másik két magyar tagnál (Béldi és Nemes) csakugyan igen sok fiatalabb román s szász képviselő van. Ezután következett az eskü gyanánti fogadalom letétele, melyben a képviselők név szerint felszólíttatván , a már előbb elolvasott eskü-forma folytán „fogadom“ (magyarul, németül s románul) szócskával feleltek. Érintem, hogy csak három magyar volt jelen ; ezek közül gr. Béldi és gr. Nemes, midőn anyanyelvükön mondák ki a „fogadom“ szócskát, a jelenvolt szász és román képviselők által hosszas éljenekben részesítettek. Rosenfeld szász regalista azt indítványozá, hogy az elnök lépjen elő és minden képviselő kezet adva neki tegyen fogadalmat. (közbeszólás : „Keine Debatten." „Was sagen die Statuten.*) Az elnök szerint a szabályok akként értelmeztettek, miszerint a fogadalomnak szóval kell történnie, úgy is ment tehát az véghez. Ezen fogadalomban az országgyűlés tagjai a cs. kir. Apostoli Felsége irányában hűséget s engedelmességet, valamint az országgyűlési szabályok pontos megtartását fogadják. Elnök úr most gróf Béldi György elnöklete alatt Rosenfeld, Haupt, Kirchner, Dunka, Popazu és Lászlóffy urakból álló küldöttséget nevezett ki, a mely királyi biztos urat értesítendő volt arról, mikép a jelenlévők letették a fogadalmat, valamint megkérdezendő, mikor óhajtja az országgyűlést ünnepélyesen megnyitni? A küldöttség elnöke visszatérvén megbízatásából, kijelenté, miképp excra az országgyűlés ünnepélyes megnyitását holnapra tűzte ki. Ezzel az ülés eloszlott. Összesen 88 képviselő s regalista volt jelen, hiányzott tehát a létszámból (165.) 77. R. F. I. Az erdélyi országgyűlés megnyitásáról a következő érdekes részleteket írja a „Magyar Sajtó“ és „P. H.“ rendes levelezője N.Szebenből július 1- ről : Megtörtént is az erdélyi országgyűlés megnyitásához a bevezetés. A követek legnagyobbrészt jelen vannak, a három nemzet követeiből alig hiányzik 15—20, a regalistákból arány szerint több. Előleges értekezletek már tegnap tartottak, a magyarok részéről gr. Mikes János és gr. Kemény Benczénél, a szászok részéről Schmidt Konrádnál, a románok részéről Saguna