Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-24 / 167. szám
Harmadikn folyam, 167 - 1863. Hierkesitö-hivatal: bar*tok*tere 7. b*. »• földsint. Kiadó-hivatal: WT'ok-tere 7 »a. ». földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten háahoz£hordva. I Vidékre, naponkint postán félém 850 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 * 50 B Negyedévre fim Előfizdési felhívás „SÜRGÖNY“ Julius—decemberi félévi és Julius—septemberi negyedévi folyamára. Előfizetési ár julius—decemberig '/, évre 10 forint, julius— septemberig '/a évre 5 forint. A. „Sürgöny" Viadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jul. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával báró Mins Ferenczet, a n. szebeni főtörvényszéknél alkalmazott rendelkezés alatti országos törvényszéki tanácsost, főtörvényszéki tanácsosi ranggal s czimmel legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi június 24-től szepesmegyei sztoszi születésű Müller József magántitkár és ennek testvére Müller István tornamegyei dernei vasgyári tiszt vezetéknevének „Eegedére kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége m. hó 21-től Dvorzsák István Kaposvár város főerdésze vezetéknevének „Udvari“ra leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs kir. Apostoli Felsége f. hó 7-ről Somogymegyebeli csokonyai illetőségű Müller Sámuel pécsi lakos vezetéknevének „Malmosi “ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 7-ről Schwartz József nyitrazsámbokréti lakos s ügyvéd vezetéknevének „Zsámbokréti“re leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte, illetőleg ezen hatósági engedelemmel 1848-ik évben bejelentett névváltoztatást utólagosan megerősítette. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi junius 30 tól Studen János esztergomi takácsmster vezetéknevének „Nidegyre kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A forgalomban lévő váltópénzek létszáma. Az 1863. június végén forgalomban lévő váltópénzek összes mennyisége 10,334,656 ftra rúgott. Bécs, júl. 22 kén 1863. A cs. kir. pénzügyministériumtól. A vaspályán szállítandó szarvasmarhák és sertésekre nézve föl- és lerakodási állomásul a keleti marhavész tartama idejére Keszthely is kitüzetik. M KHHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Független“ közli a tervben lévő austriai földhitelintézeti társulatnak a kormány elé terjesztett emlékiratát s tervezetét. Az első kiemeli a tőkepénz hiányát Austriában, s hogy azt a szükséglethez képest nem lehet rögtönözni, hanem onnan kell előteremteni, hol az bőségben találtatik, a hitelnek ol a közvetítése által elismeri azon szemrehányás alaposságát, hogy a nagyobb austriai hitelintézetek a pénzforgalmat Bécsben centralizálják, minek következménye, hogy a jrovinciában mindenhol terveznek reálintézeteket. Az emlékirat azonban nem hiszi, hogy a tartományi intézetek a czélnak megfeleljenek, mert habár a záloglevelek általi kölcsön alakja Németországban eredményre vezetett is, de a kölcsön e formája föltételezi, miszerint a kölcsönt közvetítőnek tőkepénzzel kell rendelkeznie, márpedig a hitel ez alakja növelheti ugyan a tőkepénzes készségét, de tőkepénzt nem teremthet. Austriában ez utóbbi hiányzik, s csupán záloglevelek kiadása által nem lehet a földbirtokos szükségletét kielégíteni. Onnét kell a tőkepénzt hozni, u. m. az emlékirat, ahol a kisebb kamatozás is készpénzt talál, u. m. Németország, Belgium, Németalföld és Francziaországból. Már ezen kül-tőkepénz szükségessége miatt nem boldogulhatnak a tartományi hitelintézetek, mert a készpénzforgalom a külfölddel csak Bécsen át történhetik, s ezért csakis ez lehet a közvetítő. Továbbá mutogatja az emlékirat a bécsi hitelintézet elégtelenségét is, s áttérvén a tervezett alapszabályokra, végül kiemeli az új intézet politikai horderejét is, mely eszközlendi, hogy Austriában az együvé tartozás érzete gyökeret verjen, minek épen ellenkezőjét akarák a tart. intézetek tervezői, t. i. kettévágni azon köteléket, mely pénzügyi dolgokban a tartományokat Bécshez lánczolja. Ebből kitűnik, hogy az új intézet tervezői az emlékirat végén ugyanazon centralisatio mellett kardoskodnak, melyet annak elején rászalnak. A tervezet, melyet főpontjaiban már annak idején mi is közlöttünk, a „Függ.“ szerint következő: Az ausztriai hitelintézet mintául használta a párisi „Credit fonder“ t, amit az emlékirat nyíltan kijelent. Az alaptőke 24 millió frt, 200 frtos. részvényekben, az intézet 20 szor nagyobb értékű zálogleveleket adhat ki, mint mennyit a valóságban befizetett alaptőke tesz. Az üzletben minden ezüst pénzben számíttatik. A részvénytőke ezüstben fizetendő, a záloglevelek, valamint a szelvények ezüst pénzről szólanak, a kölcsönök is ezüstben fizetendők vissza. Egyelőre csak a részvények fele (12 millió forint) fog kiadatni. A részvényesek pénzük után 5%-os kamatokat kapnak rendesen, azonkívül a mérlegből eredő nyereményrészletet mint rendkívüli osztalékot. Az intézet élén állanak: az őfelsége által kinevezendő elnök, 2 igazgató, 24 választmányi tag és a vizsgálóbizottmány 3 tagja (Censoren.) A kölcsön készpénzben vagy záloglevelekben adatik. A kamatláb és törlesztés módja a kölcsönös egyesség útján állapíttatik meg. Az intézet a szükséglethez képest fiókhivatalokat fog felállítani az állam külön országaiban, szintúgy Európa főbb börzehelyein — a papírok eladása végett. A szabadalom 10 évre kéretett, mely idő alatt Ausztriában nem engedményeztetnék oly intézet, mely két vagy több koronaországra terjeszthetné ki működését. Az intézet tartama 90 évre van téve. A kölcsönüzleten kívül az intézet a szokásos banküzletekkel is foglalkozand. Ezek a részvények alapján, nyerészkedésre fektetett új hitelintézet szervezetének körvonalai. Az engedményezett intézet oly zálogleveleket is kívánt kiadhatni, melyekhez kisebb kamatozás mellett nyeremények volnának kötve, tehát mintegy sorsjegyeket kívánt használhatni. A kölcsönpapírok elemét a kormány nem engedményezte. Hogy jogi tekintetben mily kedvezményekben részesült a vállalat, azt még nem tudjuk. Ehhez a „F.“ bécsi levelezője a következő észrevételeket csatolja : Az emlékirat bevezetésében foglalt pénzügyi és nemzetgazdászati elvek helyességét elismerjük; nem látnak azonban a következtetésekben logikát, miután a mondottakból semmiképen sem következik, hogy a birodalom egyes koronaországaiban keletkező földhitelintézetek nem fognának fennállhatni. Azáltal, hogy a tartományi hitelintézetek nem nyerészkedő vállalatok, tapintatteljes vezetés, ha és pontos kezelés mellett, nagyobb kedvezményeket fognak nyújthatni a tőkepénzesnek, mint az új részvénytársulat, még akkor is, ha a kölcsönvevőt egyenlő előnyökben részesítené. Kívánatos azonban, hogy a tartományi hitelintézetek is a külföldön keressenek vevőt zálogpapírjaik részére. Ha az ebbeli szándék létesítését jelenleg nehezíti is azon körülmény, hogy a kiadandó papírok nem szólhatnak ezüst pénzre, a javuló ezüst- agróval a czélt el lehetene érni. Ha párhuzamba teszszük például a magyar hitelintézet 5* 1 I. I. IV./, %-os papírjait a nemrégen alpari eladott 1860-as sorsjegykülcsönnel, mely a közönségnek mintegy 6"/0-ot jövedelmez, valószínű, hogy a külföldi börzéken 90“/„ körül lehetend vevőt szerezni a magyar záloglevelek részére. Erre nézve azonban kívánatos volna, hogy : 1 ör. A külföld főbb börzehelyein, mint: Frankfurt, Berlin, Augsburg, Hamburg, Amsterdam, Brüssel, bankári összeköttetések létesíttessenek a végre, hogy a kamatszelvények ott is beváltathassanak. 2 ér. A magyar záloglevelekhez olynémű boriték adassák, mely a magyar szöveg fordítását német, franczia és angol nyelven tartalmazza, mint azt Rotschild párisi börzére hozott 1860-diki osztrák lotteria kölcsönpapirjaival teszi. Földhitelintézeti ügyekről szólván, a Berlinben alakuló „Preussische Hypotheken Gesellschaft“ ról is teszek említést. Ezen vállalat alapítói múlt évi június hóban terjesztették a kormány elé alapszabály- javaslatukat. Erre folyó év június 23-án (tehát egy évvel rá) adott a kormány választ, és visszaküldi a javaslatokat azon hozzáadással, hogy átdolgoztassanak, tekintettel a következő pontokra ! 1. Kölcsönök csak oly összegben adathatnak zálogra, hogy a kölcsön kamatoztatására és törlesztésére stb. a birtok tiszta jövedelmének áj-a elegendő legyen. 2. Ha a birtok oly értékcsökkenést szenved, mely nem hanyag kezelésből ered, az intézet csak a veszélyeztetett összegeket mondhatja fel. 3. A kiadott záloglevelek értéke az intézet alaptőkéjének 10-szeresét meg nem haladhatja. 4. Az intézet nem adhat ki zálogleveleket kisebb kamatozással, mint a minőt azon adóstól követel, kinek a záloglevelek készpénz gyanánt adatnak. 6. A záloglevelek ellenjegyzéséhez a királyi biztost szabad felhasználni. 6. A hatóságok nem tekinthetik a zálogleveleket biztosított pénzelhelyezésnek. 7.A törlesztésre évenkint legalább 7a% fordítandó. Ezenkívül még 6 kevésbé lényeges pont ajánltatott az alapítók figyelmébe maguk miheztartása végett. TÁRCZA. Napi újdonságok. * Midőn Ő Felsége múlt szerdán Reichenauból , Breinon át Neubergbe vadászatra lovagolt, fiatal, körüibe 101 18 éves lánykával találkozott, kisírt és ruhái is össze voltak tépve. A császár megállt és kérdezte a leánykát, hogy mi baja. — A leány azt felelte, hogy cseresnyeárusnő, s ép most támadta meg egy férfi, kést szeglett nyakának, erkölcstelen merényletet vitt végbe rajta és 4 ftnyi összes pénzétől is megrabolta. ő Felsége tudakozódott az út után, melyen a rabló megfutott, egy részét maga be is lovagolta, s midőn ez sikertelen volt, parancsot adott a legszigorúbb vizsgálatra. A csendőrség 2 napi nyomozás után ki is nyomozta a tettest, ki a bűntényekben már nem ujoncz, s a hatóságnak átadatott. A lovagias fejedelem a szegény leányt meg is ajándékozta. * A rP. H.“ írja , hogy gr. Zichy Ferencs a losoncz-beszterczebányai vasút bizottmányából kilépett. * B i s m a r k, Karlsbadba utaztában, külön postakocsival kis helységbe érkezett, e tévedésből a postakocsisnak két arany helyett négyet adott borravalónak. Rögtön az a hir terjedt el, hogy a király van itt, (Bismark csakugyan hasonlít a porosz királyhoz) az egész falu összegyűlt és hangosan kiálták : Éljen a király ! Ki Bismarkkal ! — Bismark, ki a kocsiban ült, meghajta magát és nyugodtan szólt : „Kedves gyermekeim, Bismark rögtön elmegy !“ — és két perccel később a porosz premier nevetve kocsizott ki a faluból. * Jánosi helységben, félórányira Rimaszombattól, a múlt napokban marhavész ütött ki. A helység szoros zár alatt van. Az áldozatok száma még nem tetemes. * A csizi jód forrásról a „M. S.“ következő pár hiteles adattal szolgál. A Gömör megyében Rimaszombathoz 3—4 órányira eső, Rimaszécs és Hanva közt fekvő Csíz helység egyik kút vizét a nép régóta részint főzéshez, részint gyógyszerül használja. Ez közelebb a polgári hatóságnak tudomására esvén, megvizsgáltatott, s kitűnt, hogy a via kitünőleg konyhasós tartalmú, de a mellett tetemes iblany (jód) alkatrészeket is tartalmaz. Az előleges vizsgálatot Ilamadár Károly rimaszombati gyógyszerész tévé , kormányilag azonban Felix Antal butamester küldetett ki a vegybontás eszközlésére. E két vizsgálat eredménye szerint a fölvett 7680 szemer esszi ásványvízben találtatik . konyhasó.....................................133. 161 szemer. iblany (jód)........................... 0. 634 szemer. büzeny..................................... 0. 026 . 0. 660 szemet ide nem számítván a viz egyéb alkatrészeit, mint : hám , mész-, keserbalyag, szénsavas mész-, keser és vaséleg, kovasavas agyagföld, vilsavas mészéleg, kénsavas szikéleg stb. összehasonlítván az ismeretes hall (Felső-Austriában) iblanyvizzel, kitűnik, mikép a csizi viz a fölvett mennyiségben 21.157 szemerrel több konyhasót, 0.290 szemerrel több iblanyt, de 0.413 szemerrel kevesebb büzenyt tartalmaz. Remélhető, hogy ezen hazánkban egyetlen iblanyviz kellő méltánylatra találand. — Meghívás a magyar erdészegyletnek 1863. évi aug. 25-től 28-ig Veszprémben tartandó XIII. közgyűlésére. Az alálirt központi igazgatóság az 1862. évben Gödöllőn tartott közgyűlés határozatainak alapján, a magyar erdészegylet tagjait, valamint minden erdészgazda- és az erdészeti vadászat barátait az ezen évi Veszprém városában tartandó XIII. közgyűlésre tisztelettel és oly megjegyzéssel hívja meg, hogy a tárgyalások és értekezetek augustus 25 -én és 28 -án tartatnak, az erdész- és természettudományi kirándulás a Bakonyba pedig 26 és 27-én történik. Veszprém városa az ő ősi év mindannyiszor bebizonyított vendégszeretetét újabban is tanusítandó, e közgyűlés látogatóinak számára falai közt igenis szívélyes elfogadást biztosított. Hogy azonban az előrelátható számos látogatás iránt elégséges előkészületek történhessenek, mindenek előtt szükséges, hogy ezen egyleti gyűlés látogatói az elszállásolás végett idejekorán, és pedig legfelebb augustus 10-ig az e gyűlésre megválasztott ügyvezető Zw o d n i k Károly erdőkerülő urnái Nagy- Vázsonyban jelentkezzenek, vagy pedig az egylet központi igazgatóságához levél által forduljanak Pozsonba, és Veszprémbe megérkezésükkor magukat a „magyar korona“ vendéglőben, mint az e czélra határozott jelenkezési helyiségben jelentsék. Az erdészeti, vadászati és természeti termékek kiállításának a termesztőkre és italában a hazai iparra gyakorlandó hatásáról és jótékony visszahatásairól meggyőződve, a választmány május 3-ai ülésében elhatározta, hogy a magyar erdészegylet XIII. közgyűlésével erdészeti-, vadászati- és természettermékek kiállítása köttessék egybe. — E kiállítás tárgyai lesznek: I. Természettermékek. 1. Az állatországból a) Élő, kitömött vagy műkészitett emlősök és madarak, melyek az erdészet és vadászat köréhez közelebb viszonyban vannak. b) Egyes, vagy az erdész- és mezőgazdának ártalmas vagy hasznos rovarok gyűjteményei. c) Szarvasszarvak, őzbak szarvak, vadászállatok szabdátlan végtagjai, stb. 2. A növényországból: a) Tőkedarabok és tőkekarikák a honban vadon növő vagy meghonosít fa- és csalitfajokból. b) Vetés- és növényiskolákban nevelt ültetvények. c) Erdei gyomok, gazok. d) Egyes példányok a honban találtató érdekes fa- és csalitnemekből vagy azok leveleinek, bimbóinak, virágainak és gyümölcseinek (magvainak) egész gyűjteményei. e) Gubacs, cserzőhaj, pipaszárak stb. 3. Az ásványországból. a) Egyes példányok vagy egész gyűjtemények a Veszprém megyében találtató szikla- és földfajokból, kövületek, kőszén, gyeptőzeg stb. II. Erdésztermények: a) A megyében készült mindennemű fa eszközök, mint: mezei és erdészgazdászati szerszámok, konyhaeszközök és szerszámok stb. b) Szurok, kátrány, faszén, háncs, topolyafenyő gyapja, fa eczet, hamuzsir stb. c) Vadásztermékek. III. Az erdészethez szükséges szerszámok. a) Favágó szerszámok, b) Erdőművelési eszközök, e) Ezeknek mintái, d) Erdészeti méz eszközök, fa és magasságmérők, IV. Különfélek. a) Erdészeti térképek, b) Erdészgazdászati gépek rajzai, mint deszkafürész, szálrekesz, úszózár, zsilip stb. — Minden egyes kiállított tárgyhoz czédula melléklendő, melyen írva leend: a) A kiállított tárgy neve. b) Készítési vagy találási helye. c) Ára d) A kiállító neve. e) Megjegyzés aziránt, váljon a kiállító a tárgyat visszakivánja, vagy pedig azt az erdészegy-leti múzeumnak átengedi-e ? Megjegyzendő még, hogy a szándéklott kiállításnak czélja nem az, miszerint Csak szokatlant, tökéletest vagy újat juttasson a közönség tudomására, hanem megmutatni, hogy : 1. minő erdészeti, vadászati és természeti termények termesztetnek különösen Veszprém megyében ? 2. a beküldött terményeknek elismerést érdemlő jó tulajdonai vagy hiányai kitanultathassanak és az utóbbiak elmellőzésére figyelem fordittassék ; 3. a fogyasztók és terményesek közti forgalom megnyittassék és előmozdittassék. Minden kiállítandó tárgyak a fentebbi leirás szerint legfelebb aug. 20-ig ügyvezető Závodnik Károly urnái a „magyar korona“ vendéglőben Veszprémben átadandók vagy bérmentesen beküldendők. Remélhető lévén, hogy a tisztelt vasút-igazgatóságok a XIII. közgyűlés látogatói számára az utazási árt mérséklendik, ennélfogva mindazon urak, kik e kedvezést használni kívánják, a szükséges igazolási jegyek végett Pozsonba, az egylet központi igazgatóságához forduljanak. A magyar erdészegylet központi igazgatóságától. Pozson, júniusban 1863. Závodnik Károly, Ifj. kg Eszterházy Pál, ügyvezető, egyleti elnök. Rowland Vilmos, Wessely József, titkár. Gr. Pálffy István, elnökhelyettes. *Tárgysorozata a magyar erdészegylet XIII. közgyűlésének , mely augustua 25—28-ig Veszprémben a megyeház termében fog tartatni. Augustus 24 kén reggeli 8 órától kezdve a felvételi szoba a „magyar korona vendéglőben lesz rendezve; a tisztelt tagok itt jelentkezzenek, hol is a szükséges elszállásolás iránt értesittetni fognak. Hétfőn august 24-kén délutáni 5 órától kezdve üdvözlési és üdülődözési alálkozás a Teleki- (Vizler-) kertben, hova a hosszú- és fürdő utczán juthatni. Kedden augustus 25 kén reggeli 8 órakor istentisztelet a székesegyházban, hova a tisztelt egyleti tag urak szívélyesen meghivatnak. Reggeli 9 töl d. n. 2 óráig ülés, 2 töl 4 óráig társas ebéd a „magyar korona“ vendéglőben, teríték 1 ft 50 krjával boron kivül, ezután kiállítási szemle a „nap“ vendéglő termében. Szerdán aug. 26-kán reggeli 5/a órakor gyülekezés a „magyar korona“ és „nap“ vendéglőknél i Bakonyába kirándulásra, s legelsőben is a Kap. hegyre, melyről a résztvevők számára minden irány Péntek július 24. Az alföldi ínség ügye. Szeged, júl. 19. 1863. Folyó hó 16 án királyi biztosként megjelent körünkben is a hazánk inség-sujtotta vidékei nyomorának megszemlélése s a tapasztalt nyomor nagyságának mérvéhez aránylag nyújtandó segélyezés végett, a legfelsőbb akarat folytán a nmlga m. kir. helytartó tanácsnak egyik leglelkesebb tanácsosa, Abonyi István ur ő nagysága, ki is méltóságos főispáni helytartónkkal egyetértőleg f. hó 17-re a megyében az Ínség eltávolítása, illetőleg enyhítése tekintetéből felállított központi bizottmány tagjait, úgy a megye és sz. k. Szeged városa, valamint a megyebeli többi nagyobb mezővárosok tekintélyesebb tisztviselőit, és az emberiség javáért küzdő, s a jelenlegi ínséges helyzet eltávolítását maguknak nemes feladatul kitűzött számos magánosokat is meghiva, tanácskozmányt tartanak azon módok és eszközök iránt, melyek a jelenleg is már mutatkozó ínség enyhítésére nézve a helyi viszonyok s körülményekhez képest leginkább czélravezetőknek lenni látszanak. Ezen szempontból főispáni helytartó úr ő maga elősorolva mindenek előtt azon intézkedéseket, melyek már ez ideig általa az ínség eltávolítása tekintetéből életbe léptettek, felemlíté tehát, miszerint az időnként fölmerülő körülményekhez képest szükséglendő rendszabályok alkalmazása végett a megyére nézve Hold- Mező-Vásárhelyen, sz. kir. Szeged városára nézve pedig helyben úgy a tisztviselőség, valamint a legtekintélyesebb termeltetők és gazdákból egy egy középponti bizottmányt, minden egyes járás, s nagyobb községekben pedig egy fiók bizottmányt alakított, melyek is saját közvetlen felügyelete alatt működéseiket a felállított szabályokhoz képest megkezdve, azt szakadatlanul gyakorolják, s eddigi működésük eredményeként felemlíté, miszerint a megyeszerte most már segélyzésre szorult s munkaképes taggal nem bird, úgy a munkaképes, de élelem nélkül szűkölködő, valamint az ínséggel sújtott és szintén segélyezésre szorult család-, illetőleg lélekszámot összeiratván, kiderült, miszerint ezen megye területén segélyt igénylő mintegy 26,989 lélekszám találtatott, kik közül munkára nem képes, igy folytonosan segélyezést igénylő 6445 személy találtatván — a fentmaradt 20,544 egyén pedig részint a napi élelmét kézimunkájával kereső, részint a kisebb birtokú néposztályhoz tartozik, kik magukat részint 1. évi September 1 - től jövő 1864. évi ápril 1-ig terjedő időszak alatti folytonos kézi munkával kiérdemlendő napi bérrel — részint a kisebb birtokosokat tekintve — birtokaikra adandó aránylagos kölcsönsegélylyel tarthatnák fenn ; fölemlíté továbbá, miszerint a folytonos segélyzést igénylő munkaképtelen néposztály részére szükségelt könyöradomány kiosztása végett megyeszerte az oly helyzetben lévő lakosok, kiknek házi szükségeiken felül létező gabona-készletük van — az illető község jótállása mellett feleslegüknek téritvény mellett, az illető község, illetőleg központi bizottmány rendelkezése alá leendő átadása iránt az Ínséggel leginkább sújtott néposztály nevében felhivattak, s az e részben történt felhívás már ez ideig több lelkes polgárok részéről a legnemesebb áldozatkészség tettleges nyilvánításában is mutatkozott. Előterjesztő továbbá, miszerint a legnagyobb számot tevő azon néposztály érdekében, mely magát folytonosan egyedül kézi munkájával kiérdemlett napi bérével tarthatja fenn, amígy kormányszéket ismételve felkérő, hogy a tiszai 87. és 88-ik számú átmetszések, a hold-mező-vásárhely-szegedi, és a szeged-horgosszabadkai országút, úgy a még hátralévő készítetlen tiszaszabályozási töltések, valamint az alföldi vasútmunkálatok megkezdetése eszközlésével az élelem nélküli munkaképes néposztálynak napibér kiérdemlésére alkalmat nyújtani kegyeskedjék. A kisebb birtokkal biró néposztálynak az illető község által felveendő aránylagos kölcsönnek segélyezése mérvét az aratás eredménye föltételezvén.