Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-14 / 234. szám

zönsége nevében meleg szavakban köszönetet mondott. As ebéd pont két órakor kezdődött, melyen ő eminen­­ti Ás An­a a kir. Helytartó­i nagyméltóságén kívül részt vett még a magas helytartótanács, a curia, továbbá a ▼ármegye. katonai parancsnokság, városi tanács és polgárság, az egyetem, Szent-István-társulat, a plébá­niák és egyházi rendvázak, a géphajótársaság stb képviselve voltak. A felköszöntések hosszú sorát főt. Schwendtner Mihály plébános úr kezdette meg. Áradozó meleg szavakban emelt poharat 6 szentsége, ö ca. k. Apostoli Felsége, a bibornok ö főmagassága, és a k. helytartó úr ő nagyméltósága egésségére. Válogatott felköszöntések voltak ezek : egyen­­kint szűnni nem akaró iljeneket idéztek elé. A többi felköszöntések szintén örömmel fogadtattak. Erre ő nagyméltósága, a királyi Helytartó­­ emelkedett föl csengő hangon, szónoki hangnyo­­mattal körüülbelöl a következőket mondván : „Azon kitűnő, fényes szónoklatok s felköszönté­­sek után, melyeket hallani szerencsém volt, szónokolva poharat emelni nem szándékozom, csak egyszerűen egy indítványt akarok tenni, melynek még érdeme sem enyém, hanem főtisztelendő Ráth plébános úré, mert mai sz évemelő egyházi beszédének hatása alatt keletkezett ezen eszmém. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy megállapodás a világon nem létezik, s csak hangyaszorgalomnak sikerü­l a tökélyesbik­és egy nagy lépése, s azért kötelességem teljesítéséül mindig iparkodom a haladást elősegíteni; s most is e meggyő­ződés által vezéreltetve, s annak tudatában, hogy ha­zám polgárai ez iránya minden indítványt pártoland­nak, czélszerű­nek látom, midőn egy nagymű(t.­­ a sz.-háromság szobra) befejeztetett, azonnal egy új­nak alakításába fogni. E város minden nagy­sága, vagyonossága a kétségtelen vallásossága mellett a bár a hazai történelem annyi dicső fejedelmet, s nagy férfiakat mutat fel, kiknek halhatatlan érdemeit örö­kiti a hálás emlékezet, s nem bővelkedik oly emlékek­kel, melyek a vallásosságot emelni, s a történelmi ön­tudatos emlékezést láthatólag tanúsítani képesek lenné­nek. Én azt hiszem, hogy nemcsak a jelenlévők benső óhajtásának adok kifejezést, hanem e város és haza minden polgárainak szívéből szólok, midőn indítványo­zom, hogy járuljunk Szent­ István é­­­s ő apos­toli királyunk szobrának fölállításához, kinek imájára és sugallatára minden­kor szükségü­nk volt, de van leginkább jelenleg. (A zajosan előttrt éljenek a magas tró­­nok beszédét néhány perczre félbeszakították.) Igen köszönöm e pártolást,­­ nagy megnyugtatásomra szol­gál azon lelkesedés, melyet tapasztalok ; de bármely ügynek sikerére szükséges az Isten áldása. A mű, mely ma fölszenteltetett, szintén csak Isten kegyelmével léte­sült, halált hozó mirigy megszüntetésére tett szentfoga­dásból keletkezett az. Tegyünk mi is szent fogadást, hogy e szobrot felállítjuk, miszerint ő cb. k.Apo­stoli Felségének fejét első apostoli királyunk koronájával felékesitve mielőbb szem­­lélhessük, s a közjogi kérdések szeren­csés megoldását eszközölhessük; a mi csak akkor lehetséges, ha azon ellenszegülési mirigy, mely három század óta többször kitört, véglegesen el­­hárittatik, minek eszközlésében vállvetve iparkodni fo­gunk, s ezt tenni Öcs. k. Apostoli Felség? kegyes szán­dékánál fogva lelkiismeretes kötelességünk, mert ez ellenzési viszketeg nemcsak a kivánt czélt halasztja, hanem kárt szenved általa a vallásosság, az erény, a nemzeti jellem , mint számos példákból , külö­nösen a rögtönítélő bíróság alkalmazásának több megyékben még mindig szükséges voltából meg­győződhetünk. (Egyhangú élénk helyeslés). Minthogy látom az egyhangú pártolást, megragadom a lelkese­dés ezen alkalmát, — indítványozván, szíveskedjenek nevük s némi csekély összeg aláírásával e czél elő­mozdításához járulni, s engedjék, hogy mint egyes ahhoz szintén járulhassak.“ E szavakat leírhatatlan lelkesedés követte, a magas szónoknak lelkesedetten előadott szavai szivből eredvén, a szivekbe hatottak. Az aláírások gyorsan történtek, az aláirt összeg a 6000 forintot jó­val meghaladja. A mint a bibornok ö fömagassá­ga 4000 forintot jegyzett alá, a királyi helytartó úr ő nagy méltósága lelkesülve kiáltott föl : Ma­gyarország főpapja herczegileg jegyzett. — Szűnni nem akaró éljenek] A magas indítványozó foly­tatja : „Ezen eredmény , mely túlhaladja várakozáso­mat, biztosítja indítványom sikerét, s a szent czél mi­előbbi elérését, — az áldozatkész adakozóknak pedig az utókor hálás elismerését. Felkérem a tisztelt alakuló társulatot, valamint mindazokat, kik jövőben annak tagjai lesznek, tartsák e sikerdús napot emlékükben, nemkülönben igénytelen személyemet is, ki valamint késtakarva soha sem mulasztja el kötelességét teljesí­teni s a szigort csak az elutasítlatlan kényszerűség esetében alkalmazza, úgy jelenleg is szive mélyéből járni e kötelesség teljesítéséhez.* Lelkesült éljenzések követéki e nagyméltóságű előadásának befejezését, melyekbe később a plébánia­iak előtt egybegyült tengernyi nép örömriadása ve­gyült, midőn a magasztos hazafi­i indítványt és annak fényes sikerét tudomásul kapta. Ebéd után a k. hely­tartó azonnal alakuló bizottmányról gondolkozott , melyről értesülni fog a tisztelt közönség. Pénztárnokul közkívánatra M­e­d­e­c­z József úr. nagy kereskedő ne­veztetett ki. Prímás ő herczegsége és az ország kormányzó­i nagyméltósága egy kocsiban indultak a várba. A nép örömrivalgása kísérte őket. Pestnek lakói e napot nem felejtendik el. Pest, oct. 18. A „Magyar Sajtó“ 223-ik számában N.-Abony­­ból sept. 27 röl­kelt levél megemlítvén, hogy Nagy- Abonyból többen Dunapatajra mentek, az ottani, a­ár 1855-ben ásott, de azóta vizáradások által megrongált csatorna újból kiásására, gyanúsító észrevételekkel kiséri azon közlését, hogy a munkához szükséges ösz­­szegek a vizáradás által károsultak részére befolyt segélyadományokból fennmaradt 24.000 ftból utalvá­nyozta­tnak. Ha levelező fáradságot vett volna magának, vala­kitől kérdezősködni, ki a tiszti gyűléseket látogatja, vagy a „Sürgöny“ 88. és 104. számaiban a tiszti gyű­lési tudósításokat megolvasni, megérthette volna, hogy az a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben en­gedélyezett állam-sorsolásból jutott Pestmegyére 24790 ft 60 kr, mely f. évi april hóban bocsáttatott a megye rendelkezése alá, midőn is a tiszti gyűlés ezen összeg­nek Dunavecsétől kezdve Bartáig egy uj védtöltésnek, a zádori s varasti, töltések helyett új töltéseknek épí­tésére leendő fordítását elhatározván, egyszersmind 10,000 ftot a pesti, 10,000 ftot a budai takarékpénztár­ba gyümölcsözően elhelyeztetni, 4792 ft 60 krt pedig a folyó költségek fedezésére pénztári készletül megtar­tatni rendelt, s az egész ügy gyakorlati kivitelére egy tekintélyes bizottmányt nevezett ki. Hogy pedig ezen bizottmány nem szünetelt, s hogy a pénz valóban igy kezeltetett, azt mutatja a május 5 -i tiszti gyűlésről a „Sürgöny" 104 ik számában közlött tudósítás. Teljesen haszontalan fáradságot vett tehát magá­nak a levelező, midőn ezen Ügyben, mely a legnagyobb nyilvánossággal tárgyaltatott, mysticas gyanúsítások­nak vélte alapját lelhetni. Hogy pedig azt hol vette a levelező, hogy hat forint kívántatik naponta a munkások mellé adott hi­vatalnokoknak, azt talán maga sem tudná megmon­dani; megnyugtatásául azonban értesíthetjük, hogy egy számadó felügyelő van egy forint napibérrel a munkásoknál alkalmazva ; a felügyeletet és számadást pedig talán a bölcs levelező sem fogja fölöslegesnek s a napidíjat túlságosnak találni? 11,120 volt, az a most lefolytban már közel tizennyolcz szerre emelkedett. (Vége köv.) I Tnp­­ajdonságok. “Erzsébet Császárné ő Felsége szá­mára — mint a „P. Li“ írja — Alter és Kiss, itteni di­­vatkereskedésében egy k­laszin bársony mente, egy fekete selyem­attisz és egy fehér selyem otthonba (mely lovag­­ruhául használható) rendeltettek meg. “Zsófia főherczegasszony ő cs. fensége a bo­­lizsi tűzkárosult község gyámolitásira 200 ftot kegyeske­dett a magyar udv. kanczellárhoz küldeni. • A debreczeni kir. váltó törvényszék elnöke K­a­­r­a­p Sándor f. hó 9-kén élete 68-dik évében megha­­lálozott. “A bibornok h­g-p­rimás ő eminentiájz f. hó 12-kén ismét visszautazott Esztergomba. • A k. helytartó gr. Pálffy Mór ő excla Utal in­dítványozott „ex voto“ építendő ezt. István-szoborra a belv. plébános főtiszt. Schwendtner urnál adott diszebéd alkalmával az aláirt összeg 6400 ft, mely bibornok bg prímás ur ő eminentiája által 4000 fttal kezdetvén meg, hozzájárultak még : a kir. helytartó ur ő exoja, Lipthay szimz. püspök, Szántóffy kanonok és Medecz József nagy­kereskedő egyenkint 200 fttal, Danielik czimz. püspök, Kovács és Biró praelatusok, Szabó József kanonok, Mel­­czer István kir. személynök s Péch F F­erencz helytartó­­sági alelnök­­i excja, Schwendtner plébános egyenkint 100 fttal, Ságody alpolgármester 90 (melyből 40 ftot fiai ne­vében irt alá) főispáni helyettes Kapy Edward, Worafka József cs. k. kormánytanácsos, Krászonyi József főpol­gármester, Klempa prépost, Stockinger egyetemi dékán, Somogyi Károly, Koller Lajos lovag százados, Perger Ig­­nács, dr. Burghardt Ferenci, Staffenberger István, Hal­tig András szobrász 50 fttal, Fink Károly plébános 4 aranynyal, gr. Nyári, primási irodaigazgató 25 fttal, Paulo­­vicz kir. tanácsos és budai polgármester, Tölgyessy vá­­rosbiró, Ráth József plébános, dr. Kőnek, dr. Toldy Fe­renci, Sujánszky prépost, Kriegler iskola­igazgató egyen­­kint 20 fttal, Pirgstaller kegyesrendi főnök, Ferro Domo­kos dunagőzhajózási felügyelő, Déry plébános, Jedlik rektor magnificus, Rómer Flóris igazgató, Brunner János és Gimperl Alajos városi tanácsnok egyenkint 10, — végre Panfili kapitány, Pollák tanár, Winter segédlelkész, Roder Alajos tanár és kanonok és Dank Agap atya guar­­dian 5—6 forinttal. — Pest, Pilis és Solt t. e. vármegyék tisztiszéke f. hó 15-én d. e. 9 órakor fog Pest szab. kir. fővárosában megtartatni. Bővebben megyei élet rovatunk alatt. “A helv. hitv. ev. egyház közgyűlése b. Vay Miklós ás főtiszt Nagy Mihály Ruperintendens kettős elnöksége alatt f. dé 8-kán nyittatott meg, mely alkalommal a világi elnök azon eseményeket vázolta, melyek az egyház bé­kejében három év óta történtek. A convent időről-időre való összeülésére nézve hosszabb vita után elhatározta­tott, hogy a convent ne rendesen minden évben, hanem csupán esetről esetre jöjjön össze, ha azt egy superinten­­dentia indítványozza és egy másik superintendentia támo­gatja. — Az ágost. evang. egyház conventjének átírása, melyben több rendbeli sérelmeinek és felterjesztvényeinek támogatását kéri a református egyház részéről, az egyes superintendentiák kiváló figyelmébe ajánltatott. A 9-diki ülés nagyobb részét az érettségi vizsgák ügyében a nagy­­méltó helytartótanács által közelebb kibocsátott intimátum feletti vita foglalta el, d­e részben a tiszán inneni super­­intendentiának ezen ügyben hozott határozata nyerte meg a convent többségi szavazatát. A tiszántúli kerületi convent t. i. nem abban találta a sérelmet, hogy a neve­zett bocsátvány érettségi vizsgákat tűz ki, mint inkább abban, hogy a gymnasiumok szervezetét is kétségbe lát­szik vonni. Érettségi vizsgák (fölvételi vizsgák czime alatt) azelőtt is tartottak, és a két­ convent elvileg nincs ellenük, hanem azt kívánja, hogy itt is tekintet legyen a protestáns autonómiára és sajátos iskolai szerkezetére. * Szabó Jozefa vidéki színésznő tegnapelőtt mutatta be magát harmadik szerepében a nemz. színház közönsége előtt. Az „átváltozott macska“ czímű­ Operette adatott, melyet a nemz. színpadon a franczia operette-társaság előadásaiból és a német színpadról Kratz k. a. vendégjá­tékaiból ismerünk. Szabó Jozefa k. a. már nagyon ma­gasra vont énekhangjánál fogva is hivatva látszik lenni ezen nyávogó szerepre és midőn a „miaut“ hármasban énekelték, a macska-couplet tökéletes volt. Játéka a kis­asszonynak könnyű és eleven, s ezzel jóformán meg is nyerte a közönség tetszését, mely őt a darab végével há­romszor kitapsolta. Énekére még igen nagy gondot kell fordítania, míg e részben jobb mintáit ezen szerepben el­éri. Környezetéből csupán Köszegbi felelt meg feladatá­nak, mint átöltözött indus bűvész; ő a „Kling-kling“ dalt sok humorral és jól énekelte. Az Operette, úgy látszik, a nem egészen kielégítő előadás mellett is tetszett, azon­ban egyben mégis kétkedünk, ha várjon ily „miau“-dara­­bocskák megegyeznek-e a nemzeti színház rendeltetésé­vel és méltóságával. Nézetünk szerint az ilyeket, miután népszínházunk van, helyesebb volna ennek átengedni. * A budai népszínház homlokzatának kiépítése 2938 ftba kerül, — melyhez e színház tagjai fizetésükből 300 forinttal járultak. A többi az intézet pártfogóitól vára­tik. — A berlini udvari színpadon Bulyovszky Lilla második szerepével mint Julia, Shakespeare Romeo és Júliájában, a berlini lapok öszhangzó ítelete szerint nagy sikert aratott. E szerepe után az előbb dicséretük­ben tartózkodóbb lapokban is nagy fordulat vehető észre. * Mint Fogarasból írják, Nagysinken múlt sept. hó 26-án hamis pénzverdére akadtak, s a fogarasi tör­vényszéknek sept. 29 én 13 darab formát mutattak be, melyekben a hamis pénzdarabokat csinálták. Közel ezer darab különböző nemű ezüstpénz készletet is találtak, me­lyek oly bőven voltak utánozva, hogy csak a könnyűség árulja el. A pénzkészítéshez főleg czinket, aztán ezüst kanalakat és kannákat használtak. Egy sütönő özvegy asszony és két napszámos el vannak fogva.­­ Az „Erdélyi posta“ írja: A bányakapitányságok feladata évenként kimutatást készíteni a körükben eső bá­­nyaüzlet terjedelméről, s azt a kereskedelmi ministérium elé terjeszteni, a­hol összesítve sajtó alá kerülnek. A m. ministerium tavalyi közleményéből érdekesnek látjuk a következő adatokat kivonni. A jelentés 1861-ről szól. E szerint az erdélyi bányászat a mondott évben közel 41/5 millió négyszög­öl területen folyt, a­melyből egyharmad kincstári, kétharmad magán­tulajdon volt. Az arany- és ezüst­bányászat 2 millió 300 ezer, a vasbányászat 816 ezer, a kőszén 614 ezer, ezenkívül 561 ezer élen napfé­nyen folyt a bányászat. Szabad kutatás volt engedve 459. A munkások száma 11,743 volt; ebből 9512 férfi, 287 nő és 1944 gyermek ; a könnyű és nehéz sérülések száma 48-ra ment, s ebből 10 halálos volt. A munkások szokott segélypénztárának állása 386,896 ft 50 kr.­­ A bányák műkészü­letei közt felsorolható 14 ezer öl vas- és 41 ezer öl fa­pálya. Húzógép volt 25 állati erőre, s 3 vismeritő­­gép vizerőre. Termü 12,700, hengerpár 8 volt. A magas kemenczék száma 13, félmagas és más közönséges ke­­mencze 21. Az ezen területről és ez erővel nyert termelés mennyisége és értéke következő: A mely termelés összes értéke 2,215,681 ftot tesz, s miután az összes birodalom bányászati termelésének ér­téke 45 millió körül áll, Erdély az értéknek (a só­bányá­szaton kivül) 22-dik részét adja. Sót 1861-ben 886,798 mázsát termelt, 4,121,235 ft értékkel. * Érsekújváron a f. hó 7-kén dühöngött tűzvész al­kalmával a primási magtár is a lángok martaléka lett, s mint az „Esztergomi Újság“ közli, körülbelöl 13,000 m. gabona ment kárba. Még egy örök mozgony. A „K. K.“ szerint Er­délyben is rájöttek az örök mozgony titkára, feltalálója Sera László. kincstári magán termelés Értéke Arany bécsi font 613*/,o 1418%,1,371,711 ft Ezüstn 2659*/10 606’/,„ 146,961 „ Nyers vas mázsa 54347 28,340 260,659 „ Öntött vasr 4061 7453 96,660 „ Barna szén­ 37,308 3462 „ Réza 1133 2861 275,289 „ Ólomn 1503— 24,048 „ Ólommáz* 2092— 33,472 „ Higanyn 2*/1. 411 „ Országgyűlési ügyek Erdélyből. Nagy-Szeben, oet. 9. A mai (XLIII). ülésben a közelebbi ülés román jegyzőkönyve felolvastatván és hitelesíttetvén, áttér a gyűlés a napirenden lévő tárgyra, a követküldés­­re a birodalmi tanácsba. Némelyek ugyan a vita befejezését sürgetik, de a többség annak tovább­folytatását óhajtván, elnök szót ad a még följegyzett szónokoknak. PuskariusA szőnyegen lévő tárgy a tegnapi szónokok által merőben ki lévén már merítve, csak igen keveset kíván szólani, legkivált azért, mert a bi­rodalmi tanácsba leendő követküldés iránt osztatlan az óhajtás, s ha egyes eltérő nézetek nyilvánultak is, csak a kormány jelen fölhívásának alakja ellen voltak irányozva, s nem lényegesek, ő sem Wittstock, sem Ob­ert, sem pedig Fogarassy nézeteit, miket a követküldés ad hoc természetére nézve kifejeztek, nem pártolja, miután a két pátens be van czikkelyez­­ve; az ad hoc csak a választás módjára vonatkoz­­hatik. A fejedelmi felhívásban nem látja az alkotmá­nyosság mellőzését, eléggé biztosítva van az abban a vörös bársony közötű arany pecsétes két diplomában. Azután gondoljuk meg azt is, — úgymond — hogy a februári pátens azon eshetőségről is gondoskodott, ha nem akarnánk felmenni a birodalmi tanácsba, a köz­vetlen választások a kormány rendelkezésére állanak. Siessünk tehát, oda fenn várnak, 24 órai halogatás is sok. Immár a birodalom érdekei sürgetnek és mi még is vesztegetjük az időt, de lana caprina folyta­tott vitánkkal, s úgy teszünk mint a menyasszony, a ki akkor vonakodik, mikor­ már templomba viszik. A nép szemei ránk vannak függesztve, tőlünk vár kön­­nyebbülést, tegyük tehát valósággá a közmondást: bis dat qui cito dat ! — Még el akarja mondani, hogy a képviseletnek a birodalmi tanácsban a nemzeti érdekek szerint kell történnie, de az elnök figyelmezteti, hogy ez nincs napirenden. Schmidt Konrád nem osztja azon nézetet, hogy a kormány az alkotmányos formákat megsértette volna.­­ A februári alkotmány nem nyílt kérdés az egyes tartományokra nézve, mert ezeknek csak biro­dalmi alkotmány vagy absolutisticus provizórium közt lehet választásuk. Erdély még csak most van azon kedvező hely­zetben, hogy követeit a birodalmi tanácsba küldhesse; minthogy a két út közül, melyek által valamely ország magát abban képviseltetheti, az egyik, t.i. a direct vá­lasztás aligha lett volna kedvező eredményű, de a másik it, t. i. országgyűlés általi követküldés, csak ily hosszas idő után volt ily sikeresen előkészíthető. — Nem áll azon tegnapi megjegyzés, hogy a birodalmi tanácsban magában is kérdésbe lehetne hozni az erdélyi birodalmi tanácsosok választási módjának alkotmá­nyos szempontbóli hiányosságát, mert ha ez megtör­ténnék, akkor a birodalmi tanács az erdélyi alkot­mány és országgyűlés illetékességébe vágna, a­mit attól pedig nem remél. (Bravo 1) — Az üres padokrai utalást és a távollévők lehető óvását nem veheti figye­lembe, mert a választókerületeknek háromszor adatott alkalom képviseltetésükre, de ezek mindig oly férfia­kat választottak, kik nem akarnak megjelenni. — Pártolja a bizottmányi javaslatot és a k­e­r­t módosít­ván­y­át. A vita befejezése sürgettetvén, a bizottmány ja­vaslata mellett feljegyzettek Zimmermannt vá­lasztották, ellene csupán Gaetanu volt felírva. G a­e t­a­n­u megjegyzi, hogy az alkotmányosság­nak nem csak a formája, hanem a lényege is meg van sértve a jelen felhívás által, azért nem helyesli, hogy már most megválasztassanak a birodalmi tanácsba. A birodalom lajthántúli tartományaiban e követküldés módja véglegesen rendezve van, ott minden érdek el­küldi képviselőjét, úgy a landtagokból, valamint a választó­kerületekből; nálunk ez még nincs meg. A je­lenlegi követküldés tehát az innen és onnan felhozott okok által sehogy sincs indokolva. Erdélynek meg­vannak a maga ideiglenes országgyűlési alapszabályai, legjobb lesz, ha a kormány ezekhez tartja magát, s be­várja, míg e tárgy felett a 4-ik kir. előterjesztés foly­tán positív törvényezikk jő létre. Pártolja Wittstock és O­b­e­r­t módosítványait. Zimmermann az ügy égető volta miatt a vá­lasztást mielőbb kívánja véghezvitetni. Az ország nem várhat, ha valaki, akkor legfölebb a financzminister várhatna, miután a képviselve nem lévő országokról a februári pátens 13 dik­t­a szerint intézkedhetik. — Eddig élő vak engedelmesség volt az austriai alattva­ló sorsa; most lejárt annak ideje, mi­előbb élvez­zük tehát az alkotmányos jogot. — Az alkotmányos formák megsértéséről­ állítás nem alapos, miután ily sértés csak meglévő törvényen ejthető, pedig a bi­rodalmi tanácsosok választási módjáról nincs erdélyi törvény. — Erdélynek Magyarországhozi viszonyai­ról tegnap tartott előadásra nézve (Fogarassy) meg­jegyzi, hogy ily beszédnek az 1861 diki pesti or­szággyűlésen kellett volna tartatnia, akkor nem ömlött volna az ottani vita ágyú torkába, midőn az or­szággyűlés az értekezés fonalát megszakasztottnak nyi­latkoztatta. — Erre szóló igen hosszas közjogi deduc­­tiókba mélyed, melynek folytán azt igyekszik feltün­tetni, mintha Erdély és a magyar szent korona többi tagjai közt mindig csupán personális unió létezett volna. — Idézi az 1848-iki nyelvi törvényeket és azt mondja, hogy már csak ezeknek fentartása is lehetlenné teszi Erdélynek Magyarhonnak­ transactió­­ját. Erdély csak egy hatalmas birodalomhozi tartozása által állhat fen; Magyarország pedig a dualismus által csak gyengíti a birodalmat. — Egyezkedés Magyaror­szággal csak az oet. diploma terén jöhet létre. Az eb­ben megalapított alkotmányhoz hasonlót elfogadtak volna a magyar és erdélyi főurak 1852-ben, mint az az ő­felségének beadott felterjesztvényekben ki van fejezve. — Végül pártolja a bizottmányi javas­latot.­ Binder (előadó) újból összefoglalja a bizott­mányi javaslat mellett és ellen felhozott észrevételeket. Obert és Wittstock indítványát a részletes vitánál kí­vánja szavazás alá bocsáttatni. — A távollévőkre a utalást nem látja helyén és tekintetbe vehetőnek. — Ajánlja a bizottm­ányi javaslatot a részletes vitatkozás alapjául. Schnell azon semleges megjegyzést teszi, hogy az üres padokra nézve tegnap ejtett szavainak nem azon értelmet kívánta adni, a­milyenben azok ér­tettek. Ő csak arra akart figyelmeztetni, hogy a kir. leirat felolvasásakor nyilvánult örömöt nem lehet álta­lánosnak tekinteni. Az Obert és Wittstock indítványa feletti határozás a részletes tárgyalásra halasztatott. Az általános vita befejeztetett. Olvastatik a bizottmányi javaslat A. pontja, mely szerint a választás a kir. leiratban felhozott módon elő­ször az 1., 2., 4., 5., 7. és 8-ik osztályban s azután a teljes országgyűlésben a hiányzó 3. és 6-ik osztály he­lyett történik. F a­b i­n i indítványára azonban hosszas vita folytán épen a megfordított választási rend fogadtatott el. Először választ tehát az országgyűlés a hiányzó osztályok helyett, azután választ a 7. és 8 ik osztály (a regalisták), végre a többi osztály. E határozat értelmében változtatta­tik meg a B. pont is, melyben az egyidejűleg választó két-két osztály van összeállítva. A javaslat C. pontjába, mely szerint a választás eredménye egy felterjesztésben ő Felségének tudomá­sára hozandó, Obert indítványa felvétetett, (Wittstocké kisebbségben maradt), továbbá Katin indítványa, hogy Ő Felsége megkeressék, miszerint az erdélyi követek­nek a birodalmi tanácsba ki léte közben a többi kir. előterjesztvény a bizottmányokhoz leküldessék. Ezután elnök olvassa a kir. biztosnak átiratát, melyben az országgyűlésnek tudomására hozza, hogy ő Felsége által a birodalmi tanács felső házába a kö­vetkező országgyűlési tagok hivattak meg, u. m.: gróf B­é­­­d­i György, az erdélyi országos pénzügyigazga­tóság elnöke, v. b. t. 1.; gr. N­e­m­e­s János, az erdélyi k. főkormányszék alelnöke, v. b. 1.1.; Fogarassy Mihály, nagyváradi kanonok és ez. püspök; b. Bruckenthal, ny. udvari tanácsos. Rosen­­f­e­l­d pénzügyministeri osztályfőnök és v. b. t. t.; Binder Mihály, az ágostai kittiek superintendence; Sterca Stulutiu Sándor conte, görög kath. érsek és v. b. t. t.; S­­­a­g­u­n­a Endre, gör. kel. püs­pök és v. b. t. t.s végre P­o­p­p Zenobius, bankigaz­gató. — A kinevettetésről az egyes tagok azonban külön is fognak értesülni. — A kinevezettek megélje­keztettek. Zimmermann azt kívánja, hogy a közlés tudomásul vétele a jegyzőkönyvben csak egyszerűen említtessék meg és kijelenti, hogy valamint elvbarátai, úgy ő maga is bizton várta , hogy a szász nemzet grófja is meg fog hivatni a birodalmi tanács felsőházába; várták ezt ama nagy szolgálatok némi elismeréséül, melyeket a szász nemzet az uralkodóház s az öszbiro­­dalomnak tett és a melyekről mind megannyi austriai fejedelem a jelen Felséggel együtt oly dicsérőleg nyi­latkozott. Többen kívánnak szólni, de elnök kijelenti, hogy e tárgyhoz nem adhat szót,­­ minthogy Zimmermann nyilatkozata sem volt helyén. B­u­d­a­ck­e­r interpellátiót nyújt be a főkor­­mányszékhez az iránt, hogy igaz-e azon hít, hogy a kormány az út- és bidvámot vissza akarja állítni ? — Az interpelláló a főkormányszékhez fog juttatni. Schnell a brassói kereskedő kamarának kér­vényét nyújtja be, melyben a kereskedő testületeknek mind az országgyűlésbe, mind a birodalmi tanácsba való választásoknál tekintetbe vételét kéri. — A kér­­vényi bizottmányhoz, utasittatik. Lászlóffy és társai törvényjavaslatot nyúj­tanak be az örmény nemzet s az ö­rmény kath. vallás beczikkelyezése iránt. -- Kinyomatni s annak idején napirendre tűzetni határoztatott. Ülés vége d. u. 2­­. órakor. Holnap ülés. Napirend: a birodalmi tanácsba kül­dendő követek választása. R. F. I. -Nagy-Szeben, okt. 10. A mai (XILIV.) ülésben a múlt ülés jegyzőkönyve helybenhagyatott. Napirenden volt ezután a birodalmi tanácsba küldendő követek választása. Brantsch azon indítványt teszi, hogy a teljes házból választandó 6 tagra a szavazatok a 3 nemzeti­ségre való tekintettel adassanak be, úgy hogy minden nemzetiségből kettő-kettő választassék. Elnök figyelmezteti indítványozót, hogy 4 nem­­­zetiséget kellene ilyképen tekintetbe venni, mert a magyar és székely, habár ugyanazon nyelven szól is, külön-külön nemzet.

Next