Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-14 / 234. szám
zönsége nevében meleg szavakban köszönetet mondott. As ebéd pont két órakor kezdődött, melyen ő eminenti Ás Ana a kir. Helytartói nagyméltóságén kívül részt vett még a magas helytartótanács, a curia, továbbá a ▼ármegye. katonai parancsnokság, városi tanács és polgárság, az egyetem, Szent-István-társulat, a plébániák és egyházi rendvázak, a géphajótársaság stb képviselve voltak. A felköszöntések hosszú sorát főt. Schwendtner Mihály plébános úr kezdette meg. Áradozó meleg szavakban emelt poharat 6 szentsége, ö ca. k. Apostoli Felsége, a bibornok ö főmagassága, és a k. helytartó úr ő nagyméltósága egésségére. Válogatott felköszöntések voltak ezek : egyenkint szűnni nem akaró iljeneket idéztek elé. A többi felköszöntések szintén örömmel fogadtattak. Erre ő nagyméltósága, a királyi Helytartó emelkedett föl csengő hangon, szónoki hangnyomattal körüülbelöl a következőket mondván : „Azon kitűnő, fényes szónoklatok s felköszöntések után, melyeket hallani szerencsém volt, szónokolva poharat emelni nem szándékozom, csak egyszerűen egy indítványt akarok tenni, melynek még érdeme sem enyém, hanem főtisztelendő Ráth plébános úré, mert mai sz évemelő egyházi beszédének hatása alatt keletkezett ezen eszmém. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy megállapodás a világon nem létezik, s csak hangyaszorgalomnak sikerül a tökélyesbikés egy nagy lépése, s azért kötelességem teljesítéséül mindig iparkodom a haladást elősegíteni; s most is e meggyőződés által vezéreltetve, s annak tudatában, hogy hazám polgárai ez iránya minden indítványt pártolandnak, czélszerűnek látom, midőn egy nagymű(t. a sz.-háromság szobra) befejeztetett, azonnal egy újnak alakításába fogni. E város minden nagysága, vagyonossága a kétségtelen vallásossága mellett a bár a hazai történelem annyi dicső fejedelmet, s nagy férfiakat mutat fel, kiknek halhatatlan érdemeit örökiti a hálás emlékezet, s nem bővelkedik oly emlékekkel, melyek a vallásosságot emelni, s a történelmi öntudatos emlékezést láthatólag tanúsítani képesek lennének. Én azt hiszem, hogy nemcsak a jelenlévők benső óhajtásának adok kifejezést, hanem e város és haza minden polgárainak szívéből szólok, midőn indítványozom, hogy járuljunk Szent István és ő apostoli királyunk szobrának fölállításához, kinek imájára és sugallatára mindenkor szükségünk volt, de van leginkább jelenleg. (A zajosan előttrt éljenek a magas trónok beszédét néhány perczre félbeszakították.) Igen köszönöm e pártolást, nagy megnyugtatásomra szolgál azon lelkesedés, melyet tapasztalok ; de bármely ügynek sikerére szükséges az Isten áldása. A mű, mely ma fölszenteltetett, szintén csak Isten kegyelmével létesült, halált hozó mirigy megszüntetésére tett szentfogadásból keletkezett az. Tegyünk mi is szent fogadást, hogy e szobrot felállítjuk, miszerint ő cb. k.Apostoli Felségének fejét első apostoli királyunk koronájával felékesitve mielőbb szemlélhessük, s a közjogi kérdések szerencsés megoldását eszközölhessük; a mi csak akkor lehetséges, ha azon ellenszegülési mirigy, mely három század óta többször kitört, véglegesen elhárittatik, minek eszközlésében vállvetve iparkodni fogunk, s ezt tenni Öcs. k. Apostoli Felség? kegyes szándékánál fogva lelkiismeretes kötelességünk, mert ez ellenzési viszketeg nemcsak a kivánt czélt halasztja, hanem kárt szenved általa a vallásosság, az erény, a nemzeti jellem , mint számos példákból , különösen a rögtönítélő bíróság alkalmazásának több megyékben még mindig szükséges voltából meggyőződhetünk. (Egyhangú élénk helyeslés). Minthogy látom az egyhangú pártolást, megragadom a lelkesedés ezen alkalmát, — indítványozván, szíveskedjenek nevük s némi csekély összeg aláírásával e czél előmozdításához járulni, s engedjék, hogy mint egyes ahhoz szintén járulhassak.“ E szavakat leírhatatlan lelkesedés követte, a magas szónoknak lelkesedetten előadott szavai szivből eredvén, a szivekbe hatottak. Az aláírások gyorsan történtek, az aláirt összeg a 6000 forintot jóval meghaladja. A mint a bibornok ö fömagassága 4000 forintot jegyzett alá, a királyi helytartó úr ő nagy méltósága lelkesülve kiáltott föl : Magyarország főpapja herczegileg jegyzett. — Szűnni nem akaró éljenek] A magas indítványozó folytatja : „Ezen eredmény , mely túlhaladja várakozásomat, biztosítja indítványom sikerét, s a szent czél mielőbbi elérését, — az áldozatkész adakozóknak pedig az utókor hálás elismerését. Felkérem a tisztelt alakuló társulatot, valamint mindazokat, kik jövőben annak tagjai lesznek, tartsák e sikerdús napot emlékükben, nemkülönben igénytelen személyemet is, ki valamint késtakarva soha sem mulasztja el kötelességét teljesíteni s a szigort csak az elutasítlatlan kényszerűség esetében alkalmazza, úgy jelenleg is szive mélyéből járni e kötelesség teljesítéséhez.* Lelkesült éljenzések követéki e nagyméltóságű előadásának befejezését, melyekbe később a plébániaiak előtt egybegyült tengernyi nép örömriadása vegyült, midőn a magasztos hazafii indítványt és annak fényes sikerét tudomásul kapta. Ebéd után a k. helytartó azonnal alakuló bizottmányról gondolkozott , melyről értesülni fog a tisztelt közönség. Pénztárnokul közkívánatra Medecz József úr. nagy kereskedő neveztetett ki. Prímás ő herczegsége és az ország kormányzói nagyméltósága egy kocsiban indultak a várba. A nép örömrivalgása kísérte őket. Pestnek lakói e napot nem felejtendik el. Pest, oct. 18. A „Magyar Sajtó“ 223-ik számában N.-Abonyból sept. 27 rölkelt levél megemlítvén, hogy Nagy- Abonyból többen Dunapatajra mentek, az ottani, aár 1855-ben ásott, de azóta vizáradások által megrongált csatorna újból kiásására, gyanúsító észrevételekkel kiséri azon közlését, hogy a munkához szükséges öszszegek a vizáradás által károsultak részére befolyt segélyadományokból fennmaradt 24.000 ftból utalványoztatnak. Ha levelező fáradságot vett volna magának, valakitől kérdezősködni, ki a tiszti gyűléseket látogatja, vagy a „Sürgöny“ 88. és 104. számaiban a tiszti gyűlési tudósításokat megolvasni, megérthette volna, hogy az a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben engedélyezett állam-sorsolásból jutott Pestmegyére 24790 ft 60 kr, mely f. évi april hóban bocsáttatott a megye rendelkezése alá, midőn is a tiszti gyűlés ezen összegnek Dunavecsétől kezdve Bartáig egy uj védtöltésnek, a zádori s varasti, töltések helyett új töltéseknek építésére leendő fordítását elhatározván, egyszersmind 10,000 ftot a pesti, 10,000 ftot a budai takarékpénztárba gyümölcsözően elhelyeztetni, 4792 ft 60 krt pedig a folyó költségek fedezésére pénztári készletül megtartatni rendelt, s az egész ügy gyakorlati kivitelére egy tekintélyes bizottmányt nevezett ki. Hogy pedig ezen bizottmány nem szünetelt, s hogy a pénz valóban igy kezeltetett, azt mutatja a május 5 -i tiszti gyűlésről a „Sürgöny" 104 ik számában közlött tudósítás. Teljesen haszontalan fáradságot vett tehát magának a levelező, midőn ezen Ügyben, mely a legnagyobb nyilvánossággal tárgyaltatott, mysticas gyanúsításoknak vélte alapját lelhetni. Hogy pedig azt hol vette a levelező, hogy hat forint kívántatik naponta a munkások mellé adott hivatalnokoknak, azt talán maga sem tudná megmondani; megnyugtatásául azonban értesíthetjük, hogy egy számadó felügyelő van egy forint napibérrel a munkásoknál alkalmazva ; a felügyeletet és számadást pedig talán a bölcs levelező sem fogja fölöslegesnek s a napidíjat túlságosnak találni? 11,120 volt, az a most lefolytban már közel tizennyolcz szerre emelkedett. (Vége köv.) I Tnpajdonságok. “Erzsébet Császárné ő Felsége számára — mint a „P. Li“ írja — Alter és Kiss, itteni divatkereskedésében egy klaszin bársony mente, egy fekete selyemattisz és egy fehér selyem otthonba (mely lovagruhául használható) rendeltettek meg. “Zsófia főherczegasszony ő cs. fensége a bolizsi tűzkárosult község gyámolitásira 200 ftot kegyeskedett a magyar udv. kanczellárhoz küldeni. • A debreczeni kir. váltó törvényszék elnöke Karap Sándor f. hó 9-kén élete 68-dik évében meghalálozott. “A bibornok hg-primás ő eminentiájz f. hó 12-kén ismét visszautazott Esztergomba. • A k. helytartó gr. Pálffy Mór ő excla Utal indítványozott „ex voto“ építendő ezt. István-szoborra a belv. plébános főtiszt. Schwendtner urnál adott diszebéd alkalmával az aláirt összeg 6400 ft, mely bibornok bg prímás ur ő eminentiája által 4000 fttal kezdetvén meg, hozzájárultak még : a kir. helytartó ur ő exoja, Lipthay szimz. püspök, Szántóffy kanonok és Medecz József nagykereskedő egyenkint 200 fttal, Danielik czimz. püspök, Kovács és Biró praelatusok, Szabó József kanonok, Melczer István kir. személynök s Péch F Ferencz helytartósági alelnöki excja, Schwendtner plébános egyenkint 100 fttal, Ságody alpolgármester 90 (melyből 40 ftot fiai nevében irt alá) főispáni helyettes Kapy Edward, Worafka József cs. k. kormánytanácsos, Krászonyi József főpolgármester, Klempa prépost, Stockinger egyetemi dékán, Somogyi Károly, Koller Lajos lovag százados, Perger Ignács, dr. Burghardt Ferenci, Staffenberger István, Haltig András szobrász 50 fttal, Fink Károly plébános 4 aranynyal, gr. Nyári, primási irodaigazgató 25 fttal, Paulovicz kir. tanácsos és budai polgármester, Tölgyessy városbiró, Ráth József plébános, dr. Kőnek, dr. Toldy Ferenci, Sujánszky prépost, Kriegler iskolaigazgató egyenkint 20 fttal, Pirgstaller kegyesrendi főnök, Ferro Domokos dunagőzhajózási felügyelő, Déry plébános, Jedlik rektor magnificus, Rómer Flóris igazgató, Brunner János és Gimperl Alajos városi tanácsnok egyenkint 10, — végre Panfili kapitány, Pollák tanár, Winter segédlelkész, Roder Alajos tanár és kanonok és Dank Agap atya guardian 5—6 forinttal. — Pest, Pilis és Solt t. e. vármegyék tisztiszéke f. hó 15-én d. e. 9 órakor fog Pest szab. kir. fővárosában megtartatni. Bővebben megyei élet rovatunk alatt. “A helv. hitv. ev. egyház közgyűlése b. Vay Miklós ás főtiszt Nagy Mihály Ruperintendens kettős elnöksége alatt f. dé 8-kán nyittatott meg, mely alkalommal a világi elnök azon eseményeket vázolta, melyek az egyház békejében három év óta történtek. A convent időről-időre való összeülésére nézve hosszabb vita után elhatároztatott, hogy a convent ne rendesen minden évben, hanem csupán esetről esetre jöjjön össze, ha azt egy superintendentia indítványozza és egy másik superintendentia támogatja. — Az ágost. evang. egyház conventjének átírása, melyben több rendbeli sérelmeinek és felterjesztvényeinek támogatását kéri a református egyház részéről, az egyes superintendentiák kiváló figyelmébe ajánltatott. A 9-diki ülés nagyobb részét az érettségi vizsgák ügyében a nagyméltó helytartótanács által közelebb kibocsátott intimátum feletti vita foglalta el, de részben a tiszán inneni superintendentiának ezen ügyben hozott határozata nyerte meg a convent többségi szavazatát. A tiszántúli kerületi convent t. i. nem abban találta a sérelmet, hogy a nevezett bocsátvány érettségi vizsgákat tűz ki, mint inkább abban, hogy a gymnasiumok szervezetét is kétségbe látszik vonni. Érettségi vizsgák (fölvételi vizsgák czime alatt) azelőtt is tartottak, és a két convent elvileg nincs ellenük, hanem azt kívánja, hogy itt is tekintet legyen a protestáns autonómiára és sajátos iskolai szerkezetére. * Szabó Jozefa vidéki színésznő tegnapelőtt mutatta be magát harmadik szerepében a nemz. színház közönsége előtt. Az „átváltozott macska“ czímű Operette adatott, melyet a nemz. színpadon a franczia operette-társaság előadásaiból és a német színpadról Kratz k. a. vendégjátékaiból ismerünk. Szabó Jozefa k. a. már nagyon magasra vont énekhangjánál fogva is hivatva látszik lenni ezen nyávogó szerepre és midőn a „miaut“ hármasban énekelték, a macska-couplet tökéletes volt. Játéka a kisasszonynak könnyű és eleven, s ezzel jóformán meg is nyerte a közönség tetszését, mely őt a darab végével háromszor kitapsolta. Énekére még igen nagy gondot kell fordítania, míg e részben jobb mintáit ezen szerepben eléri. Környezetéből csupán Köszegbi felelt meg feladatának, mint átöltözött indus bűvész; ő a „Kling-kling“ dalt sok humorral és jól énekelte. Az Operette, úgy látszik, a nem egészen kielégítő előadás mellett is tetszett, azonban egyben mégis kétkedünk, ha várjon ily „miau“-darabocskák megegyeznek-e a nemzeti színház rendeltetésével és méltóságával. Nézetünk szerint az ilyeket, miután népszínházunk van, helyesebb volna ennek átengedni. * A budai népszínház homlokzatának kiépítése 2938 ftba kerül, — melyhez e színház tagjai fizetésükből 300 forinttal járultak. A többi az intézet pártfogóitól váratik. — A berlini udvari színpadon Bulyovszky Lilla második szerepével mint Julia, Shakespeare Romeo és Júliájában, a berlini lapok öszhangzó ítelete szerint nagy sikert aratott. E szerepe után az előbb dicséretükben tartózkodóbb lapokban is nagy fordulat vehető észre. * Mint Fogarasból írják, Nagysinken múlt sept. hó 26-án hamis pénzverdére akadtak, s a fogarasi törvényszéknek sept. 29 én 13 darab formát mutattak be, melyekben a hamis pénzdarabokat csinálták. Közel ezer darab különböző nemű ezüstpénz készletet is találtak, melyek oly bőven voltak utánozva, hogy csak a könnyűség árulja el. A pénzkészítéshez főleg czinket, aztán ezüst kanalakat és kannákat használtak. Egy sütönő özvegy asszony és két napszámos el vannak fogva. Az „Erdélyi posta“ írja: A bányakapitányságok feladata évenként kimutatást készíteni a körükben eső bányaüzlet terjedelméről, s azt a kereskedelmi ministérium elé terjeszteni, ahol összesítve sajtó alá kerülnek. A m. ministerium tavalyi közleményéből érdekesnek látjuk a következő adatokat kivonni. A jelentés 1861-ről szól. E szerint az erdélyi bányászat a mondott évben közel 41/5 millió négyszögöl területen folyt, amelyből egyharmad kincstári, kétharmad magántulajdon volt. Az arany- és ezüstbányászat 2 millió 300 ezer, a vasbányászat 816 ezer, a kőszén 614 ezer, ezenkívül 561 ezer élen napfényen folyt a bányászat. Szabad kutatás volt engedve 459. A munkások száma 11,743 volt; ebből 9512 férfi, 287 nő és 1944 gyermek ; a könnyű és nehéz sérülések száma 48-ra ment, s ebből 10 halálos volt. A munkások szokott segélypénztárának állása 386,896 ft 50 kr. A bányák műkészületei közt felsorolható 14 ezer öl vas- és 41 ezer öl fapálya. Húzógép volt 25 állati erőre, s 3 vismeritőgép vizerőre. Termü 12,700, hengerpár 8 volt. A magas kemenczék száma 13, félmagas és más közönséges kemencze 21. Az ezen területről és ez erővel nyert termelés mennyisége és értéke következő: A mely termelés összes értéke 2,215,681 ftot tesz, s miután az összes birodalom bányászati termelésének értéke 45 millió körül áll, Erdély az értéknek (a sóbányászaton kivül) 22-dik részét adja. Sót 1861-ben 886,798 mázsát termelt, 4,121,235 ft értékkel. * Érsekújváron a f. hó 7-kén dühöngött tűzvész alkalmával a primási magtár is a lángok martaléka lett, s mint az „Esztergomi Újság“ közli, körülbelöl 13,000 m. gabona ment kárba. Még egy örök mozgony. A „K. K.“ szerint Erdélyben is rájöttek az örök mozgony titkára, feltalálója Sera László. kincstári magán termelés Értéke Arany bécsi font 613*/,o 1418%,1,371,711 ft Ezüstn 2659*/10 606’/,„ 146,961 „ Nyers vas mázsa 54347 28,340 260,659 „ Öntött vasr 4061 7453 96,660 „ Barna szén 37,308 3462 „ Réza 1133 2861 275,289 „ Ólomn 1503— 24,048 „ Ólommáz* 2092— 33,472 „ Higanyn 2*/1. 411 „ Országgyűlési ügyek Erdélyből. Nagy-Szeben, oet. 9. A mai (XLIII). ülésben a közelebbi ülés román jegyzőkönyve felolvastatván és hitelesíttetvén, áttér a gyűlés a napirenden lévő tárgyra, a követküldésre a birodalmi tanácsba. Némelyek ugyan a vita befejezését sürgetik, de a többség annak továbbfolytatását óhajtván, elnök szót ad a még följegyzett szónokoknak. PuskariusA szőnyegen lévő tárgy a tegnapi szónokok által merőben ki lévén már merítve, csak igen keveset kíván szólani, legkivált azért, mert a birodalmi tanácsba leendő követküldés iránt osztatlan az óhajtás, s ha egyes eltérő nézetek nyilvánultak is, csak a kormány jelen fölhívásának alakja ellen voltak irányozva, s nem lényegesek, ő sem Wittstock, sem Obert, sem pedig Fogarassy nézeteit, miket a követküldés ad hoc természetére nézve kifejeztek, nem pártolja, miután a két pátens be van czikkelyezve; az ad hoc csak a választás módjára vonatkozhatik. A fejedelmi felhívásban nem látja az alkotmányosság mellőzését, eléggé biztosítva van az abban a vörös bársony közötű arany pecsétes két diplomában. Azután gondoljuk meg azt is, — úgymond — hogy a februári pátens azon eshetőségről is gondoskodott, ha nem akarnánk felmenni a birodalmi tanácsba, a közvetlen választások a kormány rendelkezésére állanak. Siessünk tehát, oda fenn várnak, 24 órai halogatás is sok. Immár a birodalom érdekei sürgetnek és mi még is vesztegetjük az időt, de lana caprina folytatott vitánkkal, s úgy teszünk mint a menyasszony, a ki akkor vonakodik, mikor már templomba viszik. A nép szemei ránk vannak függesztve, tőlünk vár könnyebbülést, tegyük tehát valósággá a közmondást: bis dat qui cito dat ! — Még el akarja mondani, hogy a képviseletnek a birodalmi tanácsban a nemzeti érdekek szerint kell történnie, de az elnök figyelmezteti, hogy ez nincs napirenden. Schmidt Konrád nem osztja azon nézetet, hogy a kormány az alkotmányos formákat megsértette volna. A februári alkotmány nem nyílt kérdés az egyes tartományokra nézve, mert ezeknek csak birodalmi alkotmány vagy absolutisticus provizórium közt lehet választásuk. Erdély még csak most van azon kedvező helyzetben, hogy követeit a birodalmi tanácsba küldhesse; minthogy a két út közül, melyek által valamely ország magát abban képviseltetheti, az egyik, t.i. a direct választás aligha lett volna kedvező eredményű, de a másik it, t. i. országgyűlés általi követküldés, csak ily hosszas idő után volt ily sikeresen előkészíthető. — Nem áll azon tegnapi megjegyzés, hogy a birodalmi tanácsban magában is kérdésbe lehetne hozni az erdélyi birodalmi tanácsosok választási módjának alkotmányos szempontbóli hiányosságát, mert ha ez megtörténnék, akkor a birodalmi tanács az erdélyi alkotmány és országgyűlés illetékességébe vágna, amit attól pedig nem remél. (Bravo 1) — Az üres padokrai utalást és a távollévők lehető óvását nem veheti figyelembe, mert a választókerületeknek háromszor adatott alkalom képviseltetésükre, de ezek mindig oly férfiakat választottak, kik nem akarnak megjelenni. — Pártolja a bizottmányi javaslatot és a kert módosítványát. A vita befejezése sürgettetvén, a bizottmány javaslata mellett feljegyzettek Zimmermannt választották, ellene csupán Gaetanu volt felírva. G ae tanu megjegyzi, hogy az alkotmányosságnak nem csak a formája, hanem a lényege is meg van sértve a jelen felhívás által, azért nem helyesli, hogy már most megválasztassanak a birodalmi tanácsba. A birodalom lajthántúli tartományaiban e követküldés módja véglegesen rendezve van, ott minden érdek elküldi képviselőjét, úgy a landtagokból, valamint a választókerületekből; nálunk ez még nincs meg. A jelenlegi követküldés tehát az innen és onnan felhozott okok által sehogy sincs indokolva. Erdélynek megvannak a maga ideiglenes országgyűlési alapszabályai, legjobb lesz, ha a kormány ezekhez tartja magát, s bevárja, míg e tárgy felett a 4-ik kir. előterjesztés folytán positív törvényezikk jő létre. Pártolja Wittstock és Obert módosítványait. Zimmermann az ügy égető volta miatt a választást mielőbb kívánja véghezvitetni. Az ország nem várhat, ha valaki, akkor legfölebb a financzminister várhatna, miután a képviselve nem lévő országokról a februári pátens 13 dikta szerint intézkedhetik. — Eddig élő vak engedelmesség volt az austriai alattvaló sorsa; most lejárt annak ideje, mielőbb élvezzük tehát az alkotmányos jogot. — Az alkotmányos formák megsértéséről állítás nem alapos, miután ily sértés csak meglévő törvényen ejthető, pedig a birodalmi tanácsosok választási módjáról nincs erdélyi törvény. — Erdélynek Magyarországhozi viszonyairól tegnap tartott előadásra nézve (Fogarassy) megjegyzi, hogy ily beszédnek az 1861 diki pesti országgyűlésen kellett volna tartatnia, akkor nem ömlött volna az ottani vita ágyú torkába, midőn az országgyűlés az értekezés fonalát megszakasztottnak nyilatkoztatta. — Erre szóló igen hosszas közjogi deductiókba mélyed, melynek folytán azt igyekszik feltüntetni, mintha Erdély és a magyar szent korona többi tagjai közt mindig csupán personális unió létezett volna. — Idézi az 1848-iki nyelvi törvényeket és azt mondja, hogy már csak ezeknek fentartása is lehetlenné teszi Erdélynek Magyarhonnak transactióját. Erdély csak egy hatalmas birodalomhozi tartozása által állhat fen; Magyarország pedig a dualismus által csak gyengíti a birodalmat. — Egyezkedés Magyarországgal csak az oet. diploma terén jöhet létre. Az ebben megalapított alkotmányhoz hasonlót elfogadtak volna a magyar és erdélyi főurak 1852-ben, mint az az őfelségének beadott felterjesztvényekben ki van fejezve. — Végül pártolja a bizottmányi javaslatot. Binder (előadó) újból összefoglalja a bizottmányi javaslat mellett és ellen felhozott észrevételeket. Obert és Wittstock indítványát a részletes vitánál kívánja szavazás alá bocsáttatni. — A távollévőkre a utalást nem látja helyén és tekintetbe vehetőnek. — Ajánlja a bizottmányi javaslatot a részletes vitatkozás alapjául. Schnell azon semleges megjegyzést teszi, hogy az üres padokra nézve tegnap ejtett szavainak nem azon értelmet kívánta adni, amilyenben azok értettek. Ő csak arra akart figyelmeztetni, hogy a kir. leirat felolvasásakor nyilvánult örömöt nem lehet általánosnak tekinteni. Az Obert és Wittstock indítványa feletti határozás a részletes tárgyalásra halasztatott. Az általános vita befejeztetett. Olvastatik a bizottmányi javaslat A. pontja, mely szerint a választás a kir. leiratban felhozott módon először az 1., 2., 4., 5., 7. és 8-ik osztályban s azután a teljes országgyűlésben a hiányzó 3. és 6-ik osztály helyett történik. F ab in i indítványára azonban hosszas vita folytán épen a megfordított választási rend fogadtatott el. Először választ tehát az országgyűlés a hiányzó osztályok helyett, azután választ a 7. és 8 ik osztály (a regalisták), végre a többi osztály. E határozat értelmében változtattatik meg a B. pont is, melyben az egyidejűleg választó két-két osztály van összeállítva. A javaslat C. pontjába, mely szerint a választás eredménye egy felterjesztésben ő Felségének tudomására hozandó, Obert indítványa felvétetett, (Wittstocké kisebbségben maradt), továbbá Katin indítványa, hogy Ő Felsége megkeressék, miszerint az erdélyi követeknek a birodalmi tanácsba ki léte közben a többi kir. előterjesztvény a bizottmányokhoz leküldessék. Ezután elnök olvassa a kir. biztosnak átiratát, melyben az országgyűlésnek tudomására hozza, hogy ő Felsége által a birodalmi tanács felső házába a következő országgyűlési tagok hivattak meg, u. m.: gróf Bédi György, az erdélyi országos pénzügyigazgatóság elnöke, v. b. t. 1.; gr. Nemes János, az erdélyi k. főkormányszék alelnöke, v. b. 1.1.; Fogarassy Mihály, nagyváradi kanonok és ez. püspök; b. Bruckenthal, ny. udvari tanácsos. Rosenfeld pénzügyministeri osztályfőnök és v. b. t. t.; Binder Mihály, az ágostai kittiek superintendence; Sterca Stulutiu Sándor conte, görög kath. érsek és v. b. t. t.; Saguna Endre, gör. kel. püspök és v. b. t. t.s végre Popp Zenobius, bankigazgató. — A kinevettetésről az egyes tagok azonban külön is fognak értesülni. — A kinevezettek megéljekeztettek. Zimmermann azt kívánja, hogy a közlés tudomásul vétele a jegyzőkönyvben csak egyszerűen említtessék meg és kijelenti, hogy valamint elvbarátai, úgy ő maga is bizton várta , hogy a szász nemzet grófja is meg fog hivatni a birodalmi tanács felsőházába; várták ezt ama nagy szolgálatok némi elismeréséül, melyeket a szász nemzet az uralkodóház s az öszbirodalomnak tett és a melyekről mind megannyi austriai fejedelem a jelen Felséggel együtt oly dicsérőleg nyilatkozott. Többen kívánnak szólni, de elnök kijelenti, hogy e tárgyhoz nem adhat szót, minthogy Zimmermann nyilatkozata sem volt helyén. Budacker interpellátiót nyújt be a főkormányszékhez az iránt, hogy igaz-e azon hít, hogy a kormány az út- és bidvámot vissza akarja állítni ? — Az interpelláló a főkormányszékhez fog juttatni. Schnell a brassói kereskedő kamarának kérvényét nyújtja be, melyben a kereskedő testületeknek mind az országgyűlésbe, mind a birodalmi tanácsba való választásoknál tekintetbe vételét kéri. — A kérvényi bizottmányhoz, utasittatik. Lászlóffy és társai törvényjavaslatot nyújtanak be az örmény nemzet s az örmény kath. vallás beczikkelyezése iránt. -- Kinyomatni s annak idején napirendre tűzetni határoztatott. Ülés vége d. u. 2. órakor. Holnap ülés. Napirend: a birodalmi tanácsba küldendő követek választása. R. F. I. -Nagy-Szeben, okt. 10. A mai (XILIV.) ülésben a múlt ülés jegyzőkönyve helybenhagyatott. Napirenden volt ezután a birodalmi tanácsba küldendő követek választása. Brantsch azon indítványt teszi, hogy a teljes házból választandó 6 tagra a szavazatok a 3 nemzetiségre való tekintettel adassanak be, úgy hogy minden nemzetiségből kettő-kettő választassék. Elnök figyelmezteti indítványozót, hogy 4 nemzetiséget kellene ilyképen tekintetbe venni, mert a magyar és székely, habár ugyanazon nyelven szól is, külön-külön nemzet.