Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)

1863-12-29 / 296. szám

Harm­adik évi folyam. Sic­­kesztő-hivatal: Barátok tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok­ tere 7. szám, földszint. 296. - 1863,Kedd, december 29. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. P d* esten házhoz hordva. Vidékre, naponkint poétán. Félévre 8 ft 50 kr. Félévre 10 forint Negyedévre 4 ,50* Negyedévre 5 a Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY* czimü poli­tin­us lap 1804-dik. évi fol­umára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—járásévre 10 forint* január—marciusi ‘14 évre 5 „ A „Sürgöny" kiadó hivatalé. HIVATALOS RÉSZ. U­va. kir. Apostoli Felsége folyó évi november 27- től Frum Antal özvegye,született König Erzsé­bet kiskorú figyermekei, u. m. Frum Antal és Kál­mán vezetéknevének „Jámborai“ ra kért átváltozta­tását legkegyelmesebben megengedte. Ö cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi november 28- tól Ka­ma­fel Antal magy. kir. ítélőtáblás hiva­talszolga vezetéknevének „Kö­vér”-re kért átváltozta­tását legkegyelmesebben megengedte. Ö cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi deczember hó 3-ról Tinschmidt Adolf Pál Mathevez városi lakos vezetéknevének „Kovács­­“-ra kért átváltozta­tását legkegyelmesebben megengedte. A kassai cs. kir. országos pénz­ ü­gyigazgatósági osztály Baschke Ferenczet , a 07. számú lovag Schmerling altábornagy sorezredbeli hadnagyot III. osztályú adószámvevői tisztté­ ,S­p­i­c­k­a Béla adó­­számvevői segédet, és G­r­­­u­w­al­d Ágoston kiadóhi­­vatali segédet III. osztályú adóhivatali tisztté nevez­te ki. A Magyarhonban uralgó keleti marhavész alkal­mából a lembergi cs. kir. helytartóság által a szarvas­marhák behajtása, úgyszintén a nyers termékek, fris bőrök, szarvak, körmök, olvasztatlan fagygyu, nyers hás és beleknek Magyarhonból a sanoki , sanburi, i triji, stanislavovi és kolouscai határszélen Galicziába történendő bevitele időlegesen betiltatott. " Hivatkozólag a f. hó 18-án 57507. sz. a. kelt ma­gas pénzügy­minister rendeletre, nemkülönben a f. é. October 30 án 39627. sz. a­ közzé tett itteni hirdetmény­ben hivatkozott 1863. évi September 27 én és october 28-án 46,362. és 53,672. sz. a. kelt ugyanazon minis­­terium­ rendeleteire, a tizennégy havi pénzügyi idő­szakra, azaz: 1863. évi november 1 se napjától 1864. I •——il—MI —III ........Mii»«)... Névsora azon jeles egyházi férfiaknak, kik a két magyar hazá­ban, a különben világiakat illető királyi, fejedelmi s más magas hivatalnoki és egyéb közszolgálati állomá­sokon voltak. Lássuk azért, ki lett közülök király, fejedelem stb. (Vége.) XV. Hadvezér, vitéz katona.Dru­­g­o­s­s­u­s (Libr. IV. col. 328. ad Annum MXCIV) és T­u­r­ó­c­z­i (Chron. Pars. II. Cap. LX.) Írják, mikép Kálmán király 8000 emberével Oroszországba bemen­­vén, :­z oroszok pedig, a magyarokkal háborgó szom­széd kunokat is a maguk részére megnyerve az üt­közet a magyarok irányában oly szerencsétlenül ütött ki, hogy Kálmán király maga is alig tudott megmene­külni ; embereinek pedig fele ott veszett, s a véres harcz közepette Kupán és Lőrinci püspökök is elestek. — így 1241-ben Sajónál a tatárok­­kali véres ütközet alkalmával, maga IV. Béla király is alig futhatván el, a magyar nemességnek nagy ré­sze,m­a közt Mátyás esztergomi és U­g­o­­­i­n­u­s kalocsai érsekek, nemkülönben György győri, és Rajnárd erdélyi püspökök, H­e­r­a­c­i­u­s bácsi archidiaconus, Albert esztergomi pap és többen végiek ’Hetükig harczolva, ott a harcz mezején vérettek el. — így Jagellónak, midőn számos lengyel sereggel jönne Magyarországra, az esztergomi érsek K­a­n­i­­s­a­i János — a P­éc­z­e­­­i jellemzése szerint „nem ke­vésbé bátor katona, mint ékesen szóló buzgó pap,­ fegyverrel, szóval, átkaival oly hatalmasan szegült ellene, hogy azalatt Zsigmond király jó módjával ki­békülhetett. (Lásd P­é­c­z­e­­­i József „Magyarok tör­ténete“ Debreczen, 1837. II. darab, 138. lapján.) — így Ulászló alatt, 1440-ben, az anianai perjel , a 11­ó­­czi Zoványi János vivta ki, hogy Amurát Bel­­grád ostromával, két hónapi munka, s 17 ezer ember veszteség után felhagyjon (1. 183.) Elhallgatván rövid­ség okáért Vitéz János váradi püspöknek igazán vitéz tetteit. Azonban tudjuk, — de Ulászló III. decre­­tuma 15 és 20. tezikkel is tanúsítják , mikép a magyar főpapok s egyházi testületek bandériumokat tartoztak a haza védelmére, a maguk lobogója alatt kiállítani; mindamellett több egyházi férfiak egyénile­ges vitézül kitüntették, sőt a hazáért fel is áldozták magukat. A várnai ütközet alkalmával, 1444-ki nov. 10-dikén igy estek áldozatul a harcz mezején, I. Ulászló magyar királylyal, János váradi püspök és R­o­z­g­o­n­y­i Simon egri püspök. — Majd 1456 diki júliusban Kapisztrán János franciscanus barát, az ő keresztes katonáinak élén, kezében feszületet hor­dozván, annyira buzdítá embereit, hogy Hunyadi Já­nossal, Nándorfehérvár alatt, együtt vitézkedve győzel­­meskedtek a török táboron. Így tüntette ki magát Mar­ti­n­u­z­i (Utissenich) György, előbb Sz. Pál­ remete szerzetebeli barát, utóbb váradi püspök, esztergomi ér­sek s bibornok, János (Zápolya) királynak riváldatlan követője, tanácsadója, kincstárnoka, s utóbb fiának, ifjú Zápolya Jánosnak gyámja, s Erdélyország helytartója, avagy az 1544-diki tordai országgyűlésen meghatáro­zott czime szerint „Frater Georgius, Episcopus Vara­­diensis, Thesaurarius, Locumtenens et Judex Gene­ralis.“ Kazinczy Ferenc» az 1820-dik évi „Tudo­mányos Gyűjtemény“ XLdik kötete 87. s több lapjain Martinuzi bibornokról — kit nagyministernek, Corregensnek és nagy Generálisnak mond — a többek közt, Lippának a töröktőli visszafoglalása alkalmával kitüntetett vitézségére vonatkozólag ezt írja : „A Cardinalis, ki holtig a Paulinusok talarisát viselé, lóra ült, csákót nyoma az insulát viselő fejre, zöld katona mentét ölte fel, maga vezeté Lippa alá seregét, vezér va­­­a és katona, megmászta a várfokot, s Lippa visszatért“.*) Ő róla maga I. Ferdi­­nánd — a­mint J­o­v­­­u­s (Historia sui temporis L. XXXIX) és István ff­i­t,Libr. XVII.) megjegyzik— azt szokta róla mondani, hogy ő Zápolya Jánostól nem sajnál egyebet egy csuklyás embernél, ki többet érne tízezer sisakosnál („nil se prorsus Joanni Zapolyae invidere, quam unum cucullatum, qui galeatis decem millibus potior esset**). — Majd ama szerencsétlen mo­hácsi ütközetben viaskodott sereg egyik vezérévé T­o­­m­o­r­i Pál kalocsai érsek választatván meg. ő is, épen midőn elöl erősen harczolna, csakhamar elesett; de el­estek Szálkai László esztergomi érsek, P­e­r­é­n­y­i Ferencz váradi püspök, Móré Fülöp pécsi püspök, Paksi Balázs győri püspök, C­s­a­h­o­l­y­i Ferencz Csanádi püspök, P­a­l­i­n­a György boszniai püspök, s több mások, mi mutatja, hogy ők hazájuknak s hazá­jukért éltek s haltak. *) Mivel magát Frater Györgynek (Frater Ge­orgius) hivatta s irta is, testvére gyermekeit — kiknek maradékai Biharban, Szabolcsban, Nógrádban még élnek — Frátereknek csúfolták ellenkezői, és azok, a kik az uj tudomány gátlása miatt a nagy embert gyűlölték : sigya FRATER DE ÉR­KESERÜ név megmaradt rajtuk. S. G. **) Francziaországban is volt egy ilyen — sőt még nagyobb főpap és államférfin Richelieu (Armand de Plessis, bibornok, herczeg), kit több hatalmasságok szin­tén irigyeltek XIII. Lajosnak. Midőn I. Péter orosz czár, Sorbonnéban meglátván cardinál Richelieunek pom­pán síremlékét, ennek a hires ministernek álló képéhez ugrott, nyakába borult, s azt megcsókolta, igy szólván : „Ah ! miért nem élsz ? Birodalmamnak felét neked adnám, csak arra tanítanál meg, mint kelljen annak másik felét jól igazgatni.“ 3. G. XVI. Orvos (Doctor Medicináé). Régenten az egy­­házi férfiak lévén főképen írástudók s iskolavégzettek,a tudományok pedig nem facultások szerint, mint ma, hanem együtt akkép tanittatván, hogy a tanulóknak mindenféle tudományokat végig kellett hallgatniok; némely egyházi férfiak nem csak lelki, hanem testi orvosokká is lettek, s maguknak kisebb nagyobb mér­tékben praxist is csináltak, mígnem utóbb a gyógyász­ság gyakorlata kirekesztőig az okleveles orvosoknál, sőt a patikáriusság is egyedül csak a misericordianus barátoknál hagyatott meg, a­mint ezek V­e­s­z­p­r­é­mi István debreczeni főorvos, a magyarországi régi orvos­doktorokról irt „Elmélkedésében (Pozsony 1795), és „in Succincta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia (T. L. Lipsiae T. II. IlI et IV Viennae) bő­vebben előadatnak. Most lássunk némely egyházi rend­ből való orvosokat, legalább az elsőbb öt századból — 1. P­é­t­e­r, magyar gróf, spalatumi, azután kalo­csai érsek, III. Béla királynak kedves orvosa. — 2. M­u­t­i­n­­­u­s szepesi prépost, László herczegnek, az V. István király fiának orvosa —3. Sándor (Ma­gister Alexander). Ezt mint maga orvosát II. András király 1217 ben spalatumi érsekké kívánta tenni. — 4. Jakab (Jacobus Longobardus), Csanádi püspök, Robert Károly királynak főorvosa és utazó társa. — 6. J­a­k­a­b (Jacobus a Placentia) Csanádi és zágrábi püspök, Robert Károly és I. Lajos királyok orvosa. — 0. Benedek (Benedictus ab Italia) I. Károly király chirurgusa , nyitrai püspök és prépost. — 7. László, először veszprémi , azután váradi püspök, I. Lajos király physicusa. — 8. János (Ma­gister Joannes), I. Károly idejebeli physicus és kalo­csai kanonok. — 9. László (Demendy), kalocsai prépost és vicarius, Zsigmond király orvosa. — 10. Zsigmond (Albicus), Zsigmond király orvosa, prá­gai érseksége után Magyarországban űzte orvosi mes­terségét. — 11. Antal magyarországi ragusai érsek, (Med. Doct.), Zsigmond királylyal a konstancziai gyű­lésbe ment. —12 Miklós (Med. Doct.), Zsigmond király idejében 1418-ban esztergomi kanonok. — 13. János (­Magister Joannes Med. Doct. Artium profes­sor) Honti archidiaconus 1425. körül. — 4. Tamás (Decretorum et Med. Doctor), nyitrai archidiaconus, esztergomi kanonok és vicarius ugyanazon időben. — 16. Mihály (Magister Michael. Med. Doctor,) zág­rábi kanonok 1422 ben. — 16. Márton (Magister Med. Doct. Theologiae professor), apostoli protonotarius és budai plébános 1486-ban — 17. János (Stock. Med. Doctor) ó-budai és szepesi prépost, Zsigmond királynak physicusa, consiliariusa, commensalisa, és azután Albert királynak s Erzsébet királynénak is or­­vos-doctora és tanácsosa. — 18.Marquardus(Med. Doct ) zágrábi kanonok, V. László királynak kedves orvosa. — 19. Farkas (Magister Wolfgangns, Med. Doct.) Mátyás királysága alatt 1458. pozsonyi kano­nok. — 20. Mihály (Váradi)Remete-Sz.-Pál szwzet­i. J.----------1--------VL.L-lUBLLJ-J.[n.w^ggBg beli barát, 1484-ben nagyváradi concionator és hires orvos. — 21. János (Erdélyi), a Szepességen Letan­­falvi Carthusianus barátoknak priorja, az alchimiában s arany-csinálásban szerencsétlen lévén, 1484-ben hi­vatalából kitétetett. — 22. János (Megerlinus, Med. Doct.) , Erdélyben Nagy Szeben mellett humperti (Hammersdorfi) plébános volt 1440 körött. — 23. J­á­­n­o­s (de Leonibus) casertai püspök, Med. Doct. Má­tyás király egyszeri nyavalyájának szerencsés meg­­gyógyitója. — 24. M­i­k­­­ó­s (Nicolaus Melchior Ola­­hus), II. Ulászló alatt hires alchimista volt, idővel esz­tergomi érsekségre emeltetett sat. De ki győzné — s talán senki sem volna képes azokat az egyházi férfia­kat és pedig más hitfelekezetekből is f­elszámlálni, a kik orvosok voltak, legalább néha szerencsével orvo­soltak. Sebestyén Gábor. évi deczember utolsó napjáig járó direct adó előírását és beszedését illetőleg közzé tétetik, miszerint azon tartozás, mely a tizenkét hóza, t. i. 1863. évi november első napjától egész 1864. évi October utolsó napjáig jár, az eddigi szokásos határidőben,t. i. 1863. évi no­vember, 1864. évi február, május és augustus havakban, az 1864. évi november és deczember havakra járó ese­­dék pedig 1864. november 16-ik napjáig leszen befize­tendő. Az adóhivatalok u­jittattak minden egyes adózó számára, mindenekelőtt a tizenkét bórai tartozást (1863. évi november 1-től bezárólag 1864. évi October utolsóig) szokott módon kipuhatolni, abból az egy hatodrész­szel járó illetéket a 18 és 14 ik bóra (november és de­czember 1864 ) kiszámítani és a két öszveget az adó­főkönyvben és az adókönyvecskében elkü­lönözve elő­írni. Budán, deczember 26-án 1863. A nagyvárad budai cs. kir. országos pénzügy­­igazgatósági osztály.­ ­ E.VI HI VAX A LOS KÉSZ. Szezs. dec. 27. Az ország hatóságaihoz a következő leg­­kegyelmesb királyi leirat intéztetett: s-r Ferenc* József stb. stb. stb. , elisztelendő, Tisztelendő, Tiszteletes, Te­kintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézies kedvelt híveink!­­ A mennyiben némely alsóbb bíróságok azon általános jogi elvet, miszerint törvénytelen cse­­lekvények érvényes szerződés alapját nem ké­pezhetik, szem elől tévesztve, az 1848­­-dik évi törvénytelen ujonczozás folytán keletkezett ma­gánjogi­ kötelezettségeket is előfordult egyes esetekben jogérvényeseknek ismerték el, minden e részbeni balfelfogás elmellőzése, valamint az érdeklettek jogai védelme tekintetéből általában kijelenteni szükségesnek találtuk , hogy tiltott — a polgári hatalom részéről kiadott tilalmat sértő, továbbá büntető törvényekbe, valamint a biztonság-, közrend- és jó erkölcsökbe ütköző cselekvények érvényes szerződésnek tárgyát nem képezhetik s soha nem képezhették, — és hogy ily cselekvényekből érvényes jogczim s kereseti alap nem támadhat. Midőn ezen leg­­kegyelm­esebb határozatunkról lmségteket tudo­más és alkalmazkodás végett ezennel értesít­jü­k, császári királyi kegyelmünk és kegyelmes­­ségünkkel állandóan hajlandók maradunk. — Kelt birodalmi fővárosunkban Ilécsben, Ausz­triában, karácsonyhó tizedik napján, ezer nyolcz­­száz hatvan harmadik évben. Ferencz József s. k. Gr. Forgách Antal s. k. Pápay István s. k. A magyar udv. kanczelláriának osztályzata a legutóbbi napokban új rendezésen ment ke­resztül. Közöljük ezt a következő sorokban: Méltóságos és főtisztelendő Korizmics­­ Antal püspök úr: Egyháziak, egyházi tanulmá­nyok, jótékony és kegyes alapítványok és inté­zetek ügyei, szegények ügyei, magyar akadé­mia, nemzeti muzeum­, elemi csapások, egészségi ügy. — Udvari titkár Frankenburg Adolf. Méltóságos Rohonczy Ignácz ur: me­gyei közigazgatásiak, megyei tisztviselők, kivé­ve a kormányzókat és a megyei törvényszék biráit, községiek, gyarmatosítás, közgazdászat, erdészet, zálogházak, zsidóügy. — Udvari titkár Markovics László.­­ Méltóságos Beke Kálmán ur: Kebelbe­liek, kegyelembeliek, kitüntetések, királyi és me­gyei törvényszékek személyzete körüli uj szer­vezések, átalakítások stb. Rendelkezés alatti cs. kir. törvényszéki tisztviselők és szolgák, ügyvé­dek elleni panaszok, ügyvédi kar rendezése, ügy­védi rendtartás, statistika, népszámlálás, V­e­­­s­z­­féle alapítvány. Méltóságos Gömöry Victor úr: Kereske­delmiek ipar és iparü­zletfélék, czéhbeliek, vá­sár- és vámügyek, iparszabadalmak, katonaiak, katona növeldékbeni alapítványi helyek betölté­se, elő­fogat, beszállásolás, egyenes és közvetett adó, protestáns ügyek, földtehermentesités, or­szágos és földtehermen­tesitési alap. — Udvari titkár Fischer Károly. Méltóságos l’áp­ay István ur: Tanulmá­­nyiak, tanodai és művészeti ösztöndíjak s az il­lető alapok, rendőrség, sajtóügy, egyesületek, takarékpénztárak,minden közigazgatási királyi hivatalok és hivatalnokok személyzeti s egyéb ügyei, nevezetesen: helytartótanács, főispánok, helyettesek, főkapitányok, királyi biztosok, nem­zeti s egyéb színházak ügyei. Udvari titkárok Janeskó Döme, Hirsch Károly. Méltóságos Mihailovics Miklós ur: Pol­gári törvénykezés, hatósági törvényszékek és bírák hivatalos eljárása elleni panaszok, nemes­ség-igazolás, nagykárusítás, törvényesítés, örök­­befogadás, vizhasználati jog feletti kérdések, görög nem-egyesültek ügyei. — Udvari titkár Werner Sándor. Méltóságos Bar­th­os János ur : Bánya­ügy, bánya-telekkönyvek, hitbizományok, a királyi törvényszékek eljárása, polgári-, bünte­tő-, telekkönyvi-, váltó-, kereskedelmi-, bánya-, stb. törvények vagy szabályrendeletek előkészí­tése, kiadása s értelmezése, közjogiak, árvaügy városiak, ide értvén a városi törvényszékek sze­mélyzetét és eljárását. Udvari titkár Hegedűs Lajos. Méltóságos Eckstein Rudolf úr: Köz­­építészet, vizek szabályozása, közmunkák, or­szágos építészeti pénzalap, közlekedések, útépí­tés, hajózás, vasutak, távírdák, postaügy, orszá­gos építészeti igazgatóság és megyei államépí­­tészeti hivatalok, úgyszintén a létezett helytar­tóság és szolgabíróságok rendelkezés alatti sze­mélyzetének ügyei, kiszolgált katonák számára fenntartott állomások nyilvántartása. Udvari titkár Rohrmüller János. Méltóságos Buj­an­o­vics Ernő ur: Úr­bériek. Nagyságos Pápa György ur : Bűnügy, fogházak, mezőrendőrségiek , polgári megbirá­­lás alá eső kihágások, közbátorság, csendőrség, telekkönyvi ügyek, fegyvertörvény. Udvari tit­kár Dietterich Rezső. Pest, dec. 28. Somogy megyéből közelebb néhány oly saj­nos esetét olvastuk a közbiztonság veszélyezte­tésének, hogy indíttatva éreztük magunkat, tudo­mást szerezni azon akadályokról, melyek a kor­mánynak a közbátorság teljes helyreállítására irányzott ismeretes kimerítő intézkedését eddig kifogástalan sikerhez jutni nem engedték. Tudjuk ugyanis, hogy a rablók üldözé­sére a pandúrokon s a m­egszaporított csendőr­­ségen kívül még katonaság is áll rendelkezé­sükre az illető hatóságoknak; — tudjuk, hogy nevezetes díjak tűzettek ki a rablók feljelentői­nek, vagy kézrekerítőinek, s hallomás szerint már e czimen eddig tízezer forinton felül utalvá­­nyoztatott a magyar kir. helytartótanács által; tudjuk, mily szigorú erélylyel kezeltetik a rög­­tönítélés joga az illeti­ bíróságok által, é­s hogy a közbátorság helyreállítása ezen esz­közök által más számosabb megyékben, pél­dául Veszprém s Tolna megyékben is sikerült, azonban ezen sikerrel szemben épen csak saj­nálatosabbnak mutatkozik azon körülmény, hogy ugyanazon eszközök Somogy megyében mindeddig teljesen czélhoz nem vezettek. Igaz, hogy Somogy megyében a rablóknak számos búvóhelyet nyújt maga a természet, de ez más megyékben sem hiányzott; ú­­gy, a­meny­nyire csak a körülmények alapos ismeretéből következtethetjük, a közbátorságnak e megye­ Napi újdonságok. * Prágában a Zsófia-szigeten a szürke nénék gyü­lekezete javára egy jótékonysági bazar (árabely) jön fel­állítva, és ezen hely örvendett eddig a tudva lévők közt a legmagasb bementi díjnak. Ferdinand Császár Ő Felnége t. i. e bazart meglátogatván, pénetárának 15,000 forintot kézbefittetett. * Károly Lajos Főherczeg és Mária Annunziata fő­­herczegasszony ő cs. fenségeik újszülött figyermeke f. hó *­ Jelen névsorral, valamint az ezt megelőzőttek­kel is (az 1863-diki „Sürgöny“ 124., 172., 173., 192., 243. és 286-ik számai alatt), csak figyelmet kívántam gerjeszteni, hogy a kinek az ilyenekben kedve telik, vi­gye tovább s tökéletesítse az általam megkísértett töre­dék eszméket. Több szem többet lát, s kell is, hogy lás­son ; mert a­mi tökéletesíthető, az tökéletesítendő is. Bot­lásainkat más jobban meglátja, és igy csak köszönet az arra igazságosan figyelmeztetőnek ! Igazsága volt például annak a tudós urnak, ki az 1863-diki december 17-kén, 288—4153. sz. a. kelt „Pesti Naplódban felemlité, mi­kép a „Sürgöny“ tározójában nagy hibával közlöttem a magyar királynék névsorát, mert abból Izabella ki­rályné hiányzik. Igaz, hiányzik, de épen csak a siet­ség miatti megfelejtkezésből, mert reggel kezdvén azon czikk írását, már másnap reggel a czikk át vala adva a szerkesztőségnek. Hogy azonban Zápolya Jánost a vég-, jegyzésben említett 53 királyok közé odaszámitottam, kitetszik onnan, mivel csak ő vele (ki a magyar kirá­lyok sorában 37-dik volt) megy 53-ra királyaink száma. — A magyar királynék névsora tehát („Bürgöny“ 286. sz. a.), a 44-dik folyó­szám után, ezen odatoldással lenne kiigazítandó : „48. Izabella, Zsigmond lengyel ki­rálynak Bona Sforzia királynétól való leánya, és J­á­n­o­s (Zápolya) magyar királynak , Székesfehérvárott, az egy­bekelés után csak hamar, február 16-dikán 1539-ben, mégis koronáztatott neje, „ 1559.“ 3. G.

Next