Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-31 / 74. szám
Negyedik évi folyam. 74 sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hívnia!ai.oklere 7. sz. földszint. Előfizeletni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 e kr. Negyedévre 40 50 , Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALON KÉSZ A pénzügymiiiinisterium kibocsátványa iuarfiug 29 röl 1864, a fegyverek s hadiszerek Galicziába s Krakóba bevitelének s illetőleg a rokoni átvitelének megtiltása iránt, érvényes az egész birodalomra nézve. Az állam- s rendőr-ministeriummal egyetértőleg a f. évi febr. 24tól kelt császári manifestum értelmében a galicziai királyságot s Krakót illetőleg elrendelt kivételes rendszabályok tartamára a fegyverek s hadiszereknek Galicziába s Krakóba bevitele s illetőleg azokoni átvitele megtiltatik; ezért a Galicziába s Krakóbai bevitelre, vagy az ezen tartományokon átvitelre szánt fegyverek s hadiszerek — a cs. kir. katonaság részéről küldemények kivételével, — visszatartóztatandók. Jelen intézkedésnek tüstént hatályba kellene lépnie. P 1 e n e r s. k. Hivatalos tudósítások szerint, a keleti marhavész a bánáti határezredek területén még 5 helységben uralkodik, hol 48 darab marha van mint vészbeteg kimutatva. A vész utáni eddigi összes marhaveszteség 8620 darabra rúg. Kis Oláh és Bosnyákországban a marhavész, bár csekély mérvben, még folyton uralkodik, miért is ezen országok határai felől a behajtási, illetőleg 20 napi veszteglési rendszabály fentartatik. Szerbországban a vész megszünvén, az onnan érkező szarvasmarhák bebocsátása megengedtetett. A lakosok között az egészségi állapot kielégítő. — Fehértemplom katona-község lakosai között uralgott vörheny és kanyaró-betegség megszűnt. NÉVHIVATALOS RÉSZ. Az 1861-ki magyar országgyűlés. VI. Végre a c) alatti pont a birodalmi fináncziát tűzi ki közös ügynek. Lássuk tehát, hogy Magyarország közjövedelmeiből melyeket kezelte, vagy inkább nem kezelte a magyar országgyűlés. Magyarország rendes közjövedelmei 3 főforrásból folytak, u. m. l.a kamarai és koronái uradalmakból; 2) a királyi haszonvételekből vagy regálékból; 3) az egyenes adózásból. A kamarai uradalmakat a király országgyűlés beleegyezése nélkül szabadon eladhatta, elzálogosíthatta, elajándékozhatta, s jövedelmeit oda tehette, hova neki tetszett. A koronás uradalmakat már el nem adhatta ugyan, de jövedelmeit szabadon szedhette, s ezekről számadást adni senkinek sem tartozott. E részben tehát az octoberi okmány által semmit sem vesztett a magyar országgyűlés, csak nyert, miután a királyi jövedelmekhez és javakhoz is hozzászólhat. A királyi haszonvételek közt első helyet foglalt el a seregye, mert legtöbb jövedelmet adott, egybe Magyarországon sóbányát nyitni, azt művelni, termékeit eladni kirekesztőig a király jogaihoz tartozott; az innen eredő jövedelmeket oda fordította, hova tetszett szólok számadást adni nem tartozott, csupán a só árát nem lehete országgyűlésen kívül emelni. Az októberi alapokmány tehát itt sem vett el a magyar országgyűléstől jogot, hanem adott, mert legalább e jövedelmekről a birodalmi tanácsban számot kérhet, s hova fordításukról intézkedhetik. A bányászat szintén a királyi haszonvételekhez tartozott, s e jogát a király a föld gyomrában rejlő minden érezre vagy ásványra annyira kiterjeszthette, hogy minden érezbányát maga műveltethetett, vagy ennek műveltethetését magán-egyéneknek csupán bizonyos pénz és termékbeli adó (urbura) mellett engedte át. Hogy a külföldre kivitt vagy onnan behozott kelmékre és termékekre is az illető vámot a közös fejedelem határozta meg országgyűlésen kívül, s ennek jövedelmeiről tetszése szerint rendelkezett, — már fentebb említettük. Ugyanez állott a posta és lottó jövedelmeire. De lássuk már, hogyan állottunk az egyenes adózás dolgában. Magyarországon ezelőtt egyenes adózás oly értelemben, mint ez más európai országokban létezett, tulajdonképen nem is volt. Mert a zsidók türelmi adója, a szabad királyi és szepesi városok által fizetett királyi bérek, a birtokos egyházi főpapság által adott várépítési segedelmek a király saját jövedelmeihez soroltattak, melyek nem az országgyűlés által vettettek ki. De még a nem-nemesek által fizetett úgynevezett hadi-adó is ily királyi jövedelemből a „Lucrum Camerae“, „kamarai nyereségéből vette eredetét. Mi volt ez a kamarai nyereség, azt I. Károly 1342-ki decretumából láthatjuk, tudniillik oly bizonyos neme a szolgálmányoknak, mely valamint a külföldi nemzeteknél a kéménytől (füstpénz), gyertyától, s más tárgyaktól vette nevezetét, úgy Magyarországban minden jobbágy vagy paraszt kaputól s házhelytől fizettetett, s egyenesen a király rendelkezésére hagyatván, az országos tributumoktól és subsidiumoktól mindig megkülönböztetett, s országgyűlési kivetés nélkül egész 1563-ig rendesen beszedetett. Hanem az említett évben az ország rendes a több évről elmaradt beszedést révén okul, megkérték I. Ferdinándot, hogy a kamarai nyereség az országgyűlés által ajánlott rendkívüli subsidiumokkal együtt szedethessék be, mire a király reáállván, azontúl ily módon szedettek be a kamarai nyereség czimü adózások. Azonban az akkori háborús időkben a nemesség is gyakran, a polgárság és jobbágyság pedig még gyakrabbban adván rendkívüli hadi segedelmet, lassankint a lucrum camerae czimü adó divatból egészen kiment s nevezete teljesen megszűnt. De nem szűntek meg azért az adózások, mert különösen I. Leopold alatt s még jóval az 170®/15- ki országgyűlés előtt, az akkori külső és belső háborgások miatt az országtól, országgyűlésen kívül, mind pénzbeli, mind termesztményi adózás kivántatott és meg is vétetett minden esztendőben. Végre az 1715. 8-ik törvényczikkelyben a haza védelme tekintetéből az állandó katonaság tartásának és azzal válhatlan kapcsolatban álló adózásnak szükséges volta nyilván kimondatván, adó fejében bizonyos számú ló- és katona-portiék (innen a magyar ember az adót máig is portrénak nevezi) , csupán a parasztság által fizetendők, ajánltattak meg. Az ilyetén portiókbani adózás az országos küldöttségekkel, s illetőleg nádori concursusokkal időről-időre történt alkudozások mellett egész 1722. October utolsó napjáig folytattatott, mely időben az országgyűlés az adót már készpénzben 2,138,000 forintban ajánlván meg, azon időtől kezdve e készpénzbeli adófizetés módja 1848-ig fenmaradott, mely évben e hadi adó 4,395,244 ft 381/1 krajczárt tett. A mondottakból világos, hogy nálunk az úgynevezett hadi-adót nem lehete a más országokban divatozó egyenes adózáshoz hasonlítani, mert először ezt csupán a parasztság és polgárság viselte; másodszor az ország rendei még óvakodtak, hogy ennek valami fekvő alapja legyen, az 1791: 8. czikkben ünnepélyesen kimondván : „ne onus publicum quoquo modo fundo inhaereat“; harmadszor az adómennyisége az ország törvényei közé soha be nem iktattatott, és ennek beszedhetése mellett az országgyűlés nem is kezeskedett, a minthogy valóban az adónak fele is rendesen restantiában maradott. Szóval : Magyarország közjövedelmének 8/16-ed része nem az országgyűlés által intéztetett; azon négy millió forint adó pedig, mely tőle ajánltatott meg 3 évről 3 évre, oly feltételekhez vala kötve, melyek rendezett országban többé el nem fogadhatók; s általában mind ezen, mind a többi közjövedelmek hovafordításáról az országgyűlésnek számadás soha nem adatott. Ily körülmények közt, miután most már az egész nemzet különbség nélkül adózik, nem elég az 1848-as törvényekhez ragaszkodni, melyek az adórendszerről semmit sem rendelkeztek, hanem szükséges az egész adórendszert s az adónak megajánlási és behajtási módját országgyűlésileg tüzetesen tárgyalni. S. fogadtassák el, mint mind az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. díjszabály-osztályokban van megállapítva, hogy Austria az illető jövedelmekben meg ne rövidittessék azon czikkek kiviteli megvámolása által, melyekért saját kevés kikötőibe, u. m. Triestbe s Fiumebe, a bevitel nem nyújt kárpótlást. II. 8. A pakolt áru levonásának kiszámításánál (tara-abzug) a szivarok csomagolása, a mennyiben együtt történik más árukkal, nem vétetett tekintetbe; itt ezen gyakran előforduló esetekre nézve is volna levonási szabály megállapítandó, még pedig annyival inkább, mert ezáltal a vámhivatalnokok önkényes magyarázata — amelyre ma mindenütt van példa — megszűnnék. VII. A hazai bortermelés érdekében nagy hálával fogadjuk, miszerint ezen áru forgalma a vámegyleten belül egészen szabad fogna lenni; a külföldi borokért, vámmúzsánként, palaczkok után 10 ft, hordók után pedig 6 fttal fizetendő védvámdijt is elegendőnek tartjuk. IX. A hamuzsír a behozatalnál szabad, hanem a kivitelnél is szabadnak kellene lennie, vagy a vám minimumra volna leszállítandó. Jelenleg a vámegyletben a gubaccsal a tölgyfahéj, a magyar bamuzsirral pedig az orosz versenyez, annyira, hogy az austriai áru a magas vám által sokat szenvedne. A kiviteli vám megszüntetése ezen ügylet felvirágzását vonná maga után, melyből az austriai fogyasztókra nézve is előny származnék. XX. A vegyészi áruk, 6. 4. A gyógyszerek közül a chloroform és kén áther ki volna hagyandó, mert ezek épen oly egyszerű kereskedelmi czikket képeznek, mint a vegyészi segéd- és gyógyszerek, veszélyességekre nézve egésségi szempontból, a phosphor, kéneső, savanyokat sat, illetőleg nem forog fenn ok a kivételre, tehát a gyógyszerészeket tekintve, korlátozásra sem. Egyébiránt ezen czikkeknek a szabad behozataltóli kizárása még a régi rendszerhez tartozik, és kívánatos volna, miszerint a 6. 4. jegyzés egészen elhagyassák, miután minden a félebbi rovatban előszámlált czikkek a gyógyszerárukkali kereskedő forgalmához tartoznak. XXII. A rongyok kiviteli vámját 4 ftot, és az engedély mellett Fiumén és Triesten át kivittért 2 ftot magasnak tartjuk, és a vámmérséklésre czélzó előterjesztéseinkre hivatkozunk; a fölebbi vámdíj a rongyok beszedését gátolja. A mennyiség — mely összeszerezhető volna — sokkal nagyobb, semmint mennyit az austriai gyárak feldolgozhatnának. A fölösleg megakadályozott kivitelénél az árak annyira nyomottak, hogy a rongyok beszedése nem fizeti ki többé a reá fordított időt s fáradságot, minélfogva e czikk nagy része elpusztul, holott a külföldön jó áron adathatnék el. A rongy vámdíjnak tehát 2 fíra leendő leszállítását bátorkodunk javasolni akként, hogy ezen czikk engedély nélkül is minden irányban szállíttathassák ki a határokon túl. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a vámdíjszabály-tervezet iránt következő véleményes jelentést terjesztett a cs. k. kereskedelmi ministérium elé: „Magyarország mint földmivelő ország nem kívánhat egyebet, mint a lehető könnyítéseket nyers terményei kivitelében és a lehető legcsekélyebb behozatali vámot azon gyártmányokra nézve, melyeket saját használatára fordít. Az előttünk fekvő tervezet az elsőt tekintve nem felel meg kívánalmunknak, mert a kiviteli vám díjszabálya egészen hiányzik belőle, és a reá vonatkozó egyes tételek csak mint jegyzetek fordulnak elő benne; a második pontot illetőleg pedig nem adhat a kamara irányadó véleményt, miután az országban még nem fejlődött ki oly ipar, melynek fennállását a vám a védelem feltételezné, azonban örömmel registráljuk, hogy az érintett díjszabály legtöbb gyártmány vámilletékét mérsékli. A részletes határozatokra áttérve azt találjuk az előleges szerződvény 3 dik §-sában, hogy bejövendő vámilletékek a fonal, szövet, papír, bőr,vas,üveg, agyag, érer- és rőfös-árukért a bevitelnél és rongyokért a kivitelnél azon arányban osztassanak fel, hogy Austriának az összes bevétel 3/g, a vámegyletnek pedig s/8108’ jon, és azt bátorkodunk javasolni, miszerint a gyarmatáruk a déli gyümölcsökre nézve is hasonló elosztás Inség-ügy. Heves- és Külső-Szolnok megye. Abonyi István inségügyi kir. biztos által, ezen ügyre vonatkozólag feltett kérdésekre főispáni helytartó úr így válaszolt továbbá. (Vége.) A 4-ik pontra: Vagyis a községek, mint morális testületek s a kisebb birtokosok által nyert pénzkölcsönökre, ez érdemben főispáni helytartó úr nyilvánitá, hogy e czélra a folyó évi január 16-án 3627. sz. alatt utalványozott 60,010 ft, továbbá múlt hó 18-kán 13,501. sz. alatt folyóvá tett 50,000 ft s végre a f. hó 4-én 20,612. sz. alatt kirendelt 140,000 ft, tehát összesen 250,000 ft, mindjárt az első, illetőleg második vagy harmadik részletről szóló intézmény megérkezte után, némi tartalék összegnek sürgős esetekre lett visszatartása mellett, a községek között, a központban már kéznél lévő adatok alapján kiosztatott, és habár ezen kölcsön első részének felvételét a központi bizottmánytól nem függő körülmények kissé késleltették, mindazáltal az első és másod ízben utalványozott pénzkölcsön az illető községek által úgyszólván már teljesen felvéve, a harmadiknak felvétele pedig folyamatban van, mely kölcsönökből — szorosan ragaszkodva a felsőbbi utasításhoz, a vagyonnal biró és szükséget szenvedő házas zsellérek láttattak el mindenekelőtt kölcsönnel, s ott, hol tartalék-alap a szűkölködők élelmezésére a zsellérek nagy száma, vagy a földes gazdáknak a jótállás alóli maguk kivonása által nem hagyatott, az illetők könyöradomány-kéréssel igyekeztek a szükséget enyhíteni. Ellenben a kisebb földbirtokosok részére megállapított 289,500 ft, mire már oly égető szükség jön, hasonlag kiszabva és az utalvány minden községnek külön-külön posta utján megküldve, valamint ez érdemben a két, t. i. egri és szolnoki cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóság értesítve van; s igy remélhető, hogy a községek a közlött minta szerinti kötelezvényt e napokban elkészitendvén, a pénz kiosztása azonnal megkezdethetik. Egyébiránt, ha valamire, ép a kisebb földbirtokosok által nyerendő pénzkölcsönre nézve lett volna a királyi biztos úr által a 6-ik pontban foglalt kérdése folytán e központi bizottmánynak azon sürgős előterjesztése és kérelme, hogy az. évi február 25-én 17.017. sz. a. kelt intézvény szerint mind a kötvénykészítés, mind a pénzkiosztás alkalmára kirendelt politikai tisztviselő mellé még egy császári királyi adóhivatalnoknak is elrendelt személyes jelenléte ne kivántassék, különösen azon okból, mivel egyegy adóhivatal alá 20, 30, 40 község tartozván, — s az adóhivatal egy egyénnél többet ki nem küldhetvén, — s ha az ekként megbízott adóhivatalnak mind a kötvénykészités, mind a pénzkiosztásnál jelen lenni köteles lesz, valamennyi község még három hó múlva sem fogja megkaphatni kölcsöneit, hanem a községek csak a kötvénynek az illető adóhivatalnál láttamozás végetti bemutatására köteleztessenek, annál is inkább, mivel annak hitelességéről a községi elöljáróság, inégi segélyző bizottmány s a szolgabíró aláírása eléggé kezeskednek ; miután azonban mint kincstári képviselő személyesen jelenlévő egri cs. k. pénzügyigazgatósági biztos Láng Ignácz úr épen most történt nyilatkozata szerint a kerületi s ezek által a cs. kir. adóhivatalok ez értelemben lettek közelebb utasítva, ezen örömmel tudomásul vett nyilatkozat által az előterjeszteni kívánt kérelemnek már eleve elég tétetett, s így a főgondoskodás a pénzügyi hatóság részéről,oda lészen irányzandó, hogy a kölcsönösszegek, mik iránt a pénzügyi biztos úr nyilatkozata szerint az intézkedések már megtétettek, a cs. kir. adóhivataloknál készletben tartassanak. Végre az 5 ik pontot illetőleg: Főispáni helytartó úr előterjeszti, hogy arra nézve, — miszerint a tiszaszabályozási társulatok által megindított védtöltési és az eger-debreczeni útvonalon engedélyezett inségi munkálatokhoz a dologképes egyének kellő számban megjelenjenek, továbbá, hogy a rend és csend, valamint a tápszerek jó minőségbeni és drága ár nélküli kiszolgáltatására felügyelet gyakoroltassák, a megkívántató intézkedések meg voltak és vannak téve, és az illető szolgabírák érdemileg utasítva, úgyhogy el lehet mondani, miszerint a munkaképes egyénektől a tél szigorú beálltáig, úgy az időnek megnyíltával újra tehetséghez képest gondoskodva volt és van. Igaz ugyan,hogy némi panaszok nem hiányzottak, jelesen pedig a tiszaszabályozási társulat által fizetett munkadíj állítólagos csekélységét illetőleg; miután azonban a társulatok nem ingyen, hanem kölcsönül nyerték a munkáltatásra szolgáló pénzöszleteket, de az emelt panaszok is nagyrészben túlzottak, vagy a szegény ember telhetetlen hírvágyáról tanúskodók valának, a társulatok irányában a hatóság nem rendelkező, csak rábeszélő szerepet viselhetett, és a rend feletti felügyeletre s a tápszerek árszabályozására szorítkozhatott. Egyébiránt az inségi fizetéses közmunkát illetőleg főispáni helytartó úr záradékul megjegyezni kívánta még, hogy a múlt évi 66,699. sz. a. kelt intézvénynyel utalványozott 33,000 ftból 30,510 ft 65 1/2 kr jött a dolgozó ínséges nép kiérdemlett dijául forgalomba, naponta mintegy 1300 munkás nyert alkalmaztatást s összesen 13,868 egyén 69,592 nap letöltésével jutott a mindennapi kenyérhez, mint jut az ugyanezen vonalon, jelesen Maklár és P.-Szikszó, Fehérakla és Poroszló, Poroszló és Tisza-Füred között a f. évi jan. 7-én 702. sz. a. kelt intézménynyel pótlólag 15.000 ftnak utalványozása mellett engedélyezett munkánál az idő kinyilta óta naponkint foglalkozást nyerő 1000 em- Felosztási arány a kisebb birtokosoknak szánt 6,500,000 ftnyi kölcsönösszegből a községek részére kikerekitett 2,000,000 ft levonásával maradt s folyóvá tett 4,500,000 ft felett. erre kapott az 1,500,000 ft végrészletből jár még Pénztár, melynél utalványoztatott 1-ső ízben 2-ed ízben Folyószámi Megye. A 4,500,000 ftból esik forint osztrák értékben 1 Arad 284000 80000 110000 94000 Aradi gyűjtőpénztár 2 Bács-Bodrog 123200— 82000 41200 Zombori 3 Békés 368000 100000 145000 123000 Gyulai adóhivatal 4 Bihar 73200— 50000 23200 Nagyváradi gyűjtöpénztár 5 Borsod 229000 * A—JY 163000 76000 Miskolczi adóhivatal 6 Csanád 173000 50000 65000 58000 Makói „ 7 Csongrád 95500— 64000 31500 Szegedi gyűjtöpénztár 8 Heves 289500 80000 115000 94500 Szolnoki „ 9 Nógrád 27000— 18000 9000 B.Gyarmati „ 10 Pest, Pilis, Solt 110000— 73000 37000 Pesti „ 11 Szabolcs 69600— 46000 23600 N.-Kállói „ 12 Temes 820400 200000 346000 274400 Temesvári főpénztár 13 Torontál 658100 200000 238000 220100 Nagybecskereki gyűjtőpénztár 14 Zemplén 4500— 3000 1500 S.A.-Ujhelyi adóhivatal 15 Jász Kun kerület 658100 200000 238000 220100 Jászberényi „ 16 Hajdú-kerület 140900 40000 54000 46900 H.-Dorogi „ 17 N.-Kikinda 209300 50000 89000 70300 N.-Kikindai „ 18 Arad város 3100— 2000 1100 Aradi gyűjtőpénztár 19 Debreczen város 83600— 56000 27600 Debreczeni „ 20 Szeged város 60100— 40000 20100 Szegedi 21 Versecz város 19900-13000 6900 Verseczi adóhivatal. Összesen : 4600000 1000000 2000000 1500000 Csütörtök, martim 31.