Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-08 / 80. szám
magasb körét teljesen elveszni engedte. Ezen igazságot Kovács Lajos úr is találón drastikus kitétellel fejezte ki. Mi tehát sem szükségét, sem hasznát nem látjuk annak, hogy a leendő megyék a politikai kérdések vitatásába ereszkedjenek, e részbeni föl- és közirati jogokat gyakoroljanak, vagy épen a momentán megyei képviselőség többsége értelmében határozatokat hozzanak. Somogymegye részvétfölirata Albrecht Feherczeg ler . cs. Fenségéhez. Fenséges cs. kir. Föherczegi Kegyelmes Urunk ! A felséges uralkodó családnak jó- és bal- sorsában fiúi gyengéd részvéttel osztozó Somogymegyének hűséges lakosait mély gyászba ejtő azon hir, hogy a felséges családnak egy drága tagja, egy virító rózsája, Fenségednek szellemdús és minden női erényekkel diszlö neje, s nagy reményű deli gyermekeinek anyja — életének legszebb évszakában elhervadt. Fenségednek ezen nagy veszteség feletti keservében annál nagyobb részt vesz az egész haza, minél háladatosb emlékezetben tartja Fenségednek azon kegyelmét és jótéteményeit, melyeket hazánkra, mint annak néhány év előtti kormányzója és királyi helytartója árasztani méltóztatott, — s melyeket a dicsőült leereszkedő nyájasságával, bőkezűségével és szelídségével mind inkább halmozott. Ha mindazon könyek, melyeket a dicsöült angyali jóságával letörölt, most ismét a búbánattal megerednek, úgy örök zápor áztatandja sírját. Ha ily veszteségben irt és vigaszt találhat Fenséged vérző szive, azt csak szent vallásunk s némileg a hűség részvéte nyújthatja ; s midőn mi Fenségednek és fenséged hátramaradt árváinak nagy fájdalma iránti őszinte és hű részvétünk gyenge nyilvánítását tesszük e sörökben fenséged lábaihoz, bemutatván egyúttal a ma rendezett gyászisteni tisztelet alatt a dicsőült lelke üdvösségéért forró imánkat a mindenhatónak, —ő cskir. Fensége, a boldogult főherczegnő ezrektől siratott ravatalára tettük le hódoló tiszteletünknek s hálás elismerésünknek hervadhatlan polgári koszorúját. Megyei tudósítások. — Nyitra, april 4. Hetek múltak azóta, hogy a hir, miszerint e megye élére egy az 1848-ik év előtti időkben ünnepelt alispán állíttatván, az magas állomását elfoglalandó a megye székhelyére jövend, s e hir első része csakhamar valósulván, kiki sietett felőle egyéni nézeteit, reményeit s a tisztikar ur helyzetét ecsetelni s bár hova is tekintünk, mindenütt csak jót és szépet hallánk; úgy mondák sokan, különösen az oppositió táborából,eltekintve egyesek vérmes reményeitől s az általános felforgatás eszméjétől), miszerint az uj főispán szigorú, s bár pártjukhoz nem tartozó, de általános becsülésben álló honfi, kitől csak jót lehet várni. A tisztikar pedig, mely legközelebb érdekelteték a bekövetkezett változás által, fájlalva, hogy volt fő nőkét, a jó tettekben dús, előzékenységében és mindenki, a gazdag úgy mint szegény iránti atyai gondoskodásában valóban nemes főispáni helytartó ur ő méltóságát beznákfalvi Bernák Ignácz cs. k. kamarás urat elveszti, megtudván a kinevezés iránt a valót s vevén a meggyőződést, miszerint egy igazságos és királya bizodalmára méltó, a haza boldogságáért küzdeni kész honfit nyert annak utódául, kinek nevét áldani mindig, de felejteni soha nem fogja — újra éledett s reménytől áthatottan várta azt, ki ezentúl les fel támasza és tevékenységének bírálója leendő méltósága a legkegyelmesebben kinevezett uj főispán Ocskay Rudolf ur, ki nyugalomba helyezett főispáni helytartónk hosszas betegeskedése miatt már csak azért sem érkezhetett előbb, mert a főispáni helyiség rendelkezésére bocsátható még nem volt s mert az átadás sem lehetett volna teljesíthető, annak felüdüléséről a jelentést vévén, minden kül jeleket és kiadást mellőzve, tegnap d. u. érkezett meg. Noha ezen megérkezés egészen váratlan volt, a méltósága mégis bonn találta az egész tisztikart, de e napon egyedül a főispáni helytartóval és az alispánokkal, minden hivataloskodást mellőzve, értekezni kívánván, a tisztikar egyesei, kik még az nap este az első alispán urnái megjelentek, azon biztos reményben távozónak, miszerint e hó 4-e, azaz a mai nap leend az, melyen az uj főispánnál tisztelkedni szerencséjük leend. Ma de. 9'/* * óra után az egész megyei központi tisztviselőség a felső járási tisztviselőkkel együtt az első alispán urnál megjelenvén, ennek vezérlete alatt ö méltósága a főispán ur üdvözletére sietett. Ö méltósága a tisztikart a kis teremben fogadá. Az első alispán ekkor a megye érzelmeit tolmácsoló beszédet tartott, melyben különösen kiemelé, hogy tudva van előtte, miszerint ő méltósága magányából a nyilvánosságra lépvén, azt egyedül a trón iránti hűségből és a hazáért téve. Ezen üdvözlő beszédet, melyben a tisztikar ő maga kegyeibe ajánltatott s a fölötte gyakorlandó di-sciplinának kezeibe lett adása is el.fittetett, harsány éljenzés követé. Ekkor megszólalt ő maga, s a jelenlévők ajkai elnémultak és csak a szivek dobogása vehetett az általános csend fölött uralmat, kikivárta a beszédet, melyből jövőjére egy-egy fényt vagy homályt árasztó szócskát elleshetni vélt. Ő méltósága röviden, de az igazak kebeleű hálaérzelmekre jogosítólag szólt. Kiemelé ő maga, miszerint igaz, hogy ő sok ideig nem tudá magát a főispáni méltóság elfogadására elhatározni , de végre a Király Ő Felsége iránti igaz hűségének s a haza iránti szeretetének engedve, elvállaló azt, hogy tehetségeit szeretett hona javára felhasználhassa. Ott hagyta magányát, ott kényelmét és függetlenségét, csakhogy szeretett honunk java előmozdításán közreműködhessék. Nagy és dicső szavak, melyek kell, hogy mindegyikünk figyelmét lekössék s buzgó követőkre találjanak. Továbbá felhivá ő maga a tisztikart, miszerint iránta bizodalommal és szeretettel viseltessék s biztosító, hogy ő mindenki iránt igaz őszinte bizalommal és szeretettel fogván viseltetni, a méltatlanul megtámadott becsületet a megtámadott ellenében le és felfelé védendi; de viszont meg is van győződve, miszerint maga a tisztikar kivánandja, hogy mindazok irányában, kik kötelességeik teljesítésében mulasztásokkal vagy visszaélésekkel jogosan vádoltatnának, a legnagyobb szigorral járjon el, mert meggyőződése az, hogy egy ily nagy megyét az alispán úr által említett disciplina nélkül kormányozni nem lehet-, méltósága megemlíti továbbá, miszerint 14 évig a nyilvános élettől elvonultan élvén, azon lesz, hogy a tisztikar szak jártasságát, melylyel maga nem bir, attól elsajátíthassa, és hogy igyekezetében minden egyes támogatására számit. A méltóságának gyönyörű, férfias és határozott hangon elmondott, nagy lelket és nemes szivet tükröző beszéde általános örömmel és lelkesedéssel fogadtatott; éljen a magyarnak egyetlen szava, melyet ugyan sokszor pazarul ejt ki,demelylyel többnyire szive legforróbb érzelmeit tolmácsolja, volt itt is az egyetlen válasz, melyet lelke örömmeli túláradottságában adni képes volt. Innét távozván a tisztikar, úgy a mint együtt volt, a távozó főispáni helytartó ur ő méltóságához ment,ki ittléte idejére a főispáni lakosztály két kis szobájába vonult, hogy itt lelke érzelmeit tolmácsolva búcsút vegyen attól, kit oly forrón szeretett. Itt is az első alispán Deseö Thádé ur volt az, ki szót emelve, rövid , de meleg szavakban búcsút vett a tisztikar nevében ; utána a megyei főjegyző emelt szót, ki lelke mélyéből, röviden s nem mesterkélt, de őszinte szavaival körülbelül ezeket mondá : Engedje meg méltóságod, hogy alispánunk után még én is szót emelhessek, mert mindennapi érintkezésben állván méltóságoddal, meg kellett győződnöm, miszerint méltóságodban egy oly főnököt vesztünk, ki mindenki iránt és minden időben tanúsított előzékenysége, nagy és nemes szive által mindegyikünk keblébe a legmélyebb hálát és őszinte szeretetet oltá, kiért ajkaink imára buzdulnak s a mindenható zsámolyánál kérésünket előadván, méltóságod és családja boldogságáért legforróbb és legájtatosabb imánkat mondjuk. Legyen méltóságod meggyőződve, hogy bár ha a sors tova és viszi körünkből, kik méltóságodat oly anynyira szeretni tanultuk, eltávozik, személye és nemes jelleme kebleinkben örökös hála érzelmeink képében élni fog. Nem csak mi, hanem a megyeház kapuján kívül lévők : a nép s az ellenpárt maga is bevallja, hogy méltóságod működése áldást hozó volt, mert szeretetteljes atyai szive mindenkit, kinek méltóságoddal érintkezni alkalma volt, elbájolt s örökös hálára kötelezett. Magzataink is megtanulják tőlünk magod nevét tiszteletben tartani, s a méltóságod iránt kebleinkben táplált hála át fog azok kebleibe is ültettetni, hogy ott örök emlékül éljen. Fogadja méltóságod szeretetünk e zálogát, s tartson meg emlékében s mi boldogok leszünk ! A főispáni helytartó, ki beteg ágyát csak néhány nap előtt hagyhatá el, a mondottakon megindulva, bus hangon ajánlá magát a tisztikar emlékébe és tovább mondá : Harmadfél év előtt magánosan jöttem e megyeház falai közé, komor volt akkor előttem minden, a bizonytalanság lebegett szemeim előtt, megyét és pedig egy oly megyét mint Nyitra szervezni nem csekély feladat, kivált ha az ember magában áll, és ime most harmadfél év után ismét magánosan hagyom el e házat, csakhogy az akkor és most közt az a különbség van, hogy jelenleg szerető , érettem érző kebleket hagyok hátra, míg ellenben akkor tisztviselőket keresnem kellett. Busan hagyom el e házat, mert fáj keblemnek azok köréből távozni, kik annyi nemes érzelmet táplálnak irányomban , de másrészt boldogító érzelmeket is viszek magammal, mik közül a legtöbb az, hogy szerettetem, hogy azok, kik felszólításomnak engedve hivatalokat vállaltak, barátimmá lettek. Nekem, a távozónak még csak egy kérésem van önökhöz : ruházzák önök azon igaz őszinte szeretetet, melylyel hozzám viseltettek, az új főispánra is át, s én, ha a bizonyosságot erről magammal vendem, nyugodt leszek, mert tudom, hogy érette is a szeretet hangjai fognak emelkedni, melyekre hallgatva a nagy feladat, mely egy megye kormányzójára vár, könnyen megoldható. Isten önökkel! Ezeket ő maga már zokogva mondá s a tisztikar tagjainak arczain a mély meghatottság jelei szintén világosan láthatók valának. Ily jelenetet látni kell, de leírni mester legyen, ki arra vállalkoznék. Boldog azon államférfi, ki ennyi szeretetet vihet magával a magányba, mert hisz e világon minden múlandó, a hála az egyedüli, mely igaz szivekbe oltva örökké él. r.. épen nem, vagy csak hiányosan van betöltve. Egyelőre azon hitben voltunk, hogy a k. a. csupán mint vendég búcsúzik, és mint szerződött tag fogja föllépteit folytatni. Erre azonban, mint értesülünk, kevés a kilátás, miután a nemz. színház a művésznőnek oly alantjáró ajánlatokat ten ittmaradhatására nézve, hogy azokat művészi renoménja koczkáztatása nélkül el nem fogadhatná. A fent említett operában B o d o r f i t, mint Benza szerepkörének örökösét láttuk és ha játékából még a humor egész mértéke hiányzott is, azonban reméljük, hogy ezt helyes énekéhez mint kiegészítő részt jövőben igyekezni fog megszerezni, mire sem tehetsége, sem szorgalma nem hiányzik. * Budaváros hatósága az alagút kijárását a krisztinavárosi oldalról, ahol eddig esős időben feneketlen sár, száraz időben ugyanily mélységű por volt, járdakövekkel kirakatni rendelte, s a mi legörvendetesb, már a munkához tettleg hozzáfogtak. Az itteni kereskedelmi körökben nem csekély feltűnést okoz a közelebb nemességre emeltetett munvári Werther Frigyes gőzmalomtuajdonos tönkje. Passiváit idáig mintegy 500,000 frtra becsülik, activái állásáról még nincs biztos tudomás. Főleg itteni házak vannak e tönk által érdekelve. Perügyelő Andaházy László budai ügyvéd. * Mint a „Felvidék“ közli, néhány kassai kereskedő Mexicóba szándékozik kivándorolni. * Kolozsvárit f. hó 1-jén Jankó Vincze, pesti gépgyára lángok martaléka lett. E telep, mint hallatszik, 15,000 frtig van biztosítva a magyar társaságnál. * Wintherthurban f. é. junius 22 -én a város habsburgi Rudolf által nyert szabadságlevelének 600-ik évnapját nagy Ünnepélylyel szándékozik megülni. A kezdemény az ottani műegylettől ered, mely egy történeti körmenetet készül rendezni. * Érdekes összeállítást találunk Shakespeare műveinek előadásáról a bécsi Burg-szinházban 1770. ápril 28- kától 1864. január 6-ig. Ebből kitűnik, hogy ott a kijelölt időközben Hamlet adatott 189-szer, Sok zaj semmiért 104-szer, Romeo és Julia 91-szer, Othello 87- szer, Lear 84-szer, A makranczos hölgy 71-szer, A velenczei kalmár 69-szer, Macbeth 62 szer, Viola 47-szer, III. Richard 43-szor, Coriolan 41-szer, IV. Henrik 32-er, Julius Caesar 28 szer, Cymbeline 24-szer, Nyáréji álom 15-ször, Téli rege 14-szer, A tévedések vígjátéka 12-szer, A windsori víg nők 7-szer, Csel és szerelem 5 szer, II. Richard 5- és Antonius Cleopatra 4-er. * Mint az „Invalide“ orosz lap jelenti, egy tudós egyén Szt. Pétervárott valamely készületet talált fel, melynek segélyével vasat és aczélt, bármely tárgyban legyen rejtve, faládában, falban, vagy a földben, fel lehet fedezni. Az orosz kormány e találmányt a fegyverkutatásoknál szándékozik alkalmazni. * Báró Berger tbszernagy, Arad városának volt a parancsnoka, s a cs. kir. hadsereg legidősb tábornoka f. hó 2-kán hunyt el Sopronban életkora 97-ik évében. * Seidner József humorista szavalati s ének- akadémiájában (f. hó 10-kén az Európa teremben) következő művészek és műkedvelők vesznek részt : a 10 éves Józseffy Pál, Brauer tanítványa; Adami, Strakosch,Schmidt Károly és Dux Zsigmond, Barbieri urak és maga a hangverseny-rendező ; ezenkívül Kocsis Irma és Stiegerer kisasszonyok. * Pozsonból írják nekünk, hogy Tau s ig ott kedden zsúfolt színházban adott hangversenyt s elragadtatott hallgatósága a művészt koszorúkkal jutalmazta. Az említett hangversenyre Tausig Beregszászitól küldetett magának zongorát. Legfényesebb hatást Liszt műveivel gyakorolt; tisztelői még ugyanaznap fényes lakomát rendeztek. * A budai népszínház bírálóválasztmánya tegnapi ülésében a m. évi oct. - -én kitűzött 50 arany pályadíjat, miután a pályázati jelentés világos értelme által erre kötelezve volt, a határidőre beérkezett 10 pályamű közül az egyedül elfogadott és előadhatott „Egérfogó“ czímű népszínmű szerzőjének rendelte kiadatni. Az említett mű jeligés levélkéje felbontatván, abból mint szerző Bényei István neve tűnt ki. Bényei úr húsvétig a budai népszínház tagja volt, s közelebb nejével együtt Szigeti jelenleg Sopronban működő színtársulatához szerződött. * A „Magyar képzőművész“ czimü új lap első száma tegnap adatott ki Rembrandt festész arczképével s érdekes olvasmánynyal Orlay, Ilenszlmann s Keleti Gusztávtól, Kovács Mihálytól egy sevillai levél, s egyéb érdekes közlemények. Óhajtjuk, hogy megtalálja publicumát. — A szolgári eljárásra vonatkozó szabályrendeletek. R. E. S-tól öszveállitva megjelentek. Kiadja Kuger Adolf. Ára a 82 szabályt tartalmazó füzetnek 80 kr. Tárgymutatóját, melynek közlésével, a legközelebb megjelent „Fenyitő eljárásra vonatkozó szabályrendeletek“ felmutatása alkalmával is jótékonyan hatottunk a szakkönyvet leírni s olvasni kívánó közönségre, ezennel itt is közöljük, legyen az ajánlólevele a műnek : Tárgymutató: 1.A sommás szóbeli perekben követendő eljárás iránt kibocsátott udvari rendelvény. — 2. Szab. kir. városok szóbeli bíróságai által hozott ítéleteknek hová leendő felebbezése iránt kibocsátott udvari rendelvény. — 3. Utasítás a pesti külvárosi bíróságok számára közigazgatási és polgári ügyekben. — 4. A sommás szóbeli perekben hozandó ítéletek és közbevetendő felebbezések után járó bélyeg-iletékek biztositása érdekében kibocsátott kir. udv. rendelet. — 5. A szóbeli perekben felvett tárgyalási s egyességi jegyzőkönyvek bélyeg-illetéke iránt kibocsátott kir. udv. rendelvény. — 6. Keresetlevelek több példányban beadásánál használandó bélyeg-ellátás iránt kibocsátott helytartótanácsi intézmény.— 7. A kézbesítési dijak iránt kibocsátott üdv. rendelvény. — 8. A kézbesítések körül követendő eljárás iránt kibocsátott körrendelet. — 9. A törvényszékek által szedett díjak megszüntetése tárgyában kibocsátott helytartótanácsi intézmény. — 10. Bírói kézbesítéseknek a kincstár s képviselői irányában eszközlése iránt kibocsátott udv. rend. — 11. Cs. k. katonai kincstár ellen polgári bíróságok előtt indított keresetek hivatalból az illetékes katonai bírósághoz utasitandók. — 12. A holttá nyilvánítás iránti kérelmek elintézésére hivatott hatóságok kérdésében. — 13. Államkötvények megsemmisítése iránti kérvényeknek a bécsi orsz. törvényszék illetőségéhez való utasításáról. — 14. Hagyatéki-, gyám- és gondnoksági ügyekben hivatott illetékes hatóságokról.— 15. Földtehermentesitési kötvények megsemmisítése körüli eljárásra, a pesti első biróságit váltó törvényszék kiküldetése iránt kibocsátott k. leirat. — 16. Sommás visszahelyezési és határigazitási perek fölebbviteli hatóságairól. — 17. A hivatalból gyakorlandó megsemmisítési jognak a kir. kúriára tett átruházásáról. — 18. Világos örökösödési esetekben eljáró osztoztató választmány megalakítása a tisztiszéket vagy polgári törvényszéket illeti-e? — 19. A polgári bíróságok illetékessége visszaállításáról a cs. k. államhivatalnokok, szolgák, pénzügyőrség ellenében polgári ügyekben. — 20. Az elkobzott vagyonok ellen emelt és per útjára utasított magánigények tárgyalására rendelt első folyamodású bíróságról. — 21. Illetéki és közadóbeli hátralékoknak az elárverezett ingatlanok vételárából előlegesen történendő megtérítése iránt kiadott üdv. rendelet. — 22. Államkötvényekre vezetendő letiltás, vagy végrehajtásróli értesittetése az illető pénztár felett álló pénzügyi hatóságnak. — 23. A családi hitbizományok iránt kibocsátott kir. bir. — 24. Osztrák szab. nemzeti bankiadásai ellen hozott végrehajtási végzések foganatosítása tárgyában kiadott utasítás. — 25. Fekvő jószágokhoz tartozó gazdasági eszközöknek jogi természete iránt kiir. kir. leirat. — 26. A zsidóság házasságának kötése és felbontásáról kiadott rendelet. — 27. A cs. k. osztrák és a badeni nagyhűségi kormányok között, e két állam alattvalóinak ingó hagyatékai tárgyalására nézve létesült egyezmény. — 28. A korengedélybeli kérelmek bírálása és elintézése tárgyában. — 29. Korengedély iránti kérvények és minden igazságszolgáltatási ügyeknek a m. udv. korlátnoksághoz való közvetlen felterjesztéséről. —30. A róm. kath. püspököknek végrendelet nélküli örökösödési jogosultsági kérdésében kibocsátott htótanácsi intézmény. — 31. Szerb fejedelmi alattvalóknak Austriábani örökösödhetése iránt kibocsátott udvari rendelvény. — 32. Törvénytelen cselekmények érvényes szerződés alapját nem képezhetik.— 33. A pénzügyi közegeknek az ország biróságai előtt előforduló csőd megnyitási esetekről értesítése tárgyában. — 34. Csődök, hivatalos hirdetmények törvényes s késedelem nélküli országos közzététel) módjáról. — — 35. A külön küldöttek általi kézbesítés (express,) illetékeiről. — 36. A magyarországi s többi birodalmi hatóságoknak közvetlen hivatalos érintkezéséről. — 37. A kormányt felsőbb betekintés végett fölterjesztendő jegyzőkönyvek, ha azok más, mint magyar nyelven vezettetnének, ezen nyelven is szerkesztendők. — 38. Az állam német és szláv tartományainak biróságaival a hivatalos levelezés és nyelv használata iránt kibocsátott helytartótanácsi intézmény. — 39. A cs. kir. pénzügyi hatóságokhoz menesztett, halasztást nem szenvedő hivatalos közlésekben a német nyelv kivételképens használata iránt kibocsátott rendelvény. — 40. A magyar s erdélyhoni bíróságok egymásközti hivatalos megkeresvényeit érdeklő kir. leirat. — 41. A távirdának csak rögtöni hivatalos küldeményeknél engedhető használatáról. — 42. Magyarország románajku lakosainak anyanyelvűk használata tárgyában kib. intézmény. — 43. A kir. szardiniai bíróságok végrehajtási megkeresvényének elintézése iránt. — 44. A bányatörvény 253-ikban eszközlendő végrehajtási becslések és árverezések kivételes foganatosításáról. — 45.A váltóadós személyének letartóztatására vonatkozólag megállapított elvek. — 46. Községek ellen pénzbeli marasztalás következtében elrendelt végrehajtások foganatosítása iránt. — 47. Az osztrák nemzeti bank záloghitel-osztályának adósai ellen a bécsi császári királyi országos törvényszék által hozott végrehajtási végzések foganatositásáról. — 48. Az orosz bíróságok által hozott ítéleteknek végrehajtása megtagadásáról. — 49. A magyarországi s birodalombeli bírói hatóságoknak egymásközti feltétlen végrehajtási képességükről.— 50. A rendezett tanácsú mezővárosok törvényszékei árva és gondnokság alatti személyek ingatlan vagyonának eladására, mint gyámi hatóságok engedelmet adhatnak. — 51. A magyar földhitelintézet követeléseinek gyors behajtására hozott legk. k. utasítás. — 52. A magyar földhitelintézet telekkönyvi ügyeire, okiratai látomásozására és hitelesítésére vonatkozó kérvények elintézése körül zsinórmértékül szolgáló utasítás. — 53. Úrbéri kárpótlási tőkék utalványozása iránti bírói eljárás meginditásáról. — 54. Zilah város és a kikindai kerületi tanácstól a polgári perek közvetlen a királyi ítélő táblához feljebbezendők. — 55. Gölni et szab. és kiváltságos bányaváros telekkönyvi bíráskodási jogáról. — 56. A megyék régibb házi pénztárai ellen emelt magánjogi követelések felszámolása iránt 1859-dik junius 25-dikén kelt legfelsőbb rendelet módosítása. — 57. A fenállott hatóságok feloszlatása után elintézetlenül maradt bírósági kártérítési panaszok tárgyalása iránt. — 58. A visszakapcsolt részekben érvényben lévő ősiségi és úrbéri törvények és rendeletek iránt kibocsátott királyi leirat. — 59. Gyámsági s gondnoksági ügyekben a járásbeli szolgabirák megbízása és az árvapénztárak adósaitól szedett kezelési dijak megszüntetése tárgyában kiadott intézmény. — 60. A birói beavatkozást igénylő hagyatéki kimutatásokat az illeték kiszabására rendelt hivatallal kik tartoznak közleni ? (Vége köv.) Vidéki levelek. — Somogy, mart. 31. Most volt alkalmunk olvasni főispán ő magának Kára Miska meglövetésére vonatkozólag kibocsátott körlevelét, melyet ezennel közlünk. Megyénk nyugalmát feldúló és a békés polgárokat folytonos rémülésben tartó rabló Kára Miska f. hó 27 én aggótai erdőben a csendőrök által agyonlövetett, és személyének ugyanazonossága a megye börtönében lévő neje s néhány rablótársai által felismertetett. Erről t.uraságodat oly meghagyással értesítem, miként ezen eseményt kerületében a legkiterjedettebb módon azzal tétesse közhírré, hogy ezen utolsó félelmes haramiának megsemmisítésével a személy- és vagyonbiztonság e megyében ismét visszatért ugyan, de megszilárdulni csak akkor fog, ha a netalán imitt-amott még elszórva kujtorgó gonosztevők az orgazdák által el nem rejtetnek, hanem ott, hol megjelennek, a lakosok által vagy elfogatnak, vagy kézrekeríttetnek, mit annál biztosabban lehet elvárni és követelni, mivel a kegyetlenségükről elhírhedt rablók bosszúállásátóli félelem ezeknek végelpusztulásával tökéletesen megszűnt. Kára Miska hírhedt rabló imént érintett agyonlövetésének érdekes részleteiről hiteles uton e következők jutottak tudomásunkra : Farkas Pál csendőr múlt hó 28 án Kadarkúton arról értesülvén, hogy Kára Miska ugyanaznap társaival a gyótai erdőben volt. Ezen híradás folytán Tauber Lipót állomásparancsnok, Farkas Pál, Gruber József, Rippel József, Oransky Dániel és Mauer Ferencz csendőrökkel, továbbá segítségül Platny János, végre Teichmann Ferencz és Schmierda Ferencz vadászokkal — hogy a lakosság észre ne vegye — esti 7 órakor elindulván, este 0-kor a gyótai erdőbe ért. Itt egy ideig lesben állván, és a távolból időközönkint fel-fellobbanó tüzet pillantván meg, mintegy félóra alatt mindannyian az erdő szélére értek egy völgybe, ahol a tüzet végkép elveszték szemeik elöl; mindamellett, azt tévén fel, miszerint a rablók másnap reggel ezen a vonalon llenendnek valamely szomszéd pusztára élelemért, és mert a terület igen jó rejtekhely volt, nem mozdultak innen reggeli 3 óráig, a midőn is balta csapásokat hallottak. Az őrjárat-vezető sűrü csatárlánczra osztá embereit, és a hold fényénél azon pont felé ment előre, mely felöl a balta csapások hallatszottak; azonban ekkor csakhamar elcsöndesült ismét minden. Az őrjárat reggeli 5 óra tájban még izzó parázsra bukkant, mig Mauer Ferencz csendőr mintegy 400 lépésnyire budába öltözött s fel alá járó egyént pillantott meg, miről társait rögtön értesité. Ezek 100 lépést haladtak előre leguggolva, később azonban futva, mert a sűrűség s a lábaik alatt ropogó falevelek lehetlenné tették a zajtalan továbbmenést, mire a rablónak tartott ember figyelemmel fordult a pont felé, melyről az őrjárat előretörtetett, levete Budáját, fegyverét kezébe vette, majd szaladásnak eredt, a csendőrök megállást parancsoló szavainak nem engedelmeskedvén. Kára Miska belátván, hogy utólérezik, vagy a nyílt mezőre jut, hol annál inkább ki lesz téve a csendőrök lövéseinek, egy fatörzs mögött hirtelen megállapodók és a tőle 60 lépésnyire álló csendőröke tüzelni kezdett. Tauber és Farkas csendőrök, úgyszintén Platny alvadász mindjárt az első lövés után kedvező állást foglaltak el, hogy a rabló mozdulatait figyelemmel kísérhessék, míg a többiek bekeríteni igyekeztek őt. Kara Miska 8—10 lövést tehetett, melyet utóbb Tauber csendőr és a hozzáférhető legénység is viszonzott, míg végre a rabló a közelébe sompolygott Oransky Dániel fegyvere által leteríttetett. Még ekkor is