Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1864-06-18 / 138. szám

És igy marad a bank pénztárá­ban 1864. május 31-kén . . 35922 „ 27 „ Az 1864/»­­diki összes forgalom te­hát volt . . 44150132 ft 47 kr. Osztrák értékre szóló részvény 1864. május 31-ig 1968 íratott át, igy tehát még 32 régi részvény van hátralékban és az átirt 1968 részvényre eső épen eny­nyi huszad­ részből 1500 darab alakíttatott át eddig egész részvényre, minek folytán még 468 darab hu­szadrész van a részvényesek kezei közt. A lefolyt üzletév jövedelme következőképen áll: A leszámítolásból 211412 ft 28 kr. Értékpapírok és árukra adott előle­gekből . . . 39843 „ 28 „ Realitásokra adott kölcsönből s kama­tokból . . . 8011 „ 50 „ Letétményi illeté­kekből . . 673 „ 90 „ Átiratási illeté­kekből . . 62 „ — „ A bank­­­épület összjövedelméből . 21314 „ 50 „ A tartalék s nyug­­dij­ alap jövedelmé­ből • • . 5159 „ 7 „___________ Összesen . 286476 ft 53 kr. Ha ebből levona­­tik a bankot terhelő kamat-kiegyenlités, a tárczában lévő vál­tók 1864. máj. 31-én túl terjedő kama­tainak és a betéte­lek után ez ideig já­ró, azonban föl nem vett kamatoknak be­számításával . . 142219 1t 51 kr. Továbbá a keze­lési költség és jóté­kony adakozások . 17031­9 90 „ A bank épület költ­ségei . . . 767 „ 70 „ A fölszerelési költ­ség évi törlesztése 199 „ 95 „ A tartalék s nyug­díjalap jövedelme . 5159 „ 7 „______________ Összesen . . . • • 165378 ft 13 kr. Múlt évi nyereményül tűnik ki . 121098 „ 90 „ Ebből levonván a jövedelem- és hátbéradót..................................... 14626 „ 87 „ Az 1863/i első felére fizetett 5”/„ kamatokat..................................... 26250 „ — „ A második félévre fizetendő 5% kamatokat . . . • • 26250 „ — „ Összesen . . 67126 ft 87 kr. Nyeremény fölös­legben marad . 53971 ft 53 „ Ehhez jó az 1862/a­­ról mint egyelőrei nyeremény, ezen év­re átvitt . _.___ 1201­­ 30 „___ Osztalékra fenn­marad . . . 55172 ft 83 kr. (Vége köv.) (P. L.) A magyarországi sószállitás ügyében Bécsből írják a „Pester Lloydsnak: Köztudomá­sú dolog, hogy a financzminiszterium 1853-ban egy magántársulattal szerződést kötött, melynek értelmé­ben a sószállítást annak egészen átengedte. Idővel ki­derült, hogy ezen operatió csak azon magántársulatnak használt, s hogy te a kincstár, se a közönség nem sok hasznot látott a fentebbi szerződésből. A múlt évben a m. kir. helytartótanácsot megkereste az országos pénz­ügy- igazgatósági osztály, hogy a szerződés, s az a helyett foganatosítandó intézkedések iránt nyilatkoz­zék. A helytartótanács ezen megkeresés folytán egy ter­jedelmes okmányban előterjesztette mindazon hátrá­nyokat, melyek a nyerészkedő társulat műtéteiből a közönségre és kincstárra egyiránt háramlanak. Kimu­­tattatott, hogy e magántársulati kezelés mellett a só ára évről évre növekedett, úgy hogy ezen nélkülözhet­­len életkellék ára 1853-ban a tiszai vidékeken egy má­zsa után 6 forint, a dunai vidékeken pedig 7 forint fá­lt. Napi újdonságok. — Mint a „Gén. Corr.“ értesül, Császár ő Felsége — Kissingenbe elutazása előtt — a magyar kir. udv. kanczellár javaslatain kivül, a magyar királyság törvény­kezésében létesítendő reformokra vonatkozólag — még az erdélyi kir. udv. kanczelláriának az erdélyi országgyűlés elé terjesztésre szánt előterjesztményeit is helybenhagyta. Név szerint : a) a rendezett közigazgatás­i törvénykezés könnyebb elérésére szükséges változtatásokra vo­natkozó törvényjavaslatot Erdély politikai fel­osztásában; b) a politikai közigazgatás végleges szervezésére vonatkozó törvényjavas­latot ; végre e) az Erdélybeni első folyamodású törvényszéki hatóságok szervezésére vo­natkozó törvényjavaslatot. * A porosz király elutazása Karlsbadba, mint ed­­dig elő hallatszik, szombaton fog megtörténni. A királyt főhadsegéde Alvensleben tábornok, gr. Kanitz és Stern­äcker szárnysegédek, dr. Lauer, ő felsége orvosa és Bo­rek udv. tanácsos kisérik. Bismarck ministerelnök csak pár nappal később követendi, úgy a többi minister urak is időről-időre megjelenendnek ott, előterjesztések végett. * A bibornok hg prímás ő eminentiája, mint a múlt évben, úgy az idén is a rohitsi fürdőt fogja használni és az „Idők Tanúja“ szerint oda már a jövő héten utazik el. * Gr. Széchenyi Ödön nyilatkozik, hogy várat­lanul felhalmozott sürgős magánügyei és teendői miatt a „Hungária“ biztosító társaságban mint egyszerű részvé­nyes helyet foglal ugyan, de a szervezésben és vezetésben nem fog résztvehetni. * Gr. Széchenyi Béla zalamegyei barnaki pusz­táján cselédsége gyermekei számára egy elemi iskolát építtetett és alapitványozott. •A pesti műegylet folyó he­tökén tartott első bizottmányi ülésében a következő urakat választa meg : elnökül gr. Festetics Bélát, alelnökül : Rökk Szi­lárdot, pénztári igazgatóul :­ Harsányi Pált, a műbizott­mányba : Barabás Miklós, Dittmann Antal, Dunaiszky László, Engerth Vilmos, Greguss Ágost, Karlovszky Zsig­­mond, Keleti Károly, Králik Samu, Ligeti Antal, Penes János, Ráth József, Szabó Béla, Walthier Ágoston és We­ber Henrik urakat. * A budai dalárda folyó hó 25 én a budai Víziváros­ban a fáczánhoz czimzett vendéglő teremében ötödik esté­lyét tartja, mely alkalommal a társulat legközelebbi köz­gyűlésének napja, a felsőbb helyről leérkezett alapszabá­lyok kihirdetése végett, köztudomásra fog juttatni. * A pesti ágostai hitvallású magyar­német gyülekezet összes tanodáiban a nyil­vános vizsgálatok f. hó 19-én veszik kezdetüket és ugyan­­e hó 25-kén fejeztetnek be. A gymnasiumbeli vizsgálatok i. e. 9 órakor s délután 3 órakor kezdődnek. A jövő tan­év September elején nyílik meg. — Megjelent : „K­i­s olasz tolmács“. Útmuta­tás az olasz nyelvnek lehetőleg legrövidebb idő alatti elsajátítására. Irta Ágoston Antal. Kiadja Lampel Róbert. A csinos kiadású kis munka czélja: rövid, útba­igazító vezérfonalat adni azok kezébe, kik szeretnének az olasz nyelvvel megismerkedni, a­nélkül, hogy kedvük, vagy idejük volna annak szellemébe mélyebben behatol­ni. Ezek száma, úgy hiszi szerző, nem csekély, s ezenfö­­lül a vasút oly közel hozta Olaszországot, hogy a kirán­dulások Trieszt, Velencze s általában Felső Olaszország­ba most már a könnyen kivihető dolgok közé tartoznak, s ily kirándulások kettős érdekkel bírnak, ha értjük is azok nyelvét, kik közt mozgunk. Ily gyakorlati czélt tartva szerző szem előtt, ezért könyvecskéjében az elméletet le­­­­hető legrövidebb határok közé szorította, s annál több­­ tekintettel volt a gyakorlatra. — Ajánljuk az illetők figyelmébe. * A német énekesnők Londonban nagy szerencsével­­szerepelnek: Titiens, Lucca, s utóbb Harriers Wippern, kinek pompás hangját és szép előadását rendkívül di­csérik. * A franczia császár nagynénje mint hangverseny­énekesnő. A franczia senatushoz intézett kérvények közt Bonneville de Breschamps asszonyságtól is van egy, a­ki Bonaparte Lucia (Canino) herczegnő közel rokona I. Napóleon császár sógornője és nagynénje a mostani császárnak. Bonneville asszonyságnak nincs vagyona, de 1 gyermeke, a­kit el kell tartania, s e végből nyilvános hangversenyeket akar adni. Ez azonban neki mind Páriá­ban, mind Francziaország többi városaiban a hatóságok által megtagadtatott, valószínűleg családi neve miatt, és azért folyamodott a senatushoz, hogy a közös jog jótéte­ményéből ő se zárassék ki. * Győr megyében jun. 11-én d. u. 3 óra tájban több helyütt jégeső esett a nem csekély kárt okozott. * Mint a „Hun“ írja, Rózsaági Antal az általa meg­indítandó „Biztosítási Közlöny“ mutatvány­­számát tartalmas és változatos czikkekkel mutatja be a közönségnek. Előfizetés félévre 5 ft. * Györmegyei Péér helység lakosai között a scor­­but annyira elharapódzott, hogy több százan sínylődnek benne, s már sokan áldozatai lettek e járványnyá válni kezdő betegségnek. * A „Győri Közi." írja: A nemz. színházi tagok győri előadására előjegyzések rendkívül csekély szám­mal tétetvén, azok ezúttal nem fognak megtartatni. * Balaton-Füreden Latabár Endre jól szervezett színtársulata f. hó 21 -én nyitja meg előadásait. Ugyane társulathoz szerződött a budai népszínház kedves fiatal tagja Kölesy Lujza k. a. *A budavárosi kölcsön-s­or­sj­egyek jun. 15-ki húzása alkalmával ezen nyerő számok huzattak ki: “8803. sz. nyer 20000 ftot; 24723. sz. nyer 1000 ftot; 18902, 25831, 26863, 28553, 43 22 számok nyernek 200—200 ftot; továbbá 100 ftot ezek nyernek : 3968, 6481, 14156, 14399, 24830, 25533, 26239, 27297, 32160, 32327, 36173, 37938, 38323, 39964, 43753, 46956, 47952, 48712, 60 forintot pedig ezek : 28, 40, 170, 375, 392, 607, 1009, 1038, 1344, 1793, 1806, 1845, 3867, 4163, 4796, 4948, 5017, 5115,5376,5580, 5827, 5881, 6600, 6967, 7118, 7164, 7417, 7533, 7550, 8313, 8545, 8783, 8994, 9067, 9118, 9160,9208,9317, 9408, 9580, 9743, 10088, 1­209, 10340, 10424, 10742, 10776, 10781, 1­999, 11206, 12328,12420, 12451, 12864, 13238, 13377, 13472, 13515, 13550, 13628, 14156, 14342, 14399, 14450, 14467, 14851, 14863, 14925, 15428, 15737, 15840, 16200, 16220, 16256, 16262, 16318, 16798, 17837, 17888, 18074, 18382, 18687, 18808, 18845, 18848, 19833, 20771, 21056, 21059, 21544, 21527, 21835, 21900, 22332, 22377, 23101, 23755, 24837, 26044, 26542, 26699, 26734, 26869, 26995, 26999, 27516, 27743, 28646, 29013, 3­­216, 30222, 30920, 30935, 32017, 32398, 32639, 32695, 32744, 32829, 33085, 33619, 33713, 33962, 34481, 34833, 35127, 35933, 36326, 36662, 36783, 37190, 37227, 37378, 37435, 37800, 38485, 38542, 38661, 39016, 39942, 40063, 40595, 40808, 40921, 41278, 41933, 4­934, 42069, 42427, 42456, 42537, 42710, 42721, 43416, 43771, 44041, 44422, 44684, 44776, 45502, 45562, 45577, 45582, 45858, 46176, 46837, 46934, 47025, 48093, 48177, 48147, 48421, 48465, 48874, 49728. * A rudasfürdő keddi zártkörű zeneestélyeire tegnap küldettek szét a meghívások. * Niczky Szőllösy Rózsa asszony tegnapelőtt a „Ti­szaháti libácská“-ban játszván, tüntetésig sokolt tetszéssel fogadtatott, mely úgy látszik, azon óhajtásnak akart nyo­­matéka lenni, hogy állandóan szerződtessék. A színház­nak mindenesetre szüksége van alkalmazható tagokra, a­kikkel a megfogyott női személyzetet kiegészítse Eddig e czélból Nagy Lujza k. a., Niczky-Szőllősy asszé­lön be­mutatva , talán még — hogy a candidatura teljes legyen — Szépné Mátray Laurát is vendégszerepeltetni kellene. S aztán győzzön a legjobb. Mint a színház körüli hangulat­ból kivehettük, a mostani vendégnek legtöbb d­ance-a van a szerződtetésre. volt, s 1858-ban az előbbi vidékeken 8, az utóbbiak­ban 10 forintra hágott. Ennek az volt igen természetes következménye, hogy a sófogyasztás egy­harmaddal kevesbedett, s hogy mialatt a sóban szegényebb orszá­gokban, mint Németország, Francziaország és a Svájc­, 17 font só számíttatott évenként egy személyre, addig Magyar- Horváth- és Tótországban alig jutott egy egyénre 15 font. Ezen tények alapján a helytartótanács a fentebb említett magántársulattal kötött szerződés felbontása mellett nyilatkozott, s indítványozta, hogy a kincstár vegye ismét kezelése alá a sót, s a sószállítást nyilvá­nos árlejtés által biztosítsa, a sóeladást 12 felállítandó sóhivatal által eszközöltetvén­ végre, hogy a só árát a kincstár egy­harmaddal csökkentse. A helytartótanács a felállítandó sóhivatalok helyiségeiül a következő he­lyeket jelölte ki: Tisza- Újlak, Tokaj, Szolnok, Szeged, Wallemare, Lippa, Pancsova, Győr, Mohács és Zsolna. A­mi ezen helytartótanácsi vélemény első pont­ját, a szerződés felbontását illeti , ez már megtörtént A további modalitások iránt most folynak a tárgyalá­sok, s remény van hozzá, hogy ezek szerencsés ered­ményre fognak vezetni a második pontot illetőleg is. Megemlíti még tudósító, hogy a helytartótanács külö­nösen ajánlotta és szorgalmazandónak véleményezte a nyíregyház máramarosi vaspályavonal kiépíttetését, melyet már régen a tiszai társulatnak kellett volna végrehajtani. A helytartótanács nagy súlyt fektet arra, hogy a sóbányák a vasúthálózattal közvetlen összeköt­tetésbe jöjjenek, hogy így a sót minden irányban és időben olcsón lehessen szállítani. C z á f o l a t. A „P. Lloyd“ f. hó 15-én 135. sz.ban E. Ede­s társai által elkövetett, a közönség előtt ismeretes csa­lási ügyben, melyben Pestmegye közp. fenyitő törvény­széke azon nevezetes ítéletet hozta, melyet maga a „P. Lloyd“ is közlött 98/863. sz.ban, és mely a t. kir. táblán némi módosítással megerősittetett, — azt a hirt közli, „hogy a négy hétszemélyes tábla az ítéleteket megsemmisítette, mert a tárgyalás nem rendes peruson, de sommásan intéztetett el; továbbá, mert jogtalan el­­fogatások történtek (?), a védelem korlátozott, és az egész eljárás rögtönzött volt. (?)“ Ezen hírterjesztés mennyiben alapos, kitüntetjük az ez ügyben keletkezett négy hétszemélyes táblai íté­let közlése által. Ez igy szól: ítéltetett. Ezen bűnügyben, melyben a vád tárgyát azon tettek képezik, miszerint Engel Ede nevére többrendü okmányok ál módon koholtattak, s ezek alapján szm­le­­gesen eszközlött bírói mulasztások s foglalások által annak javai, eladásait állapota miatt más kézre szállot­tak ; tekintve egyrészről a vádlottak nagy számát, más­részről pedig azon minőséget s elágazó módot, mely­­lyel azok jelen esetben részint mint tettesek, részint mint bűntársak terheltetnek, az ügy érdemének kellő kifejtése rendes per útján lévén eszközölhető, s ily kö­rülmények között a vádlottak egyike részéről már a vizsgálat folyama alatt, majdan pedig a többi vádlot­tak által is felhozott azon kérelem, hogy az ellenük fennforgó vádügyben az eljárás az id. törv. szabályok 2-ik részének 4-ik §-a értelmében, rendes per útján vé­tessék eszközlésbe, alaposnak találtatván; mindezek­nél fogva az első- és másod­bírósági ítéletek feloldása mellett, a felterjesztett iratok azon meghagyással kül­detnek az eljáró megyei törvényszékhez vissza, hogy jelen ügyben az eljárást, a vádlottak ellen befejezett vizsgálat alapján, s a tiszti ügyész felperessége alatt indítandó rendes per és kereset utján, az idézett szakaszban foglalt sza­bályok szerint eszközölje, s majdan a perbeli próbák nyomán uj ítéletet hozzon. Mely pernek ek képen történt megvizsgáltatása stb. Kelt sz. k. Pestvárosunkban, apr. 20-án 1864. Ezen ítélet tehát jogtalan befogatásokról, korlá­tozott védelemről, rögtönzött eljárásról érintést nem té­vén, a „P. Lloyd“ közlését szándékos elferdítésnek kell nyilatkoztatnunk. (R E. S.) Megyei tudósítások. — Biharmegye főispáni helytartója által 1864. évi május hó 19 kén 4952. sz. alatt tekintetes Szől­­l­­­ő­s­s­y János polgármester úrhoz, mint a debreczeni községi tanács elnökéhez intézett rendeletnek mássa. „Azon szép és nagy kiterjedésű erdőterületet, melynek szabad királyi Debreczen városa tulajdoni joggal birtokában van, és az ezen birtokban rejlő, épen oly megmérhetlen mint megbecsülhetlen kincset a legnagyobb mértékben fenyegeti az elpusztulás é­s megsemmisülés a miatt, hogy, a­mint magamnak is ta­pasztalni alkalmam volt, az érintett területen szana­szét az erdőség közepette számtalan egyes lakosoknak bekerítetten és bekeritetlenül tanyáik és földjeik van­nak ; ezen körülmény a legbecsületesebb jellemű, s bár­mily nagy számmal lévő csőszöknek leggondosabb őr­ködése és az e részben fennálló törvényeknek s rend­szabályoknak legszigorúbb alkalmazása mellett is nem engedi az erdőt a pusztítás veszélyétől megóvni; hátha még oly csőszök vannak, kik a kínálkozó alkalmat használva a város erdejét önérdekükben kereseti for­rásul tekintik. Az erdőségeknek továbbra is ezen állapotban meghagyását tiltja azon kötelességérzet, mely a város közönsége jövendőbeli jóllétének fenntartása feletti gondoskodást azoknak, kik arra hivatvák, parancsolja. Ezen kötelesség érzetében már nem lehet egy-egy fontosabb teendője a városi vagyon feletti őrködésre hivatott községi tanácsnak, mint tüzetes tárgyalás alá venni azon kérdést, mikép lehetne a városnak fenntebb érintett, nemzeti ügy mint államgazdászati szempont­ból is közfigyelmen kívül nem hagyható kincsét: az er­dőséget megóvni az elpusztulástól, s mily módozatok szerint lehetne az egyeseknek az erdők közepette lé­vő birtokait kisajátítani ? s ekkér az ilyen birtokosok és a város között az erdőkre nézve fennálló — bár til­tott és jogtalan — közösséget megszüntetni. Miután azon hatáskör, melyet királyi biztosi mi­nőségben Debreczen szabad királyi város hatósága felett gyakorolni hivatva vagyok, nekem is elém szab­ja a város jólléte feletti őrködés kötelességét, ezen kö­telességérzettől indíttatva arra hívom fel a tekintetes polgármester urat, miszerint a fenntebbiek értelmében ezen ügyet mielőbb tárgyalás alá vétetvén, annak ered­ményét, az összes erdőterületet és az egyeseknek azon lévő birtokuk minőségét s mennyiségét magában fog­laló kimutatással együtt hozzám juttatni szíveskedjék.“ Vidéki levelek. — Temesvár, junius 14. Főispáni helytartó wes­­terheim­i Wettstein Antal lovag ur ö­nliga legújabban is két nagyon dicséretes administratív rendeletet adott ki, melyek már életbe léptetve lőnek. Elrendelő ugyanis, hogy minden megyei esküdt csak saját kerületében végezze a végrehajtásokat, a másutt végrehajtandó ítéletek foganatosítására pedig az illető kerületi szolgabiróság kerestessék meg. Ez szükséges volt oly események meggátlására, midőn a más járási esküdt, a felek által nem ismertetve, eljárá­sában gátoltatott, s ezáltal a tiszti tekintély is sérte­tett, a nélkül, hogy az ellenszegülő büntettethetett volna, mert ő minden magát esküdtnek czímező egyént olyan­nak el nem ismerhet, ha sem egyenruhája, sem huszárja mint ismertető jele nincs, pedig nincs. Másik rendelet eltiltá a megyei pertárbani dohá­nyozást, mi úgy biztonsági mint illemi tekintetekből rég kívánatos volt, nagyon el lévén már e visszaélés hara­pózva az ott tartatni szokott tárgyalások alkalmával, mi a törvényszolgáltatás iránti tiszteletet különösen oly alkalmakkor bánta, midőn a felek a füstfelhő közepette vétettek eskü alá, kellő ünnepélyesség helyett. Itt per tangentem el nem fojthatom azon óhajtásomat, vajha a felek és tanuk hit alá vétele a vallomási jegyzőkönyv­nek bemutatása mellett az összeült törvényszék előtt tör­ténnék, mint városunknál van gyakorlatban, nem pe­dig az egyetlen tárgyaló biztos úr által a pertárban. Sokat susognak tisztikari személyváltoztatások­ról, de úgy látszik, az Üresült állomások ideiglenes be­töltésén kívül egyéb nem történik a várandónak hitt törvénykezési reformok bekövetkezte előtt, mivel ak­kor némileg más szempontok leendnek irányadók a ki­nevezéseknél. Észrevehetőlg megritkultak városunkban a kol­dusok; látszik, miként a mezei munkák megkezdődtek, s a munkaképesek eltartják öreg övéiket is, mi a nép­nek romlatlan gondolkozásmódjáról tesz tanúságot. Munka volna, de pénz nincs, s a városunkkal határos falukon számtalan az eset, hogy földmivesek két fo­rintért adták bérbe földjeik holdját, nehogy parlagon maradjon, mert sem barmuk a szántásra, sem pénzük magvételre nem volt, s most olcsó napszámért kapál­nak öntelkükön bérlőjüknek; s ez oly vidéken, hol ez­előtt 6—8 évvel holdanként 20, de sőt 30 frt évbér fizettetett Hol már most a föld valódi értéke ? mikor, mely alapon szabható meg ? A hitelintézet a százszo­ros adót vevén alapul, megyénk első osztályú közsé­geiben ily számítás mellett fél úrbéri telekre 1500 ft köl­csön esnek, s 1000 írtnak engedélyezésére elég eset is fordult elő, hol csupán azért nem adatott több, mert nem kéretett, pedig ugyanez időben volt eset, hogy egy egész telek csinos házzal együtt adatott el azon község­ben 800 frtért. Ilyféle árváltozási csapások gyakran fenyegették az itteni takarékpénztárt is, mely pedig a becsértéknek csak első harmadáig kölcsönöz és egye­dül városunkban, hol tehát untalan ismerik részvénye­sei a helyi viszonyokat; nem úgymint a központi hitel­­intézet a vidékieket ; mit volt tenni egyéb, mint a ta­karékpénztárnak a végrehajtás alá jött házat meg kelle vennie, ha veszteni nem akart s ezt megtehette azért, mivel a ház jövedelmei nyereséges percentuatiót képeztek. Hasonló eljárást a székhelyén kivül működő hitelintézet nem követhet, azért más után kell előgon­­doskodnia, mert gyaníthatólag a jövő évben mindjárt lesznek eladási esetei, pedig akkor még nem lesz kellő concurrentiája a vevőknek. 1. 1. — Lőcse, máj. 31. Nigos Mororics Márton ur, jogtudor, kir. tanácsos s kassai tanker, főigazgató gymnasiumunkban tett hivatalos látogatásának meg­említésével kezdjük tudósításunkat. Ő még május hó elején véletlenül lepé meg a tanintézetünket. E hivatalos látogatása alkalmával a tanári kar tisztelgését fogad­ván, egy Vik­­­k osztálybeli növendék által az ifjúság nevében is üdvözlő beszéddel tiszteltetett meg. Ezután, hogy mind a tanrendszer sikeréről, mind a tanárok működéséről, mind az ifjúság előmeneteléről újabban meggyőződjék, minden egyes osztályban, annak taná­raitól környezve, majd minden tantárgyból kikérdezett néhány növendéket, s ezek helyes és értelmes felelete, s különösen az ezen vidékbeli német és szláv ajkú ifjú­ságnak a magyar nyelvbeni előmenete az ez intézetben működő tanárok nálunk közvéleményileg is megalapí­tott kiképzettségekkel párosult ügyes és szorgalmas tanmodorának helyességét fényesen bebizonyítá. Valóban ezen meglepő hivatalos látogatása ő nagyságának valamint sikerében advhozó volt, úgy mind a tanárok, mind az ifjúság előtt is még sokáig fris emlékben maradand! Képzettársításnál fogva nem leend egészen érdek­telen, ha ez alkalommal itt e kath. főgymnasium múlt­ját is igen rövid főalapvonalakban körvonalazzuk. Alapítója S­zelepcsényi György esztergomi érsek ; ezen első alapítványát P­á­z­m­á­n Péter gyara­­pitá; 1672. jul. 20-án a gymnasium a jezsuita rendnek átadatott, kiknek bevezetésük már elöl­b, 1671 május 12 én megtörtént. Ezek tanárkodtak itt 1773-ig, rend­­jök eltöröltetéséig, kivéve az 1682—1686-ig való éve­ket, a midőn Tökölyi pártja által Lőcséről szám­űzettek. Ezen tanintézet a jezsuiták eltöröltetése idejétől az itt zárdával biró minorita rend tagjai­ s 1790-ben az állam által kinevezett tanárok által láttatott el. E korszakban, 1792-ben működött e gymnasiumnál Újhelyi D­a­y­k­a Gábor, korában jeles lantos köl­tőik, kezdetben mint magyar nyelv­tanár, de később mint első osztálytanár, 1795 végével Ungvárra a szó­noklat tanszékére mozdittatván elő. Úgyszintén az „Analecta Scepusiensia“ írója B­á­r­d­o­s­s­y is, ki a gymnasiumnak több éven át igazgatója volt, D­a­y­k­a alatt tanárkodott. Ezen Bárdossyhoz s az ungvári gym­nasium akkori igazgatójához Fekete ex jezsuitához, kik alatt Dayka tanárkodott, fordult Kazinczy F., költei lé­nyeit összeszedni, ezekhez előszóban a költő életrajzát is megírni akarván. 1811-ben e gymnasium a jászói praemontrei kano­nok-rend tagjai által vétetett át, kik 1851-ig tanárkod­tak benne; ezen időben a gymnasium teljes nyolcz osz­tályú főgymnasiummá alakíttatott s ujonta az állam ál­­tal láttatott el. A magyar nyelv ekkor itt egészen mel­­lőztetett, és még rendkívüli, nem kötelezett órákban sem adatott elő, helyette a cseh nyelv buzgón tanít­tatott. E korszakban a gymnasiumnak mind tanári, mind ifjúsági könyvtára cseh könyvekkel igen szépen gyara­podott; az egész könyvtárban azonban csak egy árva „Tipray magyar német levelező könyve“ mint „rari nantes in gurgite vasto“ találtatott. A jelenlegi gymnasiumi épületet illetőleg, ez a tanulmányi alap és Batthyányi József esztergomi érsek költségén 1786-ban építtetett, megnyittatott 1846- ban, mint ezt az épületen­ fölirás is igazolja; de ez épületben csak hat osztályra való hat tanterem lévén, a 7 ik és 8-ik osztályra való két tanterem a gymnasium mellett lévő, egykor jezsuita, később praemontrei rend zárdájában létezik, abban egyszersmind az intézet igazgatójának lakása is van, itt van azonfelül az inté­zet kitömött állat-, növény- és ásvány igen szép gyűj­teménye, s a tanár­i és ifjúsági könyvtár is elhe­lyezve. Evangélikus gymnasiu­ainkat illetőleg : ez szín­tén egyike a legrégibb evang. iskoláknak hazánkban ; a forradalom idejéig mint lyceum virágzott, volt theo­logiai tanfolyama és papnöveldéje, ezután a lőcsei evang. községnek a Thun-ministeriummal főgymnasi­­ummá alakítása ügyében 1850-ben megkezdett alku­

Next