Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-18 / 138. szám
És igy marad a bank pénztárában 1864. május 31-kén . . 35922 „ 27 „ Az 1864/»diki összes forgalom tehát volt . . 44150132 ft 47 kr. Osztrák értékre szóló részvény 1864. május 31-ig 1968 íratott át, igy tehát még 32 régi részvény van hátralékban és az átirt 1968 részvényre eső épen enynyi huszad részből 1500 darab alakíttatott át eddig egész részvényre, minek folytán még 468 darab huszadrész van a részvényesek kezei közt. A lefolyt üzletév jövedelme következőképen áll: A leszámítolásból 211412 ft 28 kr. Értékpapírok és árukra adott előlegekből . . . 39843 „ 28 „ Realitásokra adott kölcsönből s kamatokból . . . 8011 „ 50 „ Letétményi illetékekből . . 673 „ 90 „ Átiratási illetékekből . . 62 „ — „ A banképület összjövedelméből . 21314 „ 50 „ A tartalék s nyugdij alap jövedelméből • • . 5159 „ 7 „___________ Összesen . 286476 ft 53 kr. Ha ebből levonatik a bankot terhelő kamat-kiegyenlités, a tárczában lévő váltók 1864. máj. 31-én túl terjedő kamatainak és a betételek után ez ideig járó, azonban föl nem vett kamatoknak beszámításával . . 142219 1t 51 kr. Továbbá a kezelési költség és jótékony adakozások . 170319 90 „ A bank épület költségei . . . 767 „ 70 „ A fölszerelési költség évi törlesztése 199 „ 95 „ A tartalék s nyugdíjalap jövedelme . 5159 „ 7 „______________ Összesen . . . • • 165378 ft 13 kr. Múlt évi nyereményül tűnik ki . 121098 „ 90 „ Ebből levonván a jövedelem- és hátbéradót..................................... 14626 „ 87 „ Az 1863/i első felére fizetett 5”/„ kamatokat..................................... 26250 „ — „ A második félévre fizetendő 5% kamatokat . . . • • 26250 „ — „ Összesen . . 67126 ft 87 kr. Nyeremény fölöslegben marad . 53971 ft 53 „ Ehhez jó az 1862/aról mint egyelőrei nyeremény, ezen évre átvitt . _.___ 1201 30 „___ Osztalékra fennmarad . . . 55172 ft 83 kr. (Vége köv.) (P. L.) A magyarországi sószállitás ügyében Bécsből írják a „Pester Lloydsnak: Köztudomású dolog, hogy a financzminiszterium 1853-ban egy magántársulattal szerződést kötött, melynek értelmében a sószállítást annak egészen átengedte. Idővel kiderült, hogy ezen operatió csak azon magántársulatnak használt, s hogy te a kincstár, se a közönség nem sok hasznot látott a fentebbi szerződésből. A múlt évben a m. kir. helytartótanácsot megkereste az országos pénzügy- igazgatósági osztály, hogy a szerződés, s az a helyett foganatosítandó intézkedések iránt nyilatkozzék. A helytartótanács ezen megkeresés folytán egy terjedelmes okmányban előterjesztette mindazon hátrányokat, melyek a nyerészkedő társulat műtéteiből a közönségre és kincstárra egyiránt háramlanak. Kimutattatott, hogy e magántársulati kezelés mellett a só ára évről évre növekedett, úgy hogy ezen nélkülözhetlen életkellék ára 1853-ban a tiszai vidékeken egy mázsa után 6 forint, a dunai vidékeken pedig 7 forint fált. Napi újdonságok. — Mint a „Gén. Corr.“ értesül, Császár ő Felsége — Kissingenbe elutazása előtt — a magyar kir. udv. kanczellár javaslatain kivül, a magyar királyság törvénykezésében létesítendő reformokra vonatkozólag — még az erdélyi kir. udv. kanczelláriának az erdélyi országgyűlés elé terjesztésre szánt előterjesztményeit is helybenhagyta. Név szerint : a) a rendezett közigazgatási törvénykezés könnyebb elérésére szükséges változtatásokra vonatkozó törvényjavaslatot Erdély politikai felosztásában; b) a politikai közigazgatás végleges szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot ; végre e) az Erdélybeni első folyamodású törvényszéki hatóságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot. * A porosz király elutazása Karlsbadba, mint eddig elő hallatszik, szombaton fog megtörténni. A királyt főhadsegéde Alvensleben tábornok, gr. Kanitz és Sternäcker szárnysegédek, dr. Lauer, ő felsége orvosa és Borek udv. tanácsos kisérik. Bismarck ministerelnök csak pár nappal később követendi, úgy a többi minister urak is időről-időre megjelenendnek ott, előterjesztések végett. * A bibornok hg prímás ő eminentiája, mint a múlt évben, úgy az idén is a rohitsi fürdőt fogja használni és az „Idők Tanúja“ szerint oda már a jövő héten utazik el. * Gr. Széchenyi Ödön nyilatkozik, hogy váratlanul felhalmozott sürgős magánügyei és teendői miatt a „Hungária“ biztosító társaságban mint egyszerű részvényes helyet foglal ugyan, de a szervezésben és vezetésben nem fog résztvehetni. * Gr. Széchenyi Béla zalamegyei barnaki pusztáján cselédsége gyermekei számára egy elemi iskolát építtetett és alapitványozott. •A pesti műegylet folyó hetökén tartott első bizottmányi ülésében a következő urakat választa meg : elnökül gr. Festetics Bélát, alelnökül : Rökk Szilárdot, pénztári igazgatóul : Harsányi Pált, a műbizottmányba : Barabás Miklós, Dittmann Antal, Dunaiszky László, Engerth Vilmos, Greguss Ágost, Karlovszky Zsigmond, Keleti Károly, Králik Samu, Ligeti Antal, Penes János, Ráth József, Szabó Béla, Walthier Ágoston és Weber Henrik urakat. * A budai dalárda folyó hó 25 én a budai Vízivárosban a fáczánhoz czimzett vendéglő teremében ötödik estélyét tartja, mely alkalommal a társulat legközelebbi közgyűlésének napja, a felsőbb helyről leérkezett alapszabályok kihirdetése végett, köztudomásra fog juttatni. * A pesti ágostai hitvallású magyarnémet gyülekezet összes tanodáiban a nyilvános vizsgálatok f. hó 19-én veszik kezdetüket és ugyane hó 25-kén fejeztetnek be. A gymnasiumbeli vizsgálatok i. e. 9 órakor s délután 3 órakor kezdődnek. A jövő tanév September elején nyílik meg. — Megjelent : „Kis olasz tolmács“. Útmutatás az olasz nyelvnek lehetőleg legrövidebb idő alatti elsajátítására. Irta Ágoston Antal. Kiadja Lampel Róbert. A csinos kiadású kis munka czélja: rövid, útbaigazító vezérfonalat adni azok kezébe, kik szeretnének az olasz nyelvvel megismerkedni, anélkül, hogy kedvük, vagy idejük volna annak szellemébe mélyebben behatolni. Ezek száma, úgy hiszi szerző, nem csekély, s ezenfölül a vasút oly közel hozta Olaszországot, hogy a kirándulások Trieszt, Velencze s általában Felső Olaszországba most már a könnyen kivihető dolgok közé tartoznak, s ily kirándulások kettős érdekkel bírnak, ha értjük is azok nyelvét, kik közt mozgunk. Ily gyakorlati czélt tartva szerző szem előtt, ezért könyvecskéjében az elméletet lehető legrövidebb határok közé szorította, s annál több tekintettel volt a gyakorlatra. — Ajánljuk az illetők figyelmébe. * A német énekesnők Londonban nagy szerencsévelszerepelnek: Titiens, Lucca, s utóbb Harriers Wippern, kinek pompás hangját és szép előadását rendkívül dicsérik. * A franczia császár nagynénje mint hangversenyénekesnő. A franczia senatushoz intézett kérvények közt Bonneville de Breschamps asszonyságtól is van egy, aki Bonaparte Lucia (Canino) herczegnő közel rokona I. Napóleon császár sógornője és nagynénje a mostani császárnak. Bonneville asszonyságnak nincs vagyona, de 1 gyermeke, akit el kell tartania, s e végből nyilvános hangversenyeket akar adni. Ez azonban neki mind Páriában, mind Francziaország többi városaiban a hatóságok által megtagadtatott, valószínűleg családi neve miatt, és azért folyamodott a senatushoz, hogy a közös jog jótéteményéből ő se zárassék ki. * Győr megyében jun. 11-én d. u. 3 óra tájban több helyütt jégeső esett a nem csekély kárt okozott. * Mint a „Hun“ írja, Rózsaági Antal az általa megindítandó „Biztosítási Közlöny“ mutatványszámát tartalmas és változatos czikkekkel mutatja be a közönségnek. Előfizetés félévre 5 ft. * Györmegyei Péér helység lakosai között a scorbut annyira elharapódzott, hogy több százan sínylődnek benne, s már sokan áldozatai lettek e járványnyá válni kezdő betegségnek. * A „Győri Közi." írja: A nemz. színházi tagok győri előadására előjegyzések rendkívül csekély számmal tétetvén, azok ezúttal nem fognak megtartatni. * Balaton-Füreden Latabár Endre jól szervezett színtársulata f. hó 21 -én nyitja meg előadásait. Ugyane társulathoz szerződött a budai népszínház kedves fiatal tagja Kölesy Lujza k. a. *A budavárosi kölcsön-sorsjegyek jun. 15-ki húzása alkalmával ezen nyerő számok huzattak ki: “8803. sz. nyer 20000 ftot; 24723. sz. nyer 1000 ftot; 18902, 25831, 26863, 28553, 43 22 számok nyernek 200—200 ftot; továbbá 100 ftot ezek nyernek : 3968, 6481, 14156, 14399, 24830, 25533, 26239, 27297, 32160, 32327, 36173, 37938, 38323, 39964, 43753, 46956, 47952, 48712, 60 forintot pedig ezek : 28, 40, 170, 375, 392, 607, 1009, 1038, 1344, 1793, 1806, 1845, 3867, 4163, 4796, 4948, 5017, 5115,5376,5580, 5827, 5881, 6600, 6967, 7118, 7164, 7417, 7533, 7550, 8313, 8545, 8783, 8994, 9067, 9118, 9160,9208,9317, 9408, 9580, 9743, 10088, 1209, 10340, 10424, 10742, 10776, 10781, 1999, 11206, 12328,12420, 12451, 12864, 13238, 13377, 13472, 13515, 13550, 13628, 14156, 14342, 14399, 14450, 14467, 14851, 14863, 14925, 15428, 15737, 15840, 16200, 16220, 16256, 16262, 16318, 16798, 17837, 17888, 18074, 18382, 18687, 18808, 18845, 18848, 19833, 20771, 21056, 21059, 21544, 21527, 21835, 21900, 22332, 22377, 23101, 23755, 24837, 26044, 26542, 26699, 26734, 26869, 26995, 26999, 27516, 27743, 28646, 29013, 3216, 30222, 30920, 30935, 32017, 32398, 32639, 32695, 32744, 32829, 33085, 33619, 33713, 33962, 34481, 34833, 35127, 35933, 36326, 36662, 36783, 37190, 37227, 37378, 37435, 37800, 38485, 38542, 38661, 39016, 39942, 40063, 40595, 40808, 40921, 41278, 41933, 4934, 42069, 42427, 42456, 42537, 42710, 42721, 43416, 43771, 44041, 44422, 44684, 44776, 45502, 45562, 45577, 45582, 45858, 46176, 46837, 46934, 47025, 48093, 48177, 48147, 48421, 48465, 48874, 49728. * A rudasfürdő keddi zártkörű zeneestélyeire tegnap küldettek szét a meghívások. * Niczky Szőllösy Rózsa asszony tegnapelőtt a „Tiszaháti libácská“-ban játszván, tüntetésig sokolt tetszéssel fogadtatott, mely úgy látszik, azon óhajtásnak akart nyomatéka lenni, hogy állandóan szerződtessék. A színháznak mindenesetre szüksége van alkalmazható tagokra, akikkel a megfogyott női személyzetet kiegészítse Eddig e czélból Nagy Lujza k. a., Niczky-Szőllősy asszélön bemutatva , talán még — hogy a candidatura teljes legyen — Szépné Mátray Laurát is vendégszerepeltetni kellene. S aztán győzzön a legjobb. Mint a színház körüli hangulatból kivehettük, a mostani vendégnek legtöbb dance-a van a szerződtetésre. volt, s 1858-ban az előbbi vidékeken 8, az utóbbiakban 10 forintra hágott. Ennek az volt igen természetes következménye, hogy a sófogyasztás egyharmaddal kevesbedett, s hogy mialatt a sóban szegényebb országokban, mint Németország, Francziaország és a Svájc, 17 font só számíttatott évenként egy személyre, addig Magyar- Horváth- és Tótországban alig jutott egy egyénre 15 font. Ezen tények alapján a helytartótanács a fentebb említett magántársulattal kötött szerződés felbontása mellett nyilatkozott, s indítványozta, hogy a kincstár vegye ismét kezelése alá a sót, s a sószállítást nyilvános árlejtés által biztosítsa, a sóeladást 12 felállítandó sóhivatal által eszközöltetvén végre, hogy a só árát a kincstár egyharmaddal csökkentse. A helytartótanács a felállítandó sóhivatalok helyiségeiül a következő helyeket jelölte ki: Tisza- Újlak, Tokaj, Szolnok, Szeged, Wallemare, Lippa, Pancsova, Győr, Mohács és Zsolna. Ami ezen helytartótanácsi vélemény első pontját, a szerződés felbontását illeti , ez már megtörtént A további modalitások iránt most folynak a tárgyalások, s remény van hozzá, hogy ezek szerencsés eredményre fognak vezetni a második pontot illetőleg is. Megemlíti még tudósító, hogy a helytartótanács különösen ajánlotta és szorgalmazandónak véleményezte a nyíregyház máramarosi vaspályavonal kiépíttetését, melyet már régen a tiszai társulatnak kellett volna végrehajtani. A helytartótanács nagy súlyt fektet arra, hogy a sóbányák a vasúthálózattal közvetlen összeköttetésbe jöjjenek, hogy így a sót minden irányban és időben olcsón lehessen szállítani. C z á f o l a t. A „P. Lloyd“ f. hó 15-én 135. sz.ban E. Edes társai által elkövetett, a közönség előtt ismeretes csalási ügyben, melyben Pestmegye közp. fenyitő törvényszéke azon nevezetes ítéletet hozta, melyet maga a „P. Lloyd“ is közlött 98/863. sz.ban, és mely a t. kir. táblán némi módosítással megerősittetett, — azt a hirt közli, „hogy a négy hétszemélyes tábla az ítéleteket megsemmisítette, mert a tárgyalás nem rendes peruson, de sommásan intéztetett el; továbbá, mert jogtalan elfogatások történtek (?), a védelem korlátozott, és az egész eljárás rögtönzött volt. (?)“ Ezen hírterjesztés mennyiben alapos, kitüntetjük az ez ügyben keletkezett négy hétszemélyes táblai ítélet közlése által. Ez igy szól: ítéltetett. Ezen bűnügyben, melyben a vád tárgyát azon tettek képezik, miszerint Engel Ede nevére többrendü okmányok ál módon koholtattak, s ezek alapján szmlegesen eszközlött bírói mulasztások s foglalások által annak javai, eladásait állapota miatt más kézre szállottak ; tekintve egyrészről a vádlottak nagy számát, másrészről pedig azon minőséget s elágazó módot, melylyel azok jelen esetben részint mint tettesek, részint mint bűntársak terheltetnek, az ügy érdemének kellő kifejtése rendes per útján lévén eszközölhető, s ily körülmények között a vádlottak egyike részéről már a vizsgálat folyama alatt, majdan pedig a többi vádlottak által is felhozott azon kérelem, hogy az ellenük fennforgó vádügyben az eljárás az id. törv. szabályok 2-ik részének 4-ik §-a értelmében, rendes per útján vétessék eszközlésbe, alaposnak találtatván; mindezeknél fogva az első- és másodbírósági ítéletek feloldása mellett, a felterjesztett iratok azon meghagyással küldetnek az eljáró megyei törvényszékhez vissza, hogy jelen ügyben az eljárást, a vádlottak ellen befejezett vizsgálat alapján, s a tiszti ügyész felperessége alatt indítandó rendes per és kereset utján, az idézett szakaszban foglalt szabályok szerint eszközölje, s majdan a perbeli próbák nyomán uj ítéletet hozzon. Mely pernek ek képen történt megvizsgáltatása stb. Kelt sz. k. Pestvárosunkban, apr. 20-án 1864. Ezen ítélet tehát jogtalan befogatásokról, korlátozott védelemről, rögtönzött eljárásról érintést nem tévén, a „P. Lloyd“ közlését szándékos elferdítésnek kell nyilatkoztatnunk. (R E. S.) Megyei tudósítások. — Biharmegye főispáni helytartója által 1864. évi május hó 19 kén 4952. sz. alatt tekintetes Szőllőssy János polgármester úrhoz, mint a debreczeni községi tanács elnökéhez intézett rendeletnek mássa. „Azon szép és nagy kiterjedésű erdőterületet, melynek szabad királyi Debreczen városa tulajdoni joggal birtokában van, és az ezen birtokban rejlő, épen oly megmérhetlen mint megbecsülhetlen kincset a legnagyobb mértékben fenyegeti az elpusztulás és megsemmisülés a miatt, hogy, amint magamnak is tapasztalni alkalmam volt, az érintett területen szanaszét az erdőség közepette számtalan egyes lakosoknak bekerítetten és bekeritetlenül tanyáik és földjeik vannak ; ezen körülmény a legbecsületesebb jellemű, s bármily nagy számmal lévő csőszöknek leggondosabb őrködése és az e részben fennálló törvényeknek s rendszabályoknak legszigorúbb alkalmazása mellett is nem engedi az erdőt a pusztítás veszélyétől megóvni; hátha még oly csőszök vannak, kik a kínálkozó alkalmat használva a város erdejét önérdekükben kereseti forrásul tekintik. Az erdőségeknek továbbra is ezen állapotban meghagyását tiltja azon kötelességérzet, mely a város közönsége jövendőbeli jóllétének fenntartása feletti gondoskodást azoknak, kik arra hivatvák, parancsolja. Ezen kötelesség érzetében már nem lehet egy-egy fontosabb teendője a városi vagyon feletti őrködésre hivatott községi tanácsnak, mint tüzetes tárgyalás alá venni azon kérdést, mikép lehetne a városnak fenntebb érintett, nemzeti ügy mint államgazdászati szempontból is közfigyelmen kívül nem hagyható kincsét: az erdőséget megóvni az elpusztulástól, s mily módozatok szerint lehetne az egyeseknek az erdők közepette lévő birtokait kisajátítani ? s ekkér az ilyen birtokosok és a város között az erdőkre nézve fennálló — bár tiltott és jogtalan — közösséget megszüntetni. Miután azon hatáskör, melyet királyi biztosi minőségben Debreczen szabad királyi város hatósága felett gyakorolni hivatva vagyok, nekem is elém szabja a város jólléte feletti őrködés kötelességét, ezen kötelességérzettől indíttatva arra hívom fel a tekintetes polgármester urat, miszerint a fenntebbiek értelmében ezen ügyet mielőbb tárgyalás alá vétetvén, annak eredményét, az összes erdőterületet és az egyeseknek azon lévő birtokuk minőségét s mennyiségét magában foglaló kimutatással együtt hozzám juttatni szíveskedjék.“ Vidéki levelek. — Temesvár, junius 14. Főispáni helytartó westerheimi Wettstein Antal lovag ur önliga legújabban is két nagyon dicséretes administratív rendeletet adott ki, melyek már életbe léptetve lőnek. Elrendelő ugyanis, hogy minden megyei esküdt csak saját kerületében végezze a végrehajtásokat, a másutt végrehajtandó ítéletek foganatosítására pedig az illető kerületi szolgabiróság kerestessék meg. Ez szükséges volt oly események meggátlására, midőn a más járási esküdt, a felek által nem ismertetve, eljárásában gátoltatott, s ezáltal a tiszti tekintély is sértetett, a nélkül, hogy az ellenszegülő büntettethetett volna, mert ő minden magát esküdtnek czímező egyént olyannak el nem ismerhet, ha sem egyenruhája, sem huszárja mint ismertető jele nincs, pedig nincs. Másik rendelet eltiltá a megyei pertárbani dohányozást, mi úgy biztonsági mint illemi tekintetekből rég kívánatos volt, nagyon el lévén már e visszaélés harapózva az ott tartatni szokott tárgyalások alkalmával, mi a törvényszolgáltatás iránti tiszteletet különösen oly alkalmakkor bánta, midőn a felek a füstfelhő közepette vétettek eskü alá, kellő ünnepélyesség helyett. Itt per tangentem el nem fojthatom azon óhajtásomat, vajha a felek és tanuk hit alá vétele a vallomási jegyzőkönyvnek bemutatása mellett az összeült törvényszék előtt történnék, mint városunknál van gyakorlatban, nem pedig az egyetlen tárgyaló biztos úr által a pertárban. Sokat susognak tisztikari személyváltoztatásokról, de úgy látszik, az Üresült állomások ideiglenes betöltésén kívül egyéb nem történik a várandónak hitt törvénykezési reformok bekövetkezte előtt, mivel akkor némileg más szempontok leendnek irányadók a kinevezéseknél. Észrevehetőlg megritkultak városunkban a koldusok; látszik, miként a mezei munkák megkezdődtek, s a munkaképesek eltartják öreg övéiket is, mi a népnek romlatlan gondolkozásmódjáról tesz tanúságot. Munka volna, de pénz nincs, s a városunkkal határos falukon számtalan az eset, hogy földmivesek két forintért adták bérbe földjeik holdját, nehogy parlagon maradjon, mert sem barmuk a szántásra, sem pénzük magvételre nem volt, s most olcsó napszámért kapálnak öntelkükön bérlőjüknek; s ez oly vidéken, hol ezelőtt 6—8 évvel holdanként 20, de sőt 30 frt évbér fizettetett Hol már most a föld valódi értéke ? mikor, mely alapon szabható meg ? A hitelintézet a százszoros adót vevén alapul, megyénk első osztályú községeiben ily számítás mellett fél úrbéri telekre 1500 ft kölcsön esnek, s 1000 írtnak engedélyezésére elég eset is fordult elő, hol csupán azért nem adatott több, mert nem kéretett, pedig ugyanez időben volt eset, hogy egy egész telek csinos házzal együtt adatott el azon községben 800 frtért. Ilyféle árváltozási csapások gyakran fenyegették az itteni takarékpénztárt is, mely pedig a becsértéknek csak első harmadáig kölcsönöz és egyedül városunkban, hol tehát untalan ismerik részvényesei a helyi viszonyokat; nem úgymint a központi hitelintézet a vidékieket ; mit volt tenni egyéb, mint a takarékpénztárnak a végrehajtás alá jött házat meg kelle vennie, ha veszteni nem akart s ezt megtehette azért, mivel a ház jövedelmei nyereséges percentuatiót képeztek. Hasonló eljárást a székhelyén kivül működő hitelintézet nem követhet, azért más után kell előgondoskodnia, mert gyaníthatólag a jövő évben mindjárt lesznek eladási esetei, pedig akkor még nem lesz kellő concurrentiája a vevőknek. 1. 1. — Lőcse, máj. 31. Nigos Mororics Márton ur, jogtudor, kir. tanácsos s kassai tanker, főigazgató gymnasiumunkban tett hivatalos látogatásának megemlítésével kezdjük tudósításunkat. Ő még május hó elején véletlenül lepé meg a tanintézetünket. E hivatalos látogatása alkalmával a tanári kar tisztelgését fogadván, egy Vikk osztálybeli növendék által az ifjúság nevében is üdvözlő beszéddel tiszteltetett meg. Ezután, hogy mind a tanrendszer sikeréről, mind a tanárok működéséről, mind az ifjúság előmeneteléről újabban meggyőződjék, minden egyes osztályban, annak tanáraitól környezve, majd minden tantárgyból kikérdezett néhány növendéket, s ezek helyes és értelmes felelete, s különösen az ezen vidékbeli német és szláv ajkú ifjúságnak a magyar nyelvbeni előmenete az ez intézetben működő tanárok nálunk közvéleményileg is megalapított kiképzettségekkel párosult ügyes és szorgalmas tanmodorának helyességét fényesen bebizonyítá. Valóban ezen meglepő hivatalos látogatása ő nagyságának valamint sikerében advhozó volt, úgy mind a tanárok, mind az ifjúság előtt is még sokáig fris emlékben maradand! Képzettársításnál fogva nem leend egészen érdektelen, ha ez alkalommal itt e kath. főgymnasium múltját is igen rövid főalapvonalakban körvonalazzuk. Alapítója Szelepcsényi György esztergomi érsek ; ezen első alapítványát Pázmán Péter gyarapitá; 1672. jul. 20-án a gymnasium a jezsuita rendnek átadatott, kiknek bevezetésük már elölb, 1671 május 12 én megtörtént. Ezek tanárkodtak itt 1773-ig, rendjök eltöröltetéséig, kivéve az 1682—1686-ig való éveket, a midőn Tökölyi pártja által Lőcséről száműzettek. Ezen tanintézet a jezsuiták eltöröltetése idejétől az itt zárdával biró minorita rend tagjai s 1790-ben az állam által kinevezett tanárok által láttatott el. E korszakban, 1792-ben működött e gymnasiumnál Újhelyi Dayka Gábor, korában jeles lantos költőik, kezdetben mint magyar nyelvtanár, de később mint első osztálytanár, 1795 végével Ungvárra a szónoklat tanszékére mozdittatván elő. Úgyszintén az „Analecta Scepusiensia“ írója Bárdossy is, ki a gymnasiumnak több éven át igazgatója volt, Dayka alatt tanárkodott. Ezen Bárdossyhoz s az ungvári gymnasium akkori igazgatójához Fekete ex jezsuitához, kik alatt Dayka tanárkodott, fordult Kazinczy F., költei lényeit összeszedni, ezekhez előszóban a költő életrajzát is megírni akarván. 1811-ben e gymnasium a jászói praemontrei kanonok-rend tagjai által vétetett át, kik 1851-ig tanárkodtak benne; ezen időben a gymnasium teljes nyolcz osztályú főgymnasiummá alakíttatott s ujonta az állam által láttatott el. A magyar nyelv ekkor itt egészen mellőztetett, és még rendkívüli, nem kötelezett órákban sem adatott elő, helyette a cseh nyelv buzgón taníttatott. E korszakban a gymnasiumnak mind tanári, mind ifjúsági könyvtára cseh könyvekkel igen szépen gyarapodott; az egész könyvtárban azonban csak egy árva „Tipray magyar német levelező könyve“ mint „rari nantes in gurgite vasto“ találtatott. A jelenlegi gymnasiumi épületet illetőleg, ez a tanulmányi alap és Batthyányi József esztergomi érsek költségén 1786-ban építtetett, megnyittatott 1846- ban, mint ezt az épületen fölirás is igazolja; de ez épületben csak hat osztályra való hat tanterem lévén, a 7 ik és 8-ik osztályra való két tanterem a gymnasium mellett lévő, egykor jezsuita, később praemontrei rend zárdájában létezik, abban egyszersmind az intézet igazgatójának lakása is van, itt van azonfelül az intézet kitömött állat-, növény- és ásvány igen szép gyűjteménye, s a tanári és ifjúsági könyvtár is elhelyezve. Evangélikus gymnasiuainkat illetőleg : ez színtén egyike a legrégibb evang. iskoláknak hazánkban ; a forradalom idejéig mint lyceum virágzott, volt theologiai tanfolyama és papnöveldéje, ezután a lőcsei evang. községnek a Thun-ministeriummal főgymnasiummá alakítása ügyében 1850-ben megkezdett alku