Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-14 / 209. szám

nézve, hogy a végleges egyetértésnek ezen komoly végső akadályai elháríttathassanak. Poroszországnak Dánia irányábani magatartására vonatkozólag a „Temps“ következő közlést hoz : „Drouyn de Lhuys egy, a múlt hóban elküldetett sürgönyben — mely a berlini franczia követ nyilatko­zatainak sugalmazására volt szánva — azon reményét fejezé ki, miszerint a porosz kormány, a győző jogait mérsékleten használván föl, Dániára csupán jogos föl­tételeket fog szabni. Mint Berlinből írják, B­i­s­m­a­r­k természetesen ugyanazon alakban, t. i. szóval, s nem hivatalosan válaszolt a franczia kabinet ezen közléseire, úgy látszik, ezen tárgyat fejte ki Bismark egy Párisba küldött sürgönyben. Ezen sürgöny azt igyekeznék be­­bizonyítni, hogy a béke-előzetek 1­e 2-dik czikkeiben említett területi áldozatokért Dániának némi tekintet­ben kárpótlás adatott a 3-ik czikk által, mely a hadi­költségeket a herczegségekre rója. Továbbá a sürgöny még arra is figyelmeztet, hogy noha Bécs-­s Berlinben először a riber enclave követeléséről is szó volt, utol­jára mégis ama kerületet Dániánál hagyták. Azt sem lehet feledni, hogy Dánia Arree szigetét is megtartja, mely mindig Schleswighez tartozott, s mely Alsen után a herczegség keleti partjának legnagyobb s legtermé­kenyebb szigete. Ezen sürgöny — ha ez még eddig meg nem történt volna ,— legközelebb bizonyosan Drouyn de Lhuys elé fog terjesztetni.“ A „MAm. dipl.“ határozottan megc­áfolja azon közléseket, mintha Franczia é­s Olaszország közt a ró­mai kérdésben újabb egyezmény létesült volna. Sze­rinte ezen ügy a m. évi nov. 5-ei trónbeszéd óta egyet­len lépést sem tett előre, mely trónbeszédben — mint tudjuk — ezen, valamint számos más kérdések megol­dása egy jövőbeli általános európai congressus számára tartatott fönn. Nem lehet föltenni, hogy Francziaország eltérne egy ily ünnepélyes nyilatkozattól, s hogy az olasz államférfiakat meghagyná azon hitükben, misze­rint a római kérdést az ő illetékességükhöz fogja uta­­sítni. OLASZORSZÁG. Az „Opinione“-nak egy For­­miából f. hó 6-ról kelt sürgönye jelenti, hogy Gui- 1­­­a­n­o elhirhedt briganti-főnök Sipicciano közelé­ben, a királyi karabélyosok által megsebesíttetett s el­fogatott. NÉMETORSZÁG. Mint a „Schl. Zig“-nak Ham­burgból távirják, Mendelssohn berlini bankár, s a schleswig-holsteini bankért porosz érdekben folya­modott consortium elnöke, 9-én oda érkezett, s miután 10-én ott a consortiumnak gyűlése tartatott, tovább uta­zott Flensburgba. Mint az „Ostd. Post“-nak Wiesbadenből távírják, ott N­a­p­o­l­e­o­n császár számára szállások rendel­tettek meg, s Gortsakoff herczeget szintén vár­ják Frankfurtba. A porosz király f. hó 11-én d. u. 30 órakor érke­zett Schwalbachba. A császárnénál tett látogatása egy egész óráig tartott. Erre Bernstorff grófnénál b­eázott, s Bernstorff gróffal 6­ órakor Schwal­­bachból elutazott. A porosz „Zeidl. Corresp.“-nek következő, már táviratilag emlitett czikke újólag a két német nagyha­talmasság szívélyes egyetértésére utal: „Az austriai Császárnak legközelebb Berlinben teendő látogatásáról hivatalosan semmi sincs tudva, bármennyire igyekezzenek is a lapok ezen hírt elter­jeszteni, s ahhoz combinatiókat csatolni. Úgy látszik, sem az etiquette, sem a politika nem kívánják a szövet­séges fejedelmeknek ily hamar történendő újra találko­zását. Királyunknak Bécsben tett látogatása ama láto­gatás viszonzásául történt, mit Ferencz József Császár Karlsbadban tett, úgy hogy a két magas fejedelem ré­széről az etiquettenek elég van téve. A­mi pedig a po­litika indokait illeti, azon beszélgetések ált­a, melyek Bécsben mind a fejedelmek, mind a vezér­ államférfiak közt folytak, a két német hatalmasság közti szívélyes egyetértés megszilárdíttatott, úgy­hogy e szerint semmi ok sincs arra, miszerint az oly szilárdul megalapított szövetségnek újabb záloga hozassák napfényre.“ Ugyanezen lap azt állítja, hogy azon legutóbbi angol nyilatkozatra, mely a Schleswigbeni népszavazás elvét újra megpendíti, a válasz még nem egyhamar fog megadatni. Szerinte Poroszország a jelen perczben nem akar oly vitatásba bocsátkozni, mely most már csak doctrinair-ek előtt bírhat jelentőséggel. A jelen percz­ben a bevégzett tárgyak állottak a doctrinák helyébe. DÁNIA: A „La Pressernek egy igen érdekes kopenhágai levele Dánia szerencsétlenségének okait tünteti föl. Miután a levelező M o n r a d s Hall politikai irányát jellemző, kik Dánia szerencsétlensége főokainak neveztetnek, s miután kemény szavakkal megróvá az Eider-dánok fondorlatait s cselszövényeit, kik" VII. F­eri­gyest halálos harczban, a végzet tel­jes alkotmányi aláírására kényszerítők, azon óvainté­­sekről szól, melyek Angol- s Francziaország által in­téztettek Dániához. A levelező következő szavakkal zárja be előadását: „Alsenbe volt véve; M­o­­­t­k­e gróf — ki nejét halálos veszélyben hagyá hátra — egész sietséggel Vi­­chybe utazott, de a császártól csupán ezen egyetlen vá­laszt kapta : „Önök minden jóakaratu tanácsomat visz­­szautasitották; most tűrjék saját vak könnyelműségük következményeit. Én nem akarok többé önök ügyeibe avatkozni.“ SPANYOLORSZÁG. Mint a „Puebla“-nak jelen­tik, Madridban a katonai előintézkedések az éj folytá­ban is folyvást tartanak. SCHWEICZ: Mint Bernből f. hó 9-ről jelentik, a luzerni kormány elhatározó, kétségbe vonni a szö­vetség-tanács illetékességét, a Francziaországgali ke­reskedelmi szerződés tárgyában. Génfből jelentik, hogy mind az independensek, mind a radicálok részéről lépések léteznek, kibékülés létesítése végett. GÖRÖGORSZÁG: A „Patrie“ szerint D e I y­­a­n­n i neveztetett ki konstantinápolyi görög kö­vetté, s őt oda legközelebb várják. OROSZ-LENGYELORSZÁG. A „Kr. Zig“ sze­rint Lengyelországban egy oly levél fogatott el, mely­ben lengyel részről azon utasítás adatik, miszerint ne­­taláni kihallgatások alkalmával azt kell vallani, hogy a fölkelők terve volt, Lengyelországnak Galicziával helyreállítása, egy austriai főherczeg alatt. Táviratok: Berlin, sept. 13. A „Spen. Ztg“ keddi számá­ban a legjobban értesült oldalról arról értesül, hogy már a legközelebbi napokban várják némely dél-német­országi államoknak az újraszervezett vám-egylethezi csatlakozását; oct. 1-ig hihetőleg mindnyájan csatla­kozni fognak. Bern, sept. 13. A szövetség-tanácshoz érkezett jelentések szerint, a franczia kormány megtiltá­s a­­z y-nak a Schweizzal határos megyékben tartózkodást. Köln, sept. 12. Épen most megy végbe, ked­vező idő mellett, s roppant néptömeg összetódulása közt. G­e­i­s­s­­­e­r bibornok-érsek holttestének elte­metése. Brüssel, sept. 11. Az itteni „Paix“ szerint a király s a flandriai grófnak Németországba utazását várják. P­á­r­i­s, sept. 12. Miksa mexikói császár sept. 10-én 4­ hétig tartó körutat fog tenni az országban. A 16-ki nemzeti ünnepély után Vera­ Cruzt is meg­­látogatandja. Scherzenlechner és Iglesias kisérik el a császárt. Távolléte alatt a császárné viendi a kormányt. Gazdaság , ipar és kereskedelem. Az austriai új vasúthálózat tervezete. Az emlékirat, melyből e czikket kölcsönzők, még több vonalakat jelöl ki; ezek feladata leendne a tervezett hálózatot kiegészíteni. E vonalak közé tartoznak : a Budweis-prágai, Schwadowitz-Königshaini, Jungbunzlau-rumburgi, Prá­­ga-neratowitzi , Linz-budweisi, Braunau - neumarkti, Salzburg-rattenbergi, Imst-vilsi, Brixen-willachi, Wil­­lach-udinei, Mantua-borgofortei, Rovigo-portelagnoscu­­roi, Sz.­Péter-fiumei, Nagyvárad-Csaba-szegedi, Mar­­burg-pettaui, Eszék-zimonyi, Sz.-Fehérvár-Pécs-eszéki, Zágráb-kottor­i, Nagy-Kikinda-erdődi, Arad-temesvári, és az erdélyi hálózat kiegészítésére az Arad-nagysze­­benin, Vöröstorony-Alvincz-Károlyvárin kívül még a Piski-hátszegi, Károlyvár-Kolozsvár-szigethi és Ká­­rolyvár-Brassó-birodalmi határszéli, a Lemberg-czerno­­viczi-orosz határszéli vonal folytatásául a czernovicz­­suczavai, és czernowicz-orosz határszéli, aztán Lem­­berg-tarnowi, Kassa-tarnowi, Pest-miskolczi, Beszter­­czebánya-suczani, Fehértemplom-zsolnai, Puchó-dió­­szegi, végre a Troppau-zuckmanteli és Olmütz-zuck­­manteli vonalak. A Magyarországra nézve tervezett vasúthálózat legelőbb a Nagyvárad-Csaba-Szegedi által fogna kiegé­szíttetni, kapcsolatban a Fiume-Sziszek-Szegedi, illető­leg Kanizsa-Eszék-Zimonyi fővonalakkal, és a tiszai vaspályán Nagyvárad s Csabánál haladna át. Ezen vonalon (Alföldi) azonban az emlékirat szerint csak a szeged-csabai bír jelentőséggel, mert az, összeköttetés­ben a csaba-aradival, a fiume-eszék-szegedi vonal össze­köttetését addig eszközlendi, míg a tervezett arad-te­mesvári és nagykikinda-eszéki ki fog építtetni és mert Csaba a magyar gabnatermő vidék középpontján fek­szik és gabnaraktárul alkalmazható. A sz.-fehérvári pécs-eszéki vonal a már kész bécs-uj-szony-sz.-fehérvári pálya folytatását képezi dél­felé és az volna czélja, hogy az Eszéknél összefolyó fő­vonalakhoz csatlakozzék. Ugyanaz Sz.-Fehérvár, Új- Szőny s Győrön át egy második, azonban 8—10 mér­földdel hosszabb összekötő vonalt képezne Zimony s Eszéktől Bécsig, és a szomszéd megyék terményeit, fő­leg pedig a pécsi kőszenet észak felé szállítaná. A pécs­­eszéki vonal által a kőszén egyenesen az Eszékről Zimonyba s Fiuméba tervezett vonalokra juthatna el A zágráb-kottok­i,a pettau-steinbrü­eki kerülés mel­lőzése miatt helyeztetett kilátásba. Ezen összeköttetés által a legrövidebb­et éretnék el Bécsből Sopronon s Kanizsán át, és Budáról Zágrábig, a Károlyvárostól Fiuméig leendő folytatás által pedig Bécs s a nevezett kikötő közt. A n.­kikinda-eszéki, illetőleg erdődi vonal, mely utóbbinak a szeged-eszéki vonalhoz kellene csatlakoz­nia, hogy ezzel együtt keljen át a Dunán, a második összeköttetést képezi a délkeleti pálya és Eszék közt­i kapcsolatban az arad-temesvári vonallal, az erdélyi pá­lyáknak a birodalom délkeleti részeivel, úgy az adriai tengerreli összeolvadása. A n.-kikinda-eszéki és arad­­temesvári vonalak ennélfogva legbensőbb kapcsolatban állnak egymással és gabnadús vidékeken húzódnak végig. Magyarországra esnek még a Debreczen-Sziget­­határszél és kassa-oderbergi vonalokon kívül, vagy egészben, vagy részben a kassa-tarnowi, pest-miskol­czi, beszterczebánya-szucsáni, fehértemplom-zsolnai és puc­ó-diószegi tervezetek. A­mi a kassa-tarnowit illeti, ennek az volna czél­ja, hogy a tiszai vaspályát a gácshoni Károly-Lajos vo­nallal, és így Magyarországot Galicziával legrövidebb úton összekösse. Az Eperjes és Bártfán, vagy Lőcsén s Késmárkon át vezettethetnék északnak. Az utóbbi, népgazdászati tekintetből kívánatos vonal választatik, katonai szempontból a kassa-eperjesi szárnyvonal tűnik elő szükségesnek. A pest-miskolczi egyenes összeköttetés létesíté­sére a tiszai társulat engedélyszerűleg van kötelezve. Az eddig csak ezen társulat kedvezőtlen pénzviszo­nyain kívül még azért sem létesíttetett, mert ama vidé­ken még nem emelkedett a forgalom oly mértékben, hogy a társulat önmaga ellenében versenypályát épít­sen. Mihelyt azonban — jegyzi meg az emlékirat — a kassa-tarnowi pálya folytatása (Kassa már össze van kötve Miskolczczal) megkezdetik, és a losonczi pálya megnyittatik, alig volna tanácsos a pest-miskolczi egye­nes vonal létesítését továbbra halasztani. Az előmunká­latok reá nézve már készek. A most épülő pest-losoncz-beszterczebányai vo­nallal szoros összeköttetésben van annak tervezett foly­tatása Luczanig vagy Zsolnáig, a kassa-oderbergi pá­­lyávali csatlakozásra. Ezen összekapcsolás által Kör­­möcz és Selmecz, valamint Hont­ és Bars megye többi bányái közelebb hozatnának az austriai vasúthálózat­hoz, és könnyebben megszerezhetőkké tétetnének a sleziai kőszén s más szükséges eszközök, de Közép-Ma­­gyarország és Oderberg közt is egyenes összeköttetés létesíttetnék. Hasonló czéljai volnának a zsolna-puchó­­fehértemplomi vonalnak is a Ferdinand északi pályá­­hozi csatlakozásra, mely előbbiek építésére már meg­adatott az engedély. Ama vonal folytatása leendne a Kassa-Zsolnainak­ Morvaország felé, s egyszersmind tagja az Olmüczön s Prágán észak felé húzódó nagyobb kereskedelmi vonalnak, és a felső-magyarországi vas­iparnak szintén újabb piaczokat nyitna. A végvölgyi vonal, a mely körülbelül Diószegnél volna az austriai államvaspályával csatlakozandó, igen népes vidéken húzódnék keresztül, melyben a keres­kedés és ipar nagy fejlődésre képes. Az erdélyi hálózatra térvén át, a nélkül, hogy azon vitába elegyednénk, mely a körül keletkezett, azt kell előre bocsátnunk, hogy az erdélyi pálya első ré­szében, melyben a fennálló austriai pályákhoz csatla­kozik, t. i. Aradtól Alvinczig, már építtetik. Az illető engedély tárgyalások most folynak. Az Alvincztéli folytatás, egyrészről Nagyszebenen át az oláh határszél-vöröstorony-szorosig, másrészről Károlyvárig, alkatrészét képezi a jelenleg az engedély­tárgyalás stádiumában lévő arad-nagyszebeni vonalnak, mely tárgyalás, miként az emlékirat megjegyzi, előre­láthatólag kedvező eredményt szülene. Az arad-alvinczi vonal kiegészítésére az emlékirat legközelebb oly vonalt jelöl ki, a­mely Pisidtől kiin­­dulva Hátszegen át a Sió folyam kőszénbányáihoz ve­zetne. Ezen szárnyvonal azon kerületek népgazdászati állapotának emeléseibe sokat tenne és jövedelmezővé válnék. A további folytatást azután az aradi vonal, Er­délynek Éjszak-Magyarország, Bukovina s Galicziá­val­­ összeköttetése végett, a kolozsvári s­zőés-kerületi bányáknak az austriai hálózatba belevonása, a Károly­­fehérvártól Kolozsvárra és innen Éjszaknak Szigetre, végre a Debreczentől Szigeten át Marmaroson keresz­tül Bukovinába vezetendő vonalhozi csatlakozás által nyerendné meg. Végét a Károly­vártól vagy Tövistől a Svüküllő - völgyén át Brassóba, illetőleg a birodalmi határszélig építendő pálya képezné, mihelyt egy Ga­­laczból kiinduló oláh vasút csatlakozása biztosíttatni fog. Azon javaslatra, hogy a vonal Nagyszebenből az Olt-völgyön vezettessék keresztül, megjegyzi az emlék­irat, mikop a küküllő-völgyi vonal már csak azért is értékesebb, mert inkább fekszik az ország szívében, míg az Olt-vonal a határszél közelében fut végig, s csak az ország kis részét érinti. Galaczig leendő foly­tatása által egyébiránt ezen vonal a feketetengeri világforgalmi útnak egy részét képezendi. Dunavizállás. Pest, septemb. 13. 8­­0­­0 fölött. A „Sürgöny44 magán-táviratai. Frankfurt, sept. 13. A mai „Postzig“ a következő bécsi táviratot közli. Ma conferen­­tiai ülés tartatott azon austriai-porosz javaslat tárgyalása végett, mely szerint a h­erczegségek aktív követelései —az átlagos összegnek Dánia általi elvállalása mellett — kiegyenlítendők lennének. Berlin, sept. 13. Az állami törvényszék ma elhatározta Czartoryski és Radziwill­igeknek a vizsgálati fogságból szabadonbocsát­­tatását, az elsőt 10,000 tallér biztosíték letétele mellett, az utóbbit biztosíték letétele nélkül. Megsérk­ettelt. ANGOL KIRÁLYNÉ. Gr. Zichy fldb. Kőszeg. B. Borg fldb. Torna. Görgey fldb. Szepes. Glatzné hiv. neje Bécs. Witt szappanfőző Mohács. Joanovics ker. Fehértemplom. Fogarassy kér. M.-Vásárhely. Mittermayer kér. Temesvár. Kantine kér. Bécs. Mattao vendéglős Galacz. Véghy tanár Bécs. Szalay jegyző Szegszárd. Névery jegyző D.-Füldvár. Borgeppi tudor Milano. Flórák tőkepénzes Bretford. Türk gazda Megyer. Kulcsár biztos Jánoshida. Delicourt fldb. Paris. VADÁSZKÜRT. B. Horváth fldb. Kolozsvár. Koller fldb. Sz.-Iván. Ulár tanár K.-Szeben. Nagyné fldb. neje T.­­Fi­red. Petrovics gyárigazg. Csetnek. Károly kér. Bécs. May kér. Arad. Patatics jegyző Perkáta. Nagy lelkész Sz.-Mihály. Sipos lelk. N.­Lugos. Zsazsovicsné hir. neje Remény. Szlávy mag. Bécs. EURÓPA. Herczeg Bretzenheim cs. k. kamarás Bécs. Juan kér. Krajova. Steimnng kér. Bécs. Meringer kér. Győr. Bayerle kér. Brünn. Haydu kér. Pozsony. Csongrády kér. Bécs. ISTVÁN FŐHERCZEG. Gr. Sztáray fldb. Sztára. Gr. Zichy fldb. Seregélyes. Gieblotowszky lovag Przemisl. Lefits kér. Ungvár. Jandor mag. Leopoldau. Wolluck mag. Leopold­au. Pervisch lelkész Bécs. Bétai lelkész Bécs. Hunan mag. Bécs. Novák városbiró Sz. Fehérvár. Károlyi gazda Eszék. Lang gazda Kalocsa. Orsovenszky orvos B. Füred. Nagy mag. Szt . Gaál. Varga ügyv. Pécs. Szontag mag. Bécs. Kuffler kér. Bécs. Mayer gazda Temesvár. ARANY SAS. Majthényi fldb. Nógrád. Viczián fldb. Tápió-Szele. Szász fldb. K. Sz. Miklós. Vida fldb. Törtei. Gegus k. tanácsos Szeged. Monte Dégo csillagász Eger. Kiss tanuló Makó. Szávoszt felügyelő Gyöngyös. Havasy udvarbiró F. Megyer. TIGRIS. Mertens cs. k. altábornagy Gács. Egert földb. Tokaj. Tompa ügyv. Kolozsvár. Edelstein technikus Léb. Hart- 8tein gazda T.-Padé. Kőváry mag. Kolozsvár. Arany kor. Szarvas. Eranos kor. M.-Vásárhely. Gáspár kor. M.-Vásárhely. Rosenthal kor. Kovácsháza. Rosenthal M. Kovácsháza. Fried gazda Konaja. Nitsovics kor. T. Szt.-Miklós. LONDON VÁROS. Lord Bulwer k. angol követ Kon­stantinápoly. Latta orvos Konstantinápoly. Kollona kor. neje Prága. Limbekné hiv. neje Temesvár. Weil kér. Arad. Topay gazd. hiv. Debreczen. Német jegyző Gyula. Löwi kor. B.­Csaba. Böhmné cs. k. ő­rnagy neje Bécs. Stern kér. Oláhország. Színházi előadás September 14-én. Nemzeti színház. „Házasság XV. Lajos alatt“ vigj. 5 flv. Kezdete 7 órakor. Budai népszínház. „A pünkösdi királyné“ ere­deti vigj. 3 flv. Kezdete 7 órak. Pestvárosi színház. „Er kann nicht lesen“ és „Im Gassenladen“ bohózatok. Kezdete 9,8 órakor. Budai nyári színház. „Preciosa“ színjáték 4 felv. Kezdete 5 órakor. Felelős szerkesztő: Kecskeméthy Aurél. Közönséges menetek a vaspályán. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos ár­jegyzetei. Kedd, sept. 13. 1864. Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. [bánáti ], fontos 3.00—3.20. 3.49—3.64.­­ tiszai 8511 fontos 3­00—3.25. 3.49—3.69. Bank Zárár téri. folyam kamat.) pénz Zsiradék­­ Török-szilva 4­0, 6­/a 8 114.50 114.50 96 80 96.85 86 75 115.-154.-90.75 97.-128.25 85.-105.-48.— 24.-100.— 31.50 28.50 27.50 28.50 18.50 19.- 12.-17.50 Bozs­ó Búza­­ bácskai *015 font. 2.80—2.85. 3.33—3.35. mohácsi — — — f. 1.95—2.05. 251.—2.56. 1 serfőzö-árpa f. 1.90-1.95 2.71—2.72 rpa/abrak'árPa­ti f­ 1.20—1.25 1.82—1.84 Kab 417„ fontos 1.20—1.25. 2.72—2.73. Tengeri öreg 'y,, fontos 2.50—2.60. 3.02—3.09. Bab fontos 3.20—3.40 3.68—3.86. Hőség — — — — —------— 1­0 sz. 11.60—12.1 sz. 10.80—11.50; 2 sz. 9.10—70. tiszt ]3 „ 8.10.—80. 4 „ 6.70.—7. 5 „ 6—6 20.­­6 „5.70—90 korpa 2.—2.10. Iisztsöpredék2.50. Olajmag­vak káposzta-repeze 6 ft erősen kinál­­tatott. I luczerni magyar Léhermagi „ franczia — — | szíriai vörös — — — --------------ft. —__ . . \ nyersáru szállítm. 25 ep teo­aj ^kétszeres finomított 27 Olajpogácsa repeze­ben . Szalonna­i 1862-ki hordóban 6%—g. ft. j 1863-ki „ 7y.—14 ft. ft. Pestv. készít. 41%—42 „ vidéki — — ff szerb — 23—24 ft. [magy., régen szárított 31—35 ft. 1 bánáti, erdélyi­­ helybeli tábla 37 — [füstölt 39— A szen­­élyszállitó gőzö­sök menete, b­efe­lé. Esztergomból Pestre r­eg. 6 ór. a helyi gőzössel és d. u. 4 óra tájon a bécsi hajóval. Váczról Pestre naponta 7% ór. reg. és 1% ór. d. u. a helyi gőzössel és este 5 óra tájon a bécsi hajóval. Pestről Soroksárra, Isáczkevibe Tas­sig naponta 31­, ór. h. u. Pestről Bajára és Mohácsra naponta reggeli 6 órakor. Pestről Eszékre, Zimonyig hétfőn, szerdán, szombaton 6 óra reggel. Pestről Orvosa, Giurgevo, Galacz­ és Konstantinápolyba szerd. 6 ó. reg. Zimonyból Orsóva, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba csüüörtökön hajnalban. Felfelé. Pestről Esztergomba na­ponta 4 ór. d. n. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Váczra naponta 10 ór. d. e. és 4. ór. d. n. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Sz.­Endrére és Bogdányba naponta 4 ór. d. n. Mohácsról Bajára és Pestre nap. 8 ó. e. Bajáról Pestre naponta 4 óra reggel Zimonyból Pestre hétfőn, szerdán, szombaton 2 óra éjjel. Orsováról Zimonyba és Pestre pént.reg. Gyorsmenetek a vaspályán. Bécs-Bailás csak hétfőn és pénteken. Bécs, indul 2 óra 30 perezd. u. Pest, „ 9„ 40 este. Szeged, „2„ 25 »9 reggel. Temesvár, 5„ 20 99 99 Baziásra érkezik 8 óra 31 perez reggel­ Baziás-Bécs csak hétfőn és pénteken. Baziás, indul 5 óra 41 perez d. u. Temesvár, „10 „ 32 „ este. Szeged, „ 2 „ 12 „ reggel. Pest, ,, 7 „ 40 ,, „ Bécsbe érkezik 1 óra 50 ., délután. Bécs-Baziás. Bécs, indul 7 óra 45 p. r. - 8 ó. este Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. t. - 10.49 p. e. Ér.-u­jvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. n. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. c. —3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Béla Baziás, indul 5­­. 45 p. d. h. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Dr.­Ujvár, ind. 1.50 d. e. - - 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. — 5.15 d. n. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. n. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Buda. Triest, ind. 6 ő. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 i. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 esto. — 9.14 d. e. Fehérvár-Becs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este. Bécs-Fehérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd-.H­iklinicz-Ziassa- Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9­­. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. u. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Stassa-Mi­­sk­olcz-Várad- Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. o. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad-Czegléd, Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. c. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnolc, ind. 4 22 d. u. CzcglóJ, érk. 5.33 d. n. ! „ , „ \ fehér 30—33 Borho vörös 26—29 Méz Viasz Szesz magyar fehér 14%—15 ft. békés 13 g,—14 ft kék házi hamu 12—12%, illiria 17‘/,—18 ft. Gubacs I. 10—10%. II. 8%,—9. IH. 6—6% kr. ft. ft. I nyers —-------ft. I csepegtetett - — ft. rrozsnyói 114%,—115 ft. Islavoniai — — Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett összeg. II­I. Részvények. i kereskedelmi bank. . t'esti takarékpénztár . dudai takarékpénztár . Ó budai takarékpénztár l’esti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . Kereskedelmi épület . Lánczhíd ..... Alagút........................ Magyar biztosító társulat Pannónia kölcsönbiztosító társulat ................... balatoni gőzhajózás Sz.-Istváni kőszénbánya L­ozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Rima-Murányi bánya . Brassói vasbánya . . Domokosi Kux . . . II. Záloglevelek. ■Ii­indhitelint . . . 5%% 1 . jövedékjegy 6% III. Földteherment. I kötelezvények. Magyar............................ Temesi............................ H horvát.............................­­.erdélyi..........................­­ IV. Pénznemek. Cs. idei arany .... Cs. értékarany .... Cs. körarany.................. .Napoleon d’or................... 4rigot Sonvereign . . . 500 63 40 500 1000 210 525 105 300 200 157y0 100 210 210 74.50 73.25 75.25 72.25 Zárár­folyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. 627 1030 405 80 1000 340 370 65 480 270 175 78 85.25 75.50 74.25 76.25 73.25 5.47 9.22 11.60 Osztrák ezüst.................... „ „ szelvény. . Szövetségi tallér. . . . V. Váltók 3 hóra. Augsburg p. 20, 100 frt. Frankfurt. . . . 100 „ Hamburg. . . . 100 „ London, Livre . . 10 „ Sorsjegyek a bécsi tőzsi­én. 1839-ki húzás decz. 1. 1854-ki „ oct. 1. 1860-ki „ aug. 1. Hitelint. „ oct. 1. Dunagőzhaj. húz. jul. 1. Triesti 100 ft „ jun. 1. „ 50 ft „ jan. 2. Budai köles. „ jun. 15. Eszterházy „ jun. 15. Salm „ jul. 15. Pálffy „ sept. 15. Clary „ jul. 31. St. Genois „ aug. 1. Windischgrätz „ dec. 1. Waldstein „ jul. 15, Keglevich „ májas 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi börze távira­­ti sürgönye. 5% Metalliques . . Nemzeti ...... Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv. 1860. sorsjegy . . London ............... Ezüst ....... Arany .................. 71.25 79.90 777.­ 187.— 93.75 115.— 114.75 5.47­­.

Next