Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-21 / 291. szám

„Mem. dipl.“ ezenfelül még egy más vádra néz­ve is ad felvilágosításokat. Bizton meri e lap ál­líthatni, miszerint a tuileriák s a berlini kabinet közt semminemű tárgyalások sem folytak bár­mely kőszéntelep átengedése iránt. Tudva van ugyan, hogy alakult egy franczia társulat kime­­rítletlen tartalmú s kitűnő minőségű külföldi kőszéntelepek kizsákmányolása végett, de füg­getlenül a tuileriák befolyásától. A franczia kor­mány ekkorig teljesen távol állt ezen ügytől, s csak akkor fog azzal érintkezésbe jönni, ha majd ama társulat befejezvén ez ügylet iránti tárgya­lásait, engedélyért fog folyamodni, hogy a kő­szenet Francziaországba adómentesen vihesse be. Hasonlót mond a „Nation“ is e tárgyról. Ő is teljesen alaptalannak nyilvánítja a „Nordd. Alig. Ztg“nak c­áfolatát. Kőszéntelep iránt nem folynak tárgyalások Poroszországgal, hanem Bajorországgal tevék magukat egyetértésbe, — melynek területén a kérdéses telep fekszik. — Szintúgy igaznak mondja azt is, hogy Franczia­­ország az északi tenger partján hajóállomást igyekszik felállítani ; nevezetesen Bremerhafent jelölik a kiszemelt pontnak, különben a „Na­tion“ siet hozzátenni, hogy az egész ügy tisztán ipari jellemmel bír s minden politikai combi­­natiót kizár. Az olasz viszonyok mindig bonyolódottab­­bak lesznek. A só- és dohányáraknak a parla­ment által helybenhagyott fölemelése rész­vért csinált mind éjszaki-, mind déli-Olaszország­­ban. Turinban magában is fordultak elő csopor­tosulások, de mindenesetre kisebb jelentőségűek. Néhány dohányboltban beverték az ablakokat, mely tényleges demonstrátiók többnemű befo­­gatásokra adtak alkalmat, s ezzel az egész ügy­nek vége volt. Bresciában a lakosság fenyegető magatartásánál fogva katonaságnak kellett be­vonulni s Nápolyban a közönség két napon ke­resztül só- és dohány nélkül volt, mert az illető boltok be voltak zárva. A nápolyi királyság vi­dékein a hangulat nagyon ingerült s a községi elöljárók esetleges rendetlenkedésektől tartanak, annál inkább, minthogy a nemzetőrségre nem számíthatnának. Ez elöljáróknak az adóbeszol­gáltatás is nagy gondot ad. Ők az alattukva­­lókra nézve a kormány irányában a földadónak a helyhatósági pénztárakból leendő előrefizetése iránt kötelezettséget vállaltak; e pénztárak azon­ban üresek s most a syndikusok csoportosan szaladgálnak a fővárosba, a nagy bankárházak­nál kölcsönt felvenni, melyeket csak nyomasztó kamatok mellett kaphatnak. Párisi levelek jelentik, hogy a „Debats“ egy czikkének, mely az általános lefegyverzés­ről szólt, bizonyos jelentőséget tulajdonítanak. Ezen th­ema lépett az általános congressus he­lyére s a legközelebbi ülésszakban valószínűleg kitűnő szerepet fog játszani. Francziaországban magában is megszoríttatnék a budget. Sz.-Pétervárott megjelent az uj törvény­­könyv, mely már azelőtt jelentetett. Az teljes törvénykezési reformot foglal magában, mely A hazai selyemtenyésztés érdekében. Az orsz. magyar gazdasági egyesülethez a nm. m. kir. helytartótanácstól f. évi december 14-kén 101,135. sz. alatt kell következő leirat intéztetett: „Preindels­­berger József bécsi selyemgyáros birtokában lévő kö­rülbelül 4500 latnyi japáni származású selyemhernyó­­tojás-mennyiségből 2200 lat 5 ftjával a belföldi selyem­­tenyésztők számára f. évi december végéig visszatar­tatván , a cs. kir. kereskedelmi ministérium azon indít­ványt tette, miszerint ezen valódi s egétségesnek is­mert selyemhernyótojásnak megfelelő része a magyar­­országi tenyésztők által vétetnék meg. Minthogy ezen indítvány, tekintettel a japáni származású selyemher­nyók előnyösségére, a hazai selyemtenyésztés előmoz­dítását czélozza, felh­ivatik az országos gazdasági egye­sület, hogy erre az illető érdekelteket nyomban figyel­meztetvén, a netáni megrendeléseket legfeljebb folyó évi december 25 -éig múlhatlanul ide bemutatni szí­veskedjék“. Hogy ezen, a mai alulírt napon érkezett felhívás­nak az egyesület részéről elég tétezhessék, az idő rö­vidsége miatt nyilvános lapok útján sietek a t. se­­lyemtenyésztő közönséget egy olyan forrásra figyel­meztetni, honnan biztos és kitűnő jelességű selyemher­nyótojást szerezhetni. Az utóbbi időkben sok panaszt lehetett hallani nálunk is a selyemhernyótojás roszasága miatt, pedig a selyemtenyésztés sikere a meglévő tenyésztési ügyes­ség mellett is — a tojás jóságától s fajbeli minőségétől függ; annál kedvesebb kötelességemnek tartom ezúttal a t. selyemtenyésztők emlékezetébe hozni azon körül­ményt, hogy a Preindelsberger József úr által ajánlott selyemhernyótojás olyan alapon állíttatott elő, mely­hez mind a hazai közönség, mind a külföld teljes bi­zalommal viseltethetik, a­mint ezt termelése története is igazolja. Az újabb időben ugyanis néhány évi tapasztalat tanúsította, hogy mind az eredeti japáni, mind a maj­­landival keresztezett japáni faj az, melynek tojásaiból nevelt hernyók a nyugati tenyésztők veszélynek indult selyemiparát biztosítják, s épen ezért az e fajta selyem­­hernyók tojásai keresettek is. Ezt tudván az országos magyar gazdasági egyesület, 1862-ik évben a nm. m. kir. helytartótanács megbízása folytán az ingyen kiosz­tandó selyemhernyótojás beszerzésére az országos alap­ból utalványozott összeg egy részén kisérlettétel vé­gett a külföldről 200 lat, s e között nevezetesen Heese berlini selyemtenyésztő és gyáros által 75 lat eredeti japáni és majlandival keresztezett selyemhernyótojást hozatott, e parthie tojást az ország különböző részein biztosabb tenyésztőknek kiosztotta, s a többi között Bezerédj Istvánná­l nagyságának is juttatott 22 fajot Hídjára, Tolna megyében. Ezen — a hazai selyemter­mesztés terén közelismerésnek örvendő s dicséretes tö­rekvéssel előrehaladó selyemtenyésztési telepen sikerült ügyesen vezetett tenyésztés által a jeles fajból már 1863-ban annyi gubót termelni, hogy a hidjai, szederesi s jegenyési selyemtenyésztők részére évenkint megkí­vántat é­s 600 laj tojás előállításához szükséges gubó­­mennyiségen fölül ez idén mintegy 32 mázsa igen jeles tojás képeit,mire kitűnő gubót lehetett eladni. E­­juhokat Thierry Vilmos erdélyi hazánkfia, tőle Preindelsberger József ur vette meg, s azokból termeltette Budán egy lyoni szakértő férfiú (Eimár ur) vezetése alatt az imént említett és felajánlott tojásokat. Preindelsberger ur szí­ves volt ezen vállalatára egyesületünket is figyelmez­tetni, s a selyemtermesztési szakosztály kebeléből egy küldöttség bízatott meg, azt megszemlélni. E küldött­ség a kezelés és eredmény megtekintésére július havá­ban Budára átrándulván, miután mind a termelő hely tisztaságáról, mind a kezelés körül követett szakértelmi ügyesség és pontosságról, valamint a legszebb sikerről személyesen meggyőződött, jelentésében hazafiai köte­lességének ismerő, ezen jeles faj s kitűnő gubókból, szakavatottan termelt selyemhernyótojásra a selyem­­termesztő közönséget figyelmeztetni. Mindenesetre nagyon kívánatos, hogy a hazában termelt jeles minőségű tojás­készletnek legalább egy­­része a hazai selyemtermelés javára és gyarapodására ismét visszakerüljön; s mivel a megrendelések bejelen­tésére kitűzött határidő nagyon rövid, nehogy azon te­nyésztők, kik e forrásból maguknak selyemhernyóto­jást szerezni kívánnának, megrendeléseikkel elkésse­nek, Preindelsberger úrral közvetlen érintkezésbe tevén magamat, bizton remény­em, hogy a megrendelések el­fogadására a határidőt sikerülene legalább januárius 25-kéig elhalasztani, s e reményben teljes készséggel felajánlom közbenjárásomat a megrendelések teljesíté­sére, a kívánt tojásmennyiségért járó pénzösszeget azon­ban közvetlen a megrendeléshez kérem csatoltatni. Pesten, dec. 18-án 1864. M o r ó c z István, az országos m. gazdasági egyesület titkára, városi főelemi tanodák érdemteljes igazgatója épen ar­ra vevén útját, és a jajkiáltás tompa hangjában az em­ber-áldozatot felismervén, segély után kiáltott; de an­nak hiányában ő maga, egéssége koczkáztatásával a meredek partról leugrott és a jéghideg vízbe bemenvén, egy oda érkező inas segélyével a már-már elmerülő asszonyt szerencsésen megmenté. A türhetlen nyomor készteté a szerencsétlent e lépésre, ki is azonnal a kór­házba vitetett. A férfiú, ki minden jó és üdvösért oly szép lélekkel buzog, s tehetségéhez mértten uton-útfé- jen enyhiteni törekszik a szerencsétlenek szenvedéseit, fogadja ezúttal is az emberbarátok háláját és elisme­rését. * Mária Antonia franczia királynénak gr. Hund­­stein által közzétett sajátkezű levelei, melyek Párisban pár hét alatt 3 kiadást értek, legközelebb Emich Gusz­távnál magyar nyelven fognak megjelenni Beck Hu­gó fordítása szerint. * A nemz. színház primadonnájáról Carina kisasszonyról írják Bécsből a „P. B.“nek: Önök ének­­művésznője f. hó 18-kán délben a nagy reboutteremben igen nagy sikerrel és zajos tetszés közt énekelte Mo­zart D-miséjében az igen nehéz sopron-részt. Carina k. a. egy színpadi énekesnőre nézve kétszeresen dicsére­tes módon méltólag vetélkedett a bécsi első oratórium­­énekesekkel. A művésznő valószínűleg hasonló mérték­ben volt a bécsiekkel megelégedve. * Spiller és társainak ez évi negyedik és utolsó kamarai zenélye hétfőn, 26-án d. u. fél ötkor fog megtartatni a szokott helyen, az evang. gymn. tere­mében. * Sztankó L., Batka J. és Jánosffy Antal urak mint szerkesztők aláírási felhívást nyitottak Szolnokon a „Magyar- és erdélyországi tanítók névtára“ számára. E terjedelmes műnek az ára csak 1 ft 50 kr. o. é. Az aláírási iv, pénz nélkül, az aláírásokkal január végéig kéretik. y-i > ■ * * Mint értesülünk, Bösendorfer, kinek zongora­gyára nemcsak Ausztriában, hanem egész Németor­szágban a legelsőbbek s legkeresettebbek egyike, azon kitüntetésben részesült, hogy a török császár udvari­­zeneterme számára egy hangversenyzongorát volt sze­rencsés szállítani, mely zongora egy udvari hangver­­­­­seny alkalmával tiszta, dallamos hangja által a legna­­­­gyobb hatást idézte elő. * Székes-Fehérvárról Írják : Tervben van nálunk egy megyei kórház alapítása; s miután az e korszerű s­or jótékony intézet felépítése­, felszerelése- s fenntartására­­még nagyon is kevés a rendelkezésre álló 26,553 frt ■4 85 kr. osztr. é. pénzalap, ez oknál fogva felkéretett a megyei közönség a kérdéses czél sikerítéséhez nagylel­kű adományozással járulni. új * A „Wand.“ sajtóperében — e lap a porosz király ,­­megsértéséről lön vádolva — a végtárgyalás Bécsben­­ fi.hó­­ 9-kén folyt le. Mint egy sürgöny tudósit, az ál­lamügyész két havi fogságot s 60 ft biztosítéki birsá­got indítványozott, a törvényszék pedig 3 napi fogság­ra s 60 ft bírságra szóló ítéletet mondott ki. Védő ügy­véd dr. Schindler kir. tanácsos volt. * A debreczeni új színházat (a „Hegy“ sze­­­­rint) jövő pünkösd-hétfőn akarják megnyitni. A szín­házat díszítő szobrok már fülkéikben állanak. Ezen életnagyságú szobrok Kazinczyt, Kölcseyt, Csokonayt, Kisfaludy Károlyt és Vörösmartyt ábrázolják. A debreczeniek aesthetikájának becsületére válik, hogy nem estek bele oly hamis idolotatriába mint má­­­­sok, a­kik középületekre élő férfiak szobrait állít­­­­ják ki. Az élő nagyság még nem bevégzett nagyság.­­ Solon jól mondá egykor : „Ne dicsérd a napot nyugta­­ előtt.“ * Boulevardok Pesten. A lapokban­­ ismét fölmerül a boulevardok eszméje, t. i. a váczi út­nak sétasoros fákkali beültetése a pályaudvartól egé­szen a széntérig. Ezen eszme egy ideig ábránd volt, most azonban köd­ alakjából kezd lassan kint bontakoz­ni. A lapokban szó van róla, hogy a városi mérnöki hi­­­­vatal erre vonatkozólag már terveket is készített. Ezen a tervek szerint a váczi út jobbra-balra fasorokkal fogna beültettetni. A házak hosszába 2 öt széles járda jönne, ezekhez kapcsolódnék aztán a makadamizált út targon­­y­ázások és teherhordók számára több mint 2 öl szélesen.­­ A lipótvárosi oldalon futna a tervezett újpesti vaspálya­­­3 öl szélességben. A kocsi­forgalom számára a középen 6 öl széles út hagyatnék nyitva, melyhez a terézvárosi oldalon jönne a 4 öl széles pálya a lovagok számára. A gyalog­járdák e boulevardokon, melyek 21 öl és 3 láb szélesek lennének, a más városrészekéhez képest ma­gasabban feküdnének. * Firenze la bell­a: Florenczet a szépnek nevezik. Közelebb egy casalei földbirtokos Florencz utczáin ismeretséget kötött két barátságos, finom öltö­zetű úrral, a­kik később sétakocsizásra szálltak fel a Casoineákhoz. A mulatóhely bejáratánál a kocsi visz­­sz­aküldetett, s egy homályos­ ligeti után a két finom czimbora egyszerre pisztolyt és tört szegez a casalei mellének, úgy hogy csak három 500 frankos bank­jegy váltságán szabadulhatott. Ez délután 3—4 óra közt történt, midőn az egész florenczi világ a cascinei olasz bei de boulogneban sétál és kocsikázik. * Pozsonyban f. hó 17-kén éjjel a köz­bejött erős jégzajlás következtében a hajóhidat sietve fel kellett szedni. * A mexikói önkéntesekből az ötödik szállítmány f. hó 16-kán estve indult el Lai­­bachtól Triestbe, hajóraszállás végett. A Lajos főher­­czeg-ezred zenekara indulókat játszott a laktanyától a vaspályáig, hol a tüzérség zenekara váltotta fel. Ernő főherczeg ő fensége számos tisztekkel jelent meg. Más­nap délben Triestből a mexikói csapatszállitásra rendelt gőzösök utolsója az „Indiana“ angol hajó, 168 ember­r­­el, köztük 33 tiszt, Veracruzba indult.­­ A fö­lgy kir. hérsz. táblán dec. 19. s a követ­kező napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Si­­mor Jánosnak a dunagőzhajózási társaság e. karópénz megfizetése k­. p. — Ritter István telekk. ü. — Litke Lörincznek Bárány Pál e. hason­g. — Hasenfraz Her­man s társainak a Nuova Societa társulat e. választott bíróság nevezése k­. n. — Murády Jánosnak Ilonig Fri­gyes, — Herberstein Teréz grófnénak Krenosz Péter s társai, — Dőry Imre s társának Döry Ferviké s társai, — Boros Sándornak Kubay József, — Bauer Zsigmond­­nak Vér István, és Körmöczbánya városának Dávid Já­nos s társa elleni telekkönyvi ügyeik. — Hay Mihály­nak Vikus Erzse e, adóssági pere. Előadó: P­e­r­l­a­k­y János stb. — Epstein Lipótnak D’Ellevaux Frigyes e. telekk. ü. — Ujváry Józsefnek Mátyás Ferencz e. adóssági. — Somogyi Pálnak Szabó Erzsébet e. hason p. — özv. Küllő Karolin e. mezei rendőri ü. — Poncz Aloyziának Poncz Mihály e. végrehajt. ü. — Bauman Józsefnek Hahn Boldizsár e. hason­g. — Csernogoracz Mátyásnak Nagy János e. adóssági p. — Pácz János­nak Stern Jakab e. szolgalom megszüntetése k­. p. — Simon Jánosnak Lobi Henrik, és Nagy Zsigmondnak b. Riese-Stallburg e. adóssági p. ■— Tausz Zsuzsannának Tausz Jánosné e. végrendelet érvénytelenitése k­. p. — Schambach Borbálának Schambach József e. tulajdon­jogot követelő p. — Paczolay Zsigmondnak Löwy Ig­­nácz elleni zárgondnoki dijt követelő pere. — Re­­guly József folyamodványa. Előadó: G­á­g­e­r Mihály stb. — B. Baldácsi Antalnak gr. Hunyady József és társa e. felszámitási p. Előadó: N­é­m­­e­t­h János stb.— Altmann Vilmosnak Lösch János e. kártérítési p. — Weisz és Libermannak Lobi Zsigmond e., Markovics Francziskának Viszták J. e.,— és báró Luzsinszky La­josnak ugyanaz e. végrehajtási ügyeik. Jakabfalvay Gyulának Malvieux J. K. e. kárpótlási kötvények kiadása k­. p. — Nagy Domonkosnak Szilágyi L. e. ha­szonbéri p. — Perczik Herskának Boer Lajos e. 1155 tb. tallér k­. p. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb. — Neulinger Katalinnak Kopp József e. nyitott p. — Bertha Istvánnak Heyman Dávid e. szerződés megszün­tetése k­. p.­­— A p. v. ügyészeinek Nyagul Zsófia e. végrehajt. a. — Ugyanannak b. Podmaniczky János e. adóssági pere.Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb. — Nyitray József és társának a triesti azienda assi­curatrice e. kártérítési p. — Schönmann Frigyesnek Sibrik Bálint e. végrehajt. v. — Gr. Buttler Sándornak gr. Aspermont Mária, — Burián - Bán Zsuzsannának Molnár Pál, Jakab Sárának Jakab Pál, — és Vrána Jánosnak Szüllő Leopoldina e. telekk. ügyeik. Janko­­vics István és társának Nagy Károly örökösei e. perére vonatkozó kézbesítési iv. Előadó: Perlak­y Já­nos stb. T. Cs. * Báró Hauszmann, a szajnai főnök két pom­pás zsinagógát építtet az izraelitáknak, egyiket a ban­kár­negyedben, a másikat a kis üzleti kerületben. A költségek 4 millió frankra tervezték. Felét az izraeli­ták fedezik. A párisi község 3,500,000 frankot már aláirt, midőn Rotschild és Pereire urak nem rég egy számos és igen vegyes gyülekezet élére állván, a hiány­zó 500,000 frankot felkiáltás utján íratták alá. * Folyó hó 12-kén F 1­o r­e­n c­z­b­e­n d. u. 5 és 6 óra közt két könnyű hullámszerű földrengést ész­leltek. Igen erősek voltak e lökések Scarperia és Bar­­berino-Mugelloban, hol a házfedelekről cserepek pat­togtak le és a lakosság rémülve keresett a szabadban menedéket. Pozsonmegyei R é­­­s e helység elöljárója Led­­nár Mihály múlt hó 28-án a házánál lévő kutban holtan találtatott. Az öngyilkosság oka zavart pénzviszonyai­­nak tulajdoníttatik.­­Munkácson A. József uradalmi írnok neje f. hó 3-án elmetébolyodott állapotban nyolcz hónapos gyermekét egy késsel megölte. A szerencsétlen bezá­ratott, Szorger Jakab német­ ujfalusi kereskedőnél múlt hó 25 én egy merész rablás követtetett el négy felfegyverzett rabló által, melyek kettejében a hírhedt Gelencsér bandájához tartozó Vida és Soromfay ismer­tettek fel. Ezek tudniillik este felé a mondott kereskedő házába lépvén, kettő közülök a cselédszobában ma­radt, a másik kettő pedig a lakszobába ment, hol Szor­ger nejével, 2 kis gyermekével és egy Sümegh K. nevű kádár-legénynyel együtt voltak.­­ Szorger a pénzt­ kö­­vetelőknek tárczáját 70 fttal, továbbá két zacskót 69 fttal különféle érezpénzben s a bolti ládából 40 ftot adott át. Ezt a rablók keveselvén, a nála lévő 8 ft, ezüst zsebóra s 2 arany gyűrűtől is megfosztották, s a kiku­tatott almáriomokból két zsebórát, több selyemkendőt és pipát vettek el; ezután a szorongatott kereskedőtől még többet kicsikarandók, kezét összekötvén, kis uj­­jának késseli levágásával fenyegetődztek, mire ennek kérelmére Sümegh a maga tárczáját is átnyújtotta a rablóknak, kik abból a benne volt 100 ftos bankót ki­­vevén, eltávoztak, halállal fenyegetvén mindenkit, ki a szobát elhagyni merészeli. — A mikorra ez esemény az elöljáróknak feljelentetett, a rablóknak már nyoma sem volt., •^»Égések. F. hó 4-én Schwabendorfban (Vasmegye) este felé, eddig fel nem derített módon tűz támadt, mely erős szél által tápláltatva, rövid idő alatt 49 lakház a melléképületekkel együtt a lángok martalékaiért.— Az összes kár 41,300 ftra rag­y az egészből csak 2874 ftnyi volt tű­zkárbiztositva. Egy 8 éves Bős Mária nevű árva leány, ki egy istálóban aludt, ott találta halálát, a sürü füst által megfojtatván. A t.­­ujlaki (Szatmármegye) zsinagógában f. hó 2-án tűz támadván, az épület, mely biztosítva nem volt, egészen leégett. A kár 2235 ftra becsültetett. Múlt hó 25-én pe­dig Bábolnán a kincstári korcsma istáló-helyisé­­ge az ottani ménes-legénység tevékeny segédkezése daczára leégett, mi­által a kincstár 2500 fttal károsult. Oroszországban közelebb életbe fog léptettetni. Törvény előtti egyenlőség, esküdtszék, nyilvá­nos eljárás, a bírák elmozdu­hatlansága, ügyvé­dek behozatala képezik annak alapvonásait. Megyei tudósítások. Gyom­a, dec. 16. Kedves emlékű nap ez reánk nézve; először azért, mert e napon érkezett körünkbe uj főispánunk Bonyhády Gyula ö mlga, kihez az el­múlt időkből tisztelettel ragaszkodik Békésmegye. Ismerni s szeretni tanultuk őt a legnagyobb ve­szély közepette, az 1855-ki árviz alkalmával is, a mi­kor megyénk csaknem minden községét a dühöngő Kőrös folyam végelboritással fenyegetvén, mint a szenve­dő emberiség jó nemtője inta és buzditá a csüggedő­­ket. Szemtanúi valánk, midőn Gyulán egészsége­s élte veszélyeztetésével az árviz­ rombolta düledező falak között, hol a vész legnagyobb mérvben dühöngött, tett és hatott; ezek, és ezekhez hasonló érdemei következ­tében a hálás gyulai nép a legfőbb utczát, hol az árviz dühöngött, kegyeletes elismerése jeléül Bonyhády-ut­­czának nevezte el, mely becses emléket még az 1861-ks év sem volt képes a feledékenység sírjába temetni. Ezek után természetes, hogy a főispán ur megérkezése hírére nem hivatalos rendben, hanem vételkedve tódul­tunk, szállására üdvözölni őt s kifejezni forró óhajtá­sunkat, hogy magas hivatalánál fogva legyen a békés kiegyenlitésnek lelkes előmozdítója. Legyen e mi kis városunknak is közbenjárója a trón zsámolyánál; jut­tassa tudomására Felséges urunk O cs. k. Apostoli Fel­ségének legalázatosabb jobbágyi hódolatunkat azon kegyelméért, hogy megyénket ö mlga kinevezésével örvendeztette meg. Nevezetes nap lesz reánk nézve dec. 16-a azért is, mert ugyancsak e napon érkezett körünkbe a t­i­s­z­a­­k­er ősi csatorna ügyében kiküldött kir. biztos Ab­onyi István ö mlga. Megérkezése előtt kevéssel a városi tanács, községi tagok, uradalmi tisztség, megyei másodalispán s járási szolgabiró ur vezérlete alatt fényes küldöttség fogadta ő magát a határszélen, a­hol is másod alispán ur ékes szavakban ecsetelte ő magának a leg­közelebb múlt gyászos emlékű időszakban a szenvedő emberiség, különösen megyénk iránt tanúsított buzgal­mát, kifejezvén abbeli örömét, hogy ezen tisza-körösi csatorna vezetése hasonlólag e méltóságának bölcs in­tézkedésére bízatott; meleg szavakban köszönvén meg a magas kormánynak, különösen a cs. k. Apostoli Fel­ségének azon atyai gondoskodását, miszerint ezen nagy­­horderejű csatornának létrejöttével bennünket a netalán bekövetkezhető veszélytől megóvni legfőbb atyai gon­­doskodása, mely beszéd után a jelenvolt küldöttség O cs. kir. Apostoli Felsége hosszas uralkodásáért szűnni nem akaró éljenekben tört ki, s nemkülönben lelkesen éltette a kiküldött erélydus kir. biztos ö­migát is. Ezek után megindult e méltósága a tisztelgő kül­döttséggel a vonal mellett, egész a csatornának a Kö­rösbe leendő szakadásáig, s innét a városba, keresztül a Kőrös hidján,­­ és a várakozó nép éljen-kiáltása­ival kisérte mindaddig, mígnem b. Wodianer Mór ur ba­rátságos kastélya el nem voná tőlünk a kedves vendé­get. — Ebéd után felhívta Ő maga a városi tanácsot, mikép a csatorna által elfoglalandó térség kisajátítása iránt értekezvén, véleményét a dec. 19-én Karczagon tartandó gyűlésre adja be. V. Külföld. ANGOLORSZÁG. A .Times“ egy czikkében bölcs tanácsokat ad Olaszországnak. „Ama korszak,­ úgymond, a melybe most lép Olaszország, ama korsza­kok egyike, melyekben valamely nemzet nagyságát kormányzatának kitűnősége, adóinak mérsékletessége, rendőrségének jósága, s a bel-­s külkereskedés könnyű­ségéből lehet megmérni. Olaszország mindezen eredmé­nyeket Velencze meghódítása vagy Róma megszerzése nélkül is elérheti. A hódítási s birtok­szerzési álmok, úgy látszik, leginkább gátolhatnák ezen eredmények megnyerését. Olaszország, a­helyett, hogy a természe­tes határok utáni törekvésben fárasztaná ki magát, job­ban tenné, ha megelégednék jelen határainak biztosítá­­sával. Olaszországnak a jó, s különösen a takarékos kormányzat győzhetlen vonzását kellene gyakorolnia szomszédjaira. Békés s megnyugtató politikát kellene elfogadnia, jelen birtokának alapján. Barátságos v­iszo­nyokba lépni kellene igyekeznie azokkal, kik most az olasz terület egy részét elfoglalva tartják, s ekkér könnyebben juthatna el határainak terjesztésére, mint a tönkre juttató fegyverkezések s kielégíthetlen vágyak jelenlegi combinatiója által.“ Az angol lapok egy oly ünnepély leírását hozzák, mely Ramseyben , Palmerston lord elnöklete alatt ment végbe. Egy gabna­csarnok fölavatásáról volt szó. Az angol minister a béke áldásait magasztaló, s ki­jelenté, hogy annál inkább remélni kell a béke fönnma­radását, mivel minden szárazföldi hatalmasság ismeri ama rettentő erőt, melylyel Angolország rendelkezhet­nek, megtámadtatás esetében. A beszéd nagy tetszéssel fogadtatott. Több angol lapok jelentik, hogy amerikai unio­­nista ügynökök munkásokat toborzanak azon iparos városokban, hol jelenleg a munkások szünetelnek. FRANCZIAORSZÁG: A „Patrie“ szerint­­ a­­z é­r­e­s ellen-admirál, a csendes-tengeri franczia ha­jóraj új parancsnoka, nov. 8-kán Francziaországból a „Pallas“ gőz-fregáton Acapulcóba érkezett, s­ a „Vé­­teire“ gőz-fregátra tűze ki lobogóját. Az admirálnak­­ 2-kén kelle Mazatlanba indulnia, hova 3 hajó már előre elment, a Bazaine tábornagy rendeletéből alakított expeditionális hadtest egy részével. Egy Ma­­zatlanból megérkezett goelette azon tudósítást hoz­, hogy a juarista hatóságok a francziák közeledtével a várost odahagyni készültek, s a­ kormány levéltáraival a tartomány belsejébe vonulni. Általában a csendes-ten­geri mexikói kikötők helyzete tetemesen javult Miksa császár kiáltványa óta. Mint ugyanezen lapnak Brestből írják, a „Guer­­riére“ göz-fregát van kijelölve arra, hogy a chinai ten­geri hajóraj parancsnokává kinevezett R­o­z­e ellen­, admirál lobogóját viselje. Roze ellen-admirál jövő­ban. folytában utazandik el a szuezi után, hogy új állomását elfoglalja, s a „Guerriére“ amaz időtájban Szaigon felé induland, hogy az admirál rendelkezésére helyezze magát. A „France“ tudni hiszi, hogy a kamrák megnyi­tása február közepén leend, csakhamar az angol par­­liamenté után, mely — mint tudjuk — febr. 8-ra van ki­tűzve. Talleyrand báró Nizzába utazott, hogy ott az orosz császárnénál tisztelkedjék. A jövő hó első nap­jaiban fog Sz. Pétervárra utazni, hogy véglegesen el­foglalja állomását.

Next